Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. november 24. Lázár György fogadta Nyikolaj Bajbakovot Iráni-amerikai ellentét Camp David-ben összeült a „válsáotörzs” Párizsi párbeszéd Péntek esti kommentárunk. Keddtől csütörtökig magyar zászló lobogott Párizs egyik legelőkelőbb szállója, a Crü'lon Hotel előtt. Lázár György és kísérete innen indult a hivatalos eszmecserékre, a kétoldalú kapcsolatok új szakaszát előkészítő tárgyalásokra. Ami a magyar—(francia kapcsolatok régmúltjának histó­riáját illeti, mi tagadás, az irodalom és a művészetek szférái­ban nagyabb jelentőséget kapott, mint a politikában vagy a gazdasági életben. Tizenegy évvel ezelőtt találkozott először a két ország miniszterelnöke. Azóta szinte rendszereséé váltak ezek a magas szintű eszmecserék, amelyek kétségtelenül hoz­zájárulnak Budapest és Párizs álláspontjának tisztázásához a nemzetközi politika kérdéseit illetően, s elősegítik a két or­szág együttműködését. A most lezajlott ötödik kormányfői találkozó kiinduló­pontja jó reményekre jogosított: nincsenék olyan problémák, amelyek Valamiféle árnyékot vetnének jövőbeni kapcsola­tainkra. Persze, higgadtan kell megítélni lehetőségeinket is. Más-más politikái-katonai-gazdasági integráció tagjaként, ha­zánk és Franciaország szakértői jó néhány nehézséggel talál­ják szemben magukat. Ennek ellenére — mint azt a közös közlemény is aláhúzza — keresni kell továbbra is az együtt­működés új lehetőségeit. Most már bizonyára könnyebb is ezekre rátalálni, hiszen az elmúlt években figyelemre méltó eredmények születtek. Éppen most egy éve, Kádár János látogatott el a Szajna- parti metropolisba. Méltán vélekednek erről az eseményről mind Párizsban, mind Budapesten úgy, hogy az mérföldkő­nek számít a kétoldalú kapcsolatokban. Akárcsak a múlt őszön, most is többségben voltak azok a témák, amelyekről véleményünk azonos, vagy legalábbis közel áll egymáshoz. S ez éppen most, amikor például az európai biztonságot bi­zonyos NATO-törekvések komolyan veszélyeztetik, rendkívül fontos. Lázár György sikeres párizsi látogatása újább bizony­sága annak, hogy a különböző társadalmi és gazdasági beren­dezkedésű országok párbeszéde a kontinens békés távlatainak nélkülözhet etl en eleme. Jóleső megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a két kormány politikai szándéka egybeesik: mind hazánk, mind pedig* a Francia Köztársaság .keresi a kapcsolatok bővítésénél?, elmélyítésének újabb lehetőségeit. Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy az eddigi eredmények legfeljebb biztatóak, de ko­rántsem kielégítőék. Mindkét fél résziéről még nagyabb igye­kezetre és bátrabb kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy a közös közleményben kifejezésre juttatott remények valóra váljanak. Minden bizonnyal újabb, fontos állomása lesz kapcsolatainknak Giscard d’Estaing elnök jövő őszi ma­gyarországi látogatása is. GYAPAY DÉNES Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, pénteken a Parlament­ben fogadta Nyikolaj Bajba­kovot, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyet­tesét, az Állami Tervbizott­ság elnökét. A szívélyes, ba­Pénteken délelőtt a Par­lament <radásztermében tar­totta ülését a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára,, és Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is. Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének megnyitója után Márton János, a HNF OT alelnöke, a gazdaságpo­litikai bizottság elnöke tar­tott beszámolót a mozgalom gazdaságpolitikai tevékeny­ségéről. Kiemelte: a nép­front ez irányú tevékenysé­ge az utóbbi években egyenlő rangot nyert a mozgalom többi ágazatával. Az ok mindenekelőtt abban kere­sendő, hogy Magyarországon a társadalmi tennivalók a gazdálkodás területére össz­pontosulnak, s a dolgozók érdeklődése — minden eddi­ginél jobban — a termelés, fogyasztás összefüggéseire irányul. A népfront gazdaságpoliti­kai munkájában új tartalmi elemek és új módszerek egész sora jelent meg. Fontos változás, hogy a régebbi, né­ha kissé egyoldalúan fo­gyasztói nézőpontú vitákkal szemben a termelési kérdé­sek tárgyalása került egyre inkább az előtérbe. Az előadó a népfront gaz­daságpolitikai tevékenységé­nek eredményeit elemezve aláhúzta: a HNF OT gazda­ságpolitikai bizottsága társa­Gromiko a délelőtt folya­mán Schmidt kancellárral tárgyalt, majd találkozott Herbert Miessel, a Német Kommunista Párt elnökével. Délben fogadáson látta' ven­dégül Genschert, majd saj­ráti légkörű megbeszélésen részt vett Huszár István mi­niszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság tagja, jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. dalmi vitákat szervezett a szövetkezeti törvény módo­sítása, valamint a vállalati, a belkereskedelmi és az ál­lami pénzügyi törvények tervezetének megvitatására. A széles körű fórumok ered­ményeit az elvi és a konkrét szftvegrródosító javaslatokat az országgyűlés magáévá tet­te. Az elmúlt két évben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága ugyancsak számos fontos kérdésben, egyebek között a lakossági szolgáltatásokról, a távlati lakásépítési terv irányelveiről és az ötödik öt­éves terv megvalósításának eddigi tapasztalatairól és to­vábbi feladatairól foglalt állást. A tennivalókról szól­va Márton János rámuta­tott: a népfront gazdaság- politikai munkájának tartal­mát elsősorban a szervezési tennivalók és feltételek szé­les körű társadalmi vitájával kívánja bővíteni. E területen még szélesebbre kívánják tárni az ajtót a közvélemény bíráló, újító megnyilvánulá­sai előtt. Napirendre tűznek olyan kérdéseket is, mint amilyen a nagy jövedelme­ké, a reprezentációé, vala­mint a központi irányítás fe­lelősségéé. A beszámolót vita követ­te, majd Szentistványi Gyu- láné, a HNF OT titkára a népfrontmozgalorr 1980. évi feladatairól szóló javaslatot terjesztett az országos ta­nács tagjai elé. A vitában felszólalt Sarlós István is. tóértekezletet tartott. Az esti órákban fogadta Helmut Kohlt, az ellenzéki keresz­ténydemokrata párt elnökét. A szovjet külügyminiszter szombaton délelőtt fejezi be NSZK-beli látogatását. A teheráni amerikai nagy- követséget hatalmukban tartó diákok csütörtökön szabadon engedtek újabb öt túszt — a követség két fülöp-szigeti, egy dél-koreai, egy bangla­desi és egy pakisztáni alkal­mazottját. Ugyanakkor közöl­ték: a többi amerikai túsz közül már senkit sem bocsá­tanak szabadon, amíg a bu­kott uralkodót nem szolgál­tatták ki Iránnak. Az iráni forradalom veze­tője csütörtökön Qumban 120 pakisztáni katonatisztet fo­gadott, akik mekkai zarán­dokújukról hazatérőben fel­keresték őt. Egy tábornok ekkor átadta Khomeininek Ziaul Hak pakisztáni elnök meghívását. Khomeini a pa­kisztáni tisztek előtt hangsú-' lyozta az iszlám népek „sorsközösségét”. — Az amerikai katonai fe­nyegetések idején egyetlen keleti ország sem érezheti magát biztonságban. A kato­nai fenyegetés azonban — mondotta Khomeini — nem félemlít meg minket, népünk „foggal és körömmel” har­colna egy amerikai agresszió ellen. Khomeini ismételten élesen támadta Washingtont, „mert befogadott egy bűnö­zőt (a sahot), s amikor ki­adatását követeltük, helyette hadihajókat és repülőgépeket* küld Irán ellen”. Khomeini és az iszlám diá­kok hajlíthatatlan megnyi­latkozásai ellenére Hansen amerikai republikánus kép­viselő Teheránban tovább folytatta nem sók reménnyel kecsegtető próbálkozásait a túszok kiszabadítása érdeké­ben. Találkozott Baniszadr külügyminiszterrel, aki a megbeszélés során közölte vele, hogy csupán a sah el­utazása az Egyesült Álla­mokból semmiképp sem elé­gítené ki Iránt, bár ez ko­rábban esetleg megoldás le­hetett volna. Ezzel cáfolta azokat a csütörtöki értesü­léseket. miszerint az „iszlám diákok” elengednék foglyai­kat, ha a sah Mexikóba vagy Egyiptomba utazna. Baniszadr iráni külügy­miniszter pénteken bejelen­tette: Irán nem fogja kifi­zetni a mintegy 15 milliárd dollárra rúgó külföldi adós­Jólesifc megemlékezni — az általános fegyverkezési verseny, a rendkívül nehéz leszerelési tárgyalások köze­pette — egy olyan megálla­podásról, amely már létre­jött és igazolta önmagát. Tíz évvel ezelőtt lépett érvény­be a nukleáris fegyverek el­terjedését megakadályozó szerződés, népszerűén szólva az atomSorompó. Az atom­fegyverrel rendelkező aláíró hatalmak vállalták, hogy nem adnak át senkinek e vesze­delmes fegyverből, a többi csatlakozó pedig nem kéri és nem gyártja. Ezzel elvileg valóban leengedték a so­rompót. VIRÁGZÓ ÜZLET Azóta 113 állam csatlako- ' zott a szerződéshez, így a kezdeményező Szovjetunió, valamint az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannda, ame­lyeknek már van atomfegy­verük, s egy sor fejlett ipari állam, az NSZK, Japán, Olaszország, amelyeknek tu­dományos felkészültsége és gazdasági adottsága meg­lenne a gyártáshoz. Többek közülük nemzetközi fórumo­kon rendszeresen hangsú­lyozzák : nem is kívánnák atomhatalommá válni. Nem igazolódtak az aggo­dalmak, hogy e korlátozás miátt a nem atomhatalmak hátrányos helyzetbe kerül­fizetni azokat a kölcsönö­ket, amelyeket fosztogatóktól kaptunk” — mondotta a kül­ügyminiszter a teheráni egyetemről rádión közvetí­tett beszédében. Egyben bejelentette: a bank- és gazdasági rendszert átalakítják, hogy azok a jö­vőben „az iszlám forradal­mat szolgálják”. Az új iráni alkotmány ter­vezetéről december 2-án és 3-án tartanak népszavazást — jelentette ugyancsak az iráni rádió. Az iráni iszlám köztársaság alaptörvényét különleges szakértői tanács dolgozta ki. A jelentés sze­rint az alkotmány 17 feje­zetből és 175 cikkelyből áll. Az „iráni helyzet áttekin­tésére” péntekre Camp Da- vid-be, jelenlegi tartózkodási helyére kérette Carter ameri­kai elnök legfontosabb poli­tikai és katonai tanácsadóit, így Cyrus Vance külügymi­nisztert, Harold Brown had­ügyminisztert, David Jones tábornokot, az amerikai ve­zérkari főnökök egyesített bi_ zottságának elnökét, Zbig­niew Brzezinski nemzetbiz­tonsági főtanácsadót és Stansfield Tűmért. a CIA igazgatóját. A pénteki meg­beszélésre hivatalos „válság­törzs” egyébként is napon­ként tanácskozott a teheráni amerikai nagykövetség no­vember 4-i elfoglalása óta. Hodding Carter külügyi szóvivő úgy harangozta be a pénteki Camp David-i ta­nácskozást, hogy „teljes erő- bevetéssel” munkálkodnak a teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikai túszok kiszabadításán. Arról nem nyilatkozott, hogy Washing ton a túszok kiszabadítására milyen lehetőségeket mérle­gel. Az AFP jelentése szerint az Azori-szigetekhez tartozó Lajes-támaszponton ”a kö­vetkező órákban” várják az amerikai légierő utánpótlást szállító gépeinek megérkezé­sét. Maria de Lourdes Pin- tasilgo portugál miniszterel­nök kijelentette: Portugália esetleg megengedi az Egye­sült Államoknak a lajesi lé­gitámaszpont használatát, „ha ez Iránnal fenálló ellentété­ben szükséges ...” nek a nukleáris energia fel­használása, az új technoló­giai eredmények alkalmazá­sa tekintetében. Világszerte gyorsan szaporodnak az atomerőművek, exportjuk vi­rágzó üzletággá lett és az NSZK például — az egyik aláíró nem atomhatalom —, óriási összegekért szállít kész erőműveket Brazíliának. De éppen itt van — az atomerőművek elterjedése körül — az egyik nem meg­oldott probléma. Az áram­forrásul szolgáló reaktorok bizonyos fajtájának mellék- terméke a plutónium. Már­pedig ez atombomba alap­anyaga is lehet. Elméletileg tehát az az állam, ahol ilyen erőművek dolgoznak, nukleá­ris fegyverhez juthat. Ilyen­formán nemcsak az okoz gondot, hogy két tényleges atomlhatalom, Franciaország és Kína máig sem csatlako­zott a szerződéshez, jó né­hány „küszöfoállam” is kívül tartja magát e megállapodás keretein. Ilyen a Dél-afrikai Köztársaság, Izrael, Egyip­tom, India, Pakisztán. (Dél- Afrika valószínűleg már át is lépte a veszélyes küszöböt.) JOBB ELLENŐRZÉST-! Elengedhetetlen feladat te­hát „befoltozni a lyukakat” az atomsorompo-szerződésen, rávenni a kívülállókat a BUKAREST Befejezte munkáját a Ro­mán Kommunista Párt XII. kongresszusa. Egyhangúlag ismét Nicolae Ceausescut vá­lasztották meg az RKP fő­titkárává és újjáválasztották a Központi Bizottságot, va­lamint a Központi Ellenőrző Bizottságot is. A kongresszus elfogadta a 13 pontból álló programtervet Románia fej­lesztésének 1981—85. évi fel­adatairól. ADDISZ ABEBA Pénteken Addisz Abebá- ban ünnepi ülésen emlékez­csatlakozásra. Egyetértenek az aláírók abban is, hogy tö­kéletesíteni kell az ellenőrzés módszereit: még inkább el­zárni az utat az atomfegyve­rek áramlása előtt, s haté­konyabban felügyelni az üz­letet és az exportot. Csökken­teni a kísértés lehetőségeit, hogy valamely állam, amely békés célú reaktorokat vásá­rol — atomfegyver-gyártással próbálkoznék. A tudomány már megtalálta az ellenőrzés hatékony módszereit, csak al­kalmazni kell. Nemzetközi előírások sza­bályozzák a sugárzóanyag szállításának módozatait is. Valamely terroristacsoport ugyanis arra az elhatározás­ra juthat, hogy elrabol egy adag plutóniumot, s ezzel zsarol egy-egy kormányt, Vagy akár államcsoportot. Nem kell feltétlenül atom­bombát gyártaniuk a terro­ristáknak : néhány száz gramm plutóniumból köny- nyen készíthető igen veszé­lyes sugárzófegyver. Elen­gedhetetlen tehát — ezt kö­vetelte nemrég a Szovjetunió — á szállítási előírások szi­gorítása. A LONDONI KLUB Mindenképpen növeli az atomfegyver elterjedésének veszélyét az a törekvés, hogy az atomerőművek tulajdono­tek meg a szovjet—etióp ba­rátsági és együttműködési szerződés aláírásának első évfordulójáról. BRÜSSZEL A Közös Piac bizottsága pénteken hivatalosan beje­lentette, hogy november 26- án Wilhelm Haferkamp-nak, a bizottság külkapcsolatok- kal foglalkozó alelnökének vezetésével küldöttség utazik Moszkvába a KGST-vel foly­tatandó tárgyalásokra. sai maguk állítsák elő, ter­mészetes uránból a fűtőanya­got: a dúsított uránt és a plutóniumot. A más — nem pl'utóniúrbtermelő — reakto­rok kifejlesztése és elterjesz­tése mellett ezt a kérdést meg lehetne oldani nemzet­közi ellenőrzés alatt álló dú­sítóüzemek fölállításával. Ezék a központok garantál­nák a nem atomhatalmak el­látását, csökkentenék az atomfegyver elterjedésével kapcsolatos aggodalmakat és lehetőségeket, még a sugárzó­hulladék őrzésére is könnyeb­ben lehetne így nemzetközi jellegű megoldást találni. „Londoni klub” — ez a neve a fejlett atomiparral rendelkező országok rendsze­resen összeülő együttesének. A nemzetközi életben ritka egyöntetűséggel tárgyalnak és határoznak itt. Nemrég úgy döntöttek például, hogy csak annak adnak el reak­tort, aki aláveti magát a semleges nemzetközi ellenőr­zésnek. E „klub” munkája, és általában az atomsorompó- szerződés tíz esztendeje mu­tatja, hogy lehetséges az együttműködés olyan kényes kérdésekben is, mint a nuk­leáris technológia. A teljes megoldást természetesen — mint a fegyverzetkorlátozás más kérdésében is — az ál­talános politikai enyhülés hozhat csak. Lázár György és Nyikolaj Bajbakov megbeszélés közben A HNF Országos Tanácsa ülése Új tartalmi elemek ságait. „Nem fogjuk vissza­í Dr. Marton János, az OT al elnöke, a gazdaságpolitikai bizottság elnöke beszámolót tart. Gromiko Bonnban

Next

/
Thumbnails
Contents