Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
u NÉPÚJSÁG 1979. december 24. Dombóvári kórház Tíz év alatt 130 ezer gyógyult ember Uj matekot tanul a szülő (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tíz évvel ezelőtt, 1969. december 19-én kezdte meg működését a dombóvári kórház. Létrejöttét a lakosság igénye is siettette, ugyanis Dombóvár egészségügyi ellátás szempontjából valójában a környező intézmények egyikéhez sem tartozott. A 452 ágyas, modern, jól felszerelt kórház a beindulás után napok alatt feltöltődött betegekkel. A városi rendelőintézet szintén hatalmas forgalmat bonyolított le, már a kezdéskor. Ha az elmúlt időszak évi betegforgalmi átlagát, tehát 120—130 ezer embert számítunk, úgy ez a szám tíz év alatt megközelíti a másfél milliót. A fekvőbeteg-intézetből távozott évi 10 500 főt véve alapul, megállapítható, hogy tíz év alatt közel 130 ezer gyógyult ember hagyta el a betegágyakat. A kórház átadásával 88 ágyas sebészeti osztály indult be és 1200—1300 műtétet végez évente. Továbbá 56, illetve 84 ágyas belgyógyászati, 76 ágyas szülészeti-nőgyógyászati, 72 ágyas csecsemő- és gyermekosztály, 24 szemészeti, 24 fül-orr-gégészeti és 28 ágyas ideggyógyászati osztály kezdte meg működését. A tíz év alatt természetesen történtek ésszerű átszervezések. 1975-ben az Egészségügyi Minisztérium elrendelte az egészségügyi intézmények összevonását, az egységes irányítás megvalósítását. Dombóváron a városi tanács már induláskor a kórházhoz csatolt minden egészségügyi szolgálatot és intézményt, a tüdőbeteg-gondozó intézetet 1977. január 1-től, mely Nővérszállás, kórház Rendelőintézet évi 40 ezres betegforgalmá- város, és városkörnyék 1970 után új szakrende- val jelentősen hozzájárul a egészségügyi ellátásához. lések indultak be a városi Czeizel Endre dr. A genetika évszázada Századunk a természettudományok sohasem látott, sőt nem is remélt, fejlődésének tanúja. A fizika forradalma után a kemizáció tetőzött, majd napjainkban a biológia és ezen belül a genetika eredményei ejtik bámulatba a világot. 1978-iban megszületett az első lombikbébi és ezt azóta több is követte. Ezzel a női meddőségek leggyakoribb okában, a petevezeték elzáródásban vált a közeljövő reális reményévé a sikeres gyógykezelés. 1979-ben már sor került „peteátadásra” is. Az USA- ban egy fiatal leányban nagy ritkán jelentkező rosszindulatú daganat miatt el kellett távolítani a méhet. Ezzel gyermekvállalása is léhetet- lenné vált. Legalábbis tudásunk akkori szintjén. Meghá- zasodása után a fiatal pár nem akart beletörődni a gyermektelenségbe és maguk ajánlották kezelőorvosuknak a következőt: A leánynak a petefészkében ép petesejtek vannak. S van egy nővére is, aki hajlandó lenne az ő gyermekét kihordani. Az orvos csak ámult a javaslattól, de azért tovább küldte a fiatalasszonyt a megfelelő szákintézménybe. S ott vállalkoztak a kísérletre. Eltávolították a fiatalasszony petéjét és ezt mesterségesen megtermékenyítették a férj ondósejtjével. Ezt követően megfelelő tápfolyadékban biztosították az első osztódások lehetőségét a fejlődő magzat számára. Közben a nővért hormonális kezeléssel álterhessé tették, vagyis felkészítették a megtermékenyített pete befogadására. A fogamzástól számított 4. napon ültették be húga magzatját a nővérbe és az megtapadt: a terhességi reakciók pozitívvá váltak. Zavartalan terhesség után ez év utolsó negyedében született meg a gyermek. Akit tehát nem anyja szült meg, hiszen szülőinek mindenképpen a pete- és ondósejtet adó, tehát az öröklődést biztosító' házaspárt kell tekinteni. A génsebészet eredményei - is meghökkentőek. Az inzulin és sok más alapvető fontosságú gyógyszer újszerű: hatékonyabb és olcsóbb előállítására nyílik majd lehetőség. S ezek az eredmények a betegek, a családtervezők, az emberiség érdekében születtek. Jogos büszkeséggel tölt el minket az a tény is, hogy 1979-ben csak a mi genetikái tanácsadónkat több mint kétezren keresték fel. 10 évvel ezelőtt hazánk teljes lakosságában nem érte el ez a szám a 200-at. S ma már 12 genetikai tanácsadó működik hazánkban. Lakosságunk őszintén érdeklődik a genetika iránt. Minap egy másfél órás rádióadás során több mint 400 értelmes és érdekes kérdést tettek fel az öröklődéssel kapcsolatban. Sokat léptünk tehát előre céljaink, a betegségek és a kedvezőtlen állapotok: a meddőségek, a koraszületések. az örökletes ártalmak, stb. megelőzése, illetve ártalmas következményeik korlátozása felé. Teljesen elégedettek lehetünk tehát eredményeinkkel? Ezt sem mondanám. A tudomány fejlesztésében a legmeghatározóbb erő ma kórházban, nevezetesen: reumatológia, onkológia, anya- és csecsemővédelmi tanácsadó, gyermekkardiológia. Három évvel ezelőtt új osztály: az urológia kezdte meg működését, 28 ággyal. Az integráció a körzeti orvosi ténykedést is áthangolta. A szakorvosi konzultációkkal nívósabbá vált a körzetben végzett munka, és hatékonyabbá a betegellátás. Dombóvár város lakosainak egészségügyi ellátását 6 felnőtt körzeti, 3 gyermekorvosi rendelő és 6 fogorvos biztosítja. Többségükben jól felszerelt rendelőkben látják el a betegeket. Sokkal többet lehetne elmondani a dombóvári kórház elmúlt, tíz évéről, és arról, hogy az eddigi fejlődés nem volt zökkenőmentes. A kórház, fennállása alatt 300 egészségügyi középkádert képzett ki, továbbá 58-an szereztek szakorvosi képesítést és a dolgozók megbecsülésével, egyéni céljaik, szociális, kulturális körülményeik segítésével — jó közérzetet biztosítva számukra — nagyrészüket meg is tartotta. A kórház területén működő szocialista brigádok eddig is példamutató eredményeket értek el, csatlakoztak az országos munka- verseny-mozgalomhoz. A dombóvári kórház az elkövetkező években is hozzá kíván járulni a szocialista egészségügy fejlődéséhez, ezáltal is magasabbra emelve a gyógyító, munka rangját. DR. BERGER REZSÖNÉ Fotó: Dombai István sem az ember védelme, hanem éppen az élet kioltása, vagyis a fegyverkezési hajsza. Szent-Györgyi Albert szerint az emberiség egész története alatt a tudományos kutatásra fordított összegek csak egyötödét teszik ki a jelenleg egyetlen év alatt fegyverkezésre költött pénznek. Az átfogó, az összes fontosabb társadalmi érdeket figyelembe vevő tervezéssel is bajok vannak. Elég a környezet szennyeződésére és a természeti kincsek, energia- tartalékok terén észlelt rablógazdálkodásra, illetve ennek veszélyeire utalni. Korunk tudományának súlyos problémája a kutatás eredményei és ezek felhasználása, alkalmazása közötti egyre fenyegetőbb szakadék. Csak egy példa: a hetvenes években a fővárosban született értelmi fogyatékosoknak legalább 20 százaléka We valószínűleg inkább 30 százaléka) megelőzhető lett volna, ha élhettünk volna a tudomány, sőt a magyar egészségügy biztosította