Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
1979. december 31. irtÉPÜJSÁG 3 Események, tények, adaték 1979 hazai Országgyűlés «tán Eseményekben, fo^n..l°s tésekben és egész népünk javát szolgáló kezdeményezésekben gazdag esztendő zárul december 31-én. Erről tanúskodik az év legfontosabb történéseinek „dióhéjba” foglalt krónikája: belpolitikai dolgainkról, külkap- csolataink alakulásáról, magyar vezetők találkozóiról és tárgyalásairól külföldi államférfiakkal itthon és más országokban. Az MSZMP KB három,--------------------------alkalommal — júniusban, novemberben és decemberben — ülésezett. 1980. március 24-ére összehívta a párt XII. kongresszusát. December első felében hozták nyilvánosságra a KB kongresszusi irányelveit, hogy a kommunisták taggyűléseken, pártértekezleteken vitassák meg és kikérjék a párton- kívüliek, a szövetségesek véleményét is. A KB két ízben tűzte ülésének napirendjére a nemzetközi kérdések tárgyalását. Megállapította egyeljek között, hogy az enyhülési folyamat napjainkban a korábbiakhoz képest bonyolultabb, nehezebb körülmények között halad élőre. Az emberiségnek változatlanul sorsdöntő kérdése: a béke megőrzése. A Magyar Népköztársaság — együtt a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, összefogva minden haladó, békeszerető erővel — azért küzd, hogy a nemzetközi biztonság erősödjék, a politikai enyhülés folytatódjék. és előrelépés történjék a fegyverkezés korlátozása, a • leszerelés irányába. A népgazdaság éves tervének teljesítése is „kétszeres” napirendi témája v%lt a Központi Bizottságnak: előbb az első félév (pontosabban öt hónap) tapasztalatai alapján, majd decemberben az év végére összesíthető eredmények tükrében. Már tényként könyvelhette el decemberben a KB, hogy az idén a népgazdaság alapvetően gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban fejlődött. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás határozottabbá. érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része, megértve a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. Az év utolsó hónapjában foglalkozott a Központi Bizottság az 1980. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés irányelveivel. Álláspontja szerint jövőre is fő feladataink közé tartozik — erősítve az 1979-ben kibontakozott kedvező tendenciákat — a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése. Kulcskérdés a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A termelés hatékonyságának növelése ugyanúgy változatlan követelmény, mint az. hogy a bérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, a gazdálkodó szervek eredményeihez. Munkaverseny bon— -------------------— takozott ki a dolgozó kollektívák kezdeményezésére a XII. kongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója méltó köszöntésére. A kezdeményezők és a hozzájuk csatlakozóké egyaránt a minőség javítására, az ésszerű takarékosságra, a munkafegyelem további szilárdítására összpontosították vállalásaikat, s a vezetőktől kérték, hogy mindezek teljesítését jó feltételek megteremtésével segítsék minden krónikájából munkahelyen. Az idei és a jövő évi eredmények alapján a 25 kongresszusi zászlót és — a kimagasló sikereket elérő szocialista brigádoknak — 80 kongresszusi oklevelet adományoz. A Hazafias Népfront bizottságainak kezdeményezésére, szűkebb hazájuk szépítésére, gyarapítására, az egész közösséget gazdagító önzetlen társadalmi munkára sorakoztak fel városaink és falvaink lakói. Az országgyűlés három ülésszakot tartott. Júniusban elfogadta az 1978. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, és az országunk pénzgazdálkodását — más törvényekkel összhangban — rendszerbe foglaló törvényt hozott az állami pénzügyekről. Szeptemberben megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi törvény végrehajtásáról elhangzott miniszteri beszámolót, valamint a KNEB elnökének beszámolóját a népi ellenőrzés munkájáról. Decemberben a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről született törvény, amely alapvetően takarékos gazdálkodást irányoz elő. Jövőre a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 3,7 százalékkal emelkedik. A reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A lakosság életkörülményeinek javítása érdekében 1980-ban meg kell építeni 82 ezer lakást, 1300 általános iskolai tantermet, létre kell hozni 4700 bölcsődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. A jövő évi feladataink és a távolabbi céljaink megvalósítását szolgálják a szabályozók és a termelői árak január 1-től életbe lépő módosításai, amelyekről a Minisztertanács hozott 'határozatot. Az