Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
1979. december 30. ^EPÜJSÄG 3 A gazdasági vezetők beszámoltatása Plusz kétszázhárom lakás 3. A legjobbak közül is a legjobbak Prokos József, a szakszervezeté bizottság titkára előveszi a kis noteszt és fellapozza. Almikor sorolni kezdené a nevekét, hogy kik a váMalat legjobb dolgozói, a lakásépítési programban kik adtak „pluszt”, megáll, azt mondja,' nem vállalkozik erre. Olyan sok jó, kiváló munkásuk van, ha kiválasztunk ■ közülük ötöt, a lelkiismeret furdalhatja, hogy miért hagytunk ki másik ötvenet, ötszázat, mert mint a vállalati pártbizottság egyik jelentésében olvastam, ahol így fogalmaztak: olyan csapatmunka állt össze az 1979-es tervek teljesítésénél, amelyből nem lehet elkülöníteni a különféle jól dolgozó részlegek munkásait, brigádjait, mert a vertikum teljes együttműködése eredményezte a nagy sikert és a teljes együttműködésre helyezte a hangsúlyt. Mert valójában 1979-ben megvalósult az, amely már együttműködésnek mondható, s amelynek kialakulásáért a vállalat egész vezetése oly sokat tett. Természetesen sokat kellett talpalni amíg összeállítottuk azt a névsort, amely úgy, ahogyan áttekinti az egész kollektívát. Tippeket adott a műszaki osztály, a mélyépítés, az előkészítő, s zsebünkbe tettük a következő névsort: Pakson megkell keresni Krémer Ferenc szocialista brigádját. A panel- gyártó üzemben első étünkön Simcsik Pál üzemvezetőt .keressük, aki bennünket elvisz majd Mózes József szocialista brigádjához'. Onnan indulhatunk Paksra, Hesz János festőhöz, Heiszler István fűtésszerelőhöz, aztán ismét fordulhatunk vissza, mert a székszárdi Baktábain a 11 szintes házban dolgozik Brém István kőművesbrigádja, ■ Erős Károly festői, Mayer József asztalosai pedig a megyei tanács mögötti nagy házakban tevékenykednek. El kellene menni Komlóra is, Mohácsra is, hiszen ott is dolgoznak a TÁÉV emberei. Lép István kőművesbrigádjáról külön kellene írni, hiszen ők az ottani feladat teljesítése mellett egy hónapig különmunkát vállaltak a szekszárdi húskombinátnál Aztán Sági György vizeszerelő- höz is mehetünk. Kellene beszélni még a középvezetőkkel, Rudas Tamással, Sánta Alajossal, ifj. Storcz Jánossal, Schwarm .Ferenccel, Pál- kovics Józseffel, Szalai Józseffel, Főglein Ferenccel és — vége nincs a névsornak. Ezerháromszáz ember foglalkozik tehát lakásépítéssel, és akkor még mindig nem beszéltünk a szállítókról akik a panelgyárba eljuttatják a sódert, a vasat, a cementet, a fát és innen viszik Andor László üzemvezető-helyettes a házgyárban Krémer Ferenc kőműves Sági György vízvezetékszerelő a kész elemeket Paksra, a szekszárdi lakótelepekre, Komlóra és Mohácsra. Az épületeket felkészítették a téli munkára. A szokásokhoz híven úgy szervezték az egész évi munkát, hogy a két ünnep között elkészítsék a leltárt, rendbe teMayer József asztalos gyek a munkahelyeket a jövő évi kezdésre. Aki elsétál a szekszárdi alsóvárosi temető felé, lát egy hatalmas területet, itt jövőre kezdik a lakásokat építeni. 488 lakás lesz itt, 12 épületben. Hozzájön ehhez Pakson majdnem ennyi lakás felépítésié, és Komlón is van még tennivaló, jövőre több mint száz lakást kell átadni, s így városnegyedenként, házcsoportonként, lakásonként áll ösz- sze több mint ezerháromszáz munkás és mérnök alkotó tevékenysége nyomán a Tolna megyei Állami Építőipari Váll all at jövő évi terve, mert kétségeink sem lehetnek afelől, hogy az ötödik ötéves terv utolsó évének előirányzatait lakásépítés tekintetében, teljesíti ez a vállalati kollektíva, azzal egyidőben, hogy a szekszárdi húskombinátot is részlegesen üzembe kell állítani. Kétszázhárom lakással többet épített a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, mint tőle azt 1979-ben az ÉVM elvárta. A terv módosítása szükséges, törvényszerű volt. Kivitelezéséhez megmozgatták a vállalat technikai és szellemi tartalékait, s ennek révén jelenthették karácsony előtt, hogy programjukat, illetőleg már vállalásukat péidásan teljesítették. Példásan, de csak olyan jó együttműködés révén lehetett ez, amely kialakult a beruházó és a kivitelező, illetőleg ennek alvállalkozói, az OR- SZAK, Somogy megyei ÁÉV, stb. között. A jövőről is illik szólni. A vállalatnál készen vannak a lakásépítés fejlesztésének tervei: kétszintes családi házak építése panelokból, illetőleg a meglévő elemek felhasználásával 11 szintes épületekben, vagy ötszintes épületekben kialakítani három és fél szobás lakásokat. A következő évek, a hatodik ötéves terv újabb feladatokat állít majd a vállalat Erős Károly festő Daum Károly villanyszerelő Mózes József brigádvezető a panelgyárban kollektívája elé, elsősorban a nagyobb értékű, komfortosabb lakások építése területén, s főleg abban, hogy jól felkészüljenek a hatodik ötéves tervre. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: GOTTVALD KAROLY Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Horváth Jánosnak, a Tolna megyei MÉSZÖV el- nökhelyetesének, három évtizedes eredményes munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést a tegnap tartott ünnepi termelési tanácskozáson — melyen részt vett dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára — dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke adta át. Méltatva Horváth János érdemeit, elmondta többek közt, hogy sokat tett a megye kereskedelmi hálózatának fejlesztéséért, a korszerű módszerek elterjesztéséért, a lakásszövetkezetek fejlesztéséért és szövetkezeti szakemberek százait nevelte. Sokirányú társadalmi tevékenységet végzett és végez, 1963. óta eredményesen tevékenykedik, mint a megyei tanács tagja. Sok pártszervezetben ismét és újra- felvetődik egy látszatra formai kérdés: sok-e vagy kevés a beszámoltatás? És egy bonyolultabb: hogyan lehetne növelni az ellenőrzés segítő szerepét, hatékonyságát? Egyik sem ok nélkül való. Tapasztalni ugyanis, hogy a pártszervezetek egyi- kében-másikában az utóbbi időben feltűnően megnőtt a gazdasági vezetpk — ebben is főként az első számú vezető, az igazgató, a vezér- igazgató — beszámoltatása. Ennek is főként az írásos formája. Az ilyen helyeken gyakorlatilag az a helyzet, hogy a gazdasági apparátust a jelentés fogalmazása görnyeszti,- a választott tisztség- viselőket pedig az olvasnivaló sokasága nyomasztja. Gyanítható, hogy ez sok időt, energiát rabol el éppen az időszerű tennivalóktól, a cselekvéstől. NEM TÖBBET, HANEM JOBBAN Az ellenőrzés e módszerének helyenkénti megsokaso- dását azzal indokolják, hogy a pártszervezetek feladata — s a helyzet is megkívánja — az ellenőrző munka fokozása. Ez alapjában fedi is a valóságot. Hiszen az ellenőrzés — ha jól alkalmazzák —, nagy segítséget adhat a problémák megoldásához, ösztönzést az eredményesség fokozásához. És éppen e vonatkozásban kell a politikai vezetésnek segítenie a gazdasági vezetést: kiállni a kezdeményező szellem, a bátor, felelősségteljes irányítás, a korszerű gondolkodás mellett. Az olyan Vezetési stílus érvényesüléséért, amely a teljesítmény alapján mérlegel. Ehhez azonban semmiképp nem elegendő pusztán az ellenőrzések számának gyarapítása. Az esetek nagy többségében eddig sem az volt gondunk, hogy kevés lenne az ellenőrzés. Nem több, hanem jobb ellenőrzésre van szükség! Mellesleg az ellenőrzés fokozása nem azért szükséges — mint helyenként tudni vélik —, mert „bajban vagyunk”, és munkánk nem hozza sok területen azt, amit szeretnénk, hanem mert az ellenőrzés a végrehajtás rendszerében fontos eszköz, államfő feladat. A pártszervezetek jelentős része maga is segíti, hogy a beszámolók valóban elérjék céljukat. Egyebek mellett azzal, hogy nem csupán a tervteljesítés ciklusaihoz kötik a beszámolást, nem is a divatos témákhoz, hanem az adott terület helyzetéből, legfontosabb feladataiból indulnak ki, s ebben és erről kérik a gazdaságvezetés tájékoztatását, véleményét. Ezzel tulajdonképpen úgy irányítják a beszámolást, hogy az az adott terület leglényegesebb kérdéseire irányuljon, ebben alakuljon ki az egy nyelven beszélés és az egységes cselekvés. BIZALOM ÉS TUDATOSSÁG A beszámoltatás indítéka azonban nem egy helyen tisztázatlan, sőt célja sem egyértelmű. Gyakran érvényesül az a felfogás, miszerint „régen volt testület előtt”, vagy a „valami nincs rendben nála”, vagy amikor az ellenőrzést tűzoltásra korlátozzák, mert végtére is „fel kell tárni a hibákat”. Az ilyenfajta esetekben a beszámoltatás- aligha tölti be tényleges szerepét. Legfeljebb valamit feltár — de egyáltalán nem bizonyos, hogy a tényleges problémákat —, valamit megállapít, de ritkán megy ezen túl. Pedig az ellenőrzésnek is arra kell irányulnia, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a tervek, határozatok végrehajtásához, valóban feltárja a tényleges akadályozó tényezőket, s intézkedések kezdeményezésével segítse a feladatok megoldását. Mindehhez nélkülözhetetlen a bizalom és a tudatosság. Vagyis a pártszervezet ne akkor tűzze napirendre egyik vagy másik vezető beszámoltatását, ha már — mint szokták mondani — ég a ház. Hanem legyen az a párt gazdaságszervező munkájának szerves része, állandó folyamat. Félelemkeltés helyett a felelősségérzetet kell a beszámolásnak is erősíteni. Azt, hogy a beszámoló meggyőződjön róla: a testület nem egyszerű ítélethirdető, nemcsak tudomásul veszi az elmondottakat, leírtakat, hanem vállalja a politikai felelősséget. De csak azt! S nem osztozik az egyszemélyi vezetés elvéből következő gazdasági felelősségben, nem vállalja át a hanyag munka, a tehetetlenség, a régi dicsőségből élés miatti elmaradás megmagyarázását, s az olyan gazasági, műszaki, anyag- beszerzési feladatokat, amelyekhez semmi más feltétel nincs — csak a pártszervezet tekintélye. Ezzel egyszer- másszor és nagyon meghatározott esetben persze lehet élni, de a pártszervezet tekintélye nem akkor erős és nagy, ha az igazgató, vagy más vezetők helyett dolgozik, hanem ha olyan káder- politikát folytat, hogy a vezetők meg tudják oldani a funkciójukban körülhatárolt feladatokat. És ha már a beszámolónál tartunk — sokszor azt tartják jó vezetőnek, aki szép jelentést tud készíteni. Hogy milyen jelentést, beszámolót készít valaki, az egy dolog; s külön öröm, ha ennek is mestere! Ám a lényeg mégis azon van: hogyan tudja — a dolgozókkal együtt — a terveket, célokat, határozatokat helyileg megvalósítani, s ebben milyen a személyes teljesítménye, példamutatása. FONTOS, AM NEM EGYEDÜLI MÓDSZER Mit tartanak némely párt- szervezetben jó jelentésnek? Megesik, hogy azt, ami az eredményeket sorakoztatja fel, és csak úgy szőrmentén megemlíti, hogy természetesen vannak még gondok is. A jó és rossz valamiféle arányának fölállítása aligha vezetne eredményre. Annyi azonban mégis idekívánkozik, hogy mindenütt egyértelműbbé kell tenni: mire irányuljon a beszámoltatás. Hogy alapvetően négy nagy területe van — a tervezés, a gazdálkodási tevékenység, a szervezet működése, belső irányítási rendszere, a vezetők személyes tevékenysége Ezen belül azonban minden időszakban és munkahelyen más és más a leglényegesebb, a legidőszerűbb. Egy azonban bizonyos: a beszámoltatás az eredményekről önmagában kevés,' az önelégültség melegágya. Erről is úgy kell szót váltani, hogy a politikai munka számára adjon tanulságot. Nagyon lényeges, hogy a pártszervezet ne csak rögzítse a helyzetet. A beszámoltatást végző testület tagjai is tájékozódjanak, hogy ne csak hallgatói, hanem aktív részesei legyenek a beszámolónak. A gazdasági vezetők beszámoltatása a párt gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységének szerves része, fontos módszere, de nem egyedüli módszere. A mindenkori helyzet, a feladat jellege, a megoldás módozata határozza meg, hogy melyik ellenőrzési forma alkalmazása a leghatékonyabb. BALOGH MÄRIA Fáznak a Garay-ban Mivel takarékoskodunk? Csendesen duruzsol a villanyrezsó. Ez általában nem szokása, de mivel tartós igénybevételnek van kitéve, most éppen duruzsol. Lenn a sörözőben, ahol fűtési (kézmelegítési) célt szolgál, és fenn a presszóban, ahol vizet melegítenek rajta. Csak azért, hogy a presszós hölgy ujjai meg ne gebedjenek. A presszós hölgy napi nyolc órát dolgozik, a sörözőben lévő felszolgálók — váltásban — tizenötöt. És dideregnek. Dideregnek összesen hetvenen, a fűtési idény megkezdése óta és a tegnapi napig még senki nem tudta, hogy meddig- A „vendéglátóipari egység” fűtésére rendeltetett kazán ugyanis elérte a kazánkor végső határát és tönkrement. Augusztusban. A didergés utolsó dátuma tegnapi. A kazán szerelését vállalt maszek kisiparosok (jaj de jó, hogy egyáltalán vannak!) ne,m voltak hajlandók nyilatkozni azzal kapcsolatban, hogy az általuk szerelt kazán jóvoltából a fentebb említett egységben mikor lesz olyan hőmérséklet, hogy a betérő vendég ne láthassa gomolyogni a tulajdon leheletét. A szekszárdi Garay-szállóban, ahol igaz ugyan, hogy árengedményt adnak a fűtet- len szobába érkező vendégeknek (például a mai NDK-csoportnak is), de ahol mindmáig semmilyen hathatós intézkedés nem történt, hogy hétven embernek megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak. Mivel takarékoskodnah? Az elektromos energiával aligha. Dolgozóik egészségével még oly kevéssé. A betérő vendégben felötlik néhány kérdés. Bevallja, hogy nem a saját kérdései, hanem a fentebb említett hetvenek jó néhá- nyától származik. Mit csinált itt a szak- szervezet? Az energiafelügyelet? Hol volt a magánlakások hőmérsékletét buzgón ellenőrző szervek bármelyik képviselője? És a KÖJÁL? ORDAS IVÁN
