Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-21 / 272. szám
2 KÉPÚJSÁG 1979. november 21. PANORÁMA Egyesült Államok Jelentés a SALT-vitáról Oossiga fogadta Ponomarjovot Amennyiben elutasítanák a SALT—II. szerződést, kárt szenvednének az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai — figyelmezte- tetett a szenátus külügyi bizottsága hétfőn 500 oldalas jelentésében, amelyben ösz- szegezte a SALT-vita eddigi tapasztalatait. A bizottság a közelmúltban csekély többséggel úgy döntött, hogy jóváhagyásra a szenátus elé terjeszti a szerződést. A törvényhozás elhúzódó tevékenysége, valamint e heti Névtelen sírok Santiogóban Augusto Pinochet, a chilei junta vezetője megfenyegette azokat az országokat, amelyek következetesen elítélik a fasiszta vezetést az 1973-as katonai államcsíny óta elkövetett bűntetteiért. A junta vezérének fenyegetése azt követően hangzott el, hogy a chilei haladó erők és egyházi körök nyilvánosságra hozták a fasiszta kormányzat legutóbb felfedezett bűntettét: a santiagói központi temetőben 320 ember névtelen sírjára bukkantak. Mindnyájukat a Pinochet-rend- szer ügynökei tartóztattak le, s „nyomtalanul eltűntnek” nyilvánították őket. A dokumentumok számos cáfolhatatlan bizonyítékra hivatkozva tanúskodnak arról, hogy az áldozatokat hat évvel ezelőtt kínozták halálra, a temetőtől nem messze, egy épületben. A santiagói eset a fasiszta diktatúra bűnös tevékenységének csupán egyik láncszeme — állapítja meg a TASZSZ-hírügynökség. A világ közvéleménye éppen a közelmúltban értesült azokról a tömegsírokról amelyeket a lonqueni és yumbeli bányáknál fedeztek fel. Az áldozatok között munkások, parasztok, értelmiségiek, diákok és iskolások voltak. Annak ellenére, hogy számos bizonyíték áll rendelkezésre, a gyilkosok rémtetteit nem követte felelősségre- vonás — hangsúlyozza a TASZSZ-hírügynökség. szünete következtében valószínű, hogy a szenátusi vita csak decemberben kezdődhet. Az eredeti tervek szerint december derekáig, a karácsonyi szünet előtt akarták megrendezni a szerződés sorsáról döntő szavazást, de még nyílt kérdés, vajon lezajlik-e addig a vita. Az iráni ügy újabb akadályokat jelenthet a SALT útjában. A fejlemények lekötik a kormány és a törvényhozás figyelmét, ugyanakkor további ösztönzést adnak a nacionalista, A Román Kommunista Párt XII. kongresszusa kedden a revíziós bizottság jelentésének beterjesztésével folytatta munkáját. Ezt a beszámolót Nasile Vilcu ismertette, majd Dumitru Popa a mandátum vizsgáló bizottság jelentéséről adott számot. Bejelentette, hogy a XII. kongresszusra 2664 küldötmilitarista indulatoknak, ami bizonyosan nem könnyíti meg a Szovjetunióval kötött fegyverzetkorlátozási egyezmény jóváhagyását, — mutatnak rá Washingtonban. A szenátusi bizottság jelentése tartalmazza a SALT —II. ellenzőinek kisebbségben maradt véleményét is. Az egyezmény „árt az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek” állítják Howayd Baker republikánus szenátor és társai, akik a szerződés újratárgyalását igénylik. tét választottak, s a szervezeti szabályzat előírásainak megfelelően folyt le országszerte a küldöttválasztás. Az RKP-nak, az 1979. szeptember 30-i helyzet szerint 2 millió 980 970 tagja van. A délutáni ülésen megkezdődött a KB és a központi revíziós bizottság jelentése feletti vita. BUDAPEST Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden a főváros XIX. kerületébe látogatott. Beszélgetést folytatott a több mint 58 ezer lakosú kerület rendőrségének, ügyészségének, bíróságának, tűzoltóságának, munkásőrségének vezetőivel. A kerületi látogatás a Magyar Vagon- és Gépgyár kispesti