Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-05 / 284. szám
1919. december 5. Képújság s A mezőgazdasági és élelmezési osztály átszervezése A tapasztalatokról nyilatkozik Bars} Mihály osztályvezető A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. március 15-i ülésén határozatot hozott a ' mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól. Meghatározta a központi és területi irányítás fejlesztésének színvonala növelését — a megváltozott körülményekhez, az előttünk álló feladatokhoz igazodó főbb követelményeket is. Gyakorlatilag a megyei szakigazgatási szerv átszervezéséről van szó. Barsi Mihály osztályvezetővel arról beszélgettünk, hogy a megyei tanácson miként végezték el ezt a munkát. — Mindenekelőtt hangsúlyozni kell: 1967-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megalakulásában és a tanácsi szervezetben pedig a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok létrehozásával létrejött a mezőgazdaság. az élelmiszeripar, az erdészet és az elsődleges faipar állami irányításának egységes szervezete — kezdte tájékoztatóját Barsi Mihály. — A központi és területi irányítás szervezésében történt alapvető változás helyességét, eredményességét több mint tíz éves tapasztalatok, az ágazatban bekövetkezett dinamikus fejlődés igazolta. A kialakított területi, állami irányítás, a többszintűség jellemezte a termelés területi elhelyezkedésétől és a tanácsi, államigazgatási szervezet felépítéséből adódó ágazati feladatokat községi, városi, járási és megyei szakigazgatási szervek meghatározott munkamegosztás szerinti ellátása. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdaságban a termelőeszközök illetőleg a termelés nagyarányú koncentrációja ment végbe. A termelés szakosodása, az iparszerűvé válás és az intenzív irányú fejlődés kibontakozása volt jellemző. A termelő üzemekben javult a vezetés és gazdálkodás színvonala. Ezzel szemben a gazdálkodó szerveknél bekövetkezett változásokat nem követte a területi állami irányító szervek szervezetének, feladatainak és hatáskörének módosítása. Mindezek a változások indokolták a mezőgazdaság állami irányításának továbbfejlesztését. A Minisztertanács 3115/79. számú határozatában döntött a területi állami irányítás továbbfejlesztéséről. Ennek célja, hogy az irányítás és a hatósági ellenőrzés kevesebb áttétellel, összehangoltabban valósuljon meg, növekedjen a gazdálkodó szervezetek önállósága, felelőssége, egyszerűsödjön az ügyintézés, szűnjenek meg a párhuzamosságok. — Hogyan fogtak az átszervezéshez, tekintettel arra, hogy emberek „mozgatását" is kellett végezni? — Az ágazati irányítási hatásköröket szabályozó törvény és rendeletek a járások élelmiszergazdasági és kereskedelmi, a városok termelés- ellátás felügyeleti osztályai, mezőgazdaság és élelmiszer- ipari osztálya kisebb részét szakigazgatási intézmények hatáskörébe utalta át. A megyében az átszervezés során a mezőgazdasági és élelmi- szeripari feladatokat ellátó szakigazgatási szervek létszáma változott. A megyei osztály létszáma az átszervezés előtt 20 fő volt, az átszervezés után, az átszervezés során a járási hivataloktól és városi tanácsoktól átvett létszám, valamint a Minisztertanács által központilag biztosított négy létszám- keret figyelembe vételével rendelkezésre álló létszám 46 fő. Ezt csökkentette két fő kötelező megtakarítása, így a megyei létszám végleges létszáma 44 fő. Az osztály átszervezésekor a járásoktól, városoktól tíz dolgozó került állományunkba. — Miként fogadták az átszervezést az érintett személyek? — Minden dolgozóval járási székhelyeken, városokban, a szakigazgatási intézményeknél beszélgetünk. Elmondtuk az átszervezés szükségességét, hogy kinek miért kell „mozognia”. Az emberek megértették az átszervezés szükségességét, hisz ezzel a munkájuk — amit eddig is na®y hozzáértéssel és szorgalommal végeztek — elmélyültebb lehet és hatékonyabb. Sőt, számos területen új kezdeményezéseket is munkájuk sorába iktathatnak az ágazati irányítás, ellenőrzés hatékonysága érdekében. Az érintett személyek megértették, hogy az átszervezésre nagy szükség van. — Megnövekedett az osztály látszáma. Hogyan tudtak helyet adni, megfelelő munkakörülményeket te. remteni az embereknek? — Az átszervezés során problémát okozott, hogy a megyei tanács épületében nem fértünk el. Ideiglenesen ezért kilenc személy a Szekszárdi Járási Hivatal épületében dolgozik. A későbbiek során az Illetékhivatal innen elköltözik, akkor több embert tudunk elhelyezni. Ez a megoldás sajnos nehézséget okoz az osztály munkájában, nehezíti a kapcsolattartást. — Az átszervezés változást hozott az osztály szervezeti felépítésében is? — Igen. Korábban négy csoport volt, most öt van: személyzeti és oktatási csoport, igazgatási és szövetkezeti csoport, mezőgazdaságiélelmezésügyi és szakfelügyeleti csoport, közgazdasági csoport, vadászati, halászati csoport. — Milyen feladatai vannak az „új" osztálynak? — Az osztály a szervezetre vonatkozó hatáskörében eljárva ellátja a termelőszövetkezetek és gazdasági társulások" törvényességi felügyeletét, műszaki, munka- védelmi és személyzeti munEltűnnek a trafikok A tégi város elképzelhetetlen volt trafikok nélkül. Ut- cakeresztezödésekben, a szűk üzletben, combjukra terítették takarójukat, s ablakukból kukucskáltak a tra- fikosok. Támer Irma, már kilencévesen, anyja mellett segédkezett a trafikban. — Ott szemben, a Hármas- híd túloldalán állt akkoriban az épület. Harmincnyolctól, ha jól emlékszem, ötvennégyig. Igen, ötvennégyig, mert akkor rohant az üzletbe egy teherautó. Összetörtem kezem, lábam. Később, ahogy építették a Hármashíd környékét, a tanács lebontotta a trafikot, s ide helyeztette át, erre a helyre. Ennek maholnap huszonöt éve. — Hány trafik volt akkor a városban? Irma néni cigarettára gyújt. — Sok. De a régiekből, ma már csak négyen vagyunk: Puskásné, Fónagyné, Folté- nyiné, meg én. Húsz évvel ezelőtt, majdnem minden utcában volt egy bódé. Ezek a mai, modern trafikok, ami például a központban, ott a villamos- sági bolttal szemben is van, ezek már nem is igazi trafikok. Az igazi, ez, amiben én is dolgozom. — Mit lehet a trafikban vásárolni? — Hát, elsősorban cigarettát. Aztán, attól függ, melyik „Mielőtt lebetegedtem, pénzügyi szakember voltam a tanácsnál. ..” trafikos, hogy gondolja. Nálam lehet kapni újságot is, másnál nemigen. Én viszont nem árulok műanyag katonákat, játékokat. Édességet is csak ritkán. Ez mindig a vevők igényének függvénye. Nekem törzsvevőim vannak, meg olyanok, akiknek nem éri meg a Skálában sorba állni egy doboz Fecskéért. Lottót is árulok. Ezekre a cikkekre százalékot kapunk. Minden száz forint eladott érték után, nyolc forintot. — Itt olyan rohamosan épül a környék. Nem gondolt még arra, hogy előbb-utóbb be kell zárnia a trafikot? — Dehogynem. Hogy mi lesz azután? Magam sem tudom. Valami kevéske nyugdíjat majd csak kapok. Any- nyit, hogy elég legyen, az otthont kifizetni. Hatvanöt éves vagyok. Ilyen korban kinek van ereje új trafikot építeni? Beszélik az emberek, betemetik a Sédet. Ha azt temetik, azt hiszem, engem is temethetnek... Irma néni gyufásdobozzal babrál, könny csillan szemében. — Lehet, hogy nevetséges vagyok, de öt év kivételével az egész életemet áporodott dohányszagban éltem le, a trafikban, öt évig teherautót vezettem, sofőr voltam Budapesten, majd itt Szek- szárdon, az AKÖV-nél. Karamboloztam, többé nem ültem kocsiba. Visszajöttem ide a