Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
8 rtÉPÜJSÁG 1980. január 20. Ahol a Ladák készülnek Autógyártók városa Mongólia Szélvitorlával a Góbi-sivatagon át Érdekes sportkísérlet színtere volt nemrég a Góbi-sivatag. Mongol és lengyel sportemberek háromkerekű földi vitorlásokon ezer kilométeres távot tettek meg. A földi szél vitorlázás őshazája Hollandia. Ma a sportág igen népszerű az USA-ban és Európában is. A szovjet sportolók például legutóbb 2500 .kilométeres távot „futottak be” szélviitor- lással. Mongóliában a legifjabb sportágak közé tartozik a szélvitorlázás. Az első szélvitorlást 1971-ben készítették. 1976-ban ezt korszerűsítették az Ulánbátort Ifjú Technikusok Házának oktatója, Sz. Mjagmarszuren vezetésével. Mjagmarszuren is részt vett, minit a mongol csapat vezetője, a góbi-sivatagi túrán. Ez egyébként a világ második sivatagi szélvitorlás túrája volt; az elsőt 1967-ben, a Szaharában rendezték meg, kétezer kilométeres távon. Az ezer kilométeres távra a Góbi I. és Góbi II. vitorlásokkal Bajanhongorból indultak a versenyzők és a Közép-Góbi megyei Mandal. gobiban értek célba. A vitorlás járművek 80 kilométeres óránkénti sebességgel mozogtak és könnyedén szállították terhüket. Mint Mjagmarszuren a verseny után kijelentette, ez a fajta szállítási mód sikerrel alkalmazható az úttalan sivatagok nehéz körülményei között. Togliatti, az autógyártók Volga-parti városa a számítógépnek köszönheti születését. Amikor szóba került a . modem személyautógyár építése, 40 város versengett érte. A számítógép azonban a Volga menti sztyeppés partot részesítette előnyben, ahol 1967- ben lerakták a Volgái Autógyár alapjait. Ma egyaránt híres Togliatti városa és gyára. A Lada gépkocsikat sok országba exportálják, a város építőit pedig eredeti megoldásaikért a a Szovjetunió .Állami díjával tüntették ki. A magas színvonalú ipari termelés kultúrált ellátással és szolgáltatásokkal párosul. A gyár igazgatósági épületében néhány irodát foglal el a társadalmi-egészségügyi és kulturális igazgatóság. Az a feladata, hogy tanulmányozza a munkások szociális-kulturális igényeit, gondoskodjék azok kielégítéséről, irányítsa a gyári óvodák és úttörőtáborok, könyvtárak és amatőr művészegyüttesek, sportpályák és a sportpalota munkáját. Az igazgatóság 48,5 millió rubel értékkel gazdálkodik, költségvetése a vállalat szociális fejlesztését szolgáló alapokból, a szakszervezeti összegekből tevődik össze, amelyek a kedvezményes beutalókra, a sport fejlesztésére és a sportlétesítmények fenntartására rendelkezésre állnak. Mit nyújt ez a munkásoknak? Togliatti — Forradalmi utca A gyár minden munkása családjával együtt-kedvezmé- nyes beutalóval töltheti szabadságát a 10 gyári üdülő egyikében 30 százalékos térítéssel. A gyári üdülők a Volga festőién szép partján és Szocsiban épültek. A beutalókat a szakszervezeti bizottság osztja el. A gyár közelében vannak üdülőtelepek, ahol a munkások műszak után vagy a heti két pihenőnapon megfelelő kezelést is kaphatnak. Az éjszakai szanatóriumokat a gyár tartja fenn. A Volgái Autógyár lakónegyede tulajdonképpen egész kis város, bár közigazgatásilag Togliatti város Autógyári kerülete. A lakóházak elég messzi vannak a gyári épületektől, így csendesek és nyugalmasak. Megoldották a közlekedést: az autóbuszok fél óra alatt 30 ezer munkást és alkalmazottat szállítanak a munkahelyekre. Az autógyáriak lakónegyede az egykori sztyeppén épült. Kevés volt a zöld, de tavaly például az ott lakók maguk 40 ezer fát és cserjét ültettek és megteremtették a Primorszkij parkot. A természetvédelemre évente körülbelül 300 ezer rubelt költ a gyár. Ebből hozzák létre az összesen 106 hektáros környezetvédő erdősávot a gyár és a lakónegyed között. Az ott lakók természetesen élvezik mindazokat a javakat, amelyek a Volga menti nagy ipari központ sajátjai. A város most az 1985. év végéig jóváhagyott távlati terv alapján fejlődik. Togliatti szociális és kulturális fejlesztésére ez idő alatt körülbelül 1 milliárd rubelt fordítanak. Felépül ebből a drámai színház, 7 művelődési ház, 4 filmszínház, 23 iskola, 53 gyermek- intézmény és több mint 40 ezer új lakás. «. VIKTOR SZMIRNOV (APN—iKS) Vege a műszaknak Az egyik legkülönösebb iparág a cukorgyártás. Nagy tömegű nyersanyagból jelentős mennyiségű készterméket állít elő, de csak idényszerűen. Hazánkban a répacukorgyártási kampány rendszerint szeptember elejétől január közepéig tart. A répacükorgyártás technológiája a múlt század utolsó harmadában alakult ki, és hamarosan legyőzte az olcsó munkaerővel, de primitíven termelő nádcukoripart. A fejlődés azóta lényegében csak a gépesítésben és automatizálásban és nem utolsósorban az egyes műveletek tudományosan megalapozott optimális kivitelében csúcsosodott ki. A világ cukortermelése jelenleg több mint 55 millió tonna, ennek mintegy 55 százalékát nádból, 45 százalékát répából állítják elő. A gyártás a répa előkészítésével, tisztításával kezdődik, majd felaprításával, kicsi csíkokra. Ezután következik a lényerés, a sejtnedvben oldott cukor kivonása, majd a létisztítás. A nyers cukorlé kb. 19 százalék szacharóz mellett 2 százalék egyéb, nem cúkoranyagot is tartalmaz, amelynek egy részét kalciumsó alakjában eltávolítják. A tisztítás után nyert „híg levet” bepárolják „sűrű lévé”. Ezután következik a □□acnac üdüOQc A Német Demokratikus Köztársaság egyik új cukorgyárának a központi irányító- és vezérlőterme. Ipari televízió is segít a gyártás egyes folyamatainak az ellenőrzésében. cukor kikristályosítása, a kristályok elválasztása a szörptől, végül a cukor szárítása csomagolása és raktározása. A cukor egyike a legtisztább iparilag előállított vegyi anyagoknak, a közönséges kristálycukor tisztasági foka is 99,9 százalék, a finomí- totté még nagyobb. Nagy tápértéke, könnyű emészthetősége és kellemes íze folytán kitűnő élelmiszer, egyben a konzerv-, az üdítőital- és az édesipar nyersanyaga. Kismértékben nedvszívó, így száraz helyen korlátlan ideig eltartható. Osak a nagy fajlagos felületű porcukor köt meg viszonylag könnyen any- nyi nedvességet, hogy köny- nyen összecsomósodik. A modern gyárak folyamatos üzemben, viszonylag kevés emberi élőmunkával termelnék. Magas műszere- zettségi fokkal a gyártás minden fázisa könnyen és gyorsan szabályozható, gyakorlatilag teljesen automatizáltan. Jugoszlávia Gazdag szénkészletek A jugoszláviai Koszovo tartomány különösen gazdag szénlelőhelyekben. A becslések szerint az új bányák a következő 70 esztendőben évi mintegy 80 millió tonna szenet adnak az iparnak. Jelenleg e természeti kincseknek még alig 8 százalékát hasznosítják. A főleg felszíni műveléssel kitermelhető lignitkészletek teljes kiaknázására nagyszabású tervet dolgoztak ki, így a jövőben megközelítőleg annyi villamos energiát tudnak termelni, mint amennyi az egész országé volt 1979-ben. E lelőhelyekre alapozva épül a tartományban többek között egy 712 megawatt teljesítményű hőerőmű. Ha számba vesszük az itteni erőművek jelenlegi kapacitását, akkor az elkövetkező 3—4 évben csupán ennék a tartománynak az energiatermeié se meghaladja az 1600 megawattot. Bővül a továbbiakban az áramelosztó és -továbbító hálózat is. A nagyarányú feladatok elvégzéséhez külföldi partnerek segítségét is igénybe veszik. Kuba Krokodiltenyészet A kubai Cienaga de Zapata szép vidéke, a Kincses-tó környéke nemcsak a vonzó táj miatt turisztikai látványosság. Itt működik a szigetország egyik különleges ál lattelepe, a krokodiltenyésztő központ. A központ jelenleg 14 000- es krokodilállománnyal rendelkezik. A tó rendjére tapasztalt krokodiltenyésztők ügyelnek, akik megvédik a kisebb, gyengébb állatokat attól, hogy a nagyok felfalják őket. A krokodiltenyésztők gyűjtik össze a fészkek bői a krokodiltojásokat is, amelyek azután „tenyészta lajba” kerülnek. A bébik 90 nap után kikelnek a tojás ból és átkerülnek a „kroko dilötthonba”, ahol megerő södésü'kig nevelődnek. Sokoldalúan hasznosítha tók: bőrük különféle luxus cikkek kedveit anyaga, húsuk valódi ínyencfalat, zsírjuk is jól hasznosítható, de még fo gaik sem vesznek kárba: di vatékszer készül belőlük. A Szovjetunióban tanulnak Több mint 70 ezer külföldi diák tanul jelenleg a Szovjetunió közép- és felsőfokú tanintézményeiben. A szov- jettország majdnem mindegyik .nagyvárosában találhatók külföldi egyetemi hallgatók. Az APN tudósítói riportot készítettek Lening- rádban tanuló külföldi diákokkal. Karin Klamant, a leningrá- di egyetem filológiai karának negyedéves hallgatója, rövidesen az orosz nyelv és irodaiam tanára, a következőket mondta el: — Az NDK-ból, Erfurtból érkeztem a Szovjetunióba. Először 1973-ban utaztam a Szovjetunióba, Litvániába, egy turistacsoporttal. Találkozhattam az egyszerű, nyílt szívű szovjet emberekkel, s tapasztalhattam vendégszeretetüket. Az iskola befejezése után jó tanulmányi eredményeim és orosztudásom alapján felajánlották, tanuljak tovább a Szovjetunióban. — Nekem, akárcsak a többi külföldi diáknak, mindig segítettek szovjet barátaim és tanáraim; különösen Varvara Mihajlovna Matvejeva és Marina Alek- szejevna Sáhmatova. — Egyetemünk külföldi hallgatói aktívan részt vesznek a diákközösség társadalmi életében. A nyáron például nemzetközi építőtáborokban dolgoztunk a sztavropoli területen és a Komi ASZSZK-ban. Almási Ferenccel, a le- ningrádi közegészségügyi egyetemen beszélgetett a tudósító. Pontosabban: az egyetem kollégiumában, ahol feleségével, Mártával és kislányukkal, Mártikéval élnek. — Otthon érezzük magunkat itt Leningrádban — mondta Ferenc. — A szovjet emberek figyelemmel, gondoskodással vesznek körül bennünket. — Néha még a véletlen találkozások is mély emléket hagynak az emberben. Tudja, nekünk megadatott az a lehetőség, hogy bejárjuk a Szovjetuniót. Egy alkalommal Kijevben szóba elegyedtem az utcán egy idős emberrel. Elmondta, a háború idején Magyarország területén harcolt a fasiszták ellen. Meghívott vendégségbe a lakására. Bemutatott a rokonainak. Kellemesen töltöttük el az időt. Szóba kerültek az otthoni dolgok, de még az új filmek, s a tudományos felfedezések is. Nemsokára szovjet diplomával térünk haza. De a Szovjetunióban töltött néhány esztendő örökre szép emlék marad. Gyümölcs- és zöldségexport A BUGARPLOD gazdasági egyesülés évente 1 100 000 tonna gyümölcsöt és zöldséget exportál friss és feldolgozott állapotban. A világ egyik legnagyobb ilyen cégének számító BULGAR- PL.OD több mint hetven országgal kereskedik. Legfontosabb vásárlói a szocialista országok, de jelentős meny- nyiségeket továbbit a BUL- GARRLQD Ausztriába, az NSZK-ba, Nagy-Britanniá- ba, Svájciba, Hollandiába, a skandináv országokba, Kanadába, Japánba, a Közel- Kelétre is. A BULGARPLOD-mánka fogalom ezekben az országokban, nemcsak a tartalmi érték, de a választék és a csomagolás miatt is. A választék egyre bővül, jelenleg több mint 300-féle kiváló termék szerepel az exportlistán. További piacok szerzése érdekében gyakran rendez a vállalat kiállításokat, árubemutatókat, kóstolókat, szerte a világon.
