Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
1979. december 1. Kőkori leleteket találtak itt, ami azt bizonyítja, hogy már akkor is éltek a falu határában emberek. Egy avar kori földvárról is szól a krónika. Neve valószínűleg a Chikra Tsikrach névből alakult a mai Csibrákká. Egy IV. Béla korából származó oklevél az első ránk maradt írásos emlék a községről. A törökök lerombolják, lakóit megölik, vagy elhurcolják. Egyházi birtokként szerepel az 1742-ből származó okiraton, ekkor lakóinak száma 381, magyarok és németek vegyesen. 1834-ben határvitába keveredik a falu a kurdiakkal, a pereskedés elhúzódik, végül a vitatott birtokot Kurd kapja. A község egy része 1846-ban leég, a károsultak adómentességet kérnek, és kapnak. 1940-ben 173 házban 955 személy él. A felszabadulás után a német ajkúak jelentős része - kitelepül, helyükre Békés megyéből és a felvidékről érkeztek telepesek. Jelenleg lakóinak száma 604. A falu négy kútja Csibrákon több mint húsz éve, 1958-ban került szóba először a vízhálózat építése. Tárgyalta a tanács, de a tanácstagok, s természetesen a választók is sokallták a költségeket. Akkor lakásonként hatezer forintba került volna a vízhálózat — ezt tíz év alatt kellett volna törleszteni — meg háromezer forint értékű társadalmi munkába, amivel a csövek fektetésében segédkeztek volna a lakók. Mivel az összeg soknak tűnt, a vízhálózat építése elmaradt, s a csikrákiak ma a faluban lévő, négy fúrt kútról — a téesz meg az erdészet kútjai- ról — hordják, néha nem is kis távolságra a vizet. KorábEgész napos iskola A harmincnégy felsőtagozatos Kurdra jár iskolába. Csibrákon csak az alsótagozatosok tanulnak, két tanuló- csoportban, vagyis az elsősök és harmadikosok, a másodikosok és negyedikesek egy-egy tanteremben. Harmincötén vannak, valamennyien napközisek, ami annyit jelent, hogy reggeltől este ötig az iskolában vannak. Itt kapnak tízórait, ebédet és uzsonnát. Az ételt az óvoda konyhájáról hozzák, az iskolában egy melegítő konyha van. Három pedagógus foglalkozik a gyerekekkel, ketten délelőtt tanítanak, egyikük pedig délutáni napközis nevelő. Hírek, információk, apróságok — összesen nyolc kisiparos van a községben, két fafűrészelő, 2 női szabó, 2 szobafestő, 1 kőműves és 1 autószerelő. * — Nem panaszkodhatnak azok, akik Csibrákra vagy Csibrákról akarnak elutazni, ugyanis reggel 5-től este fél tízig 17 menetrend- szerű autóbusz érkezik, illetve 'hagyja el a községet. Ezenkívül a különböző vállalatok külön járatokkal szállítják munkásaikat. * — Személygépkocsi- 16, míg motorkerékpár-tulajdonos 12 van a faluban. * — A kurdi községi tanácsban 8 tanácstagja és 2 végrehajtó bizottsági tagja van a csibrákiak- nak. * — A községi könyvtár 2020 kötetes, 70 beiratkozott olvasója van, akik hetenként kétszer — hétfőn és pénteken, este 5—6-ig kölcsönözhetnek könyvet. Az idén 5 ezer forintot költenek úji könyvekre. * Százharmincnégy házból nyolcvanban gáztűzhelyen főznek a csibráki háziasszonyok. Az ellátást a 36 palackos cseretelep biztosítja, ahova hetenként egyszer, pénteken szállítanak „utánpótlást” a töltőállomásról. „SZOLGALTATÓHÁZ?” A régi tanácsház épületét az idén júniusban kezdték el felújítani, s a közeljövőben már birtokba is vehetik a községbeliek. Négyszázezer forintba került az átalakítás; itt rendel majd az orvos, aki december 11-től hetenként egy alkalommal jár majd ki Kurdról, itt van a könyvtár és az ifjúsági klub, és itt lesz a tanácskirendeltség is. A parkettüzem és a falu ban még volt több ház udvarán is ásott kút, de ezek egy- részéből eltűnt a víz, s ugyanez történt a település közepén lévő kifolyós községi kúttal is. A helyzet azonban, szerencsére nem kilátástalan. A tanácsnak van 350 ezer forintja arra a célra, hogy a megállapodások szerint, az erdészettel közösen megoldják a település egészséges ivóvízzel történő ellátását. Jövőre épül egy víztározó, esetleg hid- roglóbusz, s a tanács, ha nem is az egész faluban egyszerre, de fokozatosan elkészítteti a vízvezetékhálózatot a házakhoz. „Szűkülnek” a ruhák lUapí tízezer tojás Előjegyzés jövőre Hogy nem tétlenkednek a háztáji gazdaságokban sem, azt Gábor Lászlóné felvásárló adatai nagyban alátámasztják. Az idén 4100 naposcsirkét 1100 kacsát, 150 libát helyeztek ki házakhoz. A helybeliek szerződésben vállalták, hogy 850 nyulat adnak le, ami 18 mázsát tesz majd ki. Eddig 580 darabot, 14 mázsányit szállítottak le. Ezenkívül 38 mázsa uborkát, 10 mázsa karalábét, 5 mázsa káposztát értékesítettek az ÁFÉSZ felvásárlójánál. A telepen 420 mázsa táp fogyott el. Már most fogadnak el a jövő évre előjegyzést baromfira, 5300 naposcsibét, 1100 kacsát és 130 libát jegyeztettek elő a csibrákiak. Két év alatt tíz A közeljövőben nem tervezik házhelyek parcellázását, inkább arra törekszenek, hogy a foghíjas telkeket építsék be, akik új otthont akarnak. örvendetes jelenség, hogy amíg 1977-ig két új ház épült a községben, addig két év alatt — 1978—79-ben — tíz. portra kerül. Viszik a parkettát és a bútorfrízt az NSZK-ba, Ausztriába, Olaszországba, Görögországba és Svédországba. Az üzem napjainkban is bővül. A TOTÉV a nyáron kezdte egy több szintes szociális épület készítését, s most már a nagyobbik részben a belső munkákat végzik. Mondják, az év végéig az épületet át is adják. Jövőre pedig a termelésnek helyt adó épületek bővülnek. Elsőként-egy új szárítókamra lesz a mostani mellett. Kell, mert már most is érződik néha a hiánya. Aztán egy új gattercsarnokkal lesz gazdagabb a csibráki üzem, s ha működni kezd majd az új keretfűrész is, a termelést a mai duplájára növelhetik. Mégpedig úgy, hogy a létszám mindössze a mostani 15 százalékával emelkedik. Vagy tíz esztendővel ezelőtt Csibrákról úgy beszéltek, hogy ez a település lesz az egyik Tolna megyei Gyűrűfű. Hogy a Kapos völgyében fekvő település is lassan az elnéptelenedők sorsára jut. A feltételezés nem is volt akkor alaptalan. A faluban a tsz-központ megszűnt, a tanács is Kurdra költözött, s a munkahelyek száma, ami helyben biztosított volna elfoglaltságot a csibrákiaknak, egyre kevesebb lett. A hajdani több mint kilencszáz emberből csupán ötszázegynéhányan maradtak. De ők sem fordítottak gondot a házaikra, mondván, minek. Ám ekkor — mint később bebizonyosodott — a mélyponton az erdészet istállója kisebb lett. A lovakat felváltották a gépek, s a Gyu- laji Állami Erdő- és Vadgazdaság vezetői úgy döntöttek, a megüresedő épületben fa- feldolgozó üzemet létesítenek. Tíz éve, a fél istállóból alakított gyáracskában, negyvenen kezdtek dolgozni. Egy lengyel gatter fűrészelte deszkákká a környező erdőkből hozott fatörzseket, s volt néhány körfűrész is. A deszkát jórészt másutt dolgozták fel késztermékké. Aztán szaporodtak a gépek, még egy gattert hoztak, szabászfűrészeket, sorozatvágó körfűrészeket, s természetesen a dolgozók száma is szaporodott. Ma 124 fizikai dolgozó és 7 alkalmazott tölti itt munkanapját. Az üzem fő terméke a parketta. Korszerű gépsor vágja, marja nútol- ja a szárítóból kikerülő tölgycser- és akácléceket, s a masina végén osztályozzák, kötegelik a beépítésre kész padlóburkoló lapokat. A minőségről annyit, évi huszonhatmillió forintnyi termékükből 10 milliónyi exKicsi lesz akkor az alapanyagbázis is. Hogy a mostani évi 15 ezer köbméter fa kétszeresét megkaphassák, tárgyalásokat kezdtek a környező tsz-ekkel. A szövetkezetek erdeiben kitermelt fát eddig jórészt fűtésre használták, pedig rengeteg üső osztályú alapanyag lenne értékes termék előállítására. A jövőben erre is sor kerül, s ez az egész népgazdaság hasznát is jelenti. A csibráki házak bedesz- kázott ablakait az elmúlt évtizedben újra üvegezték. Aztán elkezdték sorra csinosítani a portákat, s egy-két éve új otthonokat is építenek. A falu újra éled. S ez nem is kevéssé a munkahelyet teremtő üzemnek is köszönhető. A kurdi Üj Élet Termelőszövetkezet csibráki telepén jelenleg 19 642 Shaver fajta tojótyúk van. Naponta körülbelül 10 ezer tojás a „termelésük”. Hetenként kétszer szállítják el a tojást a BOV-val kötött szerződés alapján. A jelenlegi állományt január első hetében lecserélik, s a nagytakarítás, fertőtlenítés után, március közepe táján érkezik az új. Képünkön: Vanya Ambrusné szállításra készíti elő a tojásokat. Tösmagi Lászlóné négy éve váltotta ki az ipart, női szabó. Azelőtt a Paksi Ruhaipari Szövetkezetnél volt bedolgozó. Szerinte a csibráki lányok és asszonyok szeretik a szépet, a divatosat, szeretnek szépen öltözni. A ruhák átalakítása nem divat már, mindenki újat vásárol. Mostanában az egyenes vonalút kérik, a szoknyák és a ruhák alját szőkébbre varratják, a legújabb divat szerint. Csibráki magazinunkat irta: Szepesi László, Pordán Jánosné, Pollák László. A fényképeket Szepesi László készitette. Munkatársaink legközelebb december 3-án Varsádra látogatnak. Óvoda a kastélyban A település egyik legrégibb épületében, az 1830 táján épült hajdani grófi kastélyban töltik napjaikat Csibrák legifjabb állampolgárai. A hivatalosan 25 kisgyerek számára elegendő nagyságú helyiségekben most harminchármán játszanak, esznek, alszanak, míg a szülők dolgoznak. Fügedi Olga vezető óvónő elmondta, hogy így a településen minden kisgyereknek biztosítottak óvodai férőhelyet. A régi épületben vidám élet folyik, annak ellenére, hogy aránylag kevés a játékuk. Évente erre a célra háromezer forintot költhetnek. De segít a fafeldolgozó üzem, s a gyerekek is sok ötletes já- tékocskával gyarapítják készletüket. A vízhez ma még vödör kell, meg néha bicikli, amivel hazatolják, de egy-két év múlva csak a csapot kell elfordítani Nyáron kezdték építeni a fa feldolgozó üzem szociális épü letét A délutáni alvás előtti percek, amiket kíváncsiskodá- sunkkal éppen megzavartunk
