Tolna Megyei Népújság, 1979. december (29. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 281. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1919. december 1., szombat. a neb Életéből (3. old.) KIRE SZÁMÍTHAT A NÉPMŰVELŐ FALUN? (3. old.) OLVASÖSZOLGÁLAT CSORDÁS JÁNOS ÉLETMENTŐ (3. old.) Településfejlesztés társadalmi munkában Nyitót kapukat dönget a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, amikor felhívja az ország lakosságát, tanácsa­it és társadalmi szerveit, hogy indítsanak település- fejlesztési társadalmi munkamozgalmat az ország vá­rosaiban és községeiben. Maga a népfront is érzi ezt, nem véletlen, hogy a szeptember 2-án keltezett felhí­vás már utal a lakosság korábbi felajánlásaira, ame­lyekkel hozzá kívánnak járulni lakóhelyük fejlesztésé­hez, csatlakozva a XII. kongresszus és a hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez. Nálunk már hagyománya van a településfejlesztési társadalmi munkamozgalomnak. Évek hosszú során át száz és százezrek segítették önkéntesen és díjazás nélkül a településfejlesztési tervekben szereplő közér­dekű célok megvalósítását, járultak hozzá a lakosság életkörülményeinek ellátottságának javításához, a kör­nyezet védelméhez. A bölcsődék, óvodák, iskolák, nap­közi otthonok játszóterek és sportpályák építése és fenntartása, a járda-, út-, vízvezeték- és csatornaépítés, a fásítás, parkosítás, öregek napközi otthonának létesí­tése és támogatása nem tartozik a rendhagyó események közé. Még az önmagában nem túl szívderítő, úgyneve­zett „lesz agitációnak” is a legrokonszenvesebb formá­ja, amikor a különböző települések lakóinak, szocialis­ta brigádoknak a felajánlásairól érkeznek hírek, mert valamennyien megszoktuk, hogy az ilyen természetű vállalások rendre teljesülnek is. Igen, kétségtelenül átment a köztudatba, milyen nagy segítséget nyújthat a társadalmi munka a települések fejlesztésében, egész előrehaladásunkban, az arányok első hallásra mégis sokakat érthetően meghökkentenek. Mert a statisztika azt mutatja, hogy a társadalmi mun­kában megtestesült érték országosan is meghaladja a tanácsi fejlesztési alapok 10 százalékát, például Bara­nya megyében 28.5 százalékkal növelte a lakóhelyek fejlesztésére fordítható összeget, és létezik olyan tele­pülés is, ahol a fejlesztések 80 százaléka társadalmi munkából származik. Az abszolút számok is megérdem­lik a figyelmet. A társadalmi munka értéke országosan 1976-ban 2,6 milliárd forint, 1977-ben 3,2 milliárd, ta­valy már 3,8 milliárd forint volt, s az idén ennél is jóval többre számíthatunk. Joggal bízhatunk tehát ab­ban, hogy a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkának a negyedik ötéves tervben teljesített 7,4 milliárd forintos értéke a most folyó ötéves tervben megduplázódik. Aki szeret olvasni a sorok között, az eddigiekre tá­maszkodva több fontos kérdést fogalmazhatott meg magának. Beszéljünk ezekről nyíltan, amiként nagyon őszintén vitatkoztak ugyanezekről a kérdésekről a kö­zelmúltban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közös ankét­jén is. Az egyik ilyen, nem is teljesen indokolatlan aggály, hogy meddig fokozható még a társadalmi munka. Je­lenlegi gazdasági helyzetünk, amelyre mostanában más alkalmas érv híján könnyen hivatkozhatunk, ebben az esetben is kínálja magát. Hiszen, ha településeink egy része — jelentős része — csak a saját szűkös bevételi forrásaira van utalva, s ugyanezeken a településeken a lakosság jogos igényei várnak kielégítésre, nem sok szó férhet a válasz igazságához; ha azt akarjuk, hogy legyen, csinálni kell, vagyis tovább kell növelni a tár­sadalmi munka részarányát, mert nincs más választá­sunk. Szerencsére e kényszer szülte érvnél azért többet is tudunk mondani. Már a mai gyakorlat is igazolja, hogy a településfejlesztés társadalmi segítésében az új lé­tesítmények építése mellett, mind nagyobb szerephez jutnak a karbantartó, fenntartó jellegű munkák, s a jövőben — elsősorban a városokban — e területeken, sőt, még a lakóházfenntartásoknál is fokozódhat a társadalmi közreműködés. S a szakemberek szerint a településfejlesztési társadalmi munkában még jó néhány más területen is jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. Csak egy jellegzetes példát erre: ha a már elvég­zett társadalmi munkát mindenütt pontosan tartanák nyilván és számolnák el, az derülne ki, hogy országo­san 10—15 százalékkal nagyobb értéket hozunk létre jelenleg is, mint amennyiről a hiányos adatok tanús­kodnak. Könnyű belátni, hogy a teljesítményt híven tükröző, pontos nyilvántartás tovább növelné a rész­vételi kedvet és ezen keresztül a produktumok értékét is. Az adatok azt mutatják, hogy azokon a településeken a legkisebb a társadalmi munka részaránya, ahol a leg­nagyobb a központi támogatás. E helyzeten mielőbb változtatni közös érdek, ezt kívánja településeink ará­nyos fejlesztése és a társadalom igazságérzete egy­aránt. Azt csak ráadásnak tekinthetjük, hogy ennek révén tovább nő majd a lakosság aktivitása, a településfej­lesztést szolgáló társadalmi munkában való részvétele. KÉRI TAMAS Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács — a társadalom fejlődése követel­ményeivel összhangban — módosította a Munka Tör­vénykönyvet. Az új rendel­kezések elősegítik a hatéko­nyabb munkaerő-gazdálko­dást, valamint — a jogok és kötelezettségek összhangjá­nak figyelembevételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét és egyszerűsí­tik a munkajogi szabályo­zást. A módosítás elősegíti a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet által elfogadott nem­zetközi egyezményekben fog­lalt elveknek munkajogi sza­bályainkban való érvényesü­lését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatály­ba. A törvényerejű rende­lettel egyidejűleg adják ki majd a végrehajtást szabá­lyozó minisztertanácsi és munkaügyi miniszteri rende­letéket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sándor ezredest vezérőmagy- gyá és dr. Csiba István rend­őr ezredest rendőr vezérőr­naggyá nevezte ki. * Az Elnöki Tanács Dobay Károly István elítéltre a ka­tonai bíróságok által jogerő­sen kiszabott halálbüntetést kegyelemből életfogytiglani szabadságvesztésre változtat­ta. (MTI) Szekszárd Megkezdődött a felüljáró műszaki átadása Tegnap a délelőtti órák­ban megkezdődött a .szek­szárdi felüljáró műszaki át­adása. A helyszíni szemlét tartó bizottságban Győri Im­re beruházási főmérnök, el­járásvezető mellett ott vol­tak a beruházók, a kivitele­zők, az alvállalkozók, vala­mint a DÉDÁSZ szakembe­rei. A műszaki átadást a bi­zottságnak tíz napon belül kell befejeznie, s ha közbe nem jön valami akadály, ha­marosan megindulhat a felül­járón a forgalom. Fotó: Bakó Az utolsó simítások Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Lázár György a XVIII. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke pénteken a főváros XVIII. kerületébe .látogatott. Részt vett a látogatáson Bozsó László, a budapesti pártbi­zottság titkára is. A vendéget a pártbizottság székházában a kerület párt- és állami vezetői fogadták, majd Peják Emil, a párt- bizottság első titkára adott tájékoztatót a 90 000 lakosú városrész gazdasági, politikai életéről, a pártbizottság irá­nyító munkájáról, ísv a XII.. pártkongresszusra való fel­készülés helyi tapasztalatai­ról. A. kerületfejlesztés ered­ményeiről, gondjairól szólva kiemelte: Pestlőrinc és Pest- imre csaknem 100 000 lakója nagy áldozatkészséggel vesz részt a kerülétfejlesztési ak­ciókban, eddig is sok millió forintnyi értékkel gazdagítot­ta városrészét. A lakosság önzetlen társadalmi munká­jának eredményeként pél­dául Lőrincen épült a fővá­ros eddigi legnagyobb sport­csarnoka: a nemrégiben át­adott, körülbelül 80 millió forint értékű létesítmény a kerület tíz, tornaterem nél­küli iskolájának gondját ol­dotta meg. A korábban csa­ládi házas település ma már nagyvárosi jelleget ölt: há­rom nagy lakótelep épült itt, a kerület lakóinak több mint 40 százaléka korszerű, mo­dem otthonokban él. Jelen­leg a Havanna lakótelep építkezése folyik, s az elő­irányzatok teljesítésével mintegy 5500 új otthonba költözhetnek be a családok ebben az ötéves tervidőszak­ban. (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken elutazott Buda­pestről az osztrák parlament küldöttsége, amely Apró An­talnak, az országgyűlés el­nökének meghívására no­vember 26-a és 30-a között hivatalos látogatást tett ha­zánkban. A Rudolf Thalham- mer, az osztrák Nemzeti Ta­nács harmadik elnöke és a delegáció búcsúztatására a Keleti-pályaudvaron megje­lent az országgyűlés több tisztségviselője. . Jelen volt Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete is. (MTI) Görögországtól Svédországig Parketta, bútorfríz exportra Évente több ezer lakás padlójának burkolásához elegendő parkettát, s egyéb faipari terméket készítenek Csibrákon, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság fafeldolgozó üzemében. A napjainkban is nagyobbodó üzem termékeinek jelentős részét tőkés piacon értékesítik. De jelentős szerepe van a parkettgyárnak a település fejlődésében is. Csibráki magazinunk a negyedik oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents