Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA __MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X XIX. évfolyam, 287. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1979. december 8., szombat Mai számunkból MESZÖV- KÜLDÖTT- KÖZGYŰLÉS (3. old.) A FÖÁLLATORVOS HÉTKÖZNAPJAI (3. old.) OLVASÓSZOl,GALAT (5—6. old.) raktAr A MŰTRÁGYÁNAK (3. old.) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár • János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás hatá- rozottabbá, érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi fel- használás mérséklése. A szükségesnél és a lehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termék- szerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható: 1. A nemzeti jövedelem — elsősorban a mezőgazda- sági terméskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5— 3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyérgabonából " a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellá- tás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal kielégítik az áru- és személy- szállítási igényeket. 2. A beruházások lényegében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, a készletek növekedési üteme jelentősen csökkent. 3. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a közlekedésben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott. A munkaerőgazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására. 4. Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel, a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedeiemnöveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy tokosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatására a' munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országosan átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 ■gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása. 5. Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST- országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet.. 6. A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kismértékben nőtt a társadalmi tisztajövedelemnek az állami költségvetésben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését,, a belföldi és külföldi kiküldetéseket. II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980- ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás megőrzése legyen. Ennék érdekében erősíteni kell gz 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében, megszüntetésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, 3 felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visszafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az országgyűlés elé terjesz- sze: Az 1980. évi főbb előirányzatok, az 1979. év százalékában 103.0— 103,5 99.0 103,5—104,0 97,0—97,5 105.0— 105,5 95.0— 96,0 100.0 101,0—101,5 (Folytatás a 2. oldalon) Ne nr York, ENSZ Hollai lire felszólalása a közgyűlés Namibia-vitajában Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának plenáris ülésén a namíbiaá kérdés vitájában csütörtökön felszólalt Holtai Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képvisalője is. Beszédében megállapította: az ENSZ idevonatkozó deklarációi és határozatai egyértelműen kinyilvánították Namíbia területi integritását és népének a függetlenséghez és szabadsághoz való elidegeníthetetlen jogát. Ennek ellenére a námíbiai nép helyzete tovább romlik, mivel a dél-afrikai fajüldöző rezsim semmibe veszi a világszervezet döntéseit. A felelősségben osztoznak azok a hatalmak is, amelyek széles körű kapcsolatokat tartanak fenn a pretoriai rendszerrel és minden módon támogatják azt. Hollai Imre emlékeztetett rá: 1978. és 1979. folyamán jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanács határozatával összhangban rá- kényszerítsék Dál-Afriikát az ENSZ felügyelete mellett megrendezendő választások megtartására. A fajüldöző rezsim azonban ismét elszabotálta ezt és elhatározta, hogy az ENSZ határozatait megkerülve, egyoldalú lépéssel látszatfüggetlenséghez segít egy ideiglenes kormányt Namíbiában. Magyar- ország állandó ENSZ-képvi- selője felhívta a közgyűlést, hogy újólag mondja ki: a naimíbiai rendezést csak abban az esetben ismeri el, ha az a terület lakosságának igazi függetlenségén alapszik, és ha a terület népét — az ENSZ idevonatkozó határozataival összhangban — a valódi nemzeti felszabadító mozgalom, a SWAPO képviseli. Az ENSZ közgyűlése csütörtökön nagy szavazattöbbséggel elfogadta azt a határozatot, amely követeli, hogy haladéktalanul hívják össze a Közel-Kelettel foglalkozó genfi konferenciát. A konferenciát — hangzik a határozat — az ENSZ égisze alatt, szovjet—amerikai társelnökséggel és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet részvételével kell megrendezni. Ülést tartott 3 megyei képviselőcsoport Tegnap, december 7-én délelőtt, ülést tartott Szek- szárdon a megyei képviselő- csoport. Az ülés résztvevőit Daradics Ferenc, a képviselőcsoport vezetője tájékoztatta az országgyűlés közelgő téli ülésszakára való felkészülésről, majd Ribling Ferenc, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője adott ismertetést az 1980-as tanácsi költségvetés tervezetéről. A hozzászólások után Császár József, a megyei tanács általános elnökhelyettese foglalta össze az elhangzottakat, s megállapította, hogy igen eredményes évet zár a megye. Ezt követően Sipőcz Győzőnek, a megyéi tanács építési és közlekedési osztályvezetőjének az V. ötéves tervben megvalósult út- és hídépítésekről, illetve felújításokról szóló beszámolóját hallgatták és vitatták meg a képviselők, akiknek kérdései közül többre Tajnafői Sándor, a KPM Tolna megyei Igazgatóságának vezetője válaszolt. Varsádon is úgy van, mint másutt, a hasonló kisközségekben. Nincs pénz az utakat kikövezni. Viszont van pénz a falubélieknek autót venni. A sáros utak miatt azonban nem használhatnák azokat az esztendő jó részében. Ezért aztán Varsádon úgy lett, ahogy másutt nincs. Garázsépítő szövetkezetei alakítottak és garázssorokat építenek a szilárd burkolatú utak mentén. Eddig 14 „autólakás” épült így. (Varsádi magazinunkat a 4. oldalon találja az olvasó.) Utcasornyi garázssor Hűi! t'H* t !