lehetőségekkel. S ebbe sem szabad beletörődnünk, mivel emiatt éppen a tudomány és a kutatók társadalmi hasznosságában vetett hit rendülhe't meg. Mi hát a teendő? Sok. Nagyobb összegeket kellene fordítani a tudomány adta Az elmúlt tanévben a megyei művelődési központ „Ismeretterjesztő, korszerűsítő foglalkozások matematikból” elnevezéssel kísérleti jelleggel tanfolyamot indított Dombóváron a szülők részére. A dombóvári tapasztalatok alapján ebben a tanévben a szakályi általános iskola is megszervezte a foglalkozásokat alsó tagozatos tanulók szülei részére. A foglalkozások két csoportban folynak: az egyik csoportban 1—2. osztályos, a második csoportban 3—4. osztályos anyagot tanulnak a szülők. Hetenként kétszer este a kis nebulók helyén szüleik ismerkednek az új matematika eszközeivel, az új számrendszerekkel, a halmazökkal. A szakályi szülők már jól ismerik a logikai játékot, a színes rudakat, a Dienes- készletet, a számegyeneseket, s ügyesen is bánnak velük. Két pedagógus lelkiismeretes munkával segíti a mintegy 50 szülőt az új matematika elsajátításában. A tanfolyamok befejezése előtt igen kedvezőek a szakályi tapasztalatok: a szülők — több esetben házaspárok — igen szívesen járnak a foglalkozásokra, sőt több esetben már a foglalkozás megkezdése előtt egy órával megjelennek, s társadalmi munkában kisebb javításokat végeznek, a szemléltető anyag elkészítésében segédkeznek a tanító néniknek. összegezve, már most elmondhatjuk: a foglalkozások sikeresek Szakályban, s bizonyos, hogy segítik a pedagógus munkáját épp úgy, ^ mint a gyermekek előmenetelét az új matematikai oktatásban! GYÖRFFY JÓZSEF új eredmények gyakorlati alkalmazására. így például az orvosi ellátás technikai színvonalának fejlesztése nélkülözhetetlen. Közismerten jól állunk az orvosok népességarányos számával, mégis, a gyógyító-megelőző munkában nem mindig tudják alkalmazni a korszerű diagnosztikai és gyógyító eljárásokat. Ennék a betegek látják kárát. Az orvosképzésben és továbbképzésben is jobban biztosítani kell az új módszerék gyorsabb és eredményesebb elsajátításának lehetőségét. A gyakorló orvosok csakis így lehetnek képesek a kutatás biztosította eredmények hasznosítására. Végül mind nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk a népesség egészségi kultúrájának, valamint az ennek emelését biztosító egészségnevelésnek és a tudományos ismeretterjesztésnek. így érhető el, hogy a lakosság tudjon az új orvosi gyógyító-megelőző módszerekről és igényelje is azokat. Sokszorosan igazolt tény: az orvosi ellátás legjobban a betegségek megelőzésével biztosítható, és ez feltétlenül a lakosság tudatos együttműködését igényli. S így talán remélhető lesz — Benjámin László szavaival: „s az új század, a késlekedő huszadik nemcsak a naptárban, tudományban, iparban, — megszületik a lelkekben is, az emberi kapcsolatokban, s a nagy forradalom kordonba-fogott szava, máig bajtársai kereső: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség — s a másiké, a velünk egykorúé: Nemzetköziség, Béke, Közösségi Tulajdon, világ-mentésre, világ-alkotásra nyúlik át a megszakított idő peremén... s nem mint kinyújtott, s el nem fogadott kéz, mint apáink keze, s a mi kezünk, mellyel most életünket, munkánkat, céljainkat, mint egy szerződés szövegét, kiterítjük az utódok előtt aláírásra vagy elvettetésre.” Czeizel Endre dr. előadást tart a televízióban
