Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

14 NÉPÚJSÁG 1979. november 25. Labdarúgás Országos bajnokság Ifjúságiak: 1. Sz. Dózsa 10 10 — — 39-3 20 2. PMSC 10 9 — 1 40-4 18 3. KSI 10 8 1 1 37-4 17 4. Olajbány. 10 6 3 1 20-11 15 5. Kaposvár 11 6 2 3 29-10 14 6. D. Kohász 10 5 2 3 24-15 12 7. Ganz-M. 10 5 — 5 20-19 10 8. Sz. Sí 9 3 4 2 9-7 10 9. PVSK 10 4 1 5 24-20 9 10. Mohács 11 2 5 4 14-22 9 11. Várpalota 11 2 4 5 12-15 8 12. Bauxitb. 12 2 2 8 8-44 6 13. Komló 10 — 2 8 5-28 2 14. MÁV NTE 10 — 2 8 3-36 2 15. D. Építők 10 1 Serdülők . 9 5-51 2 1. KSI 10 9 1 ___ 49-2 19 2. Sz. Sí 9 9 — — 43-3 18 3. Olajbány. 10 8 1 1 31-7 17 4. PVSK 10 7 1 2 26-11 15 5. Kaposvár 11 7 1 3 17-17 15 6. Pécsi Sí 10 6 1 3 41-12 13 7. D. Kohász 10 5 1 4 21-12 11 8. Bauxitb. 12 4 2 6 11-31 10 9. Mohács 11 3 2 6 7-12 8 10. MÁV NTE 10 2 2 6 18-22 6 11. D. Építők 10 3 — 7 12-32 6 12. Komló 10 2 1 7 14-23 5 13. Ganz-M. 10 2 1 7 7-25 5 14. Sz. Dózsa 10 — 2 8 4-42 2 15. Várpalota 11 1 — 10 3-70 2 Ökölvívás Dudás Mihály és Szujó János, a Paksi SE ökölvívói a magyar válogatott keret tagjaként november 25—30. között Belgrádban, az „Aranyöv” elnevezésű nem­zetközi ökölvívóversenyre kaptak meghívást. A használata veszélyekkel jár Mi a dopping lényege? Az utóbbi időben egyre többet olvashatunk sportcik­kekben a doppingról. A kér­dés egyike lett a verseny- sport -legnagyobb problémái­nak. A teljesítményfokozás ugyanis egyre több erőfeszí­tést kíván a sportolóktól és sokan a rendszeres edzések és sportszerű életmód he­lyett — vagy mellett — a versenyek alkalmával bizo­nyos serkentő anyagokat használnak, hogy ezzel szer­vezetüket nagyobb teljesít­ményre kényszerítsék, mint amennyire valóban felkészí­tették. Ez a dopping lénye­ge. Feljegyzések szerint már az ókori olimpiai játékokon is minden eszközt igénybe vet­tek a sportolók, hogy telje­sítményüket fokozzák. A je­lenkori nagy sportversenye­ken és olimpiákon a dopping olyan méreteket öltött, hogy rosszullét, sőt haláleset is előfordult. A dopping angol szó és a dop szóból szárma­zik, mely eredetileg a dél­afrikai kafferek törzsi nyel­vén egyfajta erős pálinkafé­leséget jelentett. Ezt kultikus ünnepeiken izgató-bódító ha­tása miatt már évszázadok­kal ezelőtt rendszeresen fo­gyasztották. Később egyéb hasonló hatású italokat is dopnak neveztek. Az angolok átvették a szót jelentésével együtt, és amikor a múlt században a lóversenyeken a lovaknak teljesítményfokozó anyagot adtak be, ezt is dop. pingnak nevezték. A doppinganyagok — ma­gyarosan ajzószerek — álta­lában megszüntetik a fárad­ságérzetet, a szorongást, fo­kozottan jó közérzetet kelte­nek, ezáltal fokozzák a mun­kakedvet és kitolják a mun­kavégzés határait. A sporto­ló úgy érzi, hogy teljesítmé­nye fokozódott. Használatuk azonban megszokáshoz ve­zet és a kívánt hatás eléré­sére az adagokat egyre emel­ni kell. A nagyobb adagok viszont mérgezést okozhat­nak. A serkentő, bódító ha­tású növényeket, illetve azok főzeteit már az ókorban is­merték. A mákgubóból ópiu­mot, az indiai kenderből ha­sist, a koka növényből ko­kaint, a mexikói kaktuszból meszkalint, az afrikai kola növényből koffeintartalmú italokat ősidők óta készíte­nek a fáradtságérzés leküz­désére, vagy a kellemes köz­érzet keltésére. Bizonyos ér­telemben idetartozik az al-i. kohol, és az alkohol tartal­mú italok is. A természetben előforduló serkentő hatású anyagok mellet különösen veszélyes­nek bizonyultak a mestersé­gesen előállított amphetami- nok és származékaik. Ezek a vegyületek, illetve gyógysze­rek — mint például a Ben- zedrin, a Preludin, az Ak- tedron, a Pondex, a Cented- rin, a Gracidin és a Desopi- mon — a pszihés, izgató ha­tás mellett az étvágyat csök­kentik és fokozzák az anyag­cserét. Ezért fogyasztó kú­rákra is használják. Először a belga kerékpáro­sok szedték részben fogyasz­tás, részben — a versenyek alkalmával — élénkítő hatá­suk miatt, majd a francia kerékpárosok, az olasz és osztrák labdarúgók között terjedt el a fenti gyógysze­rek szedése. 1949 és 1953 kö­zött több súlyos mérgezés és egy haláleset is előfordult. Ezek nyomán megindult a dopping elleni küzdelem, amelynek élén a sportorvo­sok álltak. Különböző bizott­ságok alakultak és hosszú vi- táku tán megegyeztek - a doppinglistára felveendő anyagokról. Az amphetaminok nagyobb adagjai nyugtalanságot, iz­gatottságot okoznak. A bőr­erek szűkülete miatt a test hőmérséklete emelkedik, ami versenyek alatt az izommun­ka által termelt hőhöz adód­va különösen nyáron végze­tes hőtorlódáshoz vezethet. A halálos kimenetelt az okozza, hogy az idegrendszer fokozott izgalma miatt az al­kalmazkodási és elfáradási mechanizmusok kiesnek, és az energiafelhasználás a vég­ső kimerülésig tart. Normá­lis körülmények között a fá­radtságérzés akadályozza meg, hogy az energiatartalékokat a végsőkig kihasználjuk. A versenyek alkalmával így az erőteljes kifáradás miatt nem kerül felhasználásra a szer­vezet védett energiatartaléka. Az ampheteminok ezt a vé­dett erőtartalékot is mozgó­sítják a fáradságérzés kikap­csolásával és így a verseny­ző a légzéshez és a szívmű­ködéshez szükséges energiát is felhasználja, amely teljes kimerüléshez, s esetleg ha­lálhoz is vezethet. Üjabban a doppinglistára kerültek a mellékvesekéreg által termelt hormonok, az úgynevezett androgének is. Ezek férfi nemi hormonok. A nemi vágy mechanizmusá­ban és a másodlagos nemi jelleg, elsősorban a nemre jellemző szőrzet kialakításá­ban játszanak szerepet. Sportvonatkozásban azonban androgén hatásuk mellett az anabolikus (fehérjebeépítő) hatás miatt váltak neveze­tessé. Emiatt egyesek izom­hormonoknak is nevezik a mellékvesekéreg ezen hor­monjait. Anabolikus hatásu­kat a gyógyászatban is al­kalmazzák. Egyes betegsé-. gek kezelésében és általában hosszan tartó, leromlást oko­zó betegségek után a lábadó, zás elősegítésére adnak Né­róból t. Sportolóknál is aján­lottak az úgynevezett anabo­likus szteroidokat a külön­böző eredetű letörések, sérü­lések utáni utókezelésekre. Ezen indokolt, orvosilag el­lenőrzött, illetve rendelt al­kalmazáson azonban messze túlnőtt a gyakorlat, főleg azokban a sportágakban, ahol a teljesítmény szorosan ösz- szefügg az izomerővel, az izom tömegével. A különböző androgén hormonkészítmé­nyek alkalmazása férfi spor­tolóknál is jelentős veszé­lyekkel jár — a nemi mű­ködés zavara, májkárosodás, hajlam ín- és izomsérülések­re — de még fokozottabb a veszély a nőknél. Különösen veszélyes a készítmények adása a serdülő korban, és nagy megterhelésű edzések­kel egyidejű használata. A fentiekből is kitűnik, hogy a doppingellenőrzést a sportolók egészségének vé­delmére hozták. Reméljük, hogy a versenyzők a termé­szettől kapott ■ képességeiket természetes eszközökkel, sa­ját akaratukkal fogják fej­leszteni, ami megfelel a sportszerűségnek és egyben az egészség megőrzését is szolgálja. DR. BALÁZS TIBOR megyei sportfőorvos Hírek A paksi járási asztalite- nisz-najbökság állása a 6. forduló után: 1. Gerjen 10, 2. Kajdacs 10, 3. Bölcske 8, 4. Németkér 6, 5. Dunaszent- györgy 2, 6. Györköny 0 ponttal. • A szekszárdi városi labda­rúgó-szövetség elnöksége november 29-én, csütörtökön elnökségi ülést tart. Napi­renden szerepel a körzeti és a járási serdülőbajnokság őszi fordulóinak értékelése, valamint a jövő Ivi munka­terv elkészítése. * November 29-én Szekszár- don, a TÁÉV tekepályán ke­rül sor a Tízek bajnokságá­ra, melyre a következő tíz női versenyzőt hívták meg: Gál Zsófia, Deli Rozália, Po- lán Györgyné, Kovács Má­ria, Rideg Mária, Bauer Má. ria, Somióvári Anna, Molnár Istvánná, Petrik Hegyi Te­réz, Sütő Berta. A verseny kezdési időpontja 16 óra. * Az Edzett ifjúságért moz­galom koordinációs megbe­szélésére kerül sor november 30-án, pénteken, 9 órakor Tamásiban, a sportfelügye­lőség helyiségében. Mátics Éva, a sportfelügyelőség ve­zetője értékeli az Edzett if­júságért mozgalom eddigi eredményeit, annak jelenlegi állását, majd a meghívottak adnak tájékoztatót a terüle­tükön végzett munkáról. Ezt követően — természetesen megbeszélik a mozgalom so­ron következő feladatait. • Alapfokú sportvezetőkép­ző tanfolyamon végzettek számára oklevélfciosztó ün­nepséget rendez december 11-én, 15 órakor a megyei sporthivatal tanácstermében a megyei testnevelési és sporthivatal. Érdemes beszélni róla KÖRSÉTA A VACSORÁÉRT Az elmúlt szombaton a dunaújvárosi karatéklub tar- tótt jól sikerült bemutatót Dombóiváron. A házigazda — a Dombóvári VSE — a be­mutató után vacsorára invi­tálta a 14 dunaújvárosi sportolót. A vendéget illik valami rendes helyre vinni — jel­szóval a társaság elindult a Hotel Dombóvár éttermébe. De csak az ajtóig jutottak el. Hogy miért? Mert ott egy felirat fogadta őket: zárt kö­rű rendezvény. Sebaj, mondták a dombó­vári vezetők, irány a Vörös Csillag étterem, az sincs messze. Itt sem tudtak va­csorázni: zárt körű rendez­vény. A társaság elsétált a kertvárosba, a szász söröző­be. Azt talán mondani' sem kell, ez az útjuk is ered­ménytelenül végződött, mert zárt körű rendezvény miatt ide sem jutottak be. Irány Ujdombóvár, a Pannónia ét­terem. Ekkor már a társaság a fáradtságtól, a több kilo­méteres sétától alig állt a lábán, de minden hiába, nem jutották vacsorához, mivel itt is zárt körű rendezvény volt. Még maradt egy halvány reménysugár, megkísérlik a városközpontban lévő ha­lászcsárdát, hátha ott nincs rendezvény. Szerencséjük volt, bejutottak, csak éppen választási lehetőség nem volt, mindössze halászlét tu­dott ajánlani a pincér. Igaz, hogy néhányan nem szeret­ték a halászlét, de kénytele­nek voltak megenni, mert nem volt más. Üzleti szempontból biztos jobb egy zárt körű rendez­vény, a biztos bevétel, mint az egyenként érkező külön- külön igényekkel, óhajokkal fellépő vendég. De mi van akkor, ha történetesen két- három személy vetődik Dombóvárra és vacsorázni akar. Mert azt azért mégsem várhatjuk egy idegentől, hogy úgy ismerje az étter­meket, mint' a helybeliek. Bár a helybeliek sem sok­ra mentek azzal, hogy tud­ták előfordulási helyüket... MINEK TITKOLÓZNI A Magyar Labdarúgó Szö­vetség játékvezetői bizottsá­ga vagy négy éve olyan in­tézkedést hozott, hogy a lab­darúgó-játékvezetőknek tilos bármiféle nyilatkozatot ten­ni. Ez vonatkozott természe­tesen az újságírókra is. Ért­hetően nem váltott ki nagy tetszést Zsolt Istvánnak, a JB akkori vezetőjének ez a tilalma, de tudomásul kellett venni. Igaz, Tolna megyében ilyen értelmű utasítást nem kaptak a játékvezetők, mégis éreztette hatását a központi irányelv. Az MLSZ-ben azóta kicserélődött a vezetőség, de — a jelekből ítélve — vidé­ken néhányan most is rosz- szul értelmezik az említett tilalmat. Két hete Tamásiban, a Bonyhádi Vasas elleni mér­kőzésre vagy ötszázan voltak kíváncsiak. A késés miatt a közönség türelmetlenkedett, ami a nyirkos, hideg idő miatt érthető volt. E sorok írója, miután elkezdődött a mérkőzés, megkérdezte az oldalvonal mellett álló játék­vezetőt; miért késtek a kez­déssel. A válasz: — Sajnos nem tudom. A mérkőzést követően megemlítettük, hogy a kö­zönség türelmetlenkedett a késés miatt, de akkor nem tudtuk leírni, mi volt az ok. Megtudtuk aztán, de csak azért, mert a játékvezetők kissé sértve érezték magu­kat. Alapjában véve igazuk van, mert az elmarasztalás helyett dicséretet érdemelné­nek a helytállásért. Mivel nem így történt, egyedül kizárólag az említett partjelző az Oka. Ami az ér­dekesség: ő volt az egyik, aki miatt késtek, mert az if­júsági mérkőzés vezetése közben szinte bőrig áztak, át kellett öltözniük száraz ru­hába. Ide vezet, ha titkolóznak, attól Való félelmükben, hogy valaki meghallja, válaszol­tak az újságíró kérdéseire. Állítjuk: nyugodtan válaszol­hatnak, mert még véletlenül llV/uU^ Megóvjuk a mérkőzést bírói elfogultság miatt sem mondunk olyat, mellyel a legkisebb mértékig befo­lyásolni akarnánk őket mű­ködésükben, sőt mi több, olyat sem kérdeztünk, hogy miért adott gólt, vagy ítélt büntetőt. CSATÁR KERESTETIK Az őszi idényben komoly gondot jelentett a hét 11-ének összeállítása. Tudósítóink — általában az edzők vélemé­nyének meghallgatása után — olyan játékosokat tünte­tett fel a jók között, akik fő­leg a védelemben jelesked­tek. Elvétve találkoztunk csak a jók között csatárral. Igaz, ma már kissé elmosód­nak az éles határok, megkö­zelítően sem úgy alákul a csapiatok felállása, mint mondjuk 15—20 évvel koráb­ban. Mindezek ellenére fel­tűnő volt, hogy a jók 75—80 százaléka a közvetlen véde­lemből és a középpályások­ból került ki. Támadójátékos alig-alig volt. Változnak az idők, változ­nak a felállási rendek. Ré­szint ez is hozzájárul ahhoz, hogy tavasszal a hét 11-ét nem négy csatárral és két középpályással alakítjuk ki, hanem a kapust követően lesz négy hátvéd, három kö­zéppályás és hároró csatár. CSÖKKENT AZ ÓVÁSOK SZÁMA Egy rövid hírben közöl­tük; érdekesnek ígérkező fe-* gyelmi tárgyalás van kilá- tásbanő a Zomba ellen óv­tak, mert — állítólag — a Zomba három játékost cse­rélt, a játékvezető beleegye­zésével. Megemlítettük azt is, hogy a Zomba ellen még egy óvást is benyújtottak. Ilyen jellegű híreket a kö­zelmúltban is közöltünk, mert — szerintünk — ebben nincs sértő, hisz a hír meg­felel a valóságnak. A fegyel­mi bizottságot nem befolyá­solja, hogy az újság közöl­te-e ezt, vagy sem. A zombai csapat mindenki által elismert szaktekintélye, a csapat edzője azonban sér­tőnek találta, mondván, hogy ez rontja a zombai csapat hírnevét, feltételezik róluk, hogy nem ismerik a szabá­lyokat, sőt — mint mondot­ta —, esetleg azt is, hogy nem tudnak háromig szá­molni. Szerintünk lehet, hogy akad edző, akiről feltételez­zük, hogy nem ismeri a cse­rével kapcsolatos előíráso­kat, de kizárt dolog, hogy a zombai csapat edzőjét ezek közé sorolnánk. Közel húsz­éves sportpályafutása alatt mindig a sportszerűségéről, korrektségéről volt közis­mert, ezért volt népszerű, mint játékos és szeretik ma is, mint edzőt. A fegyelmi bizottság minden bizonnyal fényt derít arra, hogy mi történt és igazságos döntést hoz. Ahogy közöltük, hogy óvás érkezett a Zomba el­len, természetesen az is megjelenik lapunk hasáb­jain, hogy a fegyelmi bi­zottság milyen döntést ho­zott, elutasították az óvást, vagy további kivizsgálást rendeltek el. Egyszóval, er­ről is tájékoztatjuk az ol­vasót. Ha már az óvásnál tar­tunk, érdemes megemlíteni; az őszi idényben a megye- bajnokságban éppúgy, mint a körzeti bajnokságban jó­formán alig akadt óvás. Egyre kevesebb csapatvezető próbál zöldasztal mellett pontot szerezni. Persze mind­ez annak a következménye, hogy a szövetségek ráéb­resztették a sportvezetőket: a pályán és nem a zöldasz­tal mellett kell eldőlni a mérkőzéseknek. örvendetes a fejlődés és a sok között ez is a követke­zetes munka eredménye. — kas A dnuijrártii karntéklnb tagjai mérgekben nem men­tek el eddig.-

Next

/
Thumbnails
Contents