Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-25 / 276. szám

12 rtEPÜJSÄG 1979. november 25. Magazin MAGAZIN É':,. MAGAZIN MM MAGAZIN PllMii; MAGAZIN .. ' mm MAGAZIN V MAGAZIN piiiiili n MAGAZIN MAGAZIN f MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ■ *. ..-:v ■: Földforgás F • | FF • F F es időjárás A nagy prekambriumi jég­korszak, amely 600 millió év­vel ezelőtt ért véget, egyenes következménye lehetett a Föld korábbi, jóval gyor­sabb forgásának. Korál- kagylók 'növekedési mintái­ból kikövetkeztetett ismert tény, hogy 1500 millió évvel ezelőtt 800—900 nap volt egy évben, s minden nap csak 9 óra hosszú volt. Azóta a nap hossza egyre növekedett, ami az árapály-hatásnak köszön­hető, s B. G. Hunt, az Auszt­rál Meteorológiai Központ munkatársa szerint ez ma­gyarázza a jégkorszak kezde­tét és végét is. Az atmoszféra körforgásá­nak szabványos komputer- modelljét használva, de a Pöld körforgását megfelelő módon felgyorsítva Hunt úgy találta, hogy az atmoszféra dinamikai jellemzőinek mé­rete általában csökken, ámi a folyadékrendszerre ha^ó ma­gas fordulatszámú forgás esetében tipikus. Különösen a szél erejének csökkenése mutatható ki, ez a szél ma­napság az egyenlítőtől a sarkok felé viszi a meleget, s közben 10 Celsius fokos le­hűlést okoz a sarki zónák­ban és a pusztákon 45 fok­nyira az egyenlítő két olda­lán. A prekambriumi jégkor­szak vége egybeesik azzal az idővel, amikor a Föld forgá­sa lelassult annyira, hogy a nap 20 órás lett, így a meleg levegő a sarkok felé áramol­hatott és jégmentesítette a magasabb szélességi fokokat. Ez a modell nem veszi fi­gyelembe a kontinensek alak­jának változását, ami a geo­fizikusok szerint komoly sze­repet töltött be a jégkorsza­ki állapotok kialakulásában, mivel a földrészek elhelyez­kedése befolyásolja a nap­fény 'visszaverését és a föld­részek lezárják az óceáni áramlatokat. így aztán nem csoda, hogy az utóbbi jég­korszaki állapotok annak el­lenére is kialakulhattak, hogy a Föld lassabban forog. Mindenesetre Hunt szerint, a Föld történetének helyes megítélése szempontjából fontos, hogy egyszerű mo­dellen tanulmányozzuk múlt­ját. A sokoldalú helikopter N Korunk egyik legsokolda­lúbb technikai eszköze a he­likopter, amely a függőlege­sen történő fel- és leszállá­son kívül ferde irányban is képes emelkedni és süllyed­ni. A helikopter feltalálása után mindenki azt gondolta, hogy elsősorban utas- és teherszállításra lesz alkal­mas, de az idő nem igazolta ezt a jóslatot. Rendszeres utasszállításra külföldön is csák elvétve alkalmaznak he­likoptereket, ami főleg a drá­ga üzemével, magas utas­kilométer-költségével magya­rázható. Nyilvánvalóan a polgári szakterületeken csak akkor alkalmazzák, ha más repülőeszköz nem jöhet szó­ba, vagy ahol a költség alá­rendelt szerepet játszik. f 1 Megkezdődött az antennaelem emelése Annál elterjedtebbek vi­szont a helikopterek például a mezőgazdaságban, permete­zésre vagy műtrágyaszórás­ra. A helikopternek teljesen mindegy, hogy milyen a be­szórandó terület nagysága, milyenek a terepviszonyok, mert akár egyenként is per­metezheti a gyümölcsösker­tek fáit. A közúti forgalomellenőrző és -szabályozó rendőrségi he­likopterek szerepe közismert. De igen jelentős a segély­nyújtó helikopterek szerepe is. Különféle természeti csa­pások, szerencsétlenségek ese­tén gyorsan a helyszínre ér­keznek, élelmet, ruházatot juttatnak a rászorultaknak, életet mentenek, s így ko­moly szenvedéstől mentik meg a bajba jutottakat. Igen kedvezően alkalmazhatók a helikopterek erdőtüzek oltá­sára is, de esetenként a nagy­városok központjában, zsú­folt forgalmú területeket? is jobban beválnak, mint a tűzoltóautók. Használják még a helikoptereket nehezen járható terepen való kábel- fektetésre. A polgári területeken azonban legelterjedtebben az építőipar használja a heli­koptert emelő- és szállító- eszközként. Bizonyos esetek­en a helikoptert különleges felszerelésekkel egészítik ki, de emelő-szállító szerepre nemcsak a különleges kiala­kításúak, hanem az alaptípu­sok is használhatók. Manap­ság már alij; nélkülözhetők a különféle csővezetékek! fek­tetése, javítása esetén és épü­letelemek beemelésekor, vagy nehezen megközelíthető épít­kezésekhez anyagszállításokra, A tv-tornyok, rádióadók épí­tésénél a szerkezete^ beeme­lése a helikopterek leglátvá­nyosabb feladata.' az Cápa Amazonasban ? Egy perui tudós vélemé­nye szerint cápák élnek az Amazonasban. Újságírók­nak elmondta: nem teljesen alaptalanul régóta olyan hí­rek járják, hogy cápák van­nak az Amazonas medencé­jében. A Peru területén ta­lálható Ucayali folyóban — amely az Amazonas mellék­folyója — cápafogakra buk­kantak. A tengeri ragadozók min­den bizonnyal már az ős­időkben hatoltak be táplá­lékot keresve az Amazonas medencéjébe, majd alkal­mazkodtak az édes vízhez. A hírt bejelentő perui tudós több Ízben kifogott ilyen édesvízi cápákat, amelyek hossza elérte a 30 centimé­tert. Ezek a cápák külsőleg hasonlítanak azokra a tár­saikra, melyek az Atlanti- óceán meleg vizeiben élnek. A hét karikatúrája Nem tudok foglalkozni »ele, mert egyedül vagyok Nem tudok foglalkozni velük, mert egyedül vagyok. Szokatlan hobbi A magdeburgi G. Zapft több mint 30 éve gyűjt mindent, ami a cirkusszal kapcsolatos. Hatezer cirkuszi műsorfüzete van, 900 plakátja és 900 olyan könyve, amelyek a cirkuszról íródtak több nyelven. Szimuláció és számítógép A szimuláció, a Szimulá­ciós modell, szimulációs já­ték, stb. kifejezések a digi­tális számítógépek elterjedé­se óta egyre gyakrabban bukkannak fel egymástól tá­vol eső területek, például az ökonometria, az operációku­tatás, a műszaki tervezés, a vezetőképzés feladatainak a megoldásában. Az univerzális számítógé­pek megjelenése előtt a probléma-megoldásban je­lentős szerep jutott az anya­gi modelleken végzett kísér­leteknek (például a mecha­nikai kísérletknek), amelyek azonban a rendszereknek csak szűk csoportjában nyer­hettek alkalmazást. A digi­tális számítógépek kezdetben a nagy számítási munkát igénylő direkt módszerek (variációszámítás, matemati­kai programozás) elterjedt alkalmazását segítették elő. A gépek teljesítményének növekedése lehetővé tette olyan bonyolult rendszerek tanulmányozását is, amelyek esetében direkt megoldások nem ismeretesek, vagy aránytalanul nagy idő- és költségfárordítást igényelnek. Előtérbe kerültek tehát a heurisztikus módszerek, el­sősorban a szimuláció. amelyben a digitális számí­tógépet oly módon progra­mozzák, hogy belső állapot­változásainak sorozatára ké­pezik le a modellezett folya­matot. A rugalmas progra­mozhatóság lehetővé tette a kísérleti módszerek alkal­mazását olyan . összetett struktúrájú rendszerek — pl. társadalmi, gazdasági,, bioló­giai formációk — esetén, amelyeknél korábban a mód­szer alkalmazása eleve kizárt volt. Bár a szimuláció az esetek többségében nem vezet el a legjobb megoldáshoz, de nagy valószínűséggel elfo­gadható megoldást eredmé­nyez olyan esetekben is, ami­kor direkt optimalizáló mód­szerek alkalmazása a rend­szer összetettsége folytán ne­hézségekbe ütközik. Abból a célból, hogy a kísérletsorozat egyre megfelelőbb eredmé­nyeket adjon, a kísérletező ember saját intenzív logikai képességén kívül segítségül hívhatja a direkt és a szi­mulációs eljárások bármelyi­kének Számítógépre írt programját. Ebben az eset­ben a számítógép szerepe kettős: egyrészt realizál egy modellt, másrészt átvállalja a kísérletező tevékenységnek egy részét. Az egymás után végrehajtott kísérletek eredményét a késési időket figyelembe véve azonnal értékeli a számí­tógép Hús búzából Az egyik legnagyobb ja­pán malomipari cég ipari szinten kezdi meg a búzából készült hús gyártását. Állí­tólag ez a mesterséges hús ízét tekintve emlékeztet a természetes húsra. Struktú­rája semmiben sem tér el az igazitól és 28,4 százalék proteint tartalmaz. Emellett megtalálhatók benne a ter­mészetes húsra jellemző aminósavak is. Pusztuló növények Az utóbbi 150 év alatt Dá­niában 31 növényfajta ki­halt. Jelenleg 29 olyan nö­vényfajta van, amelyeket valószínűleg nem sikerül megmenteni, és 98 olyan nö­vényfajta, amelyek súlyosan veszélyeztetettek. A botani­kusok keresik a lehetőségét annak, hogy megmenthessék a pusztuló növényeket. Korunk pestise Egy jugoszláv kutató sze­rint a gépkocsi feltalálása óta napjainkig több mint 20 millió ember vesztette életét autóbaleset következ­tében. A gépkocsi csaknem úgy pusztít, mint a közép­kori pestis-járványok. A vi­lágon évente körülbelül 250 ezer ember halálát okozzák a közlekedési balesetek. Vízszintes: 1. Radnóti Miklós költeményéből idé­zünk (zárt betűk: F, L, Á, É). 14. Folyó a Szovjetunió­ban. 15. Az állatok egyik osztálya. 16. Tojás, németül (+’). 17. Bátor, 19. Hogyan, oroszul. 20. Itt tartották fog­va Monte Christót. 21. Né­ma remete! 23. Mélázó. 26. Az ... pénz. 27. Redő. 29. Fás szárú, a fánál alacso­nyabb növény. 30. Szerszám fogója. 31. Svéd, Nobel-díjas fizikus. 33. Népi Ellenőrzési Bizottság. 34. Nem marad kicsi. 35. Háziállat. 36. Tré­fás bemondás. 38. ... íac- tum. 40. Y. T. T. 41. Gyanús személyek. 43. Tova. 45. Ilyen tea is van. 46. Disco kezdete. 47. Himfy névbetűi. 48. Takarít. 50. Sérülés. 52. A mohamedánok istene. 54. A régi görögöknél a világ ura volt. 55. Aláírás. 57. Vá­góeszköz. 58. Elnök rövidíté­se. 59. Lószerszám része. 61. ... Dagover, amerikai film­színésznő volt. 62. Építő­anyag. 63. Rágcsáló állat. 64. Mauna ..., hegycsúcs a Ha­waii-szigeteken. 66. Ismeret­len személy. 67. Város Bul­gáriában. 70. Hímszarvas. Függőleges: 2. Mértéktele­nül hiú. 3. Kettős mással­hangzó. 4. Lengyel író. 5. Korai gyümölcs. 6. A Pál utcai fiúk egyike. 7. Az égi­testek között lévő tér. 8. Mese része. 9. Orvosi műsze­rek forgalmazója. 10. Gumi­cső. 11. Kerti növény. 12. Régi római pénz. 13. A Ba­latonon július-augusztus hó­napban van. 14. Az idézet folytatása (zárt betűk: V, Z, H). 18. Mátyás király hí­res serege. 22. T. N. L. 24. Húz. 25. Folyó a Szovjet­unióban. 26. így — keverve. 28. Hírhedt személy. 30. Pl. a lipicai. 32. Természetes. 34. Épségben maradt holt­test. 37. Iratkapocs/39. An­gol fiúnév. 42. Maró folya­dék. 44. ‘Futás közben el­hagyja. 47. Ismert orosz dal. 49. Ókori nép. 51. Fürdő, németül. 53. Egyformák! 55. Sodor. 56. A forgalmi áron felül fizetett összeg. 59. Kér­dőszó. 60. Szovjet filmrende­ző. 63. Az egyik nem. 65. ... Sámuel. 68. Lelkem kö­zepe! 69. Nátrium vegyjele. 70. Jószívű, ford. 71. A vé­gén kiborít. Beküldendő a vízsz. 1., valamint a függ. 14. számú sorok megfejtése 1979. de­cember 3-ig a Megyei Mű­velődési Központ, Szekszárd, Pf. 15. 7101 címre. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést be­küldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. Az 1979. november 11-i keresztrejtvény helyes meg­fejtése: Garasos gazdának garasos a haszna. Nem hosszú a nap, kinek sok a dolga. Könyvjutalmat nyertek: Fehérvári Erzsébet, Bony- hád, Bacsó B. u. 33. 7150; Kaszás. Károlyné, Paks, Du- naföldvári u. 7/2. 7030; Ta­kács Zsolt, Dalmand, Ady E. u. 5. 7211; Tamási Tibor- né, Szekszárd, Semmelweis u. III/A. 7100; Vörös Judit, Gyönk, Rákóozi u. 90. 7064. A nyerteseknek a könyve­ket a kiadó postán küldi el. SZEREK

Next

/
Thumbnails
Contents