trafikba, dolgozni... * A Mátyás király utcát nemrégiben egyenirányúsították. Hatalmas építkezésekbe kezdtek, lebontották a régi épületeket, s azóta már elkészült a főiskola, meg egy óvoda is. Az utca közepén árvállik Foltényi Sándorné trafikja. A bódéban azonban csak a férjet, Foltényi Sándort találom. — Nem megy, nem megy. Ennek az üzletnek már befellegzett. Ezen az oldalon lezárták a járdát. A túloldalról meg lusták átjönni az emberek. Alig adok el egy nap, reggel hattól este hatig, -nyolcvan doboz cigarettát. A gyerekek még jönnek, katonát kájának irányítását, ellenőrzését, valamint az ebből eredő felsőfokú hatósági feladatokat. Szervezi a szakpropagandát, a tájékoztatást, kidolgozza az ágazatra vonatkozó terveket, elemzi, értékeli a megye mezőgazdaságának eredményeit. Dönt az állami támogatási keretek felhasználásáról. Ellátja az árhatósági, árellenőrzési feladatait. Irányítja, a hatáskörébe tartozó feladatokat. — Az átszervezés eddigi tapasztalatait hogyan lehet összegezni? — Az elmúlt hónapokban munkatársaink megismerték a munkaterületet, a feladatokat. Kapcsolataink megfelelően alakulnak a társosztályokkal, a termelőüzemekkel, s a megye területén az irányítás, ellenőrzés egységessé vált. — Kiemelt és exponált terület a személyzeti és kádermunka. — Igen az. Az üzemi ve- vezetők értékének felbecsülést, munkájuk minősítése, a legkényesebb feladataink közé tartozik. Éppen ezért állandó informáltságra van szükség és "folyamatos munkakapcsolatra a járási pártszervekkel és a termelőszövetkezetek megyei szövetségével. — A megyei tanács vezetése és pártbizottsága miként értékeli az osztály munkáját? — Több alkalommal vizsgálták az osztályt átszervezése óta, hogy miként látjuk el feladatainkat milyen a kapcsolatunk különféle szervezetekkel, intézményekkel. A megyei tanács állami vezetése és pártbizottsága is elismeréssel szólt az osztály dolgozóinak munkájáról, s ez nekünk további biztatást ad jelentős feladataink megoldá- sához PÁLKOVÁCS JENŐ venni, meg műanyag repülő- löket, de ebben már nincs pénz. Jó, ha egy hónapban keresek ezerkettőszáz forintot. Hát pénz az a mai világban? Régen, tudtam venni kurrensebb cikkeket, akkor még nagyszerű bolt volt ez. — Mit ért kurrens cikk alatt? Valami külföldi árut? — Persze. Zsilettpengét, rágógumit, meg külföldi cigarettát. Ügy vitték az emberek, mint a cukrot. Ma meg amit kérek sem úgy kapom meg, ahogy a papírra leírtam. Most nincs más cigarettám, mint Kossuth, Fecske, meg Munkás. És az utóbbit ma már nem is igen szívják, csak itt marad a nyakamon. .— Miért nem árul újságot? — Ugyan már! Hát itt az utcában jár a postás, kihozza mindenkinek, bedobja a levelesládába. A kutya sem venne tőlem egy lapot sem. — Hány éve ül ebben a szobácskábán? — Nemsokára tizenhét. Mielőtt lebetegedtem, pénzügyi szakemberként dolgoztam a tanácsnál. Zsebében kotorász, megsárgult papírost nyújt felém. — Dicséret. A miniszter írta alá, sajátkezűleg. Látja, nem hazudok. * A Mátyás király utcai trafik, már biztosan nem lesz hosszú életű. A szomszédban kora hajnaltól dolgozik a cölöpverő, szüntelenül. Új, modern ház épül. S ha elkészül, bizonyos, hogy nem tűri meg maga mellett, a sápadt, rogyadozó trafikot. Sárközi Fotó: Bakó Talajművelés a házikerti szőlőkben Az évi ápolás során és szüretkor összetömörítették az ültetvény talaját. A szőlő azonban akkor fejlődik jól, ha talaja jól. szellőzik, a szükséges tápanyagokat a gyökereknek felvehető formában tartalmazza. A talaj- művélés sokoldalúan hat a talajra. Döntően befolyásolja a talaj víz-, levegő-, hő- és tápanyaggazdálkodását, illetve ezeken keresztül a tőkék termőképességét. Az őszi talajművelésnek közvetlen célja: a talaj meg- lazítása, a vízbefogadó képességének