Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

Mai számunkból XXIX. évfolyam, 263. szám ÄRA: 1,20 Ft 1979. november 10., szombat AZ OPEL-LÁNY ESETE (2. old.) EGY KIÁLLÍTÁS ÜRÜGYÉN (3. old.) A NÉPFRONT ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT VETÉSELLENÖRZÖ MONITOR (3. old.) Kutatás és termelés távolsága Inkább azt illett — kellett — volna írnunk a cím­ben: ...közelsége? Mert hiszen mindkettő igaz, torzí- tatlan tükre a valóságnak; erre is, arra is sok a pél­da. Szeptember 20-i ülésén rendeletet fogadott el a Mi­nisztertanács, jogi kereteket adva olyan céltársulási formák létrehozásának, amelynek segítségével csök­ken kutatás és termelés távolsága; vagy még hatáso­sabb lesz egy úton haladásuk. A kutatási, fejlesztési, termelési egyesülések, illetve társulások megalakítását, tevékenységét szabályozó új rendelkezés egyben an­nak jelzője is: nem volt minden rendben ezen a te­rületen. Ahogy általában a kutatás és termelés kap­csolataiban sok a tisztázni —, változtatni való. Lelni példákat, egyedi eseteket arra, miként keres­ték — keresik — kutatók és gyártók a közös erőfeszí­tések különféle módozatait. Ennek jegyében alakult ki négy kutatóintézet és a gyártó nagyvállalat összefogá­sa a félvezetőtechnika fejlesztésében, vagy éppen a kö­zelmúltban hasonló csoportosulás a számítástechniká­ban. Mutatkoztak ilyesfajta próbálkozások a mezőgaz­daságban, s eredményeket hozott az a szerszámgépipari egyesülés, amelyben a szerszámgépgyártók, a szám­jegyes vezérléssel foglalkozó intézetek és termelők, va­lamint az érintett külkereskedelmi vállalat a résztve­vő. Valamennyi esetben az a fölismerés tartható a cse­lekvés indítékának, hogy azt kell fejleszteni és termel­ni, amire szükség — piac, vevő — van. A kézenfekvő fölismerés nem okvetlen természetes; a kedvezőtlen ta­pasztalatok miatt a hetvenes években gyorsan nőtt a saját — vállalati — kutatóhelyek száma. A termelők jobban bíztak a maguk olykor hiányosan fölszerelt, de célra irányított kutatórészlegeikben, mint a sokkal jobb adottságokkal rendelkező fejlesztő intézeteknek adott kutatási felhatalmazások teljesítésében. Ennek a kettősségnek az ismeretében már a való­ságnak megfelelőbben értékelhetjük az olyasfajta, el­kápráztató adatokat, hogy hazánkban 1465 kutatóhely található, s az ott dolgozók száma 1970 és 1978 között 64,4 ezerről 85 ezer főre nőtt. Tavaly a kutatási ráfor­dítások összege 19,2 milMárd forintot tett ki. A műszaki tudományok köréből 1978-ban 1633, az agrártudomá­nyokéból 75 találmányt jelentettek he. Hivatkoztunk a kormány rendeletére. Ezt az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság elemző vizsgálata előzte meg, ami föltárta: torzak az érdekeltségi ará­nyok kutatás és termelésbeni alkalmazás kapcsolat- rendszerében. Az éjidig fönnálló — az új rendelkezés 1980. január elsején lép hatályba —, szerződéses meg­bízásokra alapozott gyakorlat — a társadalmi érdekek szemszögéből — nem volt kellően hatásos. A kutató­fejlesztőintézet fejlesztett ugyan, de nem teremtődött megfelelő érdekeltsége az ipari alkalmazhatóság ész­szerű feltételeinek megteremtésében; a fejlesztés nyere­ségességében, gazdaságosságában. Nem fölösleges emlékeztetni rá: 1968-ban tértek át a kutatóintézetek a vállalat jellegű gazdálkodásra, s vele arra, jórészt bevételeikből tartsák el magukat. Az j; Állami Tervbizottság 1978-ban, azaz tíz esztendő múl­va tekintette át az így megtett utat, s úgy határozott: fejleszteni kell a kutatóintézetek gazdasági szabályozá­sát. A vállalat rendszerű gazdálkodásnak sok tekintet­ben kedvez^ hatásai voltak, a megrendelésre történő kutatások csökkentették a távolságot az intézetek és a termelőhelyek között. Amint az is helyesnek bizo­nyult: a kutatóhelyek tevékenységükbe termelést is beillesztettek, speciális eszközöket, kis sorozatú árukat készítettek. ■ A kétségtelen haladás ellenére gyakori eset maradt - ugyanakkor, hogy a kutatóhely befejezettnek tekintette i a munkát a fejlesztés papírjainak átadásával; az ősz- jí szes további kockázat és vesződség a vállalatot ter- I helte. Az is, amikor kiderült, a fejlesztés laborszintű i; eredményének iparszerű alkalmazására — a nyereség- . gél arányban nem álló ráfordítások miatt — nincs remény. . Ezért fontos változás forrása az új minisztertanácsi rendelkezés, mivel érvényesíti azt az elvet, hogy ami- j lyen mértékű a szellemi, anyagi befektetés egy-egy I résztvevő oldaláról a fejlesztésben, akkora a jogosult- I I sága a nyereségre, illetve — kötelezettsége — a vesz­teség vállalására. Az új jogszabály jól társul azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek célja az intézetek — és a i kutatók személyes — érdekeltségének, részesedésének j növelése a válalati eredményből; ösztönzés a licencia- :• adaptációs kutatásokra, mert ezekre eddig nehezen akadt vállalkozó; serkentés a sikeresen befejezett ku- ! tatások mielőbbi termelésbe vételére. A kutatás és a 3 termelés távolsága mindig annak jelzője: eredményeink f mennyire állnak távol lehetőségeinktől. Az említett erőfeszítések a távolság csökkentését szolgálják. LÁZÁR GÁBOR I Uj telefonközpont Pakson Néhány héttel ezelőtt ad­hattunk hírt arról, hogy a megyeszékhelyen üzembe he­lyezték az új telefonközpon­tot. S most ismét egy másik, hasonló berendezés működés­be állításáról számolhatunk be. Tegnap délután fél négykor új Duna-parti váro­sunkban, Pakson is nyugdí­jazták a régi — itt még sok- dugós — telefonközpontot, s helyette átkapcsolták a ké­szülékeket az újra. A válto­zás hatalmas. Mert a régi szerkezet kísértetiesen hason­lított ahhoz, amivel egy bő emberöltővel ezelőtt kapcsol­ták egymáshoz a távbeszélő készülékeket, míg az új majdnem a legkorszerűbb, a néhány év óta gyártott cross­bar berendezés. Az újdonság, némi zavart is okozott egy-két telefonáló­nál. Megszokták ugyanis, hogy régen — tegnap délelőtt — csak a kagylót kellett fel­emelni, s jelentkezett a köz­pontos, akinek elmondhatták, kivel is óhajtanak beszélni. Most a bájos női hang he­lyett a búgás jelzi, hogy vár­ja a gép a számokat. Már­mint, hogy tessék tárcsázni. S ha akkor keresik ki azt a telefonkönyvből, bizony, a gép türelmetlen, s foglalthoz hasonló jelzést ad. Üj még a paksival egyidő- ben bekapcsolt nagydorogi­hoz tartozó bikácsi, györkö- nyi, kajdacsi, pusztahencsei és sárszentlőrinci előfizetők­nek, hogy tegnaptól kezdve tárcsázhatják ők is az ország távhívásba bekapcsolt több mint másfél száz településén lévő telefonokat. S szintén tárcsázással Paks, s másik hat község, mégpedig úgy, hogy az ötjegyű szám elé a 75-ös körzetszámot kell tár­csázni. Az új központhoz ma két­ezer telefonkészülék csatla­koztatható. Ez látszólag igen magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy a régi mind­össze 480-at kapcsolt. De a város fejlődése, s természete­sen az atomerőmű, aminek szintén ezen a központon át futnak a városi vonalai, szükségessé teszi. Fotó: SZEPESI Politikai könyvnapok Megnyitóünnepség Dombóváron A pártszervezetekben im­már hagyomány, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján megkezdődnek a politikai könyvnapok. Kiállításokat rendeznek a politikai iroda­lom újdonságaiból, intenzí­vebbé válik a terjesztői mun­ka, elismerést kapnak azok a pártmunkások, akik a leg­eredményesebben terjesztet­ték a politikai irodalmat. Az idei politikai könyvna­pok megnyitóünnepségét Dombóvárott, a művelődési központban rertdezte meg tegnap délután a megyei és a városi pártbizottság, vala­mint a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége. Gyu- ricza István a városi párt- bizottság első titkára kö­szöntötte az ünnepség részt­vevőit, majd Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mondott megnyitó beszédet. Ezután Szabó Géza átadta négy aktivistának az öt-, illetve tízévi politikai irodalomterjesztésért adomá­nyozott jelvényt Keller Ist­vánnak, a MÁV fatelítő párt­ái apszervezete politikai iro­dalomterjesztőjének pedig a „Kiváló terjesztő” jelvényt. Az ünnepség második ré­szében a Kapos együttes adott műsort. Az európai fiatalok tanácskozása Harminc európai ország if­júsági szervezetei 140 képvi­selőjének részvételével pén­teken a keszthelyi Helikon szállóban nemzetközi konzul­tatív találkozó kezdődött. Az ifjúsági tanácskozás célja, hogy kontinensünk vala­mennyi meghatározó politikai irányzatának ifjúsági és diák- szervezetei megvitassák együttműködésük elmélyíté­sének kérdéseit. A találkozó házigazdájaként felszólaló Kovács Jenő, a KISZ KB- titkára a Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsának elnöke hangsúlyozta: „Ügy gondol­juk, ifjúsági szövetségeink er­kölcsi és politikai kötelessége, hogy egyértelműen kijelent­sék: nem a fegyverkezési ver­seny újabb fordulójába tor­kolló, kész tények politikáját, hanem a leszereléshez utat nyitó tárgyalásokat támogat­ják. Megalakult a Közép-európai Nemzetközi Bank A Magyar Nemzeti Bank pénteken megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy rész­vénytársasági formában, bu­dapesti székhellyel működő bank, a Közép-európai Nem­zetközi Bank Rt. (CID) ala­pításáról. A megállapodást a pénzügyminiszter jóváhagyta, s a bank' részvényesei pénte­ken megtartották a bank ala­kuló közgyűlését is. A Közép-európai Nemzet­közi Bank Rt. alaptőkéje 20 millió USA dollár, amit 15 millió dollár készenléti hitel egészít ki. A részvények 34 százaléka a Magyar Nemzeti Barik, további 11—11 száza­léka hat külföldi pénzintézet birtokában van. A bankot 16 tagú igazgatótanács irányít­ja. Elnöke Leopold Jeorger, a párizsi Société Générale pénzintézet vezérigazgatója, elnökhelyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettese. Egy magyarországi nem­zetközi bank alapításának gondolata a külföldi részvé­nyesek és a Magyar Nemzeti Bank közötti hagyományos kapcsolatok alapján született. Az MNB ezt a kezdeménye­zést teljes mértékben támo­gatta. A bank a kelet—nyu­gati kereskedelem és közös beruházások finanszírozásá­hoz járul hozzá, különösen olyan esetekben, amikor szol­gáltatásai kiegészíthetik a más bankoknál rendelkezésre álló hitelforrásokat. Forrásainak összegyűjtésében a bank a nemzetközi piacra támaszko­dik. Számíthat részvényesei­nek együttműködésére, ame­lyeknek aktívái meghaladják a 250 milliárd dollárt. A bank - üzletpolitikájának alapelve, hogy aktívái és passzívái de­vizában és lejáratban egy­mással összhangban legye- nék. (MTI) Utcarészlet - tehénfogattal Nagyszokolyban nincsenek jellegzetes házak. Ez az egyet­len, amely barokk stílusban készült. Lencsevégre kaptuk. A szerencse is kedvezett, mert előtte egy tehénfogat ban­dukolt, kukoricaszárral, mintegy a múltat idézve. Autót könnyebb lett volna fényképezni, hisz az a jelen Nagyszo­kolyban is. Ebben a községben 106 autótulajdonos van már. (Nagyszokolyi magazinunk az 5. oldalon.) # A régi központ kezelői ma új, tágas helyen dolgoznak Kiállítás a politikai kiadványokból

Next

/
Thumbnails
Contents