Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
a népújság A mikrokozmosz megismerése felé Berendezések 40 iparágnak Csehszlovákia legnagyobb ipari-gazdasági egyesüléséhez, a Skoda Művekhez — több gépgyár, tudományoskutató és tervezőintézet tartozik. Termékeiket sok országban ismerik. A Skoda exporttermékeinek kétharmad részét a szocialista országok vásárolják. Ebből a Szovjetunió 65 százalékot vesz meg. A Skoda Művek negyven iparág számára gyárt berendezéseket. Többek között atomerőmű-reaktorokat, nagy teljesítményű turbinákat és generátorokat, villanytelepek számára, hengersorokat kohászati gyárak részére, trolibuszokat és villamos mozdonyokat. A testvérállamok üzemei és egyesülései között, a Skoda Műveket is beleértve, szoros integrációs kapcsolatok alakultak ki. Az atomenergetika fejlesztésében való együttműködés egyik példája a Jasilovské Bohunice-i atomerőmű első, 440 ezer ki- lowattos blokkjának üzembe helyezése. Itt csehszlovák és szovjet berendezések egyaránt működnek. A mikroszkópiái kutatás eddigi története büszkeséggel és optimizmussal töltheti el az embert.- Lehetővé tette a szervezetek és különféle anyagok mikrostruktúrájának a megismerését és közvetlenül segítette az elméleti és gyakorlati kérdések megoldását. A mikrokozmosz kutatása ősrégi törekvése az embernek. Az első próbálkozásokat nagyítóüveggel végezték: Mezopotámia korai kultúrájában, a római Senecánál, az arab Alhazennél, később Roger Baconnál, Leonardo da Vincinél egyaránt találkozunk vele. Az első mikroszkóp, amely 1590 körül készült, hatvanszoros nagyítást ért el. Ez indította el a mikroszkópia első virágzó korszakát a XVII. században. Descartes és Leibniz szenvedélyesen kiálltak a mikroszkóp alkalmazása mellett, orvostudományi alkalmazását pedig XIV. Lajos udvari orvosa, Pierre Boréi látta meg. A mikroszkóp korai szakaszának legnagyobbja Anthony van Leuvenholk. aki 1655-től kezdve saját mikroszkópjával jelentős felfedezéseket tett. A mikroszkóp második virágzása a XIX. században következett be. A század közepén kezdte el a mikroszkópkészítést Carl Zeiss Jénában, amely később Ernst Abbe működése révén világhírű lett. Az egyre tökéletesedő eszközökkel lehetővé vált a sejtek kutatása, a sejttan fejlődése, de nagy eredményeket értek el mikroszkóppal a bakteriológia, a geológia, az ásványtan, a petróleumkutatás és a metallurgia területén is. Helmholtz, már 1873- ban a mikroszkópok teljesítőképességének a határairól írt, a technika azonban újabb és újabb lehetőségeket keresve túlszárnyalta ezeket a határokat. Századunkban készítették el az ultraibolya, majd a fluoreszcens mikroszkópot és az interferencia-mikroszkópot. Még mélyrehatóbb változást hozott az elektronmikroszkóp feltalálása, amely a természettudományokban, a technikában és az orvostudományban rendszeres vizsgálatokat tett lehetővé Ma már 600 000-szeres nagyítás is elérhető. Nyugdíjas parasztok A csehszlovák TESLA-gyár BS 500 típusú asztali elektronmikroszkópja, amely nélkülözhetetlen a bilológiai és orvostudományi kutatásban. 1979. december 24. 0 Érdekességek a szovjet mezőgazdaságban SARKVIDÉKI ZÖLDSÉGKERTEK A sarkvidéki Bilibinóban érdekes kísérleteket folytat 23 éve I.’ Hramov. A Távol-Észak zord körülményei között eddig 12 új uborka-hibridet hozott létre. Ezek közül kettőt jelenleg a moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémián vizsgálnak. Az idén a műkedvelő növénynemesíitő 18 fajta uborkát ültetett, hogy próbára tegye hidegtűrő képességüket. Amennyiben beválnak, a Bdlibinoi Erőmű mellett létesített gazdaságban fogják termeszteni az arra érdemes fajtákat. A magadáni területen mintegy 160 ezer négyzet- méternyi üvegházat létesítettek ez idáig a háztáji gazdaságokban, ahol 5 ezer mázsa zöldséget és a fogyasztásra kerülő burgonya egynegyedét termelik meg. A helyi tanácsok messzemenően, eszközökkel és vetőmagokkal, stb. — támogatják a háztáji gazdaságokat. VÉDIK AZ APRÓVADAKAT A szénabetakarításnál a kaszálógépek sok fiatal fácánt, fogolyt, nyulat és őzet elpusztítanak. A litvániai Villamosítási és Gépesítési Kutatóintézet munkatársai, az Állattani és Parazitológiai Intézet szakembereivel közösen egy olyan szerkezetet készítettek, amely a gépékre fölszerelve még idejében elriasztja az éles kések elől az apróvadakat. CITROMFÁK ÜVEGHÁZBAN A kazahsztáni Andizsan szovhozban újabb, citrom- féléket termelő üvegházat adtak át a rendeltetésnek. A zöldségtermelő állami gazdaság néhány éve sikerrel foglalkozik a citrommal is. Magas terméshozamú fajtát telepítettek, amely a második-harmadik évben már érleli gyümölcseit. Egy-egy citrancsfa 500, vagy még több gyümölcsöt hoz. FATELEPÍTÉS A TAJGÁBAN Az Uszty-Kanszk-i Erdőgazdaság a közélmúltban mintegy 150 ezer cirbolyafenyőt telepített a tajgába. A kitermelt fák helyére általiéban 3—4 éves csemetéket telepítenék. Ezek gyorsan alkalmazkodnak a tajgai körülményekhez és jól hasznosítják a kedvező talaj- viszonyokat. APN—KS Terhek a magasban Az áruszállítás mennyisége az egész világon gyorsan nő, ezért egyre több a rakodási munka. Mind ennek, mind az ipari és egyéb létesítmények gépesített szerelésének legfontosabb segítőeszköze a daru. Vannak munkaterületek. amelyek nem is tudnának meglenni a daruk segítsége nélkül. A hatalmas tartályhajókat például képtelenség lenne az óriás méretű daruk nélkül megépíteni. A vízépítési munkák, a kikötői manipulációk sem nélkülözhetik a jókora toronydarukat, illetve a portáldarukat és úszódarukat. Ez utóbbiak a helyüket változtatni képes daruk családjának a legnagyobbjai. A vízen mozgó darukat sokat csodálhattuk a második világháborúban összeomlott hídjaink újjáépítésekor. A technika az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődött és a mi akkor 100 tonnás „óriásainkat” túlszárnyalták a kecses kialakítású, zárt lemezborítású úszódaruk, amelyek akár 200 tonnányi terhet is emelhetnek. Ilyen terheléssel a gém oldalirányban 15—20 méterre nyúlhat ki, ha pedig 40 méter távolságban kell dolgoznia, még akkor is elbír csaknem 100 tonnát. De — kivételesen — készülnek ennél nagyobb, 350—400 tonnás típusok is; ezek a vízen önerejükből több mint 1000 lóerős motorjuk segítségével haladnak, manővereznek. Kevesen tudják, hogy Magyarországon van a világ legnagyobb úszódarugyára. Az egész világpiacon nem adnak el annyi úszódarut, mint amennyit mi gyártunk egy év alatt. Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió, amely egyébként maga is gyárt úszódarukat, ha nem is sokat és nem is olyan nagy teljesítményűeket, mint a Magyar Hajó- és Darugyár. Arany a természetben Az emberiség történetét sokszor befolyásolta az arany. Gazdagságot, hatalmat jelentett — és jelent ma is — birtoklása. Főszereplője az üzleti életnek, sokáig azonos volt a pénzzel. A mindennapi életben az ékszer- szerepe a legismertebb, ez szinte egyidős az emberrel, de fogpótlásra is régóta használják. Újabban a technikában, a bonyolult miniatürizált berendezésekben van egyre nagyobb szerepe. Érdekes azonban az egyik szovjet tudós véleménye, aki szerint az emberiség kezében felhalmozott arany csupán ezredszázaléka a Föld egész aranykészletének. Az arany ugyanis mindenütt itt van körülöttünk a Földön, sőt a vízben is, csak igen kis mennyiségben. így például a földkérget legnagyobb tömegben felépítő gránit tonnája átlagban 0,5 gramm aranyat rejt magában, 1 köbméter tengervízben pedig mintegy 0,01 milligramm arany mutatható ki. Az ilyen finom eloszlásban található arany kinyerése azonban nem gazdaságos, az ember ősidők óta csak azt az aranyat ismerte, amelyet a természeti erők a geológiai folyamatok során nagy koncentrációban felhalmoztak. Az arany gazdaságosan is kinyerhető mennyiségben a nátriumgazdag gránittípusok megszilárdulásának végtermékeiben, a kvarctelérekben jelentkezik. A geológusok ezt a megjelenési típust „idős” aranynak nevezik. Az arany legnagyobb koncentrációban valágviszonylatban a vulkáni kőzetekben található, mégpedig az eredeti vulká- noknák mintegy 1000 méterrel a felszín alatt lévő zónájában. Ezt nevezik „fiatal” aranynak. Míg az idős arany a környező kőzetekben mindössze 3 grammot képvisel tonnánként, addig a fiatal arany 10—40 grammra, helyenként 3000 grammra is felszaporodik. E maximális érték a földkéreg-átlaghoz képest 600 ezerszeres felszaporodást jelent. Érdekes, hogy amíg az idős aranyat csak igen kevés ezüst kíséri, addig a fiatal arany többnyire nagy mennyiségű ezüsttel társul. 1978. január elsején lépett hatályba Lengyelországban az a nyugdíjtörvény, amely először biztosított lehetőséget a falusi lakosságnak — az iparban és a népgazdaság más területein dolgozókéhoz hasonlóan — nyugdíjra. Az azóta eltelt több mint másfél év alatt 110 000 parasztgazda vonult nyugdíjba. Közülük több mint 70 ezren utódaiknak, a többiek pedig az államnak adták át gazdaságukat. A számítások szerint 1980 nyaráig újabb 250 000 idős paraszt megy nyugdíjba; gyakorlatilag valamennyi 80 éven felüli, egyénileg gazdálkodó paraszt. A nyugdíjkorhatár — itt is — férfiaknál 65, nőknél 60 év. A havi nyugdíja ősz- szege 1500 és 6500 zloty között váltakozik. A nyugdíjazás feltétéle, hogy az idős paraszt utódjára írassa, vagy az államnak eladja a gazdaságát; a nyugdíjazást megelőző három évben az államnál 15 000 zloty értékű árut értékesítsen — ez megfelel körülbelül három közepes súlyú, hízott sertésnek — és (ez már inkább az ezután nyugdíjba menőkre vonatkozik) csekély összegű nyugd íj-járulék át befizesse. Jár a nyugdíj olyanoknak is, akik a második és harmadik feltételnek nem tettek teljes mértékben eleget, azonban akkor kisebb a nyugdíj összege. Az eddigi adatok szerint az átlagos nyugdíjösszeg 2400 zloty, de vannak ennél jóval magasabb nyugdíjak is. A szükséges pénzösszegek kétharmadát az államháztartás biztosítja, egyharma- dát fedezik majd az 1977. júliusa óta fizetett nyugdíj- járulékokból. Gyártmányok világszínvonalon A Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyárában két új, számjegyvezérlésű megmunkáló központ gyártását kezdték meg. Az idén gyártmányaik nyolcvan százalékát már a legkorszerűbb számjegy-, illetve számítógép-vezérlésű berendezések alkotják. Termékeik nagy részét Lengyelországba, NSZK-ba, Franciaországba exportálják. 4
