Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
A "NÉPÚJSÁG 1979. december 14. Öreg fát nehéz átültetni Zsófi néni mindig nagyon vágyott a városba. Falun született, ott is élt. Férje haláláig mindketten a helybeli termelőszövetkezetben dolgoztak. Gyermekeiket a városban taníttatták, kollégiumban lakott mind a három jfiú. Ök már városi életben nőttek fel, ott is dolgoztak, kettő on_ nan nősült, a harmadik falubeli leányt vett el feleségül. Ök beszélték rá Zsófi nénit: adja el a kis hazát, földjét és költözzön fel hozzájuk, háromszobás lakótelepi lakásukba. Kevésszer járt eddig Zsófi néni a városban, érthető hát, milyen izgalommal készült a nagy útra. A VIII. emeleti lakás először sok csábítót, izgalmasat nyújtott neki (de félt lenézni az ablakból az utácra!). A lift, amelyik gombnyomásra jött le, ment fel, mindenfelé a sok villanykap- csaló, automata nyomógomb, a bojler, a fűtőtest, ami meleget adott ugyan, de a tüzet sehol sem látta, az angol WC, a beépített konyha és -szekrények ... A végnélküli csodálkozás, az ismerkedés öröme lassan elmúlt. Közeledett a tavasz (ezt csak a naptárból tudta, nem úgy mint otthon!) és Zsófi néninek egyszer csak kezdett szűk lenni az 58 négyzetméter. Hiányzott a kert, ahova csak úgy kiszaladhatott, ha mozoghatnékja volt, hiányzott a természet hangja, a csendbe beleszóló tavaszi hangverseny, a madárfütty, a darázszümmögés, a hajnali kakaskukorékolás. Börtönnek érezte a szép lakás falait, amelyek közül ha kis is lépett, nem botlott lép- ten-nyomon ismerősbe, mint odahaza, nem állhatott meg egy jóízű tereferére, hiszen itt nem ismerik, nem is köszöntik egymást az emberek, még a legközelebbi szomszédok sem. Fia. aki matematikus, menye, aki vegyész, reggeltől estig dolgozott, sokat volt egyedül. Megfőzött nekik, rendben tartotta a lakást, de nagyon, nagyon magányosnak érezte magát. Hiába kedveskedtek neki a gyerekek finom, hűtött gyümölccsel, ő csak visszasírta a kútba leengedett görögdinnye ■ hidegét. Sokat gondolt az otthoni, megszokott életre és tavasszal meg nyáron egyre jobban vágyott vissza a régi „szabadságába” — ahogyan ő mondta, majd bánatosan hozzátette: „Hiába, öreg fát nehéz átültetni!” A szocializmus építésének egyik fontos célkitűzése a falu és a város közötti különbség megszüntetése. Valami különbség mindig lesz, ezt Zsófi néni honvágyát tükröző siránkozásaiból tudom: amit a természet, az emberek egymáshoz való közelsége ad, azt nem pótolja a város kultúrájával, mozgalmasságával sem. Ezt a megállapításomat két fiatal erősítette meg, akik — a fővárosból indultak el — Zsófi nénivel ellentétben falura, nagyon félve, telve szorongással: vajon hogyan tudnak beilleszkedni a merőben új életformába ők, akik tősgyökeres városiak. Zoltán volt a tanítványom. Agronómus lett. Menyasszonya gép. és gyorsíróiskolát végzett. Mindketten állást kaptak vidéken egy kisebb termelőszövetkezetben, és természetesen lakást, így ösz- szeházasodhattak. Nemrég voltak nálam. Öröm volt nézni napsütötte, barnára cserzett arcukat és hallgatni élménnyel teli, megelégedett,' vidám beszámolójukat. Márta ház körüli kis kertjét szereti, és, most érti csak, miért vásárolnak a városiak hétvégi házat és kertet, hogy szombat—vasárnapra odameneküljenek. Nekik ez megvan helyben. Zoltán a csendnek örül jobban. Nagyokat alszanak korán és frissen ébrednek. Mindketten külön is beszéltek arról, mennyire kedvesen fogadták őket a helybeliek, a tsz dolgozói és általában a falu lakossága. Szerettem volna, ha sok fiatal hallhatta volna Márta és Zoltán beszámolóját: gyógyszerész, orvosjelölt, pedagógus, olyanok, akik félnek a falusi élettől és tíz körömmel ragaszkodnak a városhoz. Pedig azzal, ha vállalnák az új életformát, éppen ők is segítenék a falu és a város közötti különbség megszüntetését, hiszen újabb községeknek lenne patikusa, orvosa, tanítója, ahol minden bizonnyal úgy megbecsülnék őket, mint az én agronómu- somat. <* DR. GERGELY KÁROLYNÉ Takarékosság - egészség A mértékletesség Fiatal korban a legtöbb ember nem gondol az öregségre, pedig szállnak az évek gyorsan. Aki „okosan” él, az fiatalabb korban helyes életmóddal megalapozza jövőjét nemcsak anyagiakban, hanem az egészség terén is. A helyes életvitel egyik fő szabálya: a mérsékletesség. Kevés szó esik erről a témáról, pedig nagyon lényeges. Mértékletesség mindenben, tulajdonképpen annyit jelent, mint optimálisan biztosítani mindent szervezetünk részére, amire szüksége van. A mérsékletesség olyan útirány, amely az egészséghez vezet. Vegyünk nagyító alá ezt a témát az étkezés vonatkozásában néhány negatív példa bemutatásával. Hány helyen él az a gyakorlat, hogy a hétköznapi gyengébb étrendet a vasárnapi nagy ebéddel akarják a háziasszonyok kipótolni, vagy hétköznapon egy.-egy túl bőséges ebéddel „jóvátenni”. Ez helytelen. Ha egészségesek vagyunk, szervezetünk életritmusa, működése — állandó. Tehát a szervezetünk részére a fehérjét, szénhidrátot, zsírt, ásványi sókat, vitaminokat és Vizet — az életfontosságú anyagokat — nap mint nap egyformán biztosítani kell. Ahogy megsínyli szervezetünk azt, ha kevesebb vagy minőségileg nem megfelelő táplálékot juttatunk a szervezetbe, ugyanúgy káros az is, ha a szükségesnél jóval több táplálékkal túlterheljük. Hány családban alakult ki például az a rossz szokás, hogy az ételekből a szükségesnél többet főznek, aztán, hogy ne maradjon másnapra — a családtagok (vagy a háziasszony) inkább elfogyasztják. A gyermek meghagyja az étel egy részét, a mama megeszi, ne vesszen kárba. S az eredmény? Túl- tápláltság, kövérség. Ne főzzünk felesleges mennyiségű ételt. Helyes módszer, ha a háziasszony állandóan kipróbált mértékkel főz, pl. egy személyre 2 nagyobb, vagy 3 kisebb burgonyát számít, sbb. Helytelen szokás az is, ha a családi ünnepeket, évfordulókat mértéktelen eszem-iszommal akarjuk megünnepelni.' Az ünnepi hangulatot inkább ízléses terítéssel, néhány szál virággal, díszgyertyával, szép gyümölcstállal, az ételek díszítésével, minőségi javításával, különleges ételek feltálalásával érje el a háziasszony, és ne a mennyiség növelésével. A mértékletesség betartása a sófogyasztásra is vonatkozik. A kutatások azt bizonyítják, hogy a mai ember ételeit a túlsózot’tság jellemzi, mert a napi 5—8 g szükséglet fedezésére 12—20 g konyhasót fogyasztunk. A konyhasó-felhalmozódás a szövetekben vízvisszatartást okoz. A túlzott sófogyasztás idősebb korban és egyes betegségek esetében különösen káros (magas vérnyomás, vese-, szív-, érrendszeri panaszok, stb.) Helytelen szokás például a húslevesben főtt zöldséget vagy a rántott húst étkezésnél még egyszer megsózni. A sok só rontja az ízérzéket. Só nélkül ajánlatos enni a zöldpaprikát, paradicsomot, retket, vajat sajtot Az ételek kisebb- nagyöbb mennyiségben saját konyhasót tartalmaznak, tehát nem ízetlenek. Nyáron nagyobb a szervezet sóigénye, mint télen, mert a verejtékkel nagy mennyiségű sót veszít. A feketekávét sokan fogyasztják közismert élénkítő hatása miatt. Egy csésze feketekávéban lévő 0,05—0,10 g koffein elősegíti a szellemi munkát, csökkenti a fáradtságérzést és az álmosságot, serkenti a szívműködést, bizonyos érterületeket tágít, enyhe vizelethajtó hatása is van. A kávé koffeinje 5—6 óra alatt bomlik szét a szervezetben, hatása tehát órákon át tart. Ha gyakran fogyasztunk kávét, hatása felfokozódik, a nagyobb adag koffein szívdobogást, érverés- szaporodást, másoknál pul- zusritlkulást és egyéb panaszokat okozhat. A mértékletesség betartása tehát a feketekávé fogyasztására is vonatkozik. Nyomatékosan. • Dohányzók illemtana Ma. amikor világszerte elterjedt a dohányzás, fellazultak azok az íratlan szabályok, amelyek mondjuk 30— 40 évvel ezelőtt meghatározták a dohányzás illemtanát. Nem is olyan nagyon régen például a közízlés rosszallással illette azokat a nőket, akik dohányoztak. És ma? Ma legfeljebb azt mondják: lehetőleg az utcán, ne gyújtsanak rá. Néhány íratlan szabályt azért illik ma is betartani. Illik: — vendégségben, ha nem kínálnak meg cigarettával benünket, megkérdezni: rágyújthatunk-e; — ha pipázunk, vagy szivarozunk, ugyanezt a kérdést feltenni cigarettások között is, mert nem mindenki bírja a pipa- és szivarfüs- ^>t, ha mégoly illatos dohányból is készült; — vonaton, zárt fülkében engedélyt kérni a velünk együtt utazóktól a dohányzásra. Nem illik: — cigarettával, szivarral, vagy pipával a szájban beszélni, köszönni, lakásba, nyilvános ' helyre, a főnök, s a kollégák szobájába belépni; — rágyújtani*addig, amíg valaki is eszik az asztalnál; — tányérba, vázába, kávés pohárba, földre hamuzni, még akkor sem, ha a házigazda vagy a pincér nem tett hamutartót az asztalra; — rágyújtani beteglátogatóban, hálószobában, ott ahol rossz a szellőztetési lehetőség, vagy ahol félirat tiltja a dohányzást, s olyan valaki előtt, aki éppen le akar szokni a füstölésről. Múzeumok az ünnepekben A múzeumok ünnepi nyitva tartási rendje a karácsonyi és újévi ünnepekre való tekintettel a következő: december 18-án, kedden az ország valamennyi múzeuma zárva tart, míg 24-én hétfőn a múzeumok délután 3 óráig lesznek nyitva, majd 25-én, kedden zárva lesznek. December 26-án, szerdán a szokásos rend szerint nyitnak a múzeumok, 27-én és 28-án pedig zárva tartanak. Az óév utolsó napján, 31-én a múzeumok délután 3 óráig látogathatók. 1980. január 1- én és 2-án az ország valamennyi múzeuma zárva lesz. (MTI) Klasszikus ajándék Ha időben körülnézünk, bizonyára találunk megfelelő alapszínű, hagyományos formájú nyakkendőt. Bár örök téma, hogy az vásárol utolsó pillanatban — csak nyakkendőt —, aki... de ha egy fiatalember a szíve választottjától kap egy téglavörös nyakravalót, s erre a hölgy előzőleg ráhímezte az árbocos vitorlát... szóval ez felidézheti a nyári Balatont, a találkozást és valljuk be őszintén, a farmerzubbony alatt is romantikus szívek dobognak. Vagy a nagylány szeretne apunak önömet okozni, s a minden szabad idejét a kocsinak szentelő édesapát meglepi egy, a kocsijukkal azonos színű, autósmotívummal ellátott, halványszürke nyakkendővel. Néhány motívumot lerajzoltunk: szálöltéssel, a nagyobb felületeket egymás mellé illesztett 5—7 mm hosszú fonaldarabok kitöltésével készítsük. Az elkészült hímzést nedves ruhán keresztül gyengén átvasaljuk. Egy kesztyű - két ötlet Hassam itt az ajándékozás ideje, kinek mit, hogyan? — és miből! Talán már kötjük is az első pár kesztyűket — és íme megérkezett a legújabb, a legdivatosabb — és praktikus — divathóbort! Kicsinél» és nagynak egyaránt kedves ajándék a vastag gya p j úf ona 1 -h ímzéss el díszített kötött kesztyű. A jobb kézfejen virít a domború hímzéssel kivarrt kabalaszám, vagy monogramm. A baj kézfejen — ha a tulajdonos hadilábon áll az idővel — nagy kerek óralap díszeleg, színes, széles karcsattal. Az ajándékkészítésnél legyünk figyelemmel a különleges ismertetőjelekre, vagy az elérhetetlen, nagy vágyakat szimbolizálva varrjuk szerény ajándékunkra, s a siker szinte biztos! De ne felejtkezzünk meg a kesztyűt nyűvő kicsikről sem, akiknek ovijelüket hímezzük a kesztyűjükre. Éís persze a felnőtteknek sem mindig hátrány, ha a könnyen eltünedező kesztyűn rajta van az ismertetőjelük. Sajtos ételek SAJTOS CSÜLÖK Hozzávalók: 1. kg sertés- csülök, 20 dkg rizs, fél kg hámozott paradicsom, 1 nagy db póréhagyma, 25 dkg sajt (szeletelve), só, bors, fokhagyma. A rizst sós vízben megfőzzük, de nem teljesen, majd leszűrjük. A csülköt csontjáról lefejtjük és faszerekkel jól bedörzsöljük. A paradicsomot félbevágjuk, a póréhagymát megmossuk, hosz- szában félbevágjuk és kb. 4 cm-es darabokra aprítjuk. Tűzálló edénybe rétegesen beletesszük a hozzávalókat. Legfelülre pedig a sajtszeleteket. Lefedjük és hideg (nem előmelegített) sütőbe tesszük. Kétórás sütés után a csülök jól átsül, a rizs szemes marad. SAJTOS BABSALÄTA Hozzávalók: 80*dkg fejteit bab (lehet dobozos is), fél póréhagyma, 1 db ecetes uborka, 12 dkg füstölt kolbász, 15 dkg sajt, 2 kis fej hagyma, 2 db paprika, 3 evőkanál majonéz, 3 evőkanál ketchup, fél kávéskanál reszelt retek, só. A babot beáztatjuk és sós vízben.megfőzzük. A főzés befejezése előtt 15 perccel hozzáadjuk a csíkokra vágott hagymát. Az uborkát és a kolbászt karikákra, majd 4 részre vágjuk. A hagymát félkarikázzuk, a paprikát ki- magozzuk és csíkokra vágjuk. A majonézt és a ketchupöt a fűszerekhez keverjük, és a saláta alkotórészeire öntjük. Körülbelül fél órára hűtőszekrénybe tesszük, állni hagyjuk. SAJTOS ROLÁD Hozzávalók 2 személyre: 4 szelet marhafelsál (kb. 10 dekás szeletek), só, paprika, 8 szelet sajt, 2 alma, 6 dkg zsiradék, liszt, fél liter húsleves, 4 evőkanál tejszín, vagy tej, kevés citromlé. A hússzeleteket fűszerezzük, s minden szeletre 2 sajtcsíkot és 4 szelet almát teszünk, majd a húst begöngyöljük, és roládtűvei összefogjuk. Lisztbe forgatjuk, s minden oldalán zsiradékban barnára sütjük. Majd kevés vizet-öntünk hozzá és másfélkét óra hosszat pároljuk. ízlés szerint húslét öntünk hozzá. Tetszés szerint hús- zaftot készíthetünk tejszín, illetve tej hozzáadásával.
