Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-09 / 288. szám
2 ^fepÜJSÄG 1979. december 9. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) és érdekek alapján bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgalmának imperialistaellenes politikáját, s a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló kezdeményezéseit. A békés egymás mellett élés elveiből kiindulva a köl- 'csönös előnyök alapján tovább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal, politikai, gazdasági, kulturális és más területeken. Hazánkban az elmúlt évek során tovább erősödtek a szocialista társadalmi viszonyok. Rendszerünk szilárd gazdasági alapja a termelő- eszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Az osztályok, rétegek egymáshoz való arányában az utóbbi években nem történt lényeges változás. Az aktív keresők 59 százaléka munkás, 13 százaléka mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, 25 százaléka értelmiségi és alkalmazott. (Az önálló kisárutermelők aránya 3 százalék.) Arra ' törekszünk, hogy az osztályjellegű különbségek tovább csökkenjenek. A munkásosztály eredményesen tölti be az egész nép érdekében vezető szerepét. A .termelőszövetkezeti parasztság a munká-osztály szilárd szövetségese. A munka és az elosztás jellegében bekövetkezett változások is közelítik a munkásosztályhoz. A munkásság és a parasztság alapvető érdekei azonosságának, szoros együttműködésének, közös helytállásának eredményeként tovább erősödött szocialista rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmi és gazdasági előrehaladásunk megköveteli, hogy állandóan gyarapodjanak a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, a mezőgazdasági dolgozók politikai, kulturális és szakmai ismeretei, fejlődjék szocialista szemléletük, tovább csökkenjen a fizikai és a szellemi munka közti különbség. Növekedjék közéleti aktivitásuk, az élenjáró dolgozók — különösen a nagyüzemi munkások — a jelenleginél nagyobb számban töltsenek be párt-, állami és tömegszervezeti tisztségeket. Az értelmiség szorosan kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz, magáénak érzi szocialista rendszerünket. Szerepe és létszáma a társadalmi fejlődéssel, a tudományos-technikai haladással együtt növekszik. A termelésben, az igazgatásban, a szervezési és végrehajtási feladatok ellátásában foglalkoztatott alkalmazottak a korábbinál nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel végzik munkájukat. Létszámuk azonban a valóságos társadalmi szükségletnél gyorsabban nő, és az egyes szakterületek közti megoszlásuk is aránytalan. Ezt a kedvezőtlen folyamatot a munka ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia visszaszorításával meg kell változtatnunk. A nemzetiségeiek hazánk teljes jogú állampolgárai. Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony is, amelynek kialakítása sok figyelmet A Magyar Népköztársaság szükségesnek tartja, hogy további eredmények szülessenek a leszerelés terén az egyenlő biztonság elve alapján. Határozottan elítéli a NATO legújabb terveit, amelyek a nukleáris fegyverzet növelésével Európa népeinek biztonságát közvetlenül és nagy mértékben veszélyeztetik. Síkraszáll azért, hogy a Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés tagállamainak a fegyverkezés csökkentését, a bizalom erősítését szolgáló fontos javaslatai, kezdeményezései megvalósuljanak. igényelt mind az állam, mind az egyházak részéről. Az állam, az alkotmány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működésének feltételeit. A dokumentum megállapítja, hogy társadalmi fejlődésünknek, távlati céljaink elérésének nélkülözhetetlen erőforrása a széles körű szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk megfelelően érvényesül. (Közös szocialista céljaink a dolgozó osztályoknak és rétegeknek, a párttagoknak és pártonkívü- lieknek, a marxistáknak és más világnézetűeknek, az ateistáknak és vallásos embereknek az összefogásával valósulnak meg.) Tovább javult az állami irányító testületek és szervek munkája. Az országgyűlés a társadalmi, gazdasági fejlődést segítő számos törvényt alkotott. Fejlődött a kormány testületi és ágazati irányító munkája. Javult, korszerűsödött az államigazgatás. A társadalmi érdek következetesebb érvényesítése és a magasabb követelmények szükségessé teszik, hogy a központi és a helyi állami szervek összehangoltadban tevékenykedjenek, éljenek jobban hatáskörükkel, növekedjék felelősségük, s javítsák a végrehajtás és .az - ellenőrzés feltételeit. Szükséges, hogy egyaránt erősödjék a központi irányítás és a helyi önállóság. Fejlődött a tanácsok nép- képviseleti jellege, önkormányzati szerepe, államigazgatási tevékenysége. Feladatuk, hogy emeljék a hatáskörükbe tartozó intézmények irányításának színvonalát, és az állampolgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésével is szélesítsék tömegkapcsolataikat. Javuljon és legyen összehangoltabb az állami szervek ellenőrző tevékenysége. Fejlődött a szocialista demokrácia, társadalmi rendszerünk lényegi vonása, amelynek fejlesztését, a ‘tömegeknek a közügyektte való bevonását a párt változatlanul alapvető feladatnak tekinti. A szocialista demokrácia fejlesztésének elengedhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem erősítése, a jogok és kötelességek együttes érvényesítése. Szocialista hazánkban szilárd a törvényesség. A párt-, állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezések betartásán, a közélet tisztaságán, és határozottan lépjenek fel a hatalommal való visszaélés minden megnyilvánulásával szemben. Erősödjék a fegyelem a társadalmi és a gazdasági élet minden területén. Közös érdekünk a társadalomellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmények meglőzése, leleplezése, a közvagyon gon-' dosabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme. # A Magyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi — a dolgozó tömegekre támaszkodva, nemzetközi szövetségi rendszerünk keretében — megbízhatóan védelmezik szocialista vívmányaA népgazdaság az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bővülnek és korszerűsödnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai. Gyarapodik a nemzeti vagyon. A gazdasági növekedés üteme mérsékeltebb a korábbi évekénél, de meghaladja a fejlett tőkés országok átlagát, s közel áll a KGST-országok átlagához. A nemzeti jövedelem növekedése teljes egészében a munka termelékenységének az emelkedéséből származik. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak. Gazdasági nehézségeink nagyobbrészt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gazdasági fejlődés követelményeihez igazodó folyamatok. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. ‘ Mindezek együttes hatására az V. ötéves terv főbb előirányzatai nem a tervezett mértékben teljesülnek. A tervezőmunkánkban azzal kell számolni, hogy a nemzeti jövedelem — a VI. ötéves népgazdasági terv idején, 1981 és 1985 között — a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedhet. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Következetesebben kell folytatni a termelési és termékszerkezet adottságainak megfelelő korszerűsítését, a termelés népgazdasági jövedelmezőségének emelését*, A hazai szükségleteknek megfelelő és a nemzetközileg versenyképes, gazdaságos termelés dinamikusan fejlődjön. Gyorsuljon a műszaki és tudományos eredmények hasznosítása, az új, korszerű technológiák bevezetése, s javuljon a termékek minősége. A gazdaságtalan, tartósan veszteséges termelést a társadalmi érdekkel összhangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcsoportosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni. A kedvezőtlen világgazdasági folyamatok hatásainak ellensúlyozása megköveteli a gazdaságpolitika fejlesztését, rugalmasságát, célratörő megvalósítását, a tervszerűség fokozását, az irányítás és a végrehajtás magasabb színvonalra emelését, a belső és külső erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, a jövedelmezőség lényeges javítását, az újító kezdeményezések támogatását. Az iparnak, mindenekelőtt a feldolgozó iparnak elsősorban azok az ágai fejlődjenek, amelyek kevésbé anyag- és energiaigényesek, és gazdaságos exportnövelést, illetve importmegtakarítást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé. (A gépiparon belül kiemelten kell fejleszteni azokat a területeket, gyártási ágakat, amelyek tartósan gazdaságos és exportképes árualapot biztosítanak. A könnyűipar a nemzetközi gazdasági együttműködés lehetőségeit kihasználva, növelje a jövedelmező, korszerű, jó minőségű termékek arányát.) Az élelmiszer- ipari feldolgozás, a tároló- és hűtőkapacitás a mezőgazda- sági termeléssel összehangoltan fejlődjék. A nagy ráfordításokat igénylő hazai termelésből és az egyre drágább importból nehezebb feltételek mellett kell biztosítani az ország kiinkat, népünk békéjét. Erősödjék tovább a fegyveres erők és testületek jó együttműködése. egyensúlyozott energia- és nyersanyagellátását. A nyersanyag- és energiatakarékossági programok következetesen valósuljanak meg. További erőfeszítéseket kell tenni a hazai nyersanyag- és energiaforrások feltárásáért, gazdaságos kiaknázásáért. Az építő- és építőanyagiparnak, valamint ezek háttériparának termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz igazodva növekedjék. A továbbiakban a dokumentum szólt arról, hogy a mezőgazdasági termelés bővülése tegye lehetővé a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a gazdaságos export fokozását. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére, a takarmány takarékos felhasználására, a melléktermékek jobb hasznosítására. Mezőgazdaságunk fejlődése azt j követeli, hogy a nagyüzemek munkája váljék hatékonyabbá. Támogatjuk az állami vállalatok és a termelő- szövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, az anyagi és szellemi erők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. Változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, s támogatni mind szorosabb együttműködésüket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági, ipari, fogyasztási, értékesítési, takarék-, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsák termelésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minőségét, kulturáltságát. A közlekedés különböző ágainak összehangolt fejlesztésére törekszünk. A távolsági áru- és személyszállításban növekszik a vasút szerepe. Az áruszállítást jobb munka- megosztással, nagyobb szervezettséggel, s ennek révén jelentős üzemanyag-megtakarítással kell lebonyolítani. A személyszállításban a jövőben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A gazdaságfejlesztéssel összehangoltan, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezet és a természet védelmére. Széles körű összefogással váljék társadalmi üggyé a tiszta és szép környezet kialakítása és megóvása. A beruházási tevékenységben minden eddiginél nagyobb tervszerűségre van szükség. A népgazdasági érdek elsődlegessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházásokat rangsorolni kell. Az olyan, gyorsan kivitelezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások kapjanak elsőbbséget, amelyek a termelési és termékszerkezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesíteni kell a tervező, a beruházó, a kivitelező és az engedélyező felelősségét. Nagyobb összhangot kell teremteni a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő között. A szabad munkavállalás jogának tiszteletben tartásával ösztönözni kell, hogy a munkahelyek egyéni megválasztása jobban igazodjék a népgazdaság szükségleteihez. A termelési és termékszerkezet átalakításával összhangban gondoskodni kell a munkaerő üzeTársadalmi és politikai viszonyaink fejlődése A gazdasági építőmunka feladatai men belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosításáról, átképzéséről. v Gazdasági növekedésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük és erősítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-ország- gal. A nemzetközi gazdasági körülmények és a közös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-országok gazdaságfejlesztési politikája összehangoltabb legyen, együttműködésük hatékonyabbá váljék, és gyarsuljon a szocialista gazdasági integráció folyamata. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkés országokkal. Tovább szélesítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a fejlődő országokkal. Az intenzív gazdálkodás megköveteli a gazdaságirányítás minden elemének — a tervezésnek, a szabályozásnak és a szervezeti-intézményi rendszernek — a továbbfejlesztését. A központi gazdaságirányítást javítani, koordináló, szervező és ellenőrző szerepét erősíteni kell. Növekedjék a kormányzati szervek szerepe, felelőssége az alapvető gazdaságpolitikai Jeladatok megoldásában, a tervek kidolgozásában, egyeztetésében és végrehajtásában. Pontosabban kell meghatározni az egyes irányító szervek feladatkörét, és javítani szükséges együttműködésüket. A gazdasági fejlődés fon- , tos feltétele, hogy az árrendszer célszerű gazdasági döntésekre és ésszerű fogyasztásra késztessen. A termelői árak fejezzék ki jobban a világpiac áruváltozásait, ösztönözzenek a hatékonyság növelésére, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására és a takarékosságra. Az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát — életszínvonal-politikánknak megfelelően — továbbra is központilag kell szabályozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan áremeléseket és a fogyasztók megkárosítását. Gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a munka termelékenysége gyorsan növekedjék. Nagy tartalék rejlik az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában. Életszínvonal, életkörülmények és szociálpolitika Az életszínvonal megszilárdításának, további emelésének alapvető feltétele, hogy az eddiginél jobban oldjuk meg a gazdasági építőmunka feladatait. Ezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése. Az irányelvek megállapítják, hogy a társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek, mindenekelőtt a munkásságnak és a parasztságnak V jövedelme a jövőben is azonos mértékben emelkedjék. Mind a dolgozók, mind a népgazdaság érdekében a jelenleginél szélesebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezést. A keresetek a valóságos teljesítmények alapján differenciálódjanak, és segítsék elő a munka termelékenységének gyorsabb növekedését. Csökkenteni kell a végzett munkával nem arányos jövedelmeket, további intézkedéseket kell tenni a nem munkából származó jövedelmek visszaszorítására. Az életkörülmények alakításában fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott áruellátás'. Az elért színvonal megtartására és a lehetőségeinkhez igazodó javítására, s a választék bővítésére kell törekedni. Az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatási igények jobb kielégítését. A törvényes munkaidő jobb kihasználásával a munka szervezettségének javításával meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a VI. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél át lehessen térni az ötnapos munkahétre, a jelenlegi munkaidőalap csökkenése nélkül. A lakáshelyzet javítása továbbra is fontos társadalom- politikai feladat. A VI. ötéves terv időszakában folytatódjék a második 15 éves lakásépítési program megvalósítása. Nagyobb erőt kell fordítani a lakásvagyon megóvására. Az új lakótelepekkel egyidejűleg készüljenek el a közművek, a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmények. A lakásépítésben és -fenntartásban arányosabbá kell tenni az anyagi teherviselést az állam és a lakosság, valamint 9 lakosság különböző rétegei között. A lakáselosztási rendszer jobban vegye figyelembe a családok jövedelmi viszonyait. Változatlanul legfontosabb feladat 1 a munkások, a többgyermekes és fiatal családok lakás- szükségletének kielégítése. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani hazánk népesedési helyzetére, a gyermeknevelés feltételeinek javítására, a többgyermekes családok támogatására. Emelni kell a családi pótlékot. A párt változatlanul fontos feladatnak tekinti a nyugdíjasok s általában az idős korúak helyzetének javítását. Arra törekszünk, hogy az idős emberek anyagi biztonságban éljenek, az alacsony nyugdíjak emelése útján mérséklődjenek a nyugdíjak közti különbségek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét a termelésben és a társadalmi életben. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felszereltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésére, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának emelésére. A testnevelési és sportmozgalom előrehaladásának kulcskérdése a tömegsport támogatása, különösen az is- , kólái testnevelésnek s általában az ifjúság sportjának a fejlesztése. Ezen az alapon növelhetők az élsport eredményei is. Hatékonyabbá és összehangoltabbá kell tenni a sport állami és társadalmi irányítását, szélesíteni tömegbázisát, növelni a szakmai vezetés önállóságát és fele- lelősségét. Fokozott gondot kell fordítani a művelődést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést szolgáló intézmények jobb kihasználására és bővítésére, a hazai turizmus feltételeinek javítására, valamint a természetjárás támogatására. (Folytatás a 3. oldalon.) \
