Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
8 ^ÉPÜJSÁG 1979. december 2. Épül a leggazdaságosabb erőmű Elektromosság plazmából Több fényt Zseblámpák készítése az NDK-beli Arnstadtban, a XARVA-gyárban. Edison 100 éve, 1879-ben készítette az első izzólámpát, amely vákuumbúrában izzó szénszálból állt, és ez az eszköz az akkori gázvilágításhoz képest gyenge, sárga fényével kb. 20 év alatt elterjedt a lakásvilágításban, mivel kényelmes és égéstermék híján az eddigi világító- eszközöknél egészségesebb volt. A ma is használt volf- ramszálas izzólámpa ősét hazánkban 1904-ben készítették. A volframszálas izzólámpa nagyon gyorsan fejlődött és terjedt el a lakás- és köz- világításban. Néhány évtized alatt az első helyre került. Az 1930-as évek végén már több mint 2 milliárd lámpát gyártottak évente a világon. Az izzólámpa akkor már egy évtizede kiszorult a közvilágításból kényelmetlenségei miatt. A szénív csak a filmvetítő-berendezésekben és a filmfelvételeknél maradt meg egészen az utóbbi időkig. Csak a közelmúltban jelenték meg a leváltására alkalmas, nem fogyóelektródos, modern ívlámpák. Az idők folyamán változott az izzólámpák gyártási technológiája, javult a fénye, élettartama. Szinte áttekinthetetlenül gazdag választék tanúsítja az izzólámpa alkalmazkodóképességét. A méret, a teljesítmény és a tápfeszültség igen széles határok között változtatható. Vesetükrözéshez pl. rizsszem nagyságú néhány század watt teljesítményű izzókat használnak, a filmstúdiókban pedig néhány 10 kilowattos lámpák is világítanak. Időközben a hagyományos lámpákból is létrehozták sokféle változatot a különleges igények kielégítésére. így pl. a tükröző bevonatú lámpabú- rájú, vagy a fényt csak egy irányban kisugárzó kirakatvilágító lámpákat, amelyek egyszerűbb fényszórókat helyettesinek. De számtalan féle autólámpa, illetve zseblámpa bizosítja az ember számára oly szükséges fényt a sötétségben. Az elmúlt évtized termékei a még több fényt ki'bo- csájtó halogén izzólámpák sora, a magas nyomású nátriumlámpa, a higanygőzlámpa, a különféle fémhalogén- gőz lámpák, a xenonlámpák, amelyekkel ma már főként a közvilágításban egyre gyakrabban találkozunk. A Szovjetunióban bejelentették, hogy megkezdték az első nagy, új típusú, rragne- tohidrodinamikus erőmű építését, amelynek aggregátjai- ban a közönséges tüzelőanyagot a leghatékonyabb módon használják fel. Az erőművet a Moszkvától mintegy 200 bm-nyire fekvő Rjazanyban építik meg, s 1985-ben már áramot fog szolgáltatni. A magnetohidrodinamikus (MHD) módszer a hőenergia villamos energiává való közvetlen átalakításán alapul. A szerves tüzelőanyagot (ez lehet szénpor vagy gáz) speciális kamrákban égetik el, amelyek lehetővé teszik igen magas hőmérséklet, mintegy 3000 Celsius fok előállítását, az égéstermékeket pedig plazmává — ionizált elektromosvezető — gázkeverékké alakítják át. Az MHD-gene- rátór csatornájában a plazma erős mágneses téren halad át, s áram keletkezik benA Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vas- és acélipara jelentős fejlődésről adhat számot. 1946-ban még mindössze ötvenezer tonna volt az ország acéltermelése, 1970-ben már 2,2 millió. Az egy főre jutó acélmennyiség ekkorra 158 kilogrammra nőtt. Az utóbbi évtizedekben a fizika egyik legdinamikusabban fejlődő ága kétségkívül a szilárdtestfizika. Ennek alapvető célkitűzése az atomokból, molekulákból, ionokból, elektronokból felépített, rendezett vagy rendezetlen szerkezetű hétköznapi értelemben többé-kevésbé szilárdnak tekinthető anyagok tulajdonságainak a megértése, e tulajdonságok tudatos alakítása a gyakorlati felhasználás elősegítése céljából. A szilárdtestkutatás feladata az anyag tulajdonságait meghatározó törvényszerűségek feltárása, az észlelt jelenségek megmagyarázása. Annak megértése például, hogy mi az összefüggés a fémek villamos vezetőképessége és elektronszerkezete között; hogy hogyan válnak egyes anyagok alacsony hőmérsékleten ellenállás nélküli szupravezetőkké; hogy ne, amelyet elektródokkal transzformáló készülékekbe, majd az energiahálózatba vezetnek el. Ez ■ a módszer rendkívül gazdaságos. Pjotr Nyeporozs- nyij, a Szovjetunió energetikai és villamosítási iminiszte- -re szerint már az első generációhoz tartozó MHD-erő- rrűvek hatásfoka eléri az 50 százalékot (a szokványos hőerőművek hatásfoka a legjobb esetben is 40 százalék.) A tüzelőanyag-felhasználás ugyanekkor 20—30 százalékkal csökken. Feleannyi vízre van szükség. Az eltávozó gázok nem szennyezettek porral és — ami különösen fontos — minimális mennyiségben tartalmaznak a növényzetet mérgező kéndioxidot. Az első MHD-erő- művet 500r megawattra tervezik, de elvben egy generátor teljesítménye ennek kétszerese lehet. 1976-ra négymillió tonnás termelési kapacitás lehetőségét teremtették meg az országban. Az acéltermelés évről évre dinamikusan nő: 1978-ban például 27 százalékkal volt magasabb az előző évinél, 1979 első háromnegyed évének adatai pedig ezt a rekordesztendőt is felülmúlni látszanak. milyen elektronszerkezet mellett alakulhat ki a félvezető állapot és ez az állapot miért érzékeny az idegen .atomok egészen kis mennyiségeire; hogy mi okozza az anyag mágnesességét és hogyan lehet befolyásolni a mágneses tulajdonságokat, és még nagyon sokáig lehetne ezeket a példákat sorolni. A szilárdtestfizika egyik legizgalmasabb és falán eddig a legeredményesebb határterületi érintkezése a magfizikával alakult ki. A neutronfizika módszerei, behatolván a szilárdtestfizikába, az új felismerések egész sorát hozták. A magmágneses rezonancia, a Mössbauer- effektus, a visszaszórás módszere stb. mind újabb és újabb lökést adtak a szilárdtestfizikának. De megfordítva, aligha fejlődhetett volna a gamma-spektroszkópia olyan tökéletesre a magfiziA Szovjetunió úttörő volt e módszer kidolgozásában. Az országban már hosszú évek óta működnek kísérleti berendezések. Az MHD-mód- szér iránt komoly érdeklődést tanúsítottak az Egyesült Államok tudósai, s megfelelő megállapodás jött létre. A közös erőfeszítések eredményeként született meg a 600 kilowatt teljesítményű U—25 B berendezés, amelyben amerikai gyártmányú egyedi szupravezető mágnest használtak és amelyet 1977. decemberében próbáltak ki. Az ebben és a korábban épített szovjet berendezésekben felhalmozott tapasztalat veHette •meg most az ipari tervezés plapját. Az MHD-generátor ipari üzemeltetése pedig újabb tökélesítéseket, újabb kutatásokat tesz lehetővé. VALERIJ BEGISEV APN—KS A számítások szerint 1984- ben, a második hétéves terv utolsó esztendejében, a jiyersvas, a granulált vas . és á* kovácsolatlan acél termelése eléri a 6,4—7 millió tonnát, az acélé a 7,4—8 millió tbnnát, a hengerelt acélé pedig az 5,6—6 millió tonnát. kában, ha például a szilárdtestfizika 'nem produkált volna aktivált nátriumjodid egykristályokat, és később germánium, szilícium detektorokat. A gammá-spektrosz- kópia, eredményei visszahatottak például az ugyancsak magfizikusak által kezdeményezett aktivációs analízis fejlődésére. A béta-spektroszkópia szakemberei olyan eszközökkel ajándékozták meg a szilárdtestfizikusokát és kémikusokat, mint a korszerű fotoelektronspektromé- terek. A szilárdtestfizikusok sikerei a szupravezető anyagok fejlesztésében jó szolgálatokat tesznek a plazma- és a részecskefizikusoknak. De igen intenzív kölcsönhatás alakult ki a kémia és a szi- lárdtestfizika között is. E kérdések nyomában számos, az ipari gyakorlat számára hasznos eredmény fejlődött ki. Lenin-díjjal tüntették ki a Litván Tudományos Akadémia félvezetők kutatásával fogalkozó intézetének az ig azgatóját, Juras Pozhelát, a különlegesen nagy frekvenciájú félvezető generátorok létrehozásáért. (MTI Külföldi Képszolgálat) ücéltermeles A fizika sokat ígérő ága Gázszállítás „szupertáwezetékben’ ’ Az egyik csehszlovákiai gépgyárban kifejezetten gáztávvezetékek kompresszorai gyártására rendezkedtek be. A gépen éppen az orenburgi távvezeték egyik kompresz- szor-alkatrészét munkálják meg. A földgázmezők előfordulása csak ritkán esik egybe az ipari, energetikai felhasználás helyével, így valamiképpen meg kell oldani a gáz hosszabb-rövidebb távolságra való szállítását. Ezt ma jobbára csővezetékek segítségével hajtják végre (ritkábban különleges tartálykocsikban, hajókkal szállítják a cseppfolyósított gázt). A földgázvezetékek átmérője és a gázszállítás átlagos távolsága világszerte évről évre nő. A Szovjetunióban például sokáig 720—1020 mm átmérőjű csövekben 50 atmoszféra nyomással továbbították a földgázt, ma viszont egyre inkább áttérnek az 1420 mm-es csövek alkalmazására amelyekben 75 atmoszféra a belső nyomás. A Szovjetunió gáztávvezetékeinek a hossza egyébként 1975- ben már meghaladta a 100 000 km-t. Ugyanakkor a gázszállítás átlagos távolsága 1300 km körül volt. Az 1 kilométer gáztávvezeték hosszra eső évi szállított mennyiség a Szovjetunióban 3 millió, míg az Egyesült Államokban 1 millió köbméter. A távvezetéki szállítás fontos feltétele, hogy egymástól 100—120 km távolságra kompresszorállomások álljanak rendelkezésre. Kezdetben gázmotorral hajtott dugattyús gázsűrítők voltak használatban, majd a villamos energiával hajtott turbo- kompresszorok terjedtek el. Napjainkban a gázturbinával működtetett turbokompresz- szorok váltják fel őket. Üvegedények 28 országba A délkelet-lengyelországi Krosno egyszerű kisváros létére mindig sok turistát vonzott, amiben nagy részük volt az itteni üveghutáknak. Krosno három évvel ezelőtt már megyei város rangjára emelkedett, nevezetes gyára pedig valódi nagyüzemmé fejlődött. A Krosnói Üvegműveknek két régi és hat igen korszerű üveghutája van. A korszerű, új csarnokok gépeit Japánból, Amerikából, az NSZK- ból, Nagy-Britanniából és Franciaországból hozatták. Működnek még az ötvenéves régi üveghuták is, ahol hagyományos módszerrel, kézzel készítik a korsókat, sö- röskancsókat, poharakat, tálakat. A gyár termékeinek 60 százalékát exportálják. Amíg a régi hutákban az egyéni ízlést kielégítő tárgyak készülnek, az újakban, a gépesítettekben nagy mennyiségű ipari üveg: az elektronika számára szükséges ólomüveg csövek, gyógyászati üvegáru, fényszóró üveg, keményüveg, üvegrost, sőt a műemlékek ablakainak helyreállításához szükséges többszínű üvegek is. Q déligyiimölcs- export növelése A citrusfélék exportja a kubai népgazdaság fontos devizaforrása. Az elmúlt évben a szigetország több mint 144 ezer tonna déligyümölcsöt exportált. A kivitel nagy része a szocialista országokba irányul. A tervek szerint 1980-ra a kivitelt több mint a kétszeresére növelik. Kuba ideális adottságokkal rendelkezik a dél így ü - mölcs-termesztésre, de a forradalom előtt az országban évente csak mintegy 60 ezer tonna grape fruitot, narancsot és citromot termeltek. Az elmúlt húsz év alatt, a régi ültetvények kibővítésével és új ültetvények létesítésével csaknem a tízszeresére növelték a termelést. A tervek szerint csak az Ifjúság-szigetén, ahol az ország legjelentősebb citrustermelö gazdaságai találhatók, ebben az évben több mint 50 ezer tonna grape fruitot termesztenek. A sikerekben nem kis szerepet játszik az öntözés, a talajjavítás, a műtrágyázás, valamint a munkaszervezés. Ebben az évben például különleges szállió brigádokat szerveztek, omelyek egyenesen a feldolgozó üzemekbe és a kikötőkbe szállítják a leszüretelt gyümölcsöt.
