Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 299. szám ÄRA: 1,20 Ft 1979. december 22., szombat ► Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Gordon Judit, az MTI főmunkatársa jelenti a Parla­mentből. Pénteken a jövő esztendei állami költségvetés terveze­tének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Lázár György is. Az elnöki megnyitót követően a hozzászólások következtek. A külkereskedelmi miniszter hozzászólása Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollárelszámolású be­hozatali többletet sikerült je­lentősen mérsékelnünk. Jo­gos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérle­günk hiánya 1979-ben a ter­vezett körül alakul. Dollár­elszámolású exportunk érté­ke dinamikusan nőtt, behoza­talunk az előző évi szintet közelíti meg. A számotk mögé tekintve, azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folya­mattal. Ugyanis az export legnágyobb hányadát — kö­rülbelül 44 százalékát — ki­tevő anyag- és félkész jelle­gű termékek kivitele növeke­dett a leggyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett több mint 24 százalékkal emelke­dett a gépipari termékek ex­portja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvi­sel az összes dollárelszámo­lású kivitélünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellent­mondásos nemzetközi politi­kai és gazdasági körülmé­nyek közepette kell megolda­nunk — mondotta Veress Pé­ter. A fejlett tőkés és a fej­lődő országok többségét las­sú termelésnövekedés jellem­zi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bon­takozott ki 1979 folyamán. Hatása 1980-ban más orszá­gok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés ellené­re az infláció állandósult, s jelentős zavarok forrásává vált a világgazdasági — kü­lönösen a nemzetközi pénz­A képen: Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter be­szél ügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gazdasá­gi életében. Ebben vitatha­tatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbodása, az energia- hordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is meghaladó és tovább foly­tatódó emelkedése. A világgazdaság kedvezőt­len változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egy­más közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedé­sének üteme, importjúk csök­kentésére, kivitelük fokozá­sára törekszenek. Ennél fog­va éleződik a verseny a pia­con, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállí­tási követelmények. Erősöd­nek a szocialista partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül min­denütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti igény. Ezek ára könnyebben tud lépést tartani a nyers­anyagokéval. Hazánk nemzetközi meg­ítélése — problémáink elle­nére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízható­nak ítélik külföldön. A ma­gyar vállalatok évente mint­egy 50—70 kooperációs szer­ződést kötnek a fejlett tőkés országok cégeivel, elsősorban a gépipar területén, de jelen­tősek a konfekcióipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkö­tött szerződések több mint egyharmada tartalmazza a közös fejlesztést, szellemi ter­mékek átvételét vagy átadá­sát, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szüksé­ges műszaki és minőségi ele­meket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első he­lyen a Szovjetunióval. Leg­jelentősebb energia-, nyers­anyag-, gép-, s berendezés-, és nem utolsósorban fo- gyasztásicikk-szállítóink és egyben legnagyöbb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szo­cialista integrációra támasz­kodunk, s ennék érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsere­forgalmi megállapodások lét­rehozására irányuló tárgya­lások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körül­belül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő körül­ményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmaz­kodnia a magyar gazdaság­nak. Tervünk szerint jelentő­sen kell növelnünk kivite­lünket a tőkés országokba, feldolgozott gazdaságos ter­mékeink arányának növelé­sére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére töreked­ve. A tervexport előirányza­tainak teljesítése igen jelen­tős erőfeszítéseket kíván a termelő és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint tovább­fejlesztjük gazdasági kapcso­Az országgyűlés téli ülésszakának második napján. A ké­pen: ülésezik az országgyűlés. * latainkat a fejlődő országok­kal is. Egyik legfontosabb felada­tunk az — többségében im­portból származó — energia- és a nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 száza­lékos csökkentése a mai ára­kon mintegy 200 millió dol­lárral javítaná külkereske­delmi mérlegünket. A mi­niszter aláhúzta: minden vi­szonylatban erősödő követel­mény a jó minőség, bőveb­ben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésé­nek, a külkereskedelem vál­lalati szervezetének tovább­fejlesztése. Törekvéseink azt célozzák, és ezt várjuk termelőpartne­reinktől is, hogy a külkeres­kedelem és a termelés egysé­gei között hatékony vállala­ti, kulturált emberi kapcso­latok alakuljanak ki és szé­les körű összefogás jöjjön létre közös céljaink elérésé­ért — fejezte be hozzászólá­sát Veress Péter. Dr. Bognár József (Bp. 24. vk.) akadémikus, az MTA világgazdasági kutatóintézeté­nek igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi­nál szigorúbb feltételek jel­lemzik majd a következő idő­szak gazdasági politikáját és gyakorlatát. Minden terüle­ten következetességre, erély- re és türelemre lesz szükség a hazai gazdasági mechaniz­mus, az irányítási rendszer továbbfejlesztéséhez. A célok világosak: meg kell szüntet­ni a népgazdasági, a csoport- és egyéni érdekek konfliktu­sait — természetesen mindig a magasabb rendű érdek ja­vára —, gazdaságos export­ra, a minőség javítására, a technika korszerűsítésére van szükség. Azért is ösztönöz­zük a gyors termékváltást, hogy új piacokat hódíthas­sunk meg, s a régebbieken is helyt tudjunk állni. Veisz Antalné (Veszprém m. 8. vk.), a marcaltői Egyet­értés Tsz raktárosa a megye iparának fejlődéséről szólva hangsúlyozta: az eredmények eléréséhez nagyban hozzájá­rult a vegyipar, az alumí­niumipar, a gépipar, az élel­miszeripar gyors ütemű nö­vekedése. Jó eredményeket hozott a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetése. Meghozta gyü­mölcsét az is, hogy követke­zetesebben számon kérték a munka- és technológiai fe­gyelem betartását. S. Hegedűs László (Pest m. 24. vk.), a HNF OT titkára kiemelte: a népfront-tanács­kozások vitáiban sok szó esett a szerződéses fegye­lemről és a munkafegyelem­ről. A nagyobb következetes­séget, a szigorúbb megítélést a munkások és a vállalati ve­zetők többsége helyesli és támogatja. A rend, a fegyelem, az igazságosság társadalmi igény. Ezért helyeslik a nor­matív gazdálkodási feltétele­ket, a teljesítmény szerinti bérezést és igénylik a kor­mányzat további következetes intézkedéséit. Krasznai Károlyné (Szol­nok m. 5. vk.), a Tisza Cipő­gyár szakszervezeti jogse­gélyszolgálatának vezetője el­mondta : alkalmazkodva a világpiaci igényekhez, meg­változtatták a gyártmány- struktúrát, s az eredmény nem is maradt el — a dollár- elszámolású export az utóbbi években megkétszereződött. Dr. Szabó Kálmán (Bp. 36 vk.), akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára ki­emelte: gazdasági törekvé­seink változásai csak akkor lesznek igazán eredményesek, ha a gazdasági élet minden rendű és rangú szereplője változtatni tud és akar azo­kon a megszokottságain, ame­lyek nem csupán szabályo­zók függvényei. Például, a szerződéses fegyelem megja­vítása soha nem volt égetőbb, mint a jelen helyzetben. Púja Frigyes (Békés m. 7. vk.) külügyminiszter hangsú­lyozta: a szocialista és a fej­lett tőkés országok kétoldalú kapcsolatainak ' alakulása igen fontos szerepet játszik a nemzetközi életben. E kap­csolatok ma már széles körű­ek; gyakoriak a politikai eszmecserék a legmagasabb (Folytatás a 2. oldalon). Mai számunkból A MUNKAERÖ- GAZDÁLKODÁS ÉS SZAKEMBER- ELLÁTOTTSÁG (3. old.) A NÉPFRONT ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MÉG NÉGY HÁZ (3. old.) Elutazott Kjeid Ölesen Pénteken elutazott Budapestről Kjeid Ölesen, a Dán Királyság külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodott hazánkban. A dán diplomácia vezetőjét Púja Frigyes külügyminiszter búcsúztatta. A búcsúzásnál jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság buda­pesti nagykövete. (MTI) Ünnepi tiles Debrecenben Együttes ülést tartott pén­teken Debrecenben a Hajdú- Bihar megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága abból az alkalom­ból, hogy 35 évvel ezelőtt, 1944. december 21-én Debre­cenben, az ősi református kollégium oratóriumában ösz- szeült az ideiglenes nemzet- gyűlés, s megválasztotta az ideiglenes kormányt. Az ülé­sen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke. A Himnusz hangjai után Fazekas Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kolozsvári Lajos, a me­gyei tanács vb-titkára, a népfront megyei bizottságá­nak alelnöke mondott ünnepi beszédét. Hangsúlyozta: 1944. december 21-e forradalmi vál­tozás kiindulópontja, az új demokratikus, népi jellegű államhatalom \ létrejöttének első állomása volt. A magyar történelem legöntudatosabb erőd ekkor már munkálták a minden eddiginél magasabb szintű programot. Az ideigle­nes nemzetgyűléssel olyan erő jött létre, amely a má­sodik világháborúban útját vesztett magyarság igazi kép­viselete volt, s vele megte­remtődött a magyarság to­vábbi szabad, demokratikus fejlődésének közjogi alapja. Az ünnepi ülésen felszólalt Tóth Mihály veterán, aki 35 esztendővel ezelőtt tagja volt az ideiglenes nemzetgyű­lésnek, s idézte a korabeli események legfontosabb állo­másait. Az ünnepi megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. (MTI) Dél-Dunántúl téglagyára A. Bátaszéki Vázkerámiagyár termékei igen kedveltek, az egész Dél-Dunántúlról innen viszik az építkezők a falazó­blokkot, válaszfaltéglát és a béléstestet. Képünkön: Szálí- tőszalagon a gyár egyik új terméke a poroton falazó­blokk, amely nagy hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. (Bátaszéki maga zinunk a 4. oldalon). Púja Frigyes felszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents