Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-09 / 262. szám
2 KÉPÚJSÁG 1979. november 9. November 7. Moszkvában Díszszemle, felvonulás Impozáns katonai díszszemlével, színpompás felvonulással köszöntötte a szovjet főváros a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulóját. A moszkvai helyőrség alakulatainak fegyelmezett szemléjén Usztinyov marsall, honvédelmi miniszter mondott beszédet. A szemlét és a felvonulást megtekintették az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. A miniszter a központi bizottság, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd kihangsúlyozta: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulóját a szovjet nép magasfokú politikai aktivitással, a munkában elért új sikerekkel köszönti. A szovjet nép, kommunista pártja veztésével, a testvéri szocialista országokkal együtt küzd azért, hogy békében élhessen, munkálkodhassék továbbra is. A honvédelmi miniszter beszédére a felsorakozott egységek dörgő hurrával válaszoltak. Felhangzott a szovjet himnusz és közben a Kreml kertjében elhelyezett lövegek díszsortüzet adtak le. Ezt követően megkezdődött az egységek elvonulása a mauzóleum előtt. A hagyománynak megfelelően a gyalog felvonuló alakulatok sorát a Frunze katonai akadémia hallgatóinak díszzászlóalja nyitotta meg. A díszszemlét a gépesített alakulatok, s a harcászati-hadműveleti rakétaegységek zárták le. A háromnegyed órás katonai díszszemle után negyedórán át a sportolók köszöntötték a Vörös téren a forradalom évfordulóját. Pontban délelőtt 11 órakor indult meg a moszkvai dolgozók színpompás menete. Legelöl a hős város címmel kitüntetett szovjet főváros zászlaját hozták a párt- és a szovjet szervek vezetői, mögöttük sűrű sorokban áradtak az egyes kerületek, az üzemek küldöttei, akik magukkal tyjzták a párt vezetőinek képeit, a munkasikerekről beszámoló táblákat, a szocialista forradalom évfordulólóját, a kommunista pártot, a szovjet államot köszöntő transzparenseket. Az ünnepen az egész szovjet országban mindenütt színpompás, lelkes felvonulásokat, népünnepélyeket tartottak. A Szovjetunió új javaslatainak fontosságát húzta alá Leonyid Brezsnyev beszédében, amelyet szerdán mondott el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére a Kremlben rendezett fogadáson. Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjében kijelentette: — A nemzetközi helyzet ma olyan, hogy nem elegendőek az általánosságok a békéről és a leszerelésről. Reális lépésekre van szükség a fegyverkezési verseny megfékezésére, a népek, az országok közötti bizalom megszilárdítására. — A Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal együtt eddig is nem kis mértékben járult hozzá a béke megszilárdításához és így tesz a jövőben is. Készek vagyunk a konstruktív tárgyalásokra, új konkrét lépésekre, ha mások hasonlóképpen válaszolnak. A béke számunkra elválaszthatatlan októbertől és mindvégig hívek maradunk hozzá — mondotta pohárköszöntőjében Leonyid Brezsnyev. Edward Kennedy bejelentette indulását Edward Kennedy szenátor szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy elnökjelölt kíván lenni és élesen bírálta a Carter-kormányt. Kennedy Boston város egy történelmi nevezetességű termét választotta a bejelentés színhelyéül. nyomatékkai emlékeztetve hallgatóságát arra, hogy családjának immár harmadik nemzedéke játszik vezető szerepet az amerikai politikában. Kennedy szenátor kijelentette, hogy a hivatalban lévő kormányzat „nem rendelkezik világos elképzelésekkel a fő problémákról” és „ingadozó, ellentmondásos döntéseket hoz”. Bár Cartert személy szerint nem támadta, félreérthetetlenül kifejtette, hogy az ország határozottabb, keménykezűbb és hatékonyabb irányítást igényei. A bejelentés után Edward Kennedy rögtön többnapos korteskörútra indult: nyolc Edward Kennedy szenátor bejelentette, hogy megpályázza a demokrata párt elnökjelöltségét az 1980-as választásokon államba látogat el és beszédek sorát mondja. Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Mintegy másfél ezer mező- gazdasági szövetkezet, ötven mezőgazdasági és mintegy száz egyéb szövetkezeti alapítású közös vállalat 970 ezer tagjának, s 118 ezer alkalmazottjának helyzetéről, valamint a termelőszövetkezetek érdekképviseletéről tanácskozott csütörtökön a Parlamentben az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Szabó István, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a napirend előadója kiemelte: a gazdálkodás mai bonyolultabb és szigorúbb feltételeihez kiválóan alkalmazkodott a szövetkezetek élenjáró csoport- já, mintegy 400 közös gazdaság. Ugyanakkor hozzávetőlegesen 100—120, tartósan veszteséges gazdaság helyezete jelentősen romlott az elmúlt években. Éppen e témakör körül csúcsosodott ki a vita is, s több mint 10 képviselő kérdései, észrevételei célozták a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyezetének, jövőjének sarkalatos pontjait. A gyöngébbek nemcsak a kisebb hozamú termőföldek miatt küszködnek, 'hanem azért is, mert kevesebb a jó szakemberük, kisebb a fejlesztési alapjuk, nehezebben vásárolhatnak gépeket. Mindez a kilábalást nehezíti — hangsúlyozta Riba Miklós (Győr megye). K. Papp József (Tolna megye) hozzátette, hogy a gyakran áldásos termelési rendszerekbe sem szívesen vonják be a kedvezőtlen adottságú gazdaságokat. Ä bonni kormány álláspontja | Brezs#?ev ájató lavislaférW | Bonn, Sándor Iván, az MTI tudósítója jelenti: Az NSZK-ban megkülönböztetett figyelem fogadta Leonyid Brezsnyev újabb nyilatkozatát a leszerelés időszerű kérdéseiről. Nyugat- , német kormánykörök a Pravdában megjelent interjút úgy értelmezik, hogy a Szovjetunió újból, az eddigieknél is meggyőzőbben fejezte ki tárgyalási készségét az euro- stratégiai rakétafegyverek csökkentésére. Bonnban hivatalos források a szovjet államfő kijelentésével összefüggésben arra az álláspontra helyezkednek, hogy a NATO decemberi döntése az új amerikai nukleáris fegyverek gyártásáról és európai állomásoz- tatásáról jelentős mértékben megnehezítheti ugyan a kelet—nyugati tárgyalásokat, de nem teszi azokat lehetetlenné. Nyugatnémet részről most fontosnak tartják, hogy az észak-atlanti tömb „hasonlóan konstruktív” válaszokat adjon a szovjet javaslatokra. Kormánykörök e válaszok három elemét helyezik előtérbe: a decemberre várható brüsszeli döntés egyben „na= gyón részletes, átfogó” ellen- javaslatokat tartalmaz majd a középhatótávolságú rakéták gyártásának és felszerelésének korlátozására. Genscher külügyminiszter emellett új nyugatnémet kezdeményezést jelzett a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokra. A NATO-nak pedig válaszolnia kell a bizalomépítő intézkedések kiterjesztésével kapcsolatos szovjet indítványokra is. Az NSZK támogatja azt a francia javaslatot, hogy a helsinki biztonsági értekezlet résztvevő államai tartsanak leszerelési kontinens-értekezletet. Ezzel összefüggésben megvizsgálják Leonyid Brezsnyevnek azt a javaslatát is, hogy a helsinki okmányokat aláíró államok kötelezzék magukat: egyikük sem alkalmaz konfliktus esetén elsőként nukleáris, vagy hagyományos fegyvereket. A Schmidt-kormány, amely a jelek szerint kitart az amerikai rakétákra vonatkozó eredeti álláspontja mellett, újból hangsúlyozta, semmiképpen sem kíván beleszólási jogot a rakéták kezelésébe és a döntéstől a gyártásig terjedő időszakot fokozott intenzitású tárgyalásokra akarja felhasználni a szocialista országokkal. A londoni Daily Telegraph közlése szerint a NATO-tag- államok brüsszeli állandó képviselői befejezték a középhatótávolságú nukleáris fegyverek „korszerűsítéséről” szóló javaslatok kidolgozását. A javaslatokat a szervezet tagállamainak hadügyminiszterei a NATO nukleáris tervezőcsoportjának november 12. és 14. között Hágában megtartandó ülésszakán vitatják meg. A Daily Telegraph értesülése szerint a NATO-államok állandó képviselői „bizonyos fenntartásokkal elfogadták azokat az amerikai javaslatokat, amelyeknek értelmében 464 szárnyasrakétát és 106 Pershing—II. rakétát helyeznének el Nagy-Britannia, Olaszország, az NSZK, Hollandia és Belgium területén”. Nigéria JWrika oriasa fontos döntések előtt Ismét polgári politikusok vezetik Afrika óriását, Nigériát. A kontinens legnépesebb és leggazdagabb országában a katonatisztek 13 év után 1979. október 1-én visszavonultok a politikai életből és átadták a kor- mányrudat a civileknek. Ez a hatalmi váltós rendkívül fontos esemény a mintegy 90 millió nigériai életében, ami megnyilvánul abban is, hogy felfokozott várakozással és — nem tagadják —, bizonytalansággal tekintenek a röpke egyhónapos második polgári kormányzás jövője felé. RIASZTÓ MÚLT A nyugat-afrikai országnak 1960. október 1-én, a függetlenség kikiáltásakor nagy jövőt jósoltak a megfigyelők. Hamarosan kiderült azonban, hogy az első polgári vezetők mindenekelőtt a hűbérurak, a törzsfőnökök és bizonyos mértékig a nemzeti burzsoázia érdekeit szolgálták politikájukkal. A társadalmi elégedetlenség tetőfokán, 1966. január 15-én ibo tisztek egy csoportja államcsínyt hajtott végre, Ironsi tábornok vezetésével. Öt és társait nyolc hónap múltán újabb tisztek követték, ekkorra azonban már annyira elmérgesedett a helyzet a különböző etnikai csoportok között, hogy 1967ben kitört a polgárháború. Ironsi utódja, Gowon ezredes, aki kilenc esztendeig — a legválságosabb időszakban — vezette Nigériát, csak majd’ hároméves kemény küzdelem után tudta helyreállítani az ország egységét, fegyveres erővel elfojtani a szakadár törekvéseket. A „biafrai testvérháború”, amely több mint kétmillió, zömében ártatlan ember életét oltotta ki, mindmáig a legszomorúbb fejezete a független Nigéria történetének. LÉTKÉRDÉS AZ EGYSÉG Ilyen háttérrel a polgári politikusok színre lépése nem kockázatmentes vállalkozás Nigériában. Az ország területén ma is csaknem 300 etnikai csoport él, a legnagyobbak — északon a mohamedán fulánik és hauszák, nyugaton a fejlett gazdasággal és értékes kulturális örökséggel rendelkező joru- bák, keleten pedig a polgár- háború legfőbb kárvallottjai, a keresztény ibok —, együttesen Nigéria lakosságának felét adják. Minden megfigyelő egyetért abban, hogv ha ellentéteik kiújulnak, jóvátehetetlen romlásba taszítják az országot: Nigéria Olajfinomító Po rt Harcourtban aligha él túl még egy Biaf- rát. A katonák tudatában voltak ennek a veszélynek, lviu- ritala Mohammed, sorrendben a harmadik katonatisztelnök ezért legfontosabb feladatának a törzsi ellentétek feloldását, a politikai stabilitás megteremtését tekintette, azonban orvul megyil- kolták, még mielőtt terveit valóra válthatta. Utódja, Olusegun Obasanjo tábornok ennek a politikai hagyatéknak a szellemében tevékenykedett. Átszervezte az oktatást: az iskolákban ma már az „egységes Nigéria” eszméjére nevelik a gyerekeket. A katonáktól örökölt alkotmány ugyancsak az etnikai, vallási, nyelvi korlátokon túllépő törekvések jegyében született meg. GAZDASÁGI KÖVETELMÉNYEK Sokan, akik a katonák érdemeit méltatják, felteszik a kérdést: a viszonylagos politikai stabilitás elérésével miért távoztak mégis? Az egységes társadalmi fejlődés írott-iratlan szabályain túl az okok valószínűleg gazdasági természetűek. Nigéria, amely két és fél millió barreles termelésével a világon a hatodik-hetedik, a földrészen pedig a legelső olajtermelő, az elmúlt 13 évben nem büszkélkedhetett külöNigéria új elnöke, Alhaji Shehu Shagari nősebb gazdasági eredményekkel. A fekete arany eladásából befolyt hatalmas jövedelmek egészen 1978 közepéig elfolytak. Ekkor Obasanjo tábornok drákói gazdasági intézkedésekkel próbálta csökkenteni a munkanélküliséget, megzabolázni a kétszámjegyű inflációt, fejleszteni a hazai ipart és mezőgazdaságot. Alhaji Shehu Shagari, az ország új elnöke valószínűleg tisztában van a kormánya előtt álló nehézségekkel. Ennek ellenére már székfoglaló beszédében az alábbiakban foglalta össze programját: „Sem Kelet, sem Nyugat, sem szocializmus, sem kapitalizmus. Programunk a nigériai élettapasztalatra épül”. KOCSI MARGIT
