Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
6 NÉPÚJSÁG 1979. december 4. Pályabetiltások A megyei labdarúgó-szövetségtől nyert információ alapján közöljük, hogy a Bonyhádi Vasas sporttelepén történt rendzavarás miatt a fegyelmi bizottságnak súlyos büntetést kellett kiszabni. E szerint a tavaszi szezonban a Bonyhádi Vasasnak az első öt hazai mérkőzését idegenben, illetve semleges pályán kell játszania. A döntés szerint még a majosi pálya sem jöhet számításba, mivel közigazgatásilag Majos Bonyhád városhoz tartozik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy bonyhádi szurkolók otthon tavasszal csak a rajt után tíz hét elteltével láthatnak mérkőzést. Arról már korábban hírt adtunk, hogy a Bátaszéki SzVSE pályáját — ugyancsak rendzavarás miatt — a tavaszi idény első négy mérkőzésére tiltotta be a szövetség. Mindkét egyesület vezetősége a fegyelmi bizottság döntéseit megfellebbezte, így azt legközelebb a megyei labdarúgó-szövetség elnöksége tárgyalja. Bemutatjuk Viktor Szinkin tadzsikisztáni munkást, a dusanbei textilipari gépgyár társadalmi sportoktatóját, a 6 millió szovjet társadalmi edző és sportoktató egyikét. A Tadzsik SZSZK sport- bizottságától kértünk tanácsot: a köztársaság fővárosának melyik vállalatáról, név szerint melyik sportolóról írjunk? Több címet, tucatnyi nevet kaptunk. És hozzátették: „A Dzerzsinszkij Textilipari Gépgyárban egyébként épp ezekben a napokban tartanak előadásokat a társadalmi munkában dolgozó sportszervezők számára. Ott majd saját maguk választhatják ki a megfelelő embert.” így is történt. ... Az utolsó foglalkozásra eljöttek a gyár igazgatóságának és szakszervezeti bizottságának vezetői, az üzemi sportbizottság, a Komszomol- bizottság képviselői és a vállalat műhelyeinek, részlegeinek sportinstruktorai. A/ jelenlevők sorra felszólaltak, és elmondták, mit kellene tenni a vállalati sportélet fellendítéséért. Megemlítették, hogy a gyár üdülőtelepén kevés a felszerelés, hogy új mezeket kell beszerezni, mert növekszik a sportolók száma, hogy gyakorta kevés a sportszer a versenyekhez, hogy fennakadások fordulnak elő a közlekedésben, amikor a tömegversenyek résztvevőit kell szállítani, hogy. néha bajos összeszedni a csapatokat, mert a játékosok más-más műszakban dolgoznak, a műhelyek vezetői pedig nem mindig tesznek eleget a társadalmi sportoktatók kívánságainak. És így tovább. Röviden: a gyár vezetőinek jelenlétében tárgyilagos beszélgetés folyt arról, hogyan lehet a sportoláshoz kedvezőbb feltételeket kialakítani, és hogyan vonhatnának be új tagokat a szakosztályok munkájába. A vállalati szb elnöke és az igazgató helyettese (aki egyébként a vállalati sporttanács • tagja), az összes észrevételt jogosnak, megalapozottnak tartotta. Hozzátették, hogy a további munka során majd orvosolják a hibákat. Aztán a vita során szót kért egy zömök, kisportolt termetű férfi. „Viktor Szinkin következik” — adja meg neki a szót a tanácskozás vezetője. Kitűnő mérkőzések Már évek óta nem sikerült olyan jól „összehozni” a megye legjobb férfi asztaliteniszezőit, mint az idei évi felnőtt Tízek-bajnokságra. A Tolnai Vörös Lobogó és a Szekszárdi .Szövetkezet legjobb NB III-as versenyzői, és az osztályozóra készülő Nagykónyi két élversenyzője nagyszerű küzdelmet vívott a bajnoki címért és a helyezésekért. Németh Zoltán (Tolnai VL) már az első fordulók során megbízható játékot nyújtott, melyet végig tartva meglepetésre veretlenül nyerte el a bajnoki címet. A második, harmadik helyért végig nagy harcot vívott Holtz és Csenkei. Azonos győzelemmel egymás elleni eredménnyel Holtz János lett az ezüstérmes. A férfiverseny végeredménye során kiderült, hogy a táblázat első felébe az igen erőszakos és kemény támadójátékot játszó versenyzők kerültek. A biztonsági játékot űzők ezúttal szerényebb helyezéseket tudtak csak elérni. A női mezőny szokás szerint ezúttal is fiatal volt. A Tolnai VL NB I-es keretéből senki sem indult. A bajnoki címet Schäffler Zsuzsa biztosan szerezte meg. Némi meglepetést keltett Pintér Mária váratlan jó játéka, mellyel a msáodik helyet szerezte Tneg. Kaiser Ági mint újonc korú. versenyző, elégedett lehet az értékes harmadik helyezéssel. Végeredmény : Férfiak: 1. Németh Zoltán (Tolnai VL) 9, 2. Holtz János (Sz. Szövetkezet) 7, 3. Csenkei Lajos (Sz. Szövetkezet) 7, Molnár Gábor (Tolnai VL) 5, 5. Sáth Gyula (Tolnai VL), 4, 6. Barsai Gyula (Nagykónyi) 4, 7. Mernyei Károly (Sz. Szövetkezet) 4, 8.. Vincze András (Sz. Szövetkezet) 3, 9. Méhes László (Tolnai VL) 1, 10. Papp István (Nagykónyi) 1 győzelemmel. Nők: 1. Schäffler Zsuzsa (Sz. Szövetkezet) 8, 2. Pintér Mária (Sz. Szövetkezet) 7, 3. Kaiser Ági (Tolna) 7, 4. Pata Erika (Sz. Szövetkezet) 7, Pata Teréz (Tolna) 6, 6. Bátorfi Csilla (Tolna) 4, 7. Rencz Rita (Tolna) 3, 8. Péter Istvánná (Sz. Költségvetés) 2, 9. Csele Gyöngyi (Sz. Költségvetés) 1 győzelemmel. — L — A MEGYEI CSB VÉGEREDMÉNYÉ: Felnőttek: Nők: 1. Tolna II. 14 14 ------ 223-1 28 2 . Sz. Költs. 14 10 2 2 148-76 22 3. Sz. Szöv. II. 14 7 2 5 119-105 16 4. DVSE 14 7 1 6 125-99 15 5. B. Vasas 14 6 2 6 117-107 14 6. Sz. Kórh. 14 5 2 7 96-128 12 7. S.-tomya 14 2 1 11 66-158 5 8. Bátaszék 14 ------ 14 2-222 — F érfiak: 1. Tolna II. 16 15 — 1 195-61 30 2. N.-kónyi 16 13 — 2 177-79 27 3. Sz. Szöv. II. 16 11 1 4 175-81 23 4. D.-földv. 16 9 — 7 126-130 18 5. Nagym. 16 9 — 7 118-138 18 6. Dombóvár 16 7 — 9 114-142 14 7. TAÉV 16 7 3 6 116-140 17 8. S.-tornya 16 6 1 9 116-140 13 9. Sióagárd 16 5 2 9 123-133 12 10. Gyönk 16 3 4 9 95-161 10 11. Kakasd 16 3 3 10 103-153 9 12. Decs 16 — 1 15 78-178 1 Serdülő fiú : 1. Tolna 16 16 _ 1 33-11 32 2. Dombóvár 16 14 2 118-26 28 3. Sz. Szöv. 16 11 5 87-57 22 4. Kakasd 16 11 5 92-52 22 5. N.-mányok 16 9 7 74-70 18 6. S.-tornya 16 7 9 61-83 14 7. Sióagárd 16 7 9 61-83 14 8. D.-földv. 16 6 10 62-82 12 9. TAÉV 16 5 11 56-88 10 10. Decs 16 5 11 51-93 10 11. Gyönk 16 5 11 55-89 10 12. N.-kónyi 16 — 16 14-130 — Megjegyzés: A bajnokság őszi mérkőzésein a vonal feletti 1—6. helyezett, valamint a vonal alatti 7—12. helyezett csapat játszott egymással. — Mint arról már hírt adtunk — megyénket a Nagykónyi férfi, valamint a Szekszárdi Költségvetés csapata képviseli az osztályozón. 1981-ben játssza vb-selejtezőit a magyar válogatott Hétfőn délelőtt Zürichben, az St. Gatt hard-szál lóban találkoztak a XII. labdarúgó- világbajnokság 4. selejtező csoportjába sorsolt országok labdarúgó-szövetségeinek képviselői, hogy megállapodjanak a találkozók időpontjában. Lényegében ez sikerült is, a húsz mérkőzésből mindössze a Norvégia—Svájc visszavágónak a dátumát nem rögzítették. A 4. csoport selejtezői 1980. szeptember 10-én, az Anglia —Norvégia 90 perccel kezdődnek és 1981 november 18- án az Anglia—Magyarország találkozó zárja a sorozatot. Érdekesség, a magyar labdarúgó-válogatott valamennyi vb-selejtezőjét, tehát a nyolc mérkőzést 1981-ben játssza. A magyarok mérkőzései így következnek egymás után: 1981. április 29. Svájc—Magyarország, május 13. Magyarország—Románia, május 20. Norvégia—Magyarország, június 6. Magyarország— Anglia, szeptember 23. Románia—Magyarország, október 14. Magyarország—Svájc, október 31. Magyarország— Norvégia, november 18. Anglia—‘Magyarország. „Úgy erzem, ez kötelességem...” — Nem hiszem, hogy bárki kétségbe vonná a bírálat hasznosságát. De a bírálat legyen építő: a hibákról szólva azt is meg kell mondani, hogyan javítsuk ki ezeket; ha másokat bírálunk, mondjuk meg azt is, mit tehetnénk mi magunk. Itt van például a sportmezek és sporteszközök kérdése. Gyárunkban 2200 ember dolgozik, közülük sokan sportolnak. Ekkora „csapat” felöltöztetésére az szb 50 ezer rubelt adott. Nos, ebből fakadt a gond: kiknek, mit és- mennyiért vásároljunk? Jobb arányokat kellene teremteni! És mondanék valamint a műhelyinstruktorainknak is, akiknek többsége fiatal, első éve tesz eleget társadalmi megbízatásának. Azt kívánom nekik, legyenek kezdeményezőbbek, állhatato- sabbak... Viktor Szinkin meggyőzően, szenvedélyesen beszélt. Mi már tudtuk is, hogy ő lesz a mi emberünk. Értesültünk róla, hogy Szinkin a fűtőberendezéseket kezelő brigád vezetője, nemrég kapta meg a Munkaérdemrend III. fokozatát, tagja a vállalat sporttanácsának, és társadalmi munkában a birkózószakosztályt vezeti. Egyéni sporteredményei : a negyvenes évek végén Tádzsikisztán labdarúgó-válogatottjában játszott, a köztársaság súlyemelőbajnoka volt, többször megnyerte a tadzsikisztáni birkózóbajnokságot, a kötött- és szabadfogású birkózásban sportmesteri címet szerzett, az 1956-os szpartakiád birkózótornáján pedig az 5. helyen végzett... Nemsokára azonban saját akaratából, de sokak számára mégis váratlanul, új fordulatot vett sportpályafutása. Erőteljes ember volt még, amikor hirtelen abbahagyta a versenyzést. Miért? — Tudja, a sportban ugyanúgy, mint általában az életben, elsősorban önmagunkhoz kell őszintének lennünk. Az első sportgyőzelmek után ugyanabban a szellemben akartam folytatni. Ám azokban az években a vállalatnál rosszul állt a sport dolga. Ahhoz, hogy tapasztalt edző mellett teljes edőmből edzhessek, más vállalathoz kellett volna mennem. De én szerettem ezt a gyárat, a munkámat. Voltak, akik úgy vélték, hogy elárultam a sportot, amikor hű maradtam a hivatásomhoz. Ráadásul úgy gondoltam, hogyha belőlem nem is vált világnagyság, de másokból — az én segítségemmel — még válhat. És akkor kezdtem el edzőként tevékenykedni a vállalatnál, társadalmi munkában. Viktor Szinkin mint a gyári sporttanács tagja, pontosan tájékozott a vállalat sportéletéről, minden sporteseményen ott van. Több csoportban foglalkozik az üzem birkózóival. A csoportokba, életkortól és adottságától függetlenül, minden jelentkezőt felvesz. Egyszer hozzá fordult valaki, aki harmincéves korában kívánta elkezdeni a birkózást. A városi egyesületi szakosztályból már kiöregedett. Szinkin- hez azonban azóta is eljár az edzésekre, csaknem tíz éve már. A hatvanas évek közepétől Szinkin tucatnyi (mesterszintű sportolót nevelt, nem is szólva a keze alól kikerült sok mesterjelöltről és első osztályú sportolóról. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt a munkát anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezte, pedig hát nem hivatásos edző, hanem szakmunkás. Szabad idejét áldozta a sportért, a termeléstől soha nem vont el időt erre a célra. A szakmunkás Szinkin hozzáértő edző. Ott voltunk az egyik foglalkozásán, amelyet tíz-tizenkét éves fiúknak tartott. Az edzés csupa gyakorlás, csupa küzdelem volt, érződött rajta az évek munkájával kidolgozott rendszeresség. Nem egyszerűen edzés volt ez, hanem igazi testnevelési óra, a pedagógia szabályai szerint. — Természetesen nem könnyű a gyerekekkel. Itt elsősorban embert kell formálni, nem rekordert. A fiúk között jó néhány „nehéz” eset akad, de gyakran mi, felnőttek változtatjuk őket ilyenekké. Elsősorban tehát ön- magukon kell ezt számonkér- niük. A gyerekek duzzadnak az energiától és gyakran nem találnak alkalmat erejük Te- vezetésére. Akkor aztán elkezdik. .. Az első cigaretta, az ital, a verekedések. Nincs ezen mit vitázni: a holnap felnőttjeit a ma gyerekeiből kell nevelni. Egyikük sem rekedhet meg a tegnapban, akármilyen nehéz esetnek lássék is. Sinkin odafordul a gyerekekhez: — A futást befejeztük. Végezzetek nyakerősítő gyakorlatokat. Ügy, nagyobb erőfeszítéssel. .. Mi a legfontosabb a birkózónak? A feje! (Elmosolyodik.) No, mint a legtöbb embernek. És mire támaszkodik a fej? A nyakra. Erősítsétek hát a nyakatokat... — Aztán ismét felénk fordul: — Senkit sem szabad magára hagyni, vinni kell mindenkit. És úgy érzem, kötelességem, hogy e tekintetben minden tőlem telhetőt megtegyek. .. Azt mondja, kötelessége. Nem túlzás ez? Egyáltalán nem. A szó mögött az emberbe vetett hite van és bizalom a saját erejében. Viktor Szinkin a gyárban, az edzéseken, a labdarúgó- pályán, a sporttanács ülésén mindennap az emberek százaival találkozik, és mindenkibe átplántálja a jelleme Sportaktíva Faddon (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Fadd nagyközség párt és tanácsi vezetése kezdeményezésére sportaktíva keretében tárgyalták meg a település sportmozgalmi tevékenységét. A megbeszélésen részt vett a" megyei sporthivatal elnöke, a Szekszárd járási Hivatal elnökhelyettese, valamint a járási TSF vezetője. A községi tanács elnöke vitaindítójában értékelte a Faddi Tsz. SE négy szakosztályának eddigi munkáját, s meghatározta a hatékonyabb szereplés további feladatait. Az aktívaértekezlet résztvevői részletesén megvitatták az előrelépés jelenlegi gátló tényezőit. Azt, hogy néhány sportág meglehetősen mostoha körülmények között kénytelen dolgozni. A súlyerrielők a törött ablakú egykori szeszfőzdében tartják edzéseiket, a futballpálya is felújításra szorul. Nincs a községben úszószakosztály, az úszni tanuló gyerekeket hetekig Dunaújvárosba szállították meglehetősen komoly anyagi kiadások mellett. Megállapítást nyert az is, hogy a sportmunka fellendítéséhez nincs biztosítva a személyi feltétel sem. Közös összefogásra van szükség, mert jelenleg a Lenin Tsz. egyedül kénytelen megbirkózni az anyagi terhekkel. BITTER JÁNOS egy részecskéjét. Miközben a sportért harcol, egyúttal az egyéniség sokoldalú fejlődéséért is küzd. A sportemberben egyaránt nagyrabecsüli a kiváló eredményeket és az értelmet; ebben a tekintetben mindnyájunk számára példának tartja Vjacseszlav Sztar- sinovot, aki nemcsak kiváló jégkorongozó, de tudós is, vagy Jurij Vlaszovot, a súlyemelőt és írót. Szinkin azt szeretné, ha növendékei is ilyen sokoldalúak lennének. Érdeklődik, mit olvasnak, milyen filmeket és színdarabokat láttak, mi vonzza őket még a sporton kívül, hogyan tanulnak. Az iskolások csoportjaiban törvény, hogy aki rossz jegyet szerzett, nem jöhet edzésre. És az eredmény? Az edzések látogatottsága százszázalékos. Az értekezleten egyébként, ahol riportunkat kezdtük, arról beszélgettek, hogy új sportágakat kellene meghonosítani a vállalatnál. „Jó lenne megalakítani a tollaslabda-szakosztályt, csak hol találunk edzőt?” — mondta valaki. Szinkin megjegyezte: „A feleségem hetenként kétszer szívesen foglalkozna a csoporttal. Biztosra veszem, hogy készségesen seiít nekünk.” Még aznap este megbeszélte otthon n dolgot. így lett felesége is társadalmi sportoktató. Említettük már: Viktor Szinkin a többi társadalmi munkás sportoktatóhoz hasonlóan, önkéntes munkájáért nem kap anyagi ellenszolgáltatást. Mégsem érzi károsultnak magát, mert jutalmát a körülötte levők egyszerű emberi hálájában, munkatársai tiszteletében látja. Ezek az emberek az ő segítségével szerették meg a sportot. Az egykori gyermekeket ő formálta felnőtté. Viktor Szinkin híven kitart hivatása és kötelessége mellett. Ott dolgozik megszokott vállalata egyik üzemében. — „Mindig szerettem az igazi, férfias fizikai munkát.” Munka után beáll a labdarúgók közé, pedig túl van már az ötvenen. „A testnevelésnek tartósan helyet kell kapnia minden ember életében. Ügy vélem, ennek segítése mindannyiunk megtisztelő kötelessége.” A. Sumszkih Viktor Szinkin
