Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
XXX. évfolyam, 13. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. január 17., csütörtök Mai számunkból TEHER A VALLON (2. old.) A „MILLIOMOS” (3. old.) ALFA (5. old.) AZ NB II SORSOLÁSA ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS (6. old.) (3. old.) A műveltség kérdőjelei A jelen iskoláiban a jövő társadalmának műveltsége formálódik. Azok a fiatalok, akik most ülnek az iskolapadokban, harminc-negyven év múlva, tehát a XXI. században is dolgozni fognak, ezért nem lehet közömbös, hogy milyen műveltséggel bocsátja szárnyra őket napjaink iskolája. Ez a felismerés váltotta ki az utóbbi évek szenvedélyes vitáit, amelyek akörül forognak, hogy milyen jellegű műveltségre lesz szüksége az ezredforduló emberének. Az efféle eszmecserék korántsem újkeletűek, hiszen a XIX. századi ipari forradalom kibontakozása óta szinte évtizedenként fölvetődik a kérdés: milyen műveltséget adjon az iskola a fiataloknak, hogy tanulmányaik befejeztével minél hasznosabban vehessenek részt a termelésben, a társadalmi életben? 1916-ban a Világ című lapban folyt nagyszabású vita a korszerű műveltségről, s akkor Ady Endre védte meg a humán kultúrát Ignotus technokrata nézeteivel szemben. A felszabadulás előtti műveltségvitáik kevés embert érintettek, miként a műveltség is kevesek kiváltsága volt akkor, az uralkodó köröknek nem állt érdekűikben a dolgozó osztályok gyermekeinek kiművelése. Jellemzésül: 1939-ben például csak 5082 fiatal tett érettségi vizsgát, most évente 55 ezer. Már a múlt század végén megkezdődött a középiskolák „szakosodása”, létrejöttek a reáliskolák országszerte, illetve a gimnáziumokban humán és reál osztályokat indítottak, egyikben a társadalomtudományi, másikban a természettudományos tárgyak kerültek előtérbe! A humán-reál felosztás egészen az 1960-as évek elejéig megmaradt, amikor is az azonos alapműveltséget adó egységes gimnázium lépett a helyébe. Ekkor kis időre elültek a viták, mert a matematika és a természettudományi tárgyak valamivel több órát kaptak a korábbinál — egyébként a többi iskolatípusban is —, s úgy látszott, hogy alap- és középfokon néhány évtizedre sikerült kialakítanunk a helyes oktatási arányokat. Ma viszont már nem kevesen aggódnak amiatt, hogy az iskolákban megbomlottak az arányok a humán és reál tantárgyak között az utóbbiak javára, s ennek következtében a művészetek és a humán kultúra oktatása a második vonalba került. Van olyan iskolatípus — az általános iskola —, ahol a magyar nyelv és irodalom heti óráinak száma negyven százalékkal kisebb, mint 1950-ben volt. Ennyire elrugaszkodtunk volna? Kétségtelen, hogy a természettudományi tárgyak az utóbbi két-három évtizedben héti óraszámban is „megizmosodtak”, de az arányuk egyelőre nem vall veszélyes egyeduralomra. Az 1972-es oktatáspolitikai párt- határozat is azt ajánlotta, hogy a következő tantervi reform során ne változtassunk a társadalomtudományok és a természettudományok arányán iskoláinkban. Sok-e a fizika, a kémia, a biológia, a matematika, az alap- és középfokú iskolákban, és árnyékukban tényleg elsorvadóban van a művészeti nevelés? Ne higgyük, hogy ez kizárólag az iskolák „háztáji” kérdése, mert az iskolai tananyag arányai, tendenciái jelentősen befolyásolják a jövő társadalma műveltségének szerkezetét és tartalmát. Először is az a kérdés — s nemcsak nálunk, hiszen más országokban is viták folynak róla —, hogy voltaképpen mi tartozik bele az igazi műveltség fogalomkörébe. Némelyek a régi iskola klasszikus, görögös- latinos műveltségeszményét szeretnék feltámasztani, mások ezzel szemben pokolra kívánják a „holt nyelvek, holt kultúrák” iskolai tanítását, és a természettudományos tárgyak további térnyerésének a hívei. E végletes vélemények talán érzékeltetik, hogy milyen nehéz közös nevezőre jutni a műveltség értelmezésében. Pedig nem nehéz belátni, hogy a humán és a reál kultúra szembefordításía nem vezethet eredményre, ellentétben áll a társadalmi érdekkel, mert az igazi műveltséghez a természettudományok megfelelő szintű ismerete éppúgy hozzátartozik, mint a művészeti-irodal- mi-nyelvi tájékozottság. Milyen tudással vértezze föl végül is gyermekeinket az iskola? Természetesen ne speciális szakismeretekkel, mert ezek korunkban elég gyorsan elavulnak, hanem olyan széles körű, általános tájékozottsággal, amely a társadalmi-termelési szükségleteknek megfelelően bármikor felhasználható. E tekintetben hármas feladat hárul az iskolákra: gyermekeinkből mindenekelőtt szocialista embert neveljenek (ebben minden egyes tantárgynak, tanárnak, az iskolai élet, minden mozzanatának szerepe van), adják át nekik az általános emberi és a magyar kultúra értékeit (ez főleg a humán tárgyakra vár), készítsék fel őket a társadalmi munka- megosztásban való részvételre (a természettudományi és a műszaki tudományok eredményeinek megismertetésével!). Naponta láthatjuk, hogy a termelőerők gyors fejlődése miként változtatja meg a szellemi és a fizikai munka arányát, egymáshoz való viszonyát. Ez a változás a műveltség fogalmára is kihat, nem lehet hosszú távra kijelölni műveltségtartalmakat. Amit ma korszerűnek tartunk, az holnap már avitt lesz. Valójában ezért kell folyton tanulnunk, s az ifjúságot arra nevelnünk, hogy a dolgozó életforma egyúttal tanuló életforma is. P. KOVÁCS IMRE V Tanácsi vb-ülés:_Szekszárdon, Dombóváron, Tamásiban Gyermekélelmezés 1980 Tegnap délután megtartott ülésén a szekszárdi Városi Tanács V. B. a megyeszékhely gyermekélelmezését és annak közegészségügyi helyzetét tárgyalta meg az egészségügyi és művelődésügyi osztályvezetők együttes beszámolója alapján. Ezt megelőzően a testület három évvel ezelőtt, 1977-ben foglalkozott a gyermekélelmezés helyzetével. Az akkor hozott határozatok végrehajtásával bekövetkezett változások indokolták éppen most napirendre tűzni ezt a sokakat érintő és érdeklő témát. Szekszárd város gyermek- és oktatási intézményeiben tanulóknak több mint a fele részesül étkeztetésben. Nem mindegy tehát, hogyan alakultak — és alakulnak a jövőben — a korszerű gyermek- és diákétkeztetés tárgyi, minőségi és mennyiségi feltételei. A testület a napirend vitájában azt állapította meg, hogy „Szekszárd városban a gyermekétkeztetés területén fokozatos javulás tapasztalható”. Ennek ellenére téved, aki azt gondolja, hogy a korcsoportonként vizsgált gyermekélelmezés csak a meglévő eredmények számbavételével érdemelte ki a városi tanács vb-től ezt az „osztályzatot”. A végrehajtó bizottság a szükséges további előrehaladás érdekében több feladatot is meghatározott. Igv pl. meg kell vizsgálni a II. sz. Általános Iskola konyhájának áteresztőképességét, mert bár ebben a kategóriában — alsófokú oktatási intézmények —.. majd minden konyhára jellemző a zsúfoltság és az étkezési idő kitolódása, a II. számúra jellemző leginkább. Ha itt sikerül megvalósítani az átalakítást, megoldódna a Pázmány téren lévő III. sz. iskola tanulóinak a problémája is. Folyamatos feladatot jelent a jövőre nézve annak a lehetőségnek a jobb kihasználása is, amit a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat tud nyújtani a tanulók egyszeri étkeztetésével. El kell aztán készíteni — és az anyagi lehetőségek függvényében rangsorolni — a konyhák korszerűsítését, gépesítését, az új technológiák eszközigényeinek a kielégítését célzó terv elkészítését. Változatlanul faladat marad a gyermekélelmezésben dolgozók szakmai továbbképzése is. A fokozatos javulás ténye a továbblépés igényét szolgáló feladatok nagyságának ismeretében sem vitatható. Nagy munka van amögött, hogy a város valamennyi bölcsődéjében jó higiénés körülmények között folyhat a legkisebbek étkeztetése. A tanács által fenntartott óvodákba 1662 gyerek jár. Az elmúlt években talán az egyik legnagyobb gondot az óvodások étkeztetése jelentette. De, 1979. szeptemberében bekövetkezett az addig okkal sürgetett változás: az Arany János utcai ezeradagos gyermekélelmezési konyha a korábbi gondok egész sorát oldotta meg. Csökkent a Be- zerédj óvoda konyhájának zsúfoltsága, a Wosinsky óvoda főzőkonyháját át lehetett alakítani melegítőnek. Ugyanez történt a szőlőhegyi óvoda konyhájával is. Egyébként, mióta a báziskonyhából már két ételszállító kocsi viszi az ételt, mérséklődött az étkezési idő kitolódása. Szórványosan ugyan, de előfordul viszont, hogy elmulasztják a kiszállított ételt felmelegíteni, átforralni. Az általános iskolai konyhák közül valamennyire jellemző ez idő szerint a túlzsúfoltság és az étkezési idő el- nyújtottsága, mely együtt jár — sajnos — azzal, hogy a hosszú tárolási idő csökkenti az ételek élvezeti és biológiai értékét. Valamivel jobb a helyzet a középiskolák ellátása vonalán, bár ami a javítás tennivalóit illeti, a jövőbeni feladat e területen sem kevés. A városi tanács vb ülésének további részében a városi tanács első negyedévi ülésének előkészítésével foglalkozott. Ennek az ülésnek a fő témája az 1980. évi költségvetési és fejlesztési alap terveinek megtárgyalása lesz. (Folytatás a 3. oldalon). Folytatta ülését a KGST Y. B. Moszkvában szerdán folytatódott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 93. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői vesznek részt, magyar részről Marjai József miniszterelnök-helyettes. A végrehajtó bizottság ülése a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseivel, a tanács határozatainak végrehajtásával, a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításával foglalkozik. Áttekintik a KGST nemzetközi kapcsolatait is, így az EGK küldöttségével legutóbb Moszkvában folytatott megbeszélés tapasztalatait. A gerillák ultimátuma A salvadori Farabundó Marti Népi Felszabadítási Erők kérték a dél-afrikai kormányt, tegyen eleget követeléseiknek az elrabolt délafrikai nagykövet életének megmentése érdekében. Archibald Dunn Gardnert, a Dél-afrikai Köztársaság salvadori nagykövetét a múlt év november 28-án rabolták el. A gerillák képviselői tudatták a dél-afrikai kormánnyal, hogy kivégzik a nagykövetet, ha nem adják ki a világ 102 országában, 65 nyelven politikai követeléseiket. Magyar hónap Saint Etienne-ben Élénk érdeklődést keltett Franciaország legnagyobb kommunista vezetésű városában, Saint Étienne-ben a magyar hónap nyitánya. Az első rendezvények sok helyi lakost vonzottak és általános elismerést váltottak ki, ugyanakkor hozzásegítettek hazánk jobb megismeréséhez is. A magyar hónap tengelyében a kommunista értelmiségiek által vezetett „Uj egyetem” irányításával rendezett második nemzetközi filmtalálkozó magyar sorozata áll, amelyen nemcsak 35 filmünket mutatják be, hanem számos rendezőt is meghívtak, hogy maga beszéljen munkásságáról és egyben a magyar valóságról. Már a hét végi megnyitón is igen nagy érdeklődés mutatkozott Kovács András „A ménesgazda” című filmje iránt. Az őszinte elismerést arató film után a nézők számos kérdést tették fel Kovács Andrásnak a magyar filmművészet helyzetéről, az alkotói szabadságról, a magyar életről. Ugyancsak sok érdeklődőt vonzott Jancsó Miklós „Magyar rapszódia” című filmje és az azt követő vita a szocializmus és az alkotás kérdéseiről. A Saint Etienne-i filmhónap keretében összesen több mint 120 francia, olasz, spanyol és magyar filmet vetítenek és ily módon a rendezvény nem csupán a magyar filmművészet propagandája, hanem az összehasonlítást és a négy ország rendezőinek találkozását is lehetővé teszi. A hazafias-honvédelmi nevelés része Kiállítás a katona» hivatásról az úttörőházban tiszthelyettes-iskolákon folyó kiképzéssel, a néphadsereg különböző fegyvernemeivel. Az MHSZ azt mutatja be, hogyan juthatnak el a fiatalok a szövetség sokoldalú tevékenysége révén a katonai pályához. Repülő-, hajó-, autómodellek szemléltetik a technikai alapok megszerzésének lehetőségét, a kiállított sport-, illetve hadifegyverek a folyamatosságot a haditechnika megismerésében, elsajátításában. Az aulában felállított rádióállomás a rádióamatőr-sportból nyújt ízelítőt. ' A január 26-ig nyitva tartó kiállítást naponta kilenctől 17 óráig látogathatják az érdeklődők. B. I.—B. J. ben megjelent Köteles József ezredest, Kiss Imrét, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettesét, Péti Imrét, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. Dr. Vadas Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője méltatta a kiállítás hazafiashonvédelmi nevelő _ jellegét. Köteles ezredes adta át a kiállítást az érdeklődő nagyszámú, úttörő és középiskolás fiatalnak. Az úttörőház aulájában tablók mutatják be néphadseregünk életét alakulásától napjainkig. Megismerkedhetnek a látogatók a Kossuth Lajos, a Zalka Máté, a Killián György katonai főiskola, a Karikás Frigyes katonai kollégium képzési rendszerével, a különböző, fegyvernemi Szekszárdon, a városi úttörőházban tegnap délelőtt tíz órakor érdekes kiállítás nyílt. A KISZ Tolna megyei Bizottsága, a Magyar Honvédelmi. Szövetség, a hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság, a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a katonai pályákat mutatja be. A cél az, hogy az általános iskolás, a középiskolás gyerekekben felkeltsék az érdeklődést a katonai pályák, a tiszti, a tiszthelyettesi hivatás iránt, hogy a rátermett, az alkalmas fiatalok válasszák valamelyik katonai pályát. A megnyitón Csurgó Sándor, a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság osztályvezetője üdvözölte a vendégeket, köztük a Honvédelmi Minisztérium képviseletéDr. Vadas Ferenc megnyitja a kiállítást Az MHSZ bemutatója _____________________