Vörös Csillag Gépgyárában folytatódott. Korom Mihály a látogatás befejezéseként az üzemben a kerület párt-, gazdasági és tömegszervezeti aktivistáinak, vezetőinek időszerű kérdésekről tartott tájékoztatót. TUNISZ A tizedik arab csúcsértekezlet kedden megkezdte munkáját. A megnyitó ülésen a konferencia házigazdája, Habib Burgiba, tunéziai elnök és Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára mondott beszédet. BUDAPEST Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden fogadta a hazánkban tartózkodó Ulf Sundqvistet, a Finn Szociáldemokrata Párt főtitkárát. Szívélyes légkörben megbeszélést folytattak a nemzetközi helyzet, különös tekintettel az európai béke és biztonság megszilárdításának időszerű kérdéseiről, valamint a két párt baráti kapcsolatainak fejlesztéséről. A találkozón jelen volt Horn Gyula, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. * A Pánhellén Szocialista Unió hazánkban tartózkodó küldöttsége — élén And- reasz Papandreuval, a párt elnökével —, kedden délelőtt az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárba látogatott. Ugyancsak kedden délelőtt bensőséges ünnepség zajlott le a HNF OT Belgrád rakparti székházában: Melina Mercourinak, a Pánhellén Szocialista Unió küldöttsége, valamint a Béke-világtanács tagjának, a világhírű színésznőnék Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke átnyújtotta az OBT kitüntető jelvényét. Cossiga olasz kormányfő kedden a miniszterelnökségen fogadta a hivatalos látogatáson Rómában tartózkodó Borisz Ponomarjovot. A Chigi Palota hivatalos közleménye szerint a két politikus között az európai enyhülés témaköre került szóba. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg országaik gazdasági és kereskedelmi kapcsolatának alakulását, és további fejlesztésük mellett szállt síkra a kölcsönös előnyök alapján. Cossiga tájékoztatta Ponomarjovot az olasz kormány álláspontjáról a NATO atomrakéta- korszerűsítési programjával kappcsolatban. Madrid és Bonn Kedd esti kommentárunk. Madrid és Bonn a szovjet külügyminiszter e heti tárgyalásainak két színhelye. Spanyolországban éppúgy, mint az NSZK-ban nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem világ- politikai kérdések is helyet kaptak az eszmecserék napirendjén. Andrej Gromiko látogatásának mindkét állomása megkülönböztetett figyelmet érdemel. Madrid lesz a színhelye jövőre az európai biztonság és együttműködés újabb „leltárértekezletének”, amelyen a helsinki záróokmányt aláírt 35 ország megbízottai áttekintik a kontinens helyzetét. A jelenlegi diagnózis nem nélkülözhet bizonyos aggodalmakat. Bár kétségtelen, hogy az európai államok együttműködése az utóbbi időben tovább javult, a politikai enyhülés kedvező hatása még nem érvényesül katonai síkon. Ellenkezőleg, a NATO fenyegető tervei komolyan veszélyeztetik az erőegyensúlyt a kontinensen, s az újabb rakéták Európába telepítése szükségképpen maga után vonná a Szovjetunió, a Varsói Szerződés megfelelő intézkedéseit. A szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev berlini beszé-' dének javaslataiból kiindulva — tárgyalásokat sürgetnek a két katonai integráció között, s óva intik a NATO-t a fegyverkezési hajsza újabb nyitányául felfogható rakétatelepítéstől. Korántsem nevezhető egységesnek ezzel kapcsolatban a nyugat-európai közvélemény. A leginkább érdekelt Bonn — Gromiko utazásának következő állomása — szükségesnek tartotta, hogy a szovjet államférfi érkezésének előestéjén fontos elképzeléseket kiszivárogtasson. Nem kisebb horderejű tervekről van szó, mint arról, hogy Schmidt kancellár szívesen tárgyalna Washingtonban, majd Moszkvában „a leszerelés akadályainak elhárításáról”. Más szóval: az európai katonai enyhülés ügyében mindjobban aktivizálódó szovjet diplomácia várhatóan hasonló törekvésekre talál a Rajna partján. Biztatónak tekinthetjük azt a nyugatnémet álláspontot is — forrása minden kétséget kizáróan a kormányzat —, miszerint az NSZK szívesen látná a SALT—II mielőbbi ratifikálását, s azt követően a SALT— III előkészítésére a szovjet—amerikai tárgyalások haladéktalan megkezdését. Ennek fényében a magas szintű bonni tárgyalások küszöbén az a vélemény is figyelmet érdemel, hogy a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon netán már a jövő év első félében várható az első érdemi megállapodás. A szovjet külügyminiszter nyugat-európai tárgyalásai tehát méltán állnak a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Madrid és Bonn bizonyára nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló őszinte erőfeszítések, hanem az európai biztonság távlatai szempontjából is nagy fontosságú eszmecserék színhelye. GYAPAY DÉNES Ülésezik az RKP XII. kongresszusa A Dunától a Szajnáig A magyar kultúra Franciaországban Kedden hajnalban elhagyta az Egyesült Államok te- heráni nagykövetségét az a tíz amerikai — négy nő és hat színesbőrű férfi —, akiknek szabadon bocsátását a teheráni rádió már hétfőn bejelentette. így a túszok közül eddig összesen tizenhármán szabadultak ki, hárman ugyanis már hétfőn elutazhattak Teheránból. Több jelentés szerint a fegyveresek fogságában lévő túszok között még van két nő, ők azonban nemcsak titkárnői, hanem politikai feladatokat is elláttak az amerikai nagykövetségen. Mint ismeretes, az „iszlám diákok” csak azokat a nőket és férfiakat engedik el, akiket nem tartanak kémnek, az utóbbiakat viszont bíróság elé kívánják állítani. (Folytatás az 1. oldalról) A Hadúsági Cukorgyár — hangsúlyozta többek között — olyan beruházás, amely méreteiben, korszerűségében és kivitelezésében egyaránt beszédes jelképe a mind több eredményt hozó szocialista építő-alkotó munkának. A gyár építésében, technológiai berendezéseinek szállításában és szerelésében 20-nál több korszerűen gépesített lengyel vállalat vett részt, s 26 magyar kivitelező vállalat feladata Volt a gyárhoz kapcsolódó kiegészítő léAz iráni külügyminiszter, Hasszán Baniszadr egy tv- nyilatkozatában azt mondotta: a kémkedéssel vádolt amerikai túszokat továbbra is a nagykövetséget megszállva tartó diákok tartják majd őrizetben, mindaddig, amíg a tervezett választásokat követően össze nem ül az új iráni parlament. Baniszadr szerint erre két hónap múlva kerülhet sor. A Külügyminiszter közölte azt is, hogy a jövőben nem a dollárhoz, hanem más pénznemekhez kapcsolják az iráni olaj árát. Hírügynökségek szerint Washington változatlanul a diplomáciai tárgyalások sikerében bízik: Hodding Carter szóvivő közölte, hogy most is „élénk diplomáciai konzultációkat folytatnak” a túszüggyel kapcsolatban. tesítményék elkészítése, illetve a külső munkálatok elvégzése. — Hirdesse és bizonyítsa ez a gyár népünk alkotó erejét, s azt, hogy a KGST- országok gazdasági együttműködése valamennyi tagországban növeli a szocialista építőmunka lendületét és semmi mással nem pótolható segítség minden együttműködő számára — mondotta befejezésül Székér Gyula. Ezután K. Secomski szólott az ünnepség résztvevőihez. A közelmúltban kétnyelvű költői estét rendezett Párizsban a Magyar Intézet. A műsort elsősorban Radnóti emlékének és a kortárs magyar költészet bemutatásának szentelték. Szabolcsi Miklós akadémikus tartott bevezető előadást, majd Major Tamás és Egressy István, valamint Vicky Messica francia előadóművész