Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
2 Képújság 1979. december 6. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy a Szovjetunió új kezdeményezései — amelyeket a Varsói Szerződés többi tagállamával! folytatott konzultációk után a közelmúltban tett, s amelyek teljes összhangban vannak a politikai tanácskozó testület 1978. november 23- án, Moszkvában elfogadott nyilatkozatával, Európa és az egész világ biztonsága megszilárdításának halaszthatatlan érdekeivel — járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a fennálló problémák megoldásához. A szocialista országok mélységesen békeszerető politikáját kifejező kezdeményezések célja, hogy elősegítsék a katonai szembenállás szintjének csökkentését, az európai fegyverkezési verseny megszüntetését, beleértve a középhatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket is, s hogy erőteljes lendületet adjanak az európai biztonság katonai vonatkozásait érintő fontos megállapodások elérésének. 3. Az ülésen képviselt államok nagy aggodalommal állapítják meg, hogy a NA- TO-ban folytatják, sőt, erőltetik az európai fegyverkezési hajsza további fokozását, mindenekelőtt azzal, hogy új típusú amerikai középhatótávolságú nukleáris takéta- fegyverék nyugat-európai elhelyezésére irányuló terveket dolgoznak ki, hogy katonai fölényre tegyenek szert a szocialista országokkal szemben. Ezeknek a terveknek a megvalósítása kárt okozna mind a szocialista országok, mind más európai országok biztonsága érdekeinek, s ellentétes lenne az enyhülés céljaival és értelmével. A miniszterek — az európai népek létérdekeiből, a földrész békéjének érdekeiből kiindulva — államaik nevében felhívással fordulnak az észak-atlanti szövetség tagországainak kormányaihoz, hogy a Varsói Szerződés tagállamai konstruktív és békeszerető lépéseinek fényében újból tekintsék át az Európában kialakuló helyzetet és ne tegyenék olyan lépéseket, amelyek bonyolítanák ezt. Ebben az esetben késedelem nélkül érdemi tárgyalások kezdődhetnek a középhatótávolságú nukleáris eszközök kérdéseiről, összhangban Leonyid Brezsnyevnek ez év október 6-i berlini beszédében kifejtett javaslataival. Ezek a javaslatok széles körben figyelmet keltettek mind Európában, mind mesz- sze a földrész határain túl. A Varsói Szerződés tagállamainak mélységes meggyőződése, hogy minél hamarabb kezdődnek meg a javasolt tárgyalások, annál jobb. Ugyanakkor az ülésen képviselt államok fontosnak tartják, hogy ne kerüljön sor olyan lépésekre, amelyek bonyolíthatnák a helyzetet és akadályokat gördíthetnének a tárgyalások útjába. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kijelentették, hogy az új típusú amerikai középhatótávolságú nukleáris rakétafegyverek gyártására és nyugat-európai elhelyezésére vonatkozó döntés elfogadása lerombolná a tárgyalások alapját. Ez kísérlet lenne arra, hogy a NATO az erő helyzetéből folytasson tárgyalásokat. ami elvi okok miatt elfogadhatatlan a Varsói Szerződés tagállamai számára. Ezt tudniuk kell a NATO-országok kormányainak. A miniszterek kifejezik reményüket, hogy a NATOAz ENSZ-közgyűlés hivatalos okmányként terjeszti azokat a dokumentumokat, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek ez év október 16—17-én Prágában tartott konzultatív találkozóján fogadtak el. A dokumentumokhoz csatolták art a levelet is, amelyet Alois Indra, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke intézett Kurt országok kedvező választ adnak a szocialista államok felhívására, hogy ne telepítsenek több nukleáris fegyvert Európában, s arra a javaslatukra, hogy kezdjenek tárgyalásokat ezekről a fegyverekről. Újból hangsúlyozzák országaik meggyőződését, hogy az erőegyensúlyt az európai földrészen nem a fegyveres erők, s a fegyverzet növelésével, a fegyverkezési hajsza további fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonai szembenállás csökkentésével, konkrét leszerelési — különösen nukleáris leszerelési — intézkedésekkel. Súlyos felelősséget venne magára az emberiség előtt az az állam és kormány, amely ezzel ellentétesen cselekedne. 4. A katonai enyhülést szolgáló intézkedések egyeztetésének gyakorlati módozatait áttekintve, a miniszterek tájékoztatták egymást azokról a megbeszélésekről és konzultációkról, amelyeket országaik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett többi állammal folytattak a Varsói Szerződés országainak 1979. május 15-i budapesti javaslatáról összeurópai politikai szintű konferencia összehívására. A miniszterek megállapították, hogy Európa-szerte növekvő az érdekőldés az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia iránt és a szocialista országok erre vonatkozó javaslata néhány más állam indítványa ellen komoly tanulmányozás tárgya. Az ülésen képviselt államok — annak érdékében, hogy mihamarabb egyetértés jöjjön létre a konferencián áttekintésre kerülő és megoldandó kérdésekről, a lebonyolítás rendjéről, valamint a konferencia előkészítéséről —, célszerűnek tartják, hogy ezekről már a jelenlegi szakaszbán kifejtsék elképzeléseiket. Úgy vélik, hogy a katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencián megvitathanák az európai államok közötti bizalom erősítésére, valamint a földrészen lévő fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésére irányuló intézkedéseket. A megfelelő kérdések áttekintését és az ezekkel kapcsolatos konkrét megállapodások egyeztetését célszerű szakaszonként elvégezni, kezdve az egyszerűbb intézkedésekkel és- lépésről lépésre haladva a nagyobbak és mélyrehatóbbak felé. A konferencia munkáját oly módon kellene megszervezni, hogy az egyes szakaszok között folyamatos legyen az előrehaladás a bizalomerősítő intézkedésekben, a _katonai szembenállás enyhítésében, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és méreteinek csökkentésében, csakúgy, mint más leszerelési intézkedésekben. Ennek során az előrehaladás az egyik területen további lehetőségeket teremtene eredmények elérésére más területeken is. Az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel __ foglalkozó konferencia első szakaszában a munkát a bizalomerősítő intézkedésekre kellene összpontosítani. Ami Waldheim ENSZ-főtitkár- hoz. * Az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kulturális bizottságában a világ- szervezet szociális és gazdasági tanácsának jelentéséről folyó vitában kedden felszólalt Nagy Lajos, a miagyar küldöttség tagja. Beszédében rámutatott: az elmúlt év folyamán a világ ezeknek, az összeurópai értekezlet záróokmányával összhangban megvalósuló intézkedéseknek a továbbfejlesztését és kiegészítését illeti, az ülésen képviselt államok készek megállapodni arról, hogy — a záróokmány által meghatározott körzetben tartott nagy hadgyakorlatokról ne 25 ezer, hanem 20 ezer fős szinttel, és ne három héttel, hanem egy hónappal a gyakorlat megkezdése előtt adjanak tájékoztatást ; — az ugyanebben a körzetben végrehajtót 20 ezer fős szint feletti szárazföldi csapatmozgásokat bejelentik; — az ebben a körzetben tartott nagy légi hadgyakorlatokat bejelentik; — az összeurópai értekezleten részt vett többi állam parti vizeinek közelében folytatott nagy haditengerészeti gyakorlatokat bejelentik; — a hadgyakorlatok méreteit 40—50 ezer fős szintre korlátozzák. Készek megvizsgálni a bizalomerősítő intézkedésekkel kapcsolatos más javaslatokat is. Az ülésen képviselt államok véleménye szerint a katonai enyhülést és a leszerelést célzó kézzelfogható intézkedések annál hatékonyabbak és messzehatóbbak lesznek, minél határozottabban párosulnak a háború kitörése veszélyének csökkentését, az államok biztonságé szavatolásának erősítését szolgáló politikai és szerződéses-jogi lépésekkel. Ez egyaránt érvényes globális és európai méretekben. E célt szolgálja a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: kössenek szerződést az összeurópai értekezleten részt vett államok arról, hogy elsőként nem alkalmaznak egymással szemben sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvereket. SíkraSzáll- nák mindazon intézkedések és megállapodások elfogadásáért és megvalósításáért, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítsék az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás elve tiszteletben tartásának politikai és jogi alapját Európában. Az ülés résztvevőinek véleménye szerint e célokat szolgálná a szocialista országok azon javaslatának megvalósítása is, hogy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai ne bővítsék a két szövetség résztvevőinek körét. Hangsúlyozták, hogy az ülésen képviselt államok változatlanul készek a Varsói Szerződés szervezetének és az észak-atlanti szerződés szervezetének egyidejű“ feloszlatására, *s első lépésként — a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve* — katonai szervezeteik felszámolására. Azokat a konkrét javaslatokat, amelyek a háború kitörésének veszélyét csökkentő politikai és szerződésesjogi lépésekre vonatkoznak, szintén az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdésével foglalkozó konferencián célszerű megvitatni, olyan rendben és sorrendben, amilyenben annak résztvevői egymás között megegyezhetnek. A politikai tanácskozó testöbb országában, ahol a korábban uralkodó diktátorok és diktatúrák tömeges mértékben, rendkívül durván és rendszeresen megsértették az emberi jogokat, a népek aktív támogatásával olyan haladó kormányok jöttek létre, amelyek a múlt káros örökségének felszámolására törekednek. Különösen figyelemre és elismerésre méltó a Kambodzsai Népköztársaság megalakulása és kormányának rendkívül súlyos körülmények között folytatott tevékenysége. Annál aggasztóbb az, hogy Chilében, ahol a fasiszta katonai junta 1973. tület 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatának elvi megállapításaiból kiindulva az ülés résztvevői rámutatnak: az általuk javasolt, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia arra hivatott, hogy a helsinki tanácskozás által megkezdett összeurópai folyamat fejlődésének lényeges részévé és fontos irányává váljon. A konferencia sikere nagy mértékben hozzájárulna a helsinki záróokmányban megfogalmazott feladat megvalósításához, ahhoz, hogy az enyhülés folyamatossá, egyre életképesebbé, kereteit tekintve pedig általánossá váljék, s hozzájáruljon Európa békéjének és biztonságának megszilárdításához. Ami az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia gyakorlati előkészítését illeti, az ülés résztvevői azon a véleményen vannak, hogy az előkészítés kapcsolódjék az összeurópai keretekben veg- valósuló más gyakorlati lépésekhez, amelyek közül a soron következő, az összeurópai értekezleten részt vett államok képviselőinek küszöbönálló madridi találkozója. Úgy vélik, hogy az összeurópai értekezleten részt vett államok közötti konzultációknak lényeges szerepet kell játszaniuk abban, hogy egyetértésre jussanak a konferencia összehívásáról és előkészítéséről. Az összeurópai értekezlet előkészítésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kezdetben kétoldalú konzultációkat, a későbbiek során célszerű többoldalú alapon folytatni. Az ülés résztvevőinek meggyőződése, hogy lehetőleg minél előbb, például 1980 tavaszára össze kellene hívni egy sokoldalú előkészítő munkatalálkozót. Az ülésen képviselt államok felhívják az összeurópai értekezleten részt vett államokat, tanulmányozzák behatóan az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglakozó konferencia céljairól, tartalmáról, munkarendjéről és előkészítéséről kialakított fenti elképzeléseket, adjanak rájuk kedvező választ, hogy meg lehessen kezdeni e kérdések egyeztetését. Ez új, tényleges lépés lenne a kölcsönös bizalom erősítése, az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. 5. Az ülés résztvevői újból megerősítették, hogy államaik érdekeltek a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikerében ; készek elősegíteni, hogy a tárgyalásokon megállapodások szülessenek mind a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges csökkentéséről, mind pedig az ezzel kapcsolatos más intézkedésekről. Az előrehaladás megköveteli a tárgyalások nyugati résztvevőitől, fejezzék ki politikai akaratukat és készségüket, hogy ténylegesen hozzájárulnak megállapodás eléréséhez, a katonai enyhüléshez Közép-Európában. 6. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői madridi találkozójának előkészítéséről folytatott véleménycsere és kölcsönös tájékoztatás során a miniszterek újból megerősítették, hogy államaik fontosnak tartják az összeurópai értekezlettel megkezdődött folyamat továbbfejlesztését, ami az enyhülést, a biztonság megszilárdítását és az együttműködés erősítését szolgálja Európában. A madridi találkozónak hozzá kell járulnia az összeurópai esz- mecse kibővítéséhez, új ösztönzést kell adnia a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításához. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy fokozni kell a madridi találkozó előkészítő munkáját. Ismételten megerősítették, hogy országaik e célból továbbra is készek két- és többoldalú konzultációkat folytatni az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állammal. Az ülés résztvevői kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozó alapos előkészítése, tárgyszerű és konstruktív légkörben történő lebonyolítása érzékelhető előrelépést fesz lehetővé a találkozón a záróokmányban foglalt elvek és ajánlások valóra váltásában. 7. A miniszterek kifejezésre juttatták államaik aggodalmát a reakciós erők szűnni nem akaró, sőt, erősödő próbálkozásai miatt, amelyek fékezik az enyhülés elmélyítésének és kiszélesítésének folyamatát, bizalmatlanságot és ellenségeskedést- szítanak a népek között, s aláássák az államok közötti együttműködést és kölcsönös megértést. A népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság fejlesztésének érdekei megkövetelik, hogy minden állam szilárdan kötelezze el magát: nem enged meg saját területén más államok ellen irányuló tevékenységet, beavatkozást a belügyekbe, s elősegíti a valós tájékoztatást a népek életéről. A miniszterek megerősítették államaik megingathatatlan elhatározását, hogy az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi országgal csakúgy, mint a világ összes államával az államközi kapcsolátok azon elvei alapján építik kapcsolataikat, amelyeket legmagasabb szinten a záróokmányban meghirdettek. Minden államot felhívnak arra, hogy nemzetközi kapcsolataikban ezt az irányvonalat kövessék, mivel ez megfelel valameny- nyi nép érdekeinek. A külügyminiszteri bizottság ülésén a résztvevők véleménycserét folytattak a varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés fennálía- sának közelgő 25. évfordulójáról. A miniszterek hangsúlyozták, hogy az évfordulóról államaik barátságának, együttműködésének, egységének és összeforrottságának szellemében, az enyhülés elmélyítéséért, a leszerelésre való áttérésért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc jegyében emlékeznek meg, a Varsói Szerződés tagállamainak a' nemzetközi problémák megoldását, az államok egyenjogú és baráti kapcsolatainak valamennyi nép javára történő fejlesztését célzó aktív és építő jellegű tevékenységének megfelelően. A Varsói Szerződés fennállásának 25. évfordulója kapcsán az ülésen ajánlásokat fogadtak el, amelyeket a szerződés tagállamainak kormányai elé terjesztenek. A külügyminiszteri bizottság ülése az elvtársi együttműködés és testvéri barátság légkörében zajlott le. Gyorslista az 1979. december 4-én megtartott november havi lottó jutalomsorsolásról és az előfizetéses lottószelvények között meghirdetett plusz 1 gépkocsi rendkívüli sorsolásáról, amelyen a 44. heti szelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a vásárlási utalv. (1000 Ft) b egyszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (8800 Ft) c egyszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (9100 Ft) d Lada 1200 tip. személygépkocsira utalvány e különleges étkezési felszerelések III, (5840 Ft) f különleges étkezési felszerelések XX. (6040 Ft) g különleges étkezési felszerelések XVII. (9488 Ft) i kétszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (17 600 Ft) j kétszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (18 400 Ft) k kétszemélyes, 5 napos utazás az 1980. évi olimpiára (12 000 Ft) 1 különleges étkezési felszerelések XI. (11155 Ft) m kétszemélyes, 7 napos utazás az 1980. évi olimpiára (18 200 Ft) n különleges étkezési felszerelések I. (16 892 Ft) o otthon, lakberendezési utalvány (15 000 Ft) p különleges étkezési felszerelések IX. (3624 Ft) q különleges étkezési felszerelések XIX, (5550 Ft) r zenesarok utalv. (20 ooo Ft) s szerencseutalv. (30 000 Ft) t vásárlási utalv. (10 000 Ft) u vásárlási utalv. (9000 Ft) v vásárlási utalv. (7000 Ft) w vásárlási utalv. (6000 Ft) X vásárlási utalv. (5000 Ft) y vásárlási utalv. (3000 Ft) z vásárlási utalv. (4000 Ft) zs különleges étkezési felszerelések III. és Lada 1600 tip. személygépkocsira utalvány. A nyertes szelvényeket 1979. december 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest, V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. Az alábbiakban a pécsi körzetben vásárolt nyertes szelvények számát közöljük. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 2 408 052 w 2 412 859 t 2 417 666 w 2 422 473 X 2 427 280 X 2 432 087 X 2 436 894 X 2 446 508 y 2 451 315 y 2 456 122 Z 2 460 929 X 2 470 543 z 2 480 157 z 2 484 964 z 2 494 578 q 2 499 385 t 2 523 420 V 2 528 227 t 2 533 034 X 2 537 841 x 2 542 648 y 2 547 455 y 2 557 069 i 2 561 876 t 2 571 490 u 2 576 298 t 2 581 104 s 2 585 911 s 2 590 718 V 2 595 525 W 2 600 332 X 2 605 139 t 2 609 946 z 2 619 560 z 2 633 981 z 2 643 595 u 2 648 402 a 2 653 209 t 2 658 016 d 2 672 437 t 2 696 472 r 2 710 893 t 2 720 507 r 2 730 121 t 2 734 928 u 2 739 735 w 2 744 542 w 2 749 349 W 2 758 963 X 2 778 191 y 2 782 998 z 2 787 805 z 2 792 612 u 2 979 419 t 2 802 226 s 2 807.033 s 2 811 840 y 2 821 454 V 2 826 261 u 2 840 682 t 2 850 296 w 2 855 103 z 2 859 910 z 2 869 524 s 2 879 138 s 2 883 945 z 2 893 559 z 2 898 366 p 2 903 173 t 2 912 787 n 2 917 594 t 2 932 015 y 2 970 471 s 2 975 278 s 2 980 085 V 2 984 892 y 2 989 699 X 2 994 506 w 44 873 090 V 44 882 704 V 55 621 542 t 55 626 349 s 55 631 156 s 55 640 770 z 55 871 506 t 55 881 120 u 64 004 950 q 64 01? 371 t 64 024 178 p 64 028 985 t 64 038 599 r 64 043 406 s 64 048 213 z 64 062 634 r 64 072 248 t 64 077 055 p 64 101 090 t 64 110 704 p 64 120 318 t 64 125 125 w 64 134 739 y 64 139 546 q 64 144 353 t 64 149 160 v 64 153 967 u 64 158 774 k 64 163 581 t 64 173 195 u 64 178 002 v 64 182 809 o 64 187 616 t 64 192 423 V 64 202 037 X 64 206 844 z 64 240 493 s 64 245 300 s 64 250 107 p 64 254 914 t 64 264 528 u 64 369 335 w 64 283 756 r 64 288 563 s 64 302 984 w 64 312 598 t 64 317 405 X 64 322 212 t 64 327 019 y ' 64 331 826 t 64 336 633 s 64 346 247 s 64 351 054 m 64 355 861 t 64 360 668 zs 64 365 475 t 64 384 703 V 64 389 510 x 64 394 317 y 64 399 124 z 64 408 738 p 64 413 545 t 64 418 352 V 64 432 773 O 64 437 580 t 64 452 001 x 64 456 808 V 64 466 422 z 64 471 229 u évi törvénytelen hatalomra- jutása óta egy egész népet fasztanaik meg alapvető jogai gyakorlásának lehetőségétől, a helyzet a múlt esztendőben sem változott, sőt, több vonatkozásban tovább romlott — hangsúlyozta a magyar delegátus. * Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottsága határozatot fogadott el, amely síkraszáM. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek az imperialista ideológiai terjeszkedéstől való megóvása mellett. A tömegtájékoztatási eszközök rendeltetése, hogy hozzájáruljanak a béke, a nemzetközi biztonság, a kölcsönös megértés megszilárdításához, a hatékony ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszereléshez, az emberi jogok általános tiszteletben tartására való neveléshez, a fajüldözés és a gyarmatosítás elleni harchoz — hangsúlyozza a dokumentum. A vitában a fejlődő országok számos képviselője állást foglalt amellett, hogy a tájékoztatásban fel kell számolni a nyugati monopóliumok uralmát. New York, ENSZ Határozat a tájékoztatásról