intézkedéseket az teszi szükségessé, hogy 'a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, különösen a termeléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Országunk fizetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, az észszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a termelői árakkal összefüggésben — került sor a fogyasztói árak rendezésére is 1979. július 23-i hatállyal. Az Elnöki Tanács számos törvényerejű rendeletet alkotott: például — az új BTK-val kapcsolatban — a büntetések és intézkedések végrehajtásáról, a bírósági végrehajtásról. Módosította' a bíróságokról szóló, illetőleg a szabálysértési törvényt. Tvr. született a nemzetközi magánjogról, a Magyar Tudományos Akadémiáról és a Munka Törvénykönyve módosításáról. Ez utóbbi rendelkezései január 1-től lépnék életbe. Közvéleményünk megkülönböztetett figyelme övezte — a nyári hónapokban — azokat a budapesti 'és vidéki politikai rendezvényeket, amelyeken Kádár János, Lo- sonczi Pál, Gáspár Sándor, Óvári Miklós, Havasi Ferenc folytatott párbeszédet kommunistákkal és pártonkívüli- ekkel, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel. Belső dolgaink, országépítő munkánk, terveink és feladataink ugyanúgy témái voltak ezeknek az 'eseményeknek, mint helyzetünk a világgazdaságban, részvételünk a nemzetközi életben. A Csepelen tartott budapesti nagyaktíván hangzottak el Kádár János szavai: „Megmondhatjuk minden munkaképes embernek, hogy aki dolgozik, az — mint eddig — a jövőben is boldogulni fog. Ehhez kapcsolódik, hogy a szocialista társadalom néhány elemi normájára az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk, Arra, hogy a közérdek elsődleges, a munkahelyet és a munkát meg kell becsülni, a munkafegyelem nélkülözhetetlen. Ez azt is jelenti, hogy aki elvállalt egy munkát, becsülettel végezze el, és csak azután van joga előállni igényekkel, panaszokkal.” Az év kiemelkedő jubileuma volt a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. és az alkotmány törvénybe iktatásának 30. évfordulója. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainknak két jubileumát ünnepeltük: a KGST megalakulásának, valamint a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulóját. Magyarország számára lét- fontosságú a gazdasági együttműködés a Szovjetunióval és a többi KGST-or- szággal. népünk szeretet- ----—----- tel vártfogadott vendége volt Leo- nyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki szovjet párt- és kormányküldöttség ólén járt hazánkban. A Kádár János vezette magyar küldöttséggel folytatott tárgyalássorozaton közös nyilatkozatot írtak alá. Ebben a többi között megállapították: a magyar—szovjet kapcsolatok eredményesen és dinamikusan fejlődnék, a két ország testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend azonossága, a magyar és á szovjet nép alapvető érdekeinek egysége, a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista internacionalizmus elveihez való hűség. L átogatása alkalmából az SZKP KB főtitkára átadta a csepeli dolgozók kollektívájának, az Októberi Forradalom Érdemrendet, amelyet a munkások a 60. évfordulóra indított munkaversenyben elért, jelentős sikereikkel érdemeltek ki. A magyar vezetők közül Kádár János, a Szovjetunióban, Bulgáriában és az NDK- ban járt. Látogatásai erősítették nemzetközi kapcsola- latainkat, csakúgy, mint Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének tárgyalásai Ausztriában, Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének megbeszélései a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, útja Kuvaitba, Francia- országba és Púja Frigyes külügyminiszter utazásai, megbeszélései. Vendégünk volt az idén — most második alkalommal — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Tárgyalásokat folytatott Magyarországon Sztan- ko Todorov bolgár, Ilié Verdét román, K. Karamanlisz görög miniszterelnök. Hivatalos látogatást tett hazánkban Antonio dos Santos Ra- rnalho Eanes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke, Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja, Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök. Budapesten ülésezett a----------------- Varsói S zerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. Résztvevői — köztük hazánk képviselője — kinyilvánították államaik határozott szándékát, hogy szorosan együttműködnek más békeszerető országokkal, a világ demokratikus és haladó erőivel. A bizottság kezdeményezte, hogy hívják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek politikai szintű értekezletét. Ez — a külügyminiszterek véleménye szerint — széles körű lehetőséget nyithat mindazon javaslatok érdemi áttekintésére és más államok olyan javaslatainak Egész megvizsgálására, amelyek a katonai szembenállás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverezték koncentrációjának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és bizottság megerősítéséhez vezethetnek. Pajs ’79 névvel Magyar- országon tartottak hadgyakorlatot a Varsói Szerződés tagállamainak egyesített fegyveres erői, erősítve a testvéri országok fegyverba- rátságát. Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága nyilatkozatban juttatta kifejezésre, hogy a kontinensünk nyugalmáért folytatott küzdelemben óriási szerepe van a közvéleménynek a békés és biztonságos Európát igenlő és ezért tenni kész népeknek, szervezeteknek. Az ENSZ által meghirdetett 1979-es nemzetközi gyermekév hazai eseményei jól kapcsolódtak a világméretű megmozdulásokhoz. Fővárosunkba 37 országból érkeztek vendégek az európai gyer- mektalálkozóra; a budapesti nemzetiközi fórumon pedig 70 ország küldöttei tanácskoztak a gyermekek jogairól, gazdasági, egészségügyi, szociális helyzetéről, oktatásuk, nevelésük kérdéseiről. A kultúra króniká------------------ jaból: új a lapszabályt fogadott el a Magyar Tudományos Akadémia az idei közgyűlésen, ahol javaslatként hangzott el, hogy célszerű lenne a távolabbi jövőben megalkotni a magyar tudomány törvényét. Balatonaligán tartották az ősszel a szocialista országok közoktatási minisztereinek III. konferenciáját: beható eszmecserét folytattak a tanulók marxista—leninista világnézetének formálásáról, a tudományos alapok elsajátításáról. 1979-ben a Szovjetunióban és Magyarországon — második alkalommal — rendezték meg a magyar dráma fesztiválját, illetve a szovjet dráma szemléjét. Több mint 1200 szovjet színházban 36 klasszikus és kortárs magyar szerző 45 színművét mutatták be; s a mostani évadban 24 magyar színházban 36 orosz és szovjet darab bemutatójára, öt szovjet társulat vendégszereplésére kerül sor. 1979 krónikájához tartoznak azok a hírek is, amelyek városaink gyarapodásáról, az év során átadott nagyobb, új létesítményekről számolnak be. 1979-től városi rangot kapott Barcs, Érd, Berettyóújfalu, Paks, Fehérgyarmat, Celldömölk, Lenti, Vásáros- namény és Körmend, s ezzel Magyarország városainak száma 96-ra emelkedett. A nagyberuházások közül már üzembe helyezve felavatták a magyar szakaszát annak a 750 kV-os távvezetéknek, amely az egyesített csehszlovák, bolgár, lengyel, NDK-beli és magyar villamosenergia-rendszert kapcsolja össze a Szovjetunió egységes energiarendszerével. Üzembe helyezték a Borsodi Vegyi Kombinát új PVC—III. gyárát, amely évi 150 ezer tonnás teljesítménnyel dolgozik. Elkészült a Tiszai Vegyi Kombinátnak a magyar— szovjet petrolkémiai egyezmény keretében megépített polipropiléngyára, amelynek évi teljesítőképessége 40 ezer tonna. Leninvárosban átadták a 860 megawatt teljesítményű Tiszai Hőerőművet. Felavatták a Testvériséggázvezeték beregdaróci kompresszorállomását, amelynek segítségével 1980-ban már 3,8 milliárd köbméter gáz érkezhet hazánkba a Szovjetunióból. Magyar— lengyel együttműködéssel épült meg Kábán és megkezdte termelését a napi 6000 tonna répa feldolgozására alkalmas Hajdúsági Cukorgyár. . Kerepestarcsán átadták Pest megye új, 580 ágyas kórházát. (MTI) Nyilatkozik Fülöp László képviselő Fülöp László Még forró az ülésterem a képviselők felszólalásától, még izzik a levegőben sok tennivalónk summázata, próbáljuk a magunk nyelvére, munkaterületére fordítani Lázár György, Óvári Miklós szavaiból a tennivalókat. A televíziósok kint a folyosón szigorú rendben dolgoznak, amott a rádiósok „kapnak” el egy-egy képviselőt, másutt újságírók ülnek le megyéjük valamelyik képviselőjével, amott pedig miniszter tárgyal miniszterrel, zalai képviselő az ország túlsó felén élő képviselővel. Egyetértés: a miniszter, a képviselő — túl a téli ülésszak félidején, már összegezi saját feladatát, ami nem kicsi, de annál hosszabb távra ígér soik-sok fejtörést, fáradtságot, munkát. Mintha az irányelveknek, amelyek alig három hete kerültek a lakosság elé, minden pontja itt azonnal tennivalóvá konkré- tulna, azaz kiolvas-kihall belőle mindenki a maga területére tennivalót. Fülöp László képviselővel az ülésszak második napján, az első szünetben ültünk le a Parlament folyosójára beszélgetni. — Hirtelen nem is tudjuk összegezni, azaz valamiféle vezérgondolatba foglalni kérdésünket, gondolom így van a képviselő is ez után az ülésszak után. — Rengeteg a tennivalónk. Egy képviselőtársam éppen az imént mondta, hogy úgy vagyunk 1980-nal, mint a sofőr, amikor száraz, jó útról, ködös, kicsit síkos terepre ér — óvatosabban, figyelmesebben kell dolgoznunk. Mérlegelni tetteink következményét, hatását. — Mégis arról kérdezem, számíttattak-e arra, hogy jövőre a költségvetési törvényből ilyen feladatok hárulnak ránk: gazdaságosabban, ne pazarlón gazdálkodjunk, a helyi erőket jobban vegyük figyelembe. — Az ország gazdasági helyzete végeredményben a mi szövetkezetünkben is tükröződik, nem olyan mélységben és mértékben, természetesen. Ám a szokásostól eltérő gondolkodással fogtunk jövő évi gazdasági tervünk elkészítéséhez. Tudtuk, hogy változik a termelői ára a műtrágyának, a vegyszernek, a tápoknak, ebből következően úgy készítettük tervünket, hogy gazdaságosabb és mégis hatékonyabb legyen a munka. A terveink nagyobbak, mint a korábbi években, s alig több pénzügyi lehetőségünk van megvalósításához, mint 1978-ban. Ennek ellenére nem lesz különösebb gondunk — hiszen felkészültünk a jövő évi és a következő évek munkájára. Tehát: a különféle ipari eredetű anyagok felhasználásában nagyobb szigorúságot vezettünk be. Ügy nem használunk egy táblát sem, hogy előtte ne kérnénk a szakszolgálati állomástól a talajról véleményt — ez magában foglalja azt a tényt, hogy idén körülbelül négymillió forinttal kevesebbet költünk — kilencmillió helyett — mint tavaly. A növényvédő szerekből sokat használunk — de idén már jobbára hazai gyártásút, ha az tudja pótolni a drága külföldi eredetűt. Tavaly kipróbáltunk néhány fajtát, biztató az eredmény. A költségek növekedése a termelésben egyre nő — Raluvégi elvtárs is erről beszélt — s mi szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a hozamnövekedéssel a költségnövekedést ellensúlyozni tudjuk. Például ide tartozik az a tény, hogy ősszel jó időben vetettünk el, betartva minden technológiai előírást a nagy termést ígérő fajták vetésekor. Ugyanakkor olyan szépek most az őszi vetéseink, hogy talán tíz éve nem volt ilyen. Ez annak az eredménye, hogy egyre jobban megtanulunk gazdálkodni, s nem félünk alkalmazni a legújabb technológiát. — Gondjaik milyen jellegűek?! — Lényegében a hatéko-’ nyabb munkára való törekvésből fakadnak. Minél több mellékterméket szeretnénk az állattenyésztésben használni — a répafejtől egészen a kukoricaszárig. A jó silók készítésének ismerjük a tudományát, most azon dolgozunk, hogy a takarmányozásban, abrakfelhasználásban hatékonyabbak lehessünk. — így aztán szóba kerül az emberek felelőssége is. — Fokozott mértékben. A vezetők bizalmat kaptak a tagságtól, ez nagy bátorságot ad a kezdeményezéshez, az új kereséséhez. S ezen túl nagyobb felelősséget is arra, hogy a meglévő erőtartalékaink. tudásunk elegendő legyen a nagy feladatok megvalósításához. A mi esetünkben sarkalatos kérdés a középvezetők helyzete. ügy döntött vezetőségünk, hogy jövőre rendezzük a középvezetők hatáskörét, jogkörét, ugyanakkor fizetését is. Az anyagi érdekeltség fokozottabb érvényre juttatása fontos a brigádokban, a mezei, és állattenyésztő, valamint gépészeti munkások körében is. Nem sajnáljuk a pénzt attól, aki sokat dolgozik, teljesítménye magas. Az ilyen emberek munkája, viselkedése jó hatással van a közösségre. — A miniszteri expozéban szóba került a vállalatok közötti együttműködés szorosabbá tétele, majd pedig a külkereskedelmi miniszter is ezt emelte ki hozzászólásában. — így van. A gazdaságoknak nem mindegy, kapcsolataik mennyire megbízhatók társvállalatokkal, azaz a feldolgozókkal. Az se mindegy, hogy a szerződéseink menynyire „demokratikusak”, s e területen még sok a tennivalónk. Korszerűsítésre gondolok, tehát az évtizedes partneri viszonyokban valamiféle minőségi változásnak kellene bekövetkezni. Másik járható út — miután a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban a nagyságrendi növelés már nem célszerű, — több, ma jónak tartott gazdaság társulási formájának kiépítése. — Fülöp elvtárs. otthon a tagság minden bizonnyal ismeri nagy vonalakban a jövő évi tennivalókat. Milyen a hangulat? — Részletesen ismeri mindenki a jövő évi tennivalókat. Munkahelyi gyűléseken beszéltünk a munkáról, a feladatokról, hogy minél olcsóbban. kevsebb költséggel — idő, anyag, pénz, munkaerő, energia, stb. — tudjuk terveinket teljesíteni. Nálunk is az a helyzet, mint az országban. hogy a dolgozók készülve a pártkongresszusra kiváló munkasikerekkel akarnak helytállni, bizonyítani, hogy a párt, és a kormány intézkedéseivel egyetértenek, a megvalósításban, a feladatok végrehajtásában készséggel közreműködnek. Látják azt a jövőt, amely a néhány évi keményebb munka után a szocializmus építésében majd következik. — Köszönjük az interjút. PÁLKOVÁCS JENŐ
