Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-10 / 263. szám
Mai számunkból XXIX. évfolyam, 263. szám ÄRA: 1,20 Ft 1979. november 10., szombat AZ OPEL-LÁNY ESETE (2. old.) EGY KIÁLLÍTÁS ÜRÜGYÉN (3. old.) A NÉPFRONT ÉLETÉBŐL (3. old.) OLVASÓSZOLGALAT VETÉSELLENÖRZÖ MONITOR (3. old.) Kutatás és termelés távolsága Inkább azt illett — kellett — volna írnunk a címben: ...közelsége? Mert hiszen mindkettő igaz, torzí- tatlan tükre a valóságnak; erre is, arra is sok a példa. Szeptember 20-i ülésén rendeletet fogadott el a Minisztertanács, jogi kereteket adva olyan céltársulási formák létrehozásának, amelynek segítségével csökken kutatás és termelés távolsága; vagy még hatásosabb lesz egy úton haladásuk. A kutatási, fejlesztési, termelési egyesülések, illetve társulások megalakítását, tevékenységét szabályozó új rendelkezés egyben annak jelzője is: nem volt minden rendben ezen a területen. Ahogy általában a kutatás és termelés kapcsolataiban sok a tisztázni —, változtatni való. Lelni példákat, egyedi eseteket arra, miként keresték — keresik — kutatók és gyártók a közös erőfeszítések különféle módozatait. Ennek jegyében alakult ki négy kutatóintézet és a gyártó nagyvállalat összefogása a félvezetőtechnika fejlesztésében, vagy éppen a közelmúltban hasonló csoportosulás a számítástechnikában. Mutatkoztak ilyesfajta próbálkozások a mezőgazdaságban, s eredményeket hozott az a szerszámgépipari egyesülés, amelyben a szerszámgépgyártók, a számjegyes vezérléssel foglalkozó intézetek és termelők, valamint az érintett külkereskedelmi vállalat a résztvevő. Valamennyi esetben az a fölismerés tartható a cselekvés indítékának, hogy azt kell fejleszteni és termelni, amire szükség — piac, vevő — van. A kézenfekvő fölismerés nem okvetlen természetes; a kedvezőtlen tapasztalatok miatt a hetvenes években gyorsan nőtt a saját — vállalati — kutatóhelyek száma. A termelők jobban bíztak a maguk olykor hiányosan fölszerelt, de célra irányított kutatórészlegeikben, mint a sokkal jobb adottságokkal rendelkező fejlesztő intézeteknek adott kutatási felhatalmazások teljesítésében. Ennek a kettősségnek az ismeretében már a valóságnak megfelelőbben értékelhetjük az olyasfajta, elkápráztató adatokat, hogy hazánkban 1465 kutatóhely található, s az ott dolgozók száma 1970 és 1978 között 64,4 ezerről 85 ezer főre nőtt. Tavaly a kutatási ráfordítások összege 19,2 milMárd forintot tett ki. A műszaki tudományok köréből 1978-ban 1633, az agrártudományokéból 75 találmányt jelentettek he. Hivatkoztunk a kormány rendeletére. Ezt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elemző vizsgálata előzte meg, ami föltárta: torzak az érdekeltségi arányok kutatás és termelésbeni alkalmazás kapcsolat- rendszerében. Az éjidig fönnálló — az új rendelkezés 1980. január elsején lép hatályba —, szerződéses megbízásokra alapozott gyakorlat — a társadalmi érdekek szemszögéből — nem volt kellően hatásos. A kutatófejlesztőintézet fejlesztett ugyan, de nem teremtődött megfelelő érdekeltsége az ipari alkalmazhatóság észszerű feltételeinek megteremtésében; a fejlesztés nyereségességében, gazdaságosságában. Nem fölösleges emlékeztetni rá: 1968-ban tértek át a kutatóintézetek a vállalat jellegű gazdálkodásra, s vele arra, jórészt bevételeikből tartsák el magukat. Az j; Állami Tervbizottság 1978-ban, azaz tíz esztendő múlva tekintette át az így megtett utat, s úgy határozott: fejleszteni kell a kutatóintézetek gazdasági szabályozását. A vállalat rendszerű gazdálkodásnak sok tekintetben kedvez^ hatásai voltak, a megrendelésre történő kutatások csökkentették a távolságot az intézetek és a termelőhelyek között. Amint az is helyesnek bizonyult: a kutatóhelyek tevékenységükbe termelést is beillesztettek, speciális eszközöket, kis sorozatú árukat készítettek. ■ A kétségtelen haladás ellenére gyakori eset maradt - ugyanakkor, hogy a kutatóhely befejezettnek tekintette i a munkát a fejlesztés papírjainak átadásával; az ősz- jí szes további kockázat és vesződség a vállalatot ter- I helte. Az is, amikor kiderült, a fejlesztés laborszintű i; eredményének iparszerű alkalmazására — a nyereség- . gél arányban nem álló ráfordítások miatt — nincs remény. . Ezért fontos változás forrása az új minisztertanácsi rendelkezés, mivel érvényesíti azt az elvet, hogy ami- j lyen mértékű a szellemi, anyagi befektetés egy-egy I résztvevő oldaláról a fejlesztésben, akkora a jogosult- I I sága a nyereségre, illetve — kötelezettsége — a veszteség vállalására. Az új jogszabály jól társul azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek célja az intézetek — és a i kutatók személyes — érdekeltségének, részesedésének j növelése a válalati eredményből; ösztönzés a licencia- :• adaptációs kutatásokra, mert ezekre eddig nehezen akadt vállalkozó; serkentés a sikeresen befejezett ku- ! tatások mielőbbi termelésbe vételére. A kutatás és a 3 termelés távolsága mindig annak jelzője: eredményeink f mennyire állnak távol lehetőségeinktől. Az említett erőfeszítések a távolság csökkentését szolgálják. LÁZÁR GÁBOR I Uj telefonközpont Pakson Néhány héttel ezelőtt adhattunk hírt arról, hogy a megyeszékhelyen üzembe helyezték az új telefonközpontot. S most ismét egy másik, hasonló berendezés működésbe állításáról számolhatunk be. Tegnap délután fél négykor új Duna-parti városunkban, Pakson is nyugdíjazták a régi — itt még sok- dugós — telefonközpontot, s helyette átkapcsolták a készülékeket az újra. A változás hatalmas. Mert a régi szerkezet kísértetiesen hasonlított ahhoz, amivel egy bő emberöltővel ezelőtt kapcsolták egymáshoz a távbeszélő készülékeket, míg az új majdnem a legkorszerűbb, a néhány év óta gyártott crossbar berendezés. Az újdonság, némi zavart is okozott egy-két telefonálónál. Megszokták ugyanis, hogy régen — tegnap délelőtt — csak a kagylót kellett felemelni, s jelentkezett a központos, akinek elmondhatták, kivel is óhajtanak beszélni. Most a bájos női hang helyett a búgás jelzi, hogy várja a gép a számokat. Mármint, hogy tessék tárcsázni. S ha akkor keresik ki azt a telefonkönyvből, bizony, a gép türelmetlen, s foglalthoz hasonló jelzést ad. Üj még a paksival egyidő- ben bekapcsolt nagydorogihoz tartozó bikácsi, györkö- nyi, kajdacsi, pusztahencsei és sárszentlőrinci előfizetőknek, hogy tegnaptól kezdve tárcsázhatják ők is az ország távhívásba bekapcsolt több mint másfél száz településén lévő telefonokat. S szintén tárcsázással Paks, s másik hat község, mégpedig úgy, hogy az ötjegyű szám elé a 75-ös körzetszámot kell tárcsázni. Az új központhoz ma kétezer telefonkészülék csatlakoztatható. Ez látszólag igen magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy a régi mindössze 480-at kapcsolt. De a város fejlődése, s természetesen az atomerőmű, aminek szintén ezen a központon át futnak a városi vonalai, szükségessé teszi. Fotó: SZEPESI Politikai könyvnapok Megnyitóünnepség Dombóváron A pártszervezetekben immár hagyomány, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján megkezdődnek a politikai könyvnapok. Kiállításokat rendeznek a politikai irodalom újdonságaiból, intenzívebbé válik a terjesztői munka, elismerést kapnak azok a pártmunkások, akik a legeredményesebben terjesztették a politikai irodalmat. Az idei politikai könyvnapok megnyitóünnepségét Dombóvárott, a művelődési központban rertdezte meg tegnap délután a megyei és a városi pártbizottság, valamint a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége. Gyu- ricza István a városi párt- bizottság első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mondott megnyitó beszédet. Ezután Szabó Géza átadta négy aktivistának az öt-, illetve tízévi politikai irodalomterjesztésért adományozott jelvényt Keller Istvánnak, a MÁV fatelítő pártái apszervezete politikai irodalomterjesztőjének pedig a „Kiváló terjesztő” jelvényt. Az ünnepség második részében a Kapos együttes adott műsort. Az európai fiatalok tanácskozása Harminc európai ország ifjúsági szervezetei 140 képviselőjének részvételével pénteken a keszthelyi Helikon szállóban nemzetközi konzultatív találkozó kezdődött. Az ifjúsági tanácskozás célja, hogy kontinensünk valamennyi meghatározó politikai irányzatának ifjúsági és diák- szervezetei megvitassák együttműködésük elmélyítésének kérdéseit. A találkozó házigazdájaként felszólaló Kovács Jenő, a KISZ KB- titkára a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke hangsúlyozta: „Ügy gondoljuk, ifjúsági szövetségeink erkölcsi és politikai kötelessége, hogy egyértelműen kijelentsék: nem a fegyverkezési verseny újabb fordulójába torkolló, kész tények politikáját, hanem a leszereléshez utat nyitó tárgyalásokat támogatják. Megalakult a Közép-európai Nemzetközi Bank A Magyar Nemzeti Bank pénteken megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy részvénytársasági formában, budapesti székhellyel működő bank, a Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. (CID) alapításáról. A megállapodást a pénzügyminiszter jóváhagyta, s a bank' részvényesei pénteken megtartották a bank alakuló közgyűlését is. A Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. alaptőkéje 20 millió USA dollár, amit 15 millió dollár készenléti hitel egészít ki. A részvények 34 százaléka a Magyar Nemzeti Barik, további 11—11 százaléka hat külföldi pénzintézet birtokában van. A bankot 16 tagú igazgatótanács irányítja. Elnöke Leopold Jeorger, a párizsi Société Générale pénzintézet vezérigazgatója, elnökhelyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Egy magyarországi nemzetközi bank alapításának gondolata a külföldi részvényesek és a Magyar Nemzeti Bank közötti hagyományos kapcsolatok alapján született. Az MNB ezt a kezdeményezést teljes mértékben támogatta. A bank a kelet—nyugati kereskedelem és közös beruházások finanszírozásához járul hozzá, különösen olyan esetekben, amikor szolgáltatásai kiegészíthetik a más bankoknál rendelkezésre álló hitelforrásokat. Forrásainak összegyűjtésében a bank a nemzetközi piacra támaszkodik. Számíthat részvényeseinek együttműködésére, amelyeknek aktívái meghaladják a 250 milliárd dollárt. A bank - üzletpolitikájának alapelve, hogy aktívái és passzívái devizában és lejáratban egymással összhangban legye- nék. (MTI) Utcarészlet - tehénfogattal Nagyszokolyban nincsenek jellegzetes házak. Ez az egyetlen, amely barokk stílusban készült. Lencsevégre kaptuk. A szerencse is kedvezett, mert előtte egy tehénfogat bandukolt, kukoricaszárral, mintegy a múltat idézve. Autót könnyebb lett volna fényképezni, hisz az a jelen Nagyszokolyban is. Ebben a községben 106 autótulajdonos van már. (Nagyszokolyi magazinunk az 5. oldalon.) # A régi központ kezelői ma új, tágas helyen dolgoznak Kiállítás a politikai kiadványokból
