Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
1979. december 28. NÉPÚJSÁG 3 Plusz kétszázhárom lakás I. Népszámlálás előtt: ATÁEV lakásépítési tervei k1 > A Tolma megyei Állami Építőipari Vállalat a megye legnagyobb gazdasági egysége. A dolgozók létszáma, a termelési produktum, s ezen túl: a legkorszerűbb technikai felszerelések teszik azzá. A vállalat alig több mint másfél évitizedes múltra tekint vissza Tolna megyében, de „ősét” ma is vállalja: a komlóiak, amikor a megyei vezetés kérésére bejöttek Tolnába, lakást, iskolát, üzemet építeni, még nem gondolták, hogy az a maroknyi építőmunfcás lesz a magjia a mostani nagyvállalatnak. A feladat, az idő előrehaladása és a lakosság életviszonyainak változása azt követelte, hogy erősítsék, nagyobb munkák elvégzésére is alkalmassá tegyék a TÁÉV-et, s olyan gépi felszereléssel, raktárbázissal, segédüzemekkel szereljék fel, ame'lyék ötvözete kiad egy erős építőipari vállalkozást. Ez a cég, immár ebben az állapotában legalább tízéves múltra tekinthet így vissza — s ezért épülhet a megyében egyre több korszerű lakás. A felemelt terv, illetőleg a vállalás teljesítése azonban a legnagyobb figyelmet az emberekre irányította. Azokra, akik az elemeket elkészítik, akik a hozzá való anyagot legyártják, akik ilyeneket beszereznek, akik szállítják — burkolok, kőművesek, asztalosok, darusok, mérnökök, technikusok —, a termelési tanácskozásokon soha nem az volt a fő kérdés, hogy van-e meleg tea — mindig volt —. van-e munkásruha — időben kiosztották a munka- és védőruhákat —, hanem azért „rágták” egymást a brigádok, ha késett egy kocsi beton, ha elakadt az elemszállító autó, amikor nem működött a daru — ezek voltak a „sorsdöntő” kérdések. S nem azt keresték, hogy ki követte el a hibát, nem mosták meg a fejét, .hanem segítették jó szóval, ha a jnumka hevében- tüzében valahol hibát követett el a munkás, a művezető, hogy többé olyan hiba ne akadályozza a folyamatos munkát. Végül is, elkészült terven felül 203 lakás. (Kik, s hogyan építették, arról holnap írunk.) A vállalatnál az ötödik ötéves tervet a termelés rendkívül dinamikus fejlődésére építették, főként lakásépítés területén. Az építési igényekhez a vállalat kialakította teljes vertikumát, az összes lakásépítési igényt mégsem tudja kielégíteni. Az ötödik ötéves terv időszakára a vállalat mintegy 4,5 milliárd forint értékű építés-szerelési feladatot kapott, ez több mint 69 százalékkal meghaladja az előző ötéves terv teljesítését. A vállalat működési területén a tervidőszak alatt 2921 lakást kellett volna építeni, amelynek hetven százaléka paneles, és 19 százaléka alagútzsalus megoldású lett volna. A vállalat az ötödik ötéves terv előírásának időarányos részét teljesítette. 1976 és 1979 között a saját építés-szerelés értéke meghaladja a 3,45 milliárd forintot, a tervidőszak időarányos részének 77 százalékát. Az időarányos lakásátadási feladatokat jelentős mértékben tűit élj esít ették. Idén, például az ÉVM által jóváhagyott lakásépítési terv 918 lakás összeszerelését, átadását írta elő. Ezzel szemben 1121 lakást készítettek el, s adtak át. A terv jelentős túlteljesítése egyben utal arra is, hogy mekkora erőfeszítéseket tettek a vállalatnál, hogy a főleg Paks térségében jelentkező plusz igényeket kielégíthessék. Az atomerőmű építésének felgyorsítása egyben azt is eredményezi, hogy munkáskézre van szükség, a munkásoknak pedig több lakásra. A vállalat vezetőségét megbízták: dolgozzanak ki egy olyan tervét, amely — az erők maximális kihasználásával — lehetővé teszi a paksi nagy erőműépítés miatti többletüakás megépítését, átadását. A vállalatnál, mint Storcz János termelési igazgatóhelyettes mondja —mindenki megértette a feladat nagyságát, fontosságát, és az igazgatótól, a raktári munkásig mindenki erre összpontosított. Több ok erre késztette őket, hiszen a terv ilyen mérvű módosítását még soha nem tapasztalták. ' Tudjuk azt is, hogy az anyagok terv szerinti előre rendelése is sok bonyodalommal jár, hát még a terven felüli mennyiségek előteremtése. És megoldották a panelgyártó üzem, és a szerelők több műszakos foglalkoztatását. Ez, illetőleg az e területen dolgozó munkások váltak a feladatteljesítés kulcsaivá. Nagy feladat volt az alvállalkozók "csatasorba” állítása. Bár az elmúlt években jó együttműködés alakult ki, mégis újítani kellett a szállítókkal meglévő kapcsolaton, egyeztetni a rendeléseket, a munkahelyekre a fel- és elvonulásokat, a terület munkára alkalmasságát. Hatalmas gépek segítik az em bért Korszerű házgyárban készítik a lakások elemeit Tizenegy szintes lakóházakat épít a TAÉV PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: GOTTVALD KÁROLT Illik tudni Önmagunk és másfél ezer számlálóbiztos segítésére A küszöbönálló népszámlálás sikeres lebonyolítása hatalmas munkát ró a Központi Statisztikai Hivatal Irányítása mellett — már az előkészítésben is — rengeteget dolgozó államigazgatási szervekre, a tanácsokra. A KSH elnöke sajtótájékoztatójának ismertetésekor ' az előkészítésről és ennek közvetlen hasznáról már volt szó lapunkban. A tényleges népszámlálás megkezdése előtt arra kértünk választ a megyénkben legilletékesebbektől, hogy mi az, amit minden állampolgártól megkérdeznek. mire kell tudni pontosan felelni? A jó felkészülés kinek-kinek önmaga számára éppúgy időmegtakarítást jelent, mint ahogyan segíti az 1500 számlálóbiztos és 400 felülvizsgáló munkáját is. A feltett kérdéseket most nem, hanem csak a legfontosabb információkat összegezzük. KI MARADJON OTTHON? A számlálóbiztosok érkezésének időpontjában elég, ha csak a családnak egy olyan tagja tartózkodik otthon, aki minden kérdésre meg tudja adni a kötelezően valósághű választ. Okmányok felmutatására nincs szükség, de pontos adatismeretre annál inkább, így tanácsos . előre jegyzeteket készíteni. Elsősorban tudni kell a család minden tagjának személyi számát, melynek révén azok kiosztásának teljessége ellenőrizhető. Az iskolai végzettségre csak látszólag köny- nyű válaszolni. Ugyanis tudni kell, hogy ki, mikor, milyen iskolatípusban, hány évfolyamot végzett, mikor érettségizett. Példa a helyes válaszra: „Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szekszárd, Állattenyésztési szak, 1977.” FOGLALKOZÁS Részletekbe menő pontossággal kell válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésre. Kevés az, hogy tisztviselő, pedagógus. Jó példa: „pénzügyi előadó, középiskolai tanár.” Nem elég a „gépkocsi- vezető” vagy „lakatos” megjelölés, mert mindkettő sokféle lehet. Mondjuk „tehergépkocsi-vezető”, „autóbusz- vezető”, vagy „géplakatos”, ..épületlakatos”. Hasonlóképpen pontosan meg kell hagyni az otthon maradt hozzátartozónál a munkakör meghatározását, melyet ki-ki a munkahelyén megkapott, illetve ellát. Az eljáró dolgozók esetében nem kielégítő csak any- nyit tudni, hogy valaki „az építőknél” van munkaviszonyban. Helyes példa: „Munkáltatója: Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, Szekszárd; munkahelye: Szekszárd; hová jár dolgozni: Paks, atomerőmű”. OTTHONI MUNKA Közismert, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban, vagy egyebütt otthon végzett munkából jelentős termelés származik. Ezért azoktól, akik nem folytatnak kereső tevékenységet, hanem az „egyéb eltartottak” közé tartoznak, megkérdik, hogy hány (10 órának számított) nap mezőgazdasági munkát végeztek 1979-ben? Mit rejt az a fogalom, hogy „egyéb eltartott”? Az „egyéb eltartottak” közé azok számítanak, akik nem gvermekko- rúak, nem járnak nappali tagozatú iskolába, nem első ízben állást keresők, vagy nem fogyatékosok. Tehát munkabírók, de valamilyen oknál fogva (háztartásvezetés, gyermekek nevelése, vagy más) csak korlátozott munkavégzési lehetőséggel számolhatnak. Például a háztáji gazdaságban állattartással foglalkoznak, kertészkednek. Tőlük kérik az ösz- szeírók azt, hogy végezzenek •számításokat az elmúlt évben végzett akár mezőgazda- sági, akár nem mezőgazdasági munkájukról. NEMZETISÉG A korábbi népszámlálási kérdőívről hiányzott a nemzetiséget tudakoló kérdés. Ezt most nem lehetett elhagyni, elsősorban a hazánkban élő különböző nemzetiségű honfitársaink érdekében. Részükre az alkotmány értelmében mindazokat a jogokat biztosítani kell, mely a magyar nemzetiségűeket megilleti. Számbavételük alapja nemzetiségi politikánknak, ami csak úgy valósulhat meg, ha ismerjük a nemzetiségiek számát, kor- összetételét. Amiből érthető módon következtetéseket lehet levonni anyanyelvi oktatási' vagy művelődési igényeikkel kapcsolatban (könyvtárak, kultúrházak.) A KSH a nemzetiségek lakta területeken anyanyelvükön írt röplapokon hívta fel a figyelmet a népszámlálásra és igyekszik megfelelő nyelvtudással rendelkező összeíró biztosokról gondoskodni. ÜDÜLŐK A népszámlálás során sor kerül a személyi tulajdonú üdülők összeírására is. A számlálóbiztos mindenkit megkérdez, hogy bárhol az ország területén van-e személyi tulajdonában (esetleg résztulajdonában) üdülőingatlana, vagy használ-e állami tulajdonút tartós hasznosításra jogosító szerződéssel. Ezeket az üdülőingatlanokat írják össze, ami lehet beépítetlen telek, családi üdülő, épülőben lévő, üdülőszövetkezeti vagy társas tulajdonban lévő üdülőegység, hétvégi ház, horgásztanya és minden más létesítmény, amely üdülésre, vagy pihenésre alkalmas, például egy zártkertben épített hétvégi ház. Egyáltalán nem feltétel, hogy ezek üdülőhelyen vagy hétvégi házas településnek nyilvánított helyen legyenek. * Az eddig felsoroltakból értelemszerűen kiderül, hogy a népszámlálás nemcsak a népesség egyszerű összeírása, hanem igyekszik a lakosság helyzetére, különböző tényezők bonyolult összefüggéseire is fényt deríteni. Tények, hiteles adatok ismerete nélkül elképzelhetetlen lenne helyesen megtervezni a jövőt, ami pedig minden egyén életére kiható fontos közérdek. Befejezésül újólag megismételjük a közismert tényt, hogy a népszámlálás minden adata titkos, csak népességnyilvántartási célra és semmi másra nem használható. Erről intézkedik és kezeskedik a statisztikai törvény. ORDAS IVÁN Két város, a megyeszék. höly Szekszárd és a Völgység központja, Bonyhád között egy szép községet szel ketté a 6-os út. Valamikor Belacnak hívták Szekszárd felől nézve a bal oldali települést, a Kakasd nevet viselte a jobb oldal, most az egyesült községek ez utóbbi néven ismeretesek, A Belac nevet a fehér mént jelentő bjelac-ból származtatják, a valamikor itt honos rácok után, a Kakasd névre pedig az a magyarázat, hogy a törökdúlás előtt egy bizonyos Kakas nemzetség tulajdona volt a vidék. A két város közelsége meghatározó a falu életére. A munkaképes lakosság 97 százaléka Bonyhádra, illetve Szekszárdra jár dolgozni, a 2 előbbi városba mintegy kétszer annyian, mint az utóbbiba. Ennek ellenére szó sincs arról, hogy az elnéptelenedés fenyegetné ezt a szép községet. Most 570 házból áll Kakasd, kétszer annyiból mint a felszabadulás előtt, a lakosság száma se nem nőtt. se nem csőikként, kétezer kő. rül van. Évente tíz-tizenhárom új ház épül, az utolsó tíz évben 130 új lakással gyarapodott Kakasd. Az dttlakók ragaszkodnak falujukhoz, másutt dolgoznak, de itt élnek. (Kakasdi magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg.) A 6-os út, amely Szekszárdi! al és Bonyháddal köti össze Kakasdot Két ivaros közéit
