Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

^tsíÉPÜJSÁG 1980. január 4. K A Pingpongnagyüzem a Zrí­nyi utcai tornacsarnokban. Csütörtökön reggel korán kelték a XV. úttörő-olimpia országos döntőjének résztve­vői: a csapatversenyek rajtja nyolc órakor már asztalhoz szólította a kaucsuklabda if­jú szerelmeseit. S a kezdés­nél még senki sem sejtette, hogy maratonivá válik a küzdelemsorozat. Tegyük hoz­zá gyorsan: tévedtek, akikar­ra gondolnak, hogy „biztosan sokáig pötyögtettek” a gyere­kek. A tervezettnél lényege­sen hosszabb csapatverseny igazi okát a kiegyensúlyozott erőviszonyokban helyesebb keresni. A részt vevő 23 csapat nyolc csoportban kezdte meg a se­lejtezőket. A csoportgyőzte­sek, valamint a második he­lyezettek jutottak tovább, a folytatás egyenes kiesés ve­szélyével fenyegetett már. A megyénk színeit képviselő két együttesünk egyidőben kezdte csoportmérkőzését. A csapatunk Pest megye gárdá­ja ellen 2-2-öt játszott, s mi­után a mérkőzésarány is 4-4 volt, így végül is csak a 153- 136-os „poénszámítás” dön­tött javunkra. A következő ellenfél Hajdú megye volt, együttesünk 25 perc alatt 4-0 arányba-n nyert. A másik ágon B csapatunk monstre találkozót vívott — másfél óráig tartott — Szabolcs el­len, 3-1-re győzött. Ezután Nógrád csapatát verték sima 4-0-ra. Ezzel együtt tehát mindkét Tolna megyei gárda csoportgyőztesen jutott to­vább. Rajtuk kívül a legjobb 16 közé a következő csapatok kerültek: Borsod, Baranya, Pest, Budapest I., Vas, Bu­dapest II., Bács, Szabolcs, Veszprém, Komárom, Buda­pest III., Somogy, valamint Heves és Zala. Fokozódott az izgalom a nyolc közé jutást eldöntő ösz- szecsapásokon. Eredmények: Tolna I.—Baranya 4-0 (Bol­vári, Iván és Rottler 2-0-ra, Bátorfi 2-1-re nyert), Tolna II.—Vas 4-0 (a Kaiser, Tau- ker, Pata, Krausz összetételű gárdánk minden tagja 2-0-as győzelemmel járult a siker­ül gz/a//fo#>/g,g úttörő-olimpia országos döntő A fővárosiak nyerték a csapatversenyt / XV. ORSZÁGOS ASZTALITENISZ IJTTÖRÖ-OLIMPIA SZEKSZÄRD, 1980. JANUÁR 3-4. hez), Veszprém—Pest 3-1, Budapest III.—Komárom 4-0, Budapest II.—Zala 3-4, So­mogy—Heves 2-2 (168-479-es poénkülönbséggel Heves ju­tott tovább, Borsod—Sza­bolcs 4-0 Budapest I.—Bács 4-0. Délután kettőtől folytatód­ták a küzdelmek immár a legjobb négy közé jutásért. Ekkor B csapatunk a borsodi gárdát kapta ellenfélül, amelytől 3-4-es vereséget szenvedett. Csapatunk egyet­len győzelmét Kaiser sze­rezte. Folytatódik a hideg­zuhany? — kérdezgettük egy­mástól, amikor tekintetünk a Tolna I.—Veszprém találkozó izgalmas csatáját kísérte. Mert hazai pálya előnye ide, házigazda szerepkör oda, rendkívül szoros ^csata folyt. A végeredmény :-'*2-2. Csak a két lányt, Bátorfit és Bolvá- ri Katit dicsérhettük, ök egyaránt nyertek, a fiúk meg ugyanígy veszítettek. A mér­kőzésarány 5-5, ezúttal is számolás következett: 183- 152-es poénkülönbséggel a mi csapatunk jutott a négyes döntőbe. További eredmé­nyek: Budapest II.—Buda­pest III. 3-0, Budapest I.— Heves 3-0. A négyes döntő következett. Tolna I —Budapest II. 2-2. Bolvári—Böhm 2-0, Rottler— Varga 1-2, Bátorfi—Nagy 2-0, Iván—Csizmadia 0-2. Szóval ismét a lányok, s sajnos is­mét a fiúk... Gyors számolás: 5-4-es mérkőzésaránnyal a tolnai gárda játszhat az aranyéremért. Ki lesz az el­lenfél? Nem kellett sokáig té- pelődni, bár ami a másik mérkőzés szorosságát illeti — itt sem érhette panasz a küz­dő feleket. Budapest I.—Bor­sod 2-2 hasonlóan 5-4-es Monstre műsor — kilenc asztalon mérkőzésarány döntött a fő­városi csapat javára. Pontosan 16 óra, kezdődik a döntő. Bolvári Kati 21-14- re veszt az első játszmában, majd 21-13-mal egyenlít. Har­madik „szett”: Kati 21-16-ra nyer — 2-1. Rottler Antal jól kezd: 21-18-ra veri Andódit. A folytatás a budapesti fiú sikerét hozza, 21-16, 21-10-re nyer — 1-2. Még minden le­het — mormoljuk magunk elé. Bátorfi Csilla a várako­zásnak megfelelően 2-0-ra győz Széles ellen, aztán a dombóvári IVán Gyula ugyanilyen arányban veszt Pigniczky ellen. Végered­mény: 2-2. Igen, csakhogy ezúttal a 182-165-ös jobb poénkülönbség a fővárosi csa­patnak kedvez, ők nyerik az aranyérmet. A másik talál­kozón, a 3—4. helyért Buda­pest II.—Borsod 2-2. A bronz­érmet a 6-5-ös mérkőzésarány dönti el, s ezúttal is budapes­tiek a „kedvezményezettek”. A csapatverseny végeredmé­nye: 1. Budapest I., 2. Tolna I., 3. Budapest II., 4. Borsod, 5. Heves, 6. Veszprém. Az országos döntő első napján izgalmas csaták része­sei voltunk. A „bennfentesek” szerint ezen is túltesz a ma délelőtti egyéni verseny vég­hajrája. — fekete — Atlétika '79 Negyedszázad és az elmúlt év legjobbjai (2. rész) NŐI KÜZÉPTAVFUTAS Még a rövidtávfutásnál is nagyobb a lemaradásunk és csak a nagyon fiatal dom­bóvári középtávfuitók fejlő­désével lehetünk elégedettek Heppné, Kovács Klára, Ta­kács Dóra, Némethné ered­ményeivel kapcsolatban, de az eddigi listáinkhoz képest is aggasztó a helyzet. Ezt csak egy intenzív, kemény, céltudatos munkával lehet javítani 1980-ban. 800 m. Negyedszázad ab­szolút rangsora: 2:06,0 Hepp Györgyné (Szekszárd) 1974, 2:09,6 Kovács Klára (Szek­szárdi 1971, 2:11,0 Némethné László Zsuzsa (Szekszárd) 1979, 2:13,7 Takács Dóra (Paks) 1971, 2:15,4 Wiesler Józsefné (Szekszárd) 1973, 2:16,6 Link Klára (Tolnai VL) 1974, 2:18,0 Jéhn Kata­lin (Szekszárd) 1977, 2:18,4 Jéhn Éva (Szekszárd) 1978, 2:20,6 Fábián Emma (Szek­szárdi 1975, 2:23,8 Csaba Györgyi (Szekszárd) 1974. Az 1979. évi rangsor: 2:11,0 Némethné László Zsuzsa (Szekszárd), 2:22,3 Jéhn Éva (Székszárd), 2:27,8 Fülöp Er­zsébet (Szekszárd), 2:27,8 Parádi Beáta (Dombóvár), 2:29,4 Regényi Judit (Dom­bóvár), 2:31,3 Rátkai Éva (Szekszárd), 2:34,3 Szeleczky Erika (Dunaföldvár), 2:36,7 Kovács Mária (Dunaföldvár), 2:37,9 Rausch Katalin (Paks), 2:40,4 Rása Myrtiill (Szék­szárd). 1500 m. Negyedszázad ab­szolút rangsora: 4:22,6 Hepp Györgyné (Szekszárd) 1974, 4:23,3 Némethné László Zsu­zsa (Szekszárd) 1977, 4:33,1 Kovács Klára (Szekszárd) 1971, 4:39,0 Wiesler Józsefné (Szekszárd) 1974, 4:40,0 Ta- káts Dóra (Paks) 1972, 4:50,0 Parádi Beáta (Dombóvár) 1979, 4:52,8 Link Klára (Tol­nai VL) 1976, 4:57,3 Praima- jer Mária (Szekszárd) 1978, 4:58,2 Fülöp Erzsébet (Szék­szárd) 1976, 5:01,0 Fábián Emma (Szekszárd) 1975. Az 1979. évi rangsor: 4:25,5 Né­methné László Zsuzsa (Szek­szárd) 4:50,0 Parádi Beáta (Dombóvár), 4:59,1 Fülöp Erzsébet (Szekszárd), 5:02,1 Rátkai Éva (Szekszárd), 5:16,8 Krausz Eszter (Nagy- mányok), 5:22,2 Szeleczky Erika (Dunaföldvár), 5:22,6 Praimájer Mária (Szek­szárd), 5:33,0 Bincsák Anikó (Nagymányok), 5:33,4 Szabó Anikó (Dombóvár), 5:35,8 Benedek Edit (Dunaföldvár). NŐI GÁTFUTÁS Gátfutásban országos vi­szonylatban eddig mindösz- sze König Katalin és Schwébl Mária szerzett ne­vet megyénknek, tehát nem tartozott legerősebb szá­maink közé. Ettől függetle­nül gyenge az utánpótlásunk* A kötelező összetett verse­nyek miatt 100 m gáton Mo- zolai Annamária eredménye biztató de 300 m gáton egyetlen megyei eredmény akadt mindössze, 1979-bem. Helyesnek tartanánk, ha ver­senyzőink sókoldalú képzésé­ben mind nagyobb szerepet kapna a gátfutás, mely nem­csak az összetett versenye­ken fontos, hanem egyik legklasszikusabb verseny­száma az atlétikának. 100 m gát. Negyedszázad abszolút rangsora: 14,5 Kö­nig Katalin (Szekszárd) 1970, 15.3 Link Klára (Szekszárd) 1977, 15,4 Vaszkó Judit (Szekszárd) 1975, 15,7 Schwéíbl Mária (Szekszárd) 1977, 15,7 Mozolai Annamá­ria (Szekszárd) 1979, 16,0 Ko­vács Éva ‘(Szekszárd) 1972, 16,1 Kovács Ágnes (Dombó­vár) 1977, 16,2 Vida Adrien­ne (Szekszárd) 1975, 16,7 Pe- recsi Ilona (Szekszárd) 1970, 16,7 Szeleczky Judit (Duna­földvár) 1978. Az 1979. évi rangsor: 15,7 Mozolai Anna­mária (Szekszárd), 17,9 Far­kas Éva (Dombóvár), 18,0 Wildanger Judit (Szekszárd), 18,5 Miskolczi Margit (Duna­földvár), 18,6 Györkő Ildikó (Szekszárdi 19,0 Regényi Ju­dit (Dombóvár), 19,1 Pálvöl- gyi Rozália (Szekszárd), 19,4 Szabó Hajnalka (Szekszárd), 19.4 Gergely Éva (Dombó­vár), 19,5 Pásztor Hedvig (Bonyhád). 300 m gát. Negyedszázad abszolút rangsora: 44,8 Schwébl Mária (Szekszárd) 1977, 47,2 Jéhn Katalin (Szekszárd) 1977, 47,4 Vida Adrienne (Szekszárd) 1977, 47.5 K. Balogh Zsuzsa (Szek­szárd) 1977, 47,6 Wiedemann Éva (Szekszárd) 1977, 48,9 Széleczky Judit (Dunaföld- vár) 1978, 50,0 Jéhn Éva (Szekszárd) 1977, 51,5 Mis­kolczi Margit (Dunaföldvár) 1979, 53,3 Gyenei Ágnes (Ta­mási) 1977, 53,4 Szelecziky Erika (Dunaföldvár) 1977. Az 1979. évi rangsor: 51,5 Miskalczi Margit (Dunaföld­vár). (Folytatjuk) Érdemes beszélni róla! ELŐKERÜLT AZ IGAZOLÁS Szász János, a Závodi Ter­melőszövetkezeti Sportkör el- 4 nöke levelet küldött sportro­vatunknak, melyben — töb­bek között — a következőket írja: „Elnézését kérem az újabb zavarásért, de megjelent cik­kére reagálnom kell néhány sorban. Rőder János igazolá­sát ugyanis nem én felejtet­tem a fiókomban, hanem dombóvári sporttársaink. így azt csak november 20-án, a bajnokság befejezése után 2 nappal adták át Szabó Jó­zsefnek, a kisvejkei sportkör elnökének Dombóváron, aki valamilyen ügyben személye­sen járt a szövetségnél. Meg­került tehát az igazolás, bi­zonyított a szövetség tévedé­se, már csak azt kérdezem, mi van ilyenkor? Van-e he­lye óvásnak, ha vétlenek va­gyunk?” Nézzük talán közelebbről, miről is van szó. Lapunk no­vember 21-i számában írtuk: Szász János, a závodiak veze­tője elmondta: Rőder János azért nem játszhat, mert bár letelt az eltiltása, de nem küldték vissza a dombóvári szövetségtől az- igazolását. Ezt követően megkérdeztük Somogyi Györgyöt, a Dombó­vári Városi Sportfelügyelőség vezetőjét, aki — telefonon — a sportfelügyelőségen lévő szövetségi vezetőktől kapott válasz alapján azt közölte, hogy csütörtökön visszaküld­ték az igazolást, és az min­den bizonnyal a sportkör el­nökének zsebében vagy fiók­jában lehet. Miután Szász János az írás­ra reagált és közölte, hogy csak a bajnokság után két nap­pal került elő az igazolás úgy, hogy azt Dombóvárról, a szomszédos község sportköre elnökével küldték vissza, is­mét felhívtuk Somogyi Györ­gyöt, hogy miként vélekedik minderről. Sajnálkozását fe­jezte ki, mert — mint mon­dotta — ő nem ellenőrizte személyesen, hogy a posta­könyvben szerepel-e az iga­zolás visszaküldése. Azt azon­ban megígérte, hogy a szö­vetség vezetőjét megkeresi ebben az ügyben és kivizs­gálja, hogy félreértésről vagy szándékos félrevezetésről van-e szó. Jól tudjuk, Dombóváron, a sportfelügyelőségen nagy kö­rültekintéssel intézik a kis egyesületek ügyeit, és ez eset­ben is a mulasztó megkapja a figyelmeztetését, — mert a szövetség tagjai ugyan tár­sadalmi munkában végzik a bajnokság irányítását, de ez nem jelenti azt, hogy kelle­metlen helyzetbe hozhatják a hivatal vezetőit. NEM KELL A SZAKOSZTÁLY? Serfőző Antalné, a tamási úttörőház vezetője „Egy szak­osztály sportkört keres” című cikkre válaszolt. Idézet leve­léből: „A cikk megjelenése után mint sportszerető emberek vártuk valamely tamási sportkör jelentkezését, ami ez ideig nem történt meg. Miu­tán hétről hétre tanúi lehe­tünk a kis úttörők és vezető­ik elszántságának, ezúton kérjük a negyei kerékpáros­szövetséget, valamint a Szek­szárdi Spartacus kerékpáros- szakosztályának segítségét a kezdeti lépések, a beindulás megtételéhez. A továbbiakban ugyanis a tamási úttörőház vállalja, tíz-tizenkét verseny­zőből álló kerékpáros-szak­kör fenntartását.” Minden elismerésünk a ta­mási úttörőházé, mert vállal­ja a szakkör fenntartását, de meg kell mondani, hogy ez rendkívül költséges lesz. Min­den bizonnyal ez is oka, hogy a Tamási MEDOSZ, illetve a Tamási Szövetkezeti Sportkör közömbös maradt a felhívás­ra. Mindkét egyesületnek megvannak a szakosztályai, melyhez a szükséges anyagi­ak megteremtése jelentős gondot jelent. A Szekszárdi Spartacus Sportkörének elnö­ke, Pálinkás István, érdeklő­désünkre elmondta: szívesen segítenek a tamási kerékpá­rosoknak. Az elgondolásuk az, hogy Schneider Konrád edző mintaedzést tartana, majd edzéstervet készítene, melyet helyben — a körülményeket figyelembe véve — megbe­szélne a leendő szakosztály vezetőjével, edzőjével. Ezzel kapcsolatban rövidesen felke­resik Tamásiban az úttörőház vezetőjét. NAGYOBB FIGYELMET A megyei labdarúgó-szö­vetség hivatalos közleményé­nek elolvasásakor már fel­tűnt, hogy mielőtt postázták Volna, nem ellenőrizték kel­lően. Biztos, hogy a megyei sporthivatalban nem ellen­őrizték mert különben nem jelenhetett volna meg, hogy a faddi sportkörnek december 15-ig kell az egyik szurkoló ellen indított fegyelmi hatá­rozat egy példányát megkül­deni. Eleve nem tehet eleget a faddi sportkör a felhívás­nak, hisz a hivatalos körle­vélben megjelent felhívás de­cember 21-i dátummal került stencilezésre, és valamikor az év utolsó napjaiban jutott el a sportkörökhöz. Mi is észrevettük a hibát, de nem akartuk az óévet kri­tikával zárni, de a sportkörök felkértek bennünket: a me­gyei sporthivatal vezetőinek irányítsuk rá a figyelmét er­re és egyáltalán a 19-es hiva­talos közlemény összeállításá­ra. Mert lényegében igazuk van: több olyan teljesen fe­lesleges és aktualitását vesz­tett dolgot közölnek abban, ami már senkit nem érdekel Biztosak vagyunk abban is, hogy a sporthivatal dolgozói egyetértenek az egyesületi ve­zetőkkel : nagyobb figyelmet kell szentelni a hivatalos köz­lemények kiadásakor, hogy mi jelenik meg nyomtatás­ban. Ez is feltétlen hozzájárul az állami irányítás tekintélyének megóvásához és megerősíté­séhez. HÁNY ÓVAS VOLT? November 4-én játszották a zombaiák Bonyhádbörzsöny ellen a bajnoki labdarúgó- mérkőzést. Ezt óvták meg azon a címen, hogy a Zomba három játékost cserélt. De­cember utolsó napjaiban egy rövid hírben közöltük, hogy a Zomba elleni óvásokat el­utasították alaki hiba miatt. Az információt a városi szö­vetség egyik vezetőjétől kap­tuk. A zombai csapat vezetője telöfonon közölte; nem egé­szen így áll a dolog. Az egyik: nem utasították el az óvást alaki hiba miatt, mert azt de­cember 13-án tárgyalták, méghozzá azon öt bonyhád- börzsönyi és öt zombai is részt vett a beidézett játék­vezetőkön kívül. A bonyhád- börzsönyi óvásnak nem adtak helyt, elutasították. A zom- baiak ellen több óvás nem volt, igaz az egyik egyesület csak szóban jelentette be * óvási szándékát, de erre írás­ban nem került sor. Az olvasó joggal kérdezhe­ti, mi az oka, hogy az infor­mációnk pontatlan. A dolog nagyon egyszerű: a városi labdarúgó-szövetség hosszú hetek óta nem adott ki kör­levelet és nem közölte, hogy is áll az óvás, ügye. Igazán kár, mert végül a hivatalos közleményből szerezhetnek az egyesületi vezetők informáci­ót az őkét közvetlen, vagy közvetve érintő dolgokról. Reméljük, ezzel az írással be­fejezettnek lehet tekinteni a Zomba elleni óvást, vagy ha úgy tetszik óvásokat. Ez megvan — mondja Rottler Anti

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents