Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-16 / 12. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 12. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. január 16., szerda Mai számunkból ÖSSZEVONT pArttaggyülés A PAV-NÄL (3. old.) LABDARÚGÓINK ISMÉT A PÁLYÁN (6. old.) (3. old.) TERMÉKSZERKEZETVÄLTÄS Döntés helyett viták Nem lehet örökösen elölről kezdeni a vitát, egyszer már dönteni kell — fakadt ki a nagyvállalat fejlesztési osztályvezetője, amikor a megszámlálhatatlanul sokadik megbeszélésen sem határoztak az új termék sorsáról, gyártásiba vételének idejéről. Ezúttal az volt a halasztás oka, hogy a gyártóeszköz-gazdálkodási osztály feljegyzésben tudatta, nem látja biztosítottnak az új cikk készítéséhez szükséges szerszámok beszerzését, mert a kooperációs partner még nem nyilatkozott. Azt csak néhány beavatott tudta, hogy a másik cég azért nem nyilatkozott, mert bár hetedik hónapja van függőben az új árucikk termelésének megkezdése, a gyegó — ahogy a vállalati szóhasználat rövidíti a gyártóeszköz-gazdálkodási .osztályt — csupán két hete küldte el a megrendelést a szerszámgyártóknak. Akik ugyan régi partnerek, legtöbbször készségesek is, ám ennyi idő alatt tényleg nem nyilatkozhattak. Mindennapos eset. Szeretünk vitatkozni és még mindig kevés helyen tanulták meg, hogy az idő ma a legfontosabb termelési tényezőik egyike. Ha valakinek vitázni kerekedik kedve, biztos lehet benne: meghallgatják. S ha meghallgatták, akkor időt nyer — hiszen: „új szempontok merültek fel” — s említésre sem érdemes az az apróság, hogy az ilyesfajta időnyerés magának a döntésnek, s vele a cselekvésnek az elhalasztása. Ha most arra gondolunk, hogy ez csak néhány vállalatra jellemző, s megszüntetéséhez néhány határozott vezető kellene csupán, akkor tárgyilagosan leírjuk: a hazai ipar átlagosan két és félszer, háromszor annyi időt használ fel egy új termék megvalósításához — az ötlettől az üzemszerű gyártás kezdetéig —, mint amennyit a fejlett tőkés országok hasonló áruikat készítő cégei. Amiben a vállalati nehézkességnek éppúgy része van, mint a különféle engedélyeztetések, egyeztetések, jóváhagyások tekergős útjainak, s nem kevésbé annak, hogy a termelőket körülvevő gazdasági környezet eddig túlzott védelmet nyújtott a lassúaknak, s alig javadalmazta a kezdeményezőket, a gyorsan cselekvőket. így azután összetalálkozott a vállalati bizonytalankodás, az újjal szembeni ellenállás, s a szabályozás közvetítette kényelem, érdekeltséghiány. Ezért látszott megoldásnak: mondani kell valamit, észrevételeket tenni, hiszen ki tudja, mi lesz a tervezett lépés hatása, s akkor könnyen elhangzik a szemrehányás: szóltál, szóltatok?! Szóltak tehát. Persze, nagy szükség van az értelmes vitákra, akadályok, hatások, következmények okos fölmérésére, elemzésére, de tudni kell, mikor kerül ellentétbe a vita és a döntéshozatal, mikor szorítja háttérbe utóbbit az előbbi. Jó ideje csak ismétlődő és újrakezdett viták vannak fontos iparágak fejlesztési lépéseinek sorrendjéről — így például az alumíniumbányászat és a -feldolgozás kívánatos összhangjáról, a növényvédőszer-gyántás holnapjáról, az eddig ismert legjobb kazántípus előállításáról, s bár minden érintett elmondja a maga törekvéseit, a döntés mégis késik. Általános, megszokott gyakorlatról van szó. Elég ~ itt utalni a háztartás,! fürdő- és fűtőberendezések késedelemmel kezdett korszerűsítésére, a kerékpárgyór- tás bővítésének időveszteségére, a hazai automata- mosógép-gyórtás nehezen feledhető buktatóira. Találhatunk biztató eseteket is, így a fényforrások előállítását, közúti jármű részegységek nagy sorozatú kibocsátását, ahol — nem könnyen! — az érintettek kérlelhetetlenül meghúzták a határvonalat, meddig lehet vitatkozni, mikor kell dönteni, s miikor cselekedni. Sok a gond most a vállalatoknál, s éppen a terhek növekedése sürgeti a pontos megkülönböztetést: melyik vita hasznos, s melyik nem, mi az, ami segít, s mi az, ami semmi másra nem alkalmas, mint a döntés késleltetésére. Ezért a januártól érvényes szabályozó, ösztönző rendszer azokat ismeri el, akik pontosan elválasztják egymástól az előbbi mondatban fölsorakoz- tatottakat. A döntés helyett vitatkozókról pedig — a szigorúbb követelmények hatására — bebizonyosodik: nem képesek felelősen határozni, félreérthetetlen igent vagy nemet mondani. S ha ez így van, akkor elkerülhetetlen a kérdés: szabad-e hagyni, hogy — beosztásuknál fogva — csupán vitapartnerek legyenek? LÁZÁR GÁBOR Kuplungtárcsa, gumiköpeny Téli gépjavítás a mezőgazdasági üzemekben A kihordóláncot cseréli a nagydorogi tsz Tornádó típusú műtrágyaszóróján Binder András és Vigan Gyula gépszerelő Tolnai Gyula nagydorogi gépjárműviUamossági műszerész a generátort próbálja ki az elektromos vizsgálópadon. A téli hónapokban a mező- gazdasági nagyüzemek szerelői az egész évben munkába fogott gépeken dolgoznak. A meghibásodott, tönkrement alkatrészek helyére újak kerülnek, de alaposan átvizsgálják azokat a gépeket is, amelyeket a betakarítás után üzemképesen állítottak le. Tolna megyében 3200 erőgépet, 772 kombájnt, 291 önjáró betakarítógépet, ezenkívül 697 különféle vetőgépet és 521 egyéb munkagépet javítanak a műhelyekben. A javításokat 3785 különböző szak- képzettségű szerelő végzi. Alkatrészgondok jórészt ott jelentkeztek, ahol nem gondoskodtak időben utánpótlásról, ahol egész évben nem fordítottak kellő gondot a gépek szakszerű karbantartására. Ilyenkor télen, nemcsak a szerelők, hanem a gépek vezetői, a traktorosok és a kombájnosok is a műhelyben dolgoznak — módjuk van ezzel arra, hogy alaposan megismerjék a gépüket. A téli szerelés egyik legnagyobb gondja: sok üzemben nincs megfelelő méretű műhely, s a nagyobb teljesítményű, több helyet foglaló gépeket a szabad ég alatt, a „csillag- garázsban” kell javítani. Akad olyan üzem is, ahol mindössze három állás van, s ezért egyidőben csupán három gépet lehet javítani. Ahol zsúfoltak a műhelyek, a vetőgépet, a tárcsát szétszedik, s elemenként szerelik a műhely valamelyik sarkában. A sárszentlőrinci Petőfi szövetkezetben egy-egy K—700- as és T—>150—K típusú, valamint öt MTZ—80-as, tizenkét MTZ—50-es traktort, négy IFA tehergépkocsit és igen sok munkagépet javítanak. A gépműhelyben naponta 10—15 dolgozó szerel, akik gyakran nemcsak bent, hanem kint a szabad ég alatt is dolgoznak. A tervek szerint ebben az évben a már meglévő szín oldalát farostlemezzel lefedik, hogy fűthető és nagygépek javitására is alkalmas helyiséghez jussanak. Az E—512-es és az E— 516-os kombájnokat a BKR szerelői javítják majd — minden bizonnyal a helyszínen. Selejtezésre is sor kerül; néhány MTZ—50-est és egy E—512-es kombájnt vonnak ki a forgalomból. Nagydorogon az Uj Barázda Tsz-ben jóval korszerűbb körülmények között dolgozhatnak a szerelők. 12 gépállásban javítják a gépéket. Az erő- és munkagépeket, a kombájnokat, a teherautókat más-más brigád javítja, — természetesen a villamossági szerelők, a hegesztők és esztergályosok segítségével. A szakemberek úgy vélik, hogy a hiánycikkek ellenére az elmúlt évekhez viszonyítva az alkatrészellátás kiegyensúlyozottabb. d— Fotó: Bj. Hoti időjárás-előrejelzés A hőmérséklet átmenetileg kissé emelkedik Tanácskozik a KGST V. B. Moszkvában kedden megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 93. ülése. Az ülésen a tagállamokat az állandó képviselők, a kormányok elnökhelyettesei képviselik. A magyar küldöttséget Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó képviselője vezeti. A munkában részt vesz Jugoszlávia képviselője is. Az ülés napirendjén a KGST XXXII. és XXXIII. ülésszakán hozott határozatok végrehajtásának és a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításának kérdései szerepelnek. A végrehajtó bizottság áttekinti az együttműködés időszerű feladatait, a különböző programok végrehajtásának és előkészítésének menetét. Beszámolót hallgat meg például az atomenergia felhasználására kialakított együttműködés eddigi eredményeiről, a soron következő feladatokról. A végrehajtó bizottság az ülésen határozatot hozott arról, hogy a KGST megemlékezik V. I. Lenin, a kommunista párt és a szovjet állam megteremtője születésének 110. évfordulójáról. Az elmúlt héten a Kelet- Európa fölötti magas nyomású légköri képződmény fokozatosan nyugatabbra helyeződött át és tovább erősödött. A hét elején általában borult, párás, helyenként ködös idő volt, időnként kisebb havazással. A hét végére felszakadozott a felhőzet és hideg levegő árasztotta el a Kárpátmedencét. A nappali maximum hőmérsékletek eleinte 0, —5 fok között alakultak, az éjszakai lehűlés a hét első felében nem volt erős; —2, —7 fok közötti értékeket észleltek. Az időszak végén az erős kisugárzás következtében a legalacsonyabb hajnali hőmérséklet általában —15 fok közelében alakult, de néhány helyen —20 foknál hidegebb is előfordult. Napközben is csak —5 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Az elkövetkező időszakban eleinte változóan felhős idő várható, a hőmérséklet napközben eleinte —4, —9 között, hajnalban —8, —13 fok között alakul. A2 időszak közepén erősen megnövekszik a felhőzet, többfélé ismétlődő havazásra lehet számítani. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet —6, —11 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet —2, —7 fok köDunánfúl zött alakul. A jövő hét első napjaiban ismét a felhőzet félsZakadozására és a hőmérséklet csökkenésére lehet számítani. A talajnedvesség megyénkben 0—50 cm-en 85—90, 50— 100 cm-en 20—25 százalékos. m HAVAZÄS BORULT ESŐS 1H8I FÖHÚS m SZELES m DERÜLT SZÁRAZ ZIVATAR 11 KÖDÖS pArAs