és víztartóképességének a fokozása, az erózió elleni védekezés, a trágyafélék bemunkálása, a kártevők és kórokozók számának gyérítése és a téli fagy elleni védelem. A korszerű talajművelési szemlélet szerint a művelések számát a lehető legkis- sebbre kell csökkenteni, valamint a tőkéknek mély termőteret kell kialakítani. A fentieket figyelembe véve, a kedvező talajállapot kialakításának és fenntartásának továbbra is az őszi talajművelés az alapja. A munkát szüret után, az alsó levelek hullásakor meg lehet kezdeni és tanácsos esőzések és fagyok előtt befejezni. Az átázott, sáros, agyagos talajt nehéz megművelni, a sáros talajjal körülvett rügyek könnyen fülledhetnek. A tartós téli fagy beköszöntése viszont teljesen kizárja a munka elvégzését. Az ültetvény telepítési rendszerétől, művelési módjától függően használhatunk kézi kapát, ásót, fogatos- és gépiekét is a talajmunka elvégzésére. Hegy- és dombvidéken a téli fagy károsításától nem kell tartani, így a tőkéket télire nem kell fedni. Az 1—1,2 m sortávolságú, bak- művelésű ültetvényekben fedésszerű talajmunkát végezhetünk, a tőkefejmagasságig húzhatjuk fel bakhátasra a talajt. A sorközöket pedig 20—25 cm mélyen meglazítjuk. Ahol a fedésszerű talajmunkát elhagyják, ott 20— 25 cm mély kapálást kell végezni. A szőlő nyugalmi ideje alatt is védekezni kell a vízerózió ellen. A bakhátakat a lejtés irányára keresztben vezessük. A szomszédos sorokat haránt bakhátakkal „skatulyák képzésével” kössük össze, hogy a téli csapadékot jobban visszatartsa az ültetvény. A vízmosásokat meg kell szüntetni, az‘iszapfogókat, csillapítókat és a vízlevezétő árkokat pedig ki kell tisztítani. A szélesebb sortávolságú, kordonművelésű szőlőkben a sorközöket fel kell ásni, vagy fel kell szántani. A művelés mélységét évenként változtassuk. Lejtős területen a barázdaszeletet ahegy felé ajánlatos fordítani, mert ezzel elősegíthetjük a csapadék felfogását és beszivárgását. Hasonlók miatt a megművelt területet nem szabad elmunkálni, a keletkezett rögök aprítását a téli fagyra kell bízni. Az őszi talajmunkákkal dolgozzuk be a talajba a felületén maradt növényi részeket, valamint a talaj- és levélelemzés útján meghatározott mennyiségű szerves és műtrágyákat is. ősszel szórjuk ki a szerves trágyát, a lassan ható foszfor- és ká- liumtairtalmú műtrágyákat és a szükséges nitrogén műtrágya egyharmadát. A fedésszerű talaj munka után, a sorközöket kimélyítjük 30—35 om-re és a trágyafélékét ebbe az árokba szórjuk. Legalul az istálló- trágyát szórjuk és erre egyenletesen elosztva a műtrágyákat. Az árkot ezután 5—10 cm vastag földréteggel betakarjuk. Legcélszerűbb a következő sorköz mélyítésekor kiásott földdel a már betrágyázott árkot betakarni. A kordonművelésű ültetvények sorközeiben a trágya- féleségeket a talaj felületén egyenletesen elterítjük és ásóval vagy ekével mélyre forgatjuk. Másik módszer az, amikor a sorközökben 1—2 db 30—35 cm mély barázdát nyitunk és ebbe szórjuk a trágyákat. Az őszi talajművelés kedvező hatásain túl, a mélyművelés fokozatos bevezetésévéi a gyökerek dúsan elágaznak, több lesz a felszívógyökér is, ami kedvezően befolyásolja a tőke növekedését és termőképességét. DR. LISICZA ISTVÁN Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kutató Állomása, Pécs Gyógyszer a birkáknak Különös módon kapják a juhok a gyógyszert: a gumicső végére erősített tölcsérbe merőkanállal öntik a tejfehér folyadékot, az állat száját szétfeszítik, „aki” aztán — mit is tehet mást —, hangos nyel- dekléssel kénytelen meginni. A Tetramysol gyógyszer egyébként a tüdő- és bélférgesség megelőzésére szolgál, s ezekben a hetekben a birkatartással foglalkozó mezőgazdasági üzemek minden egyes állatot lekezelnek.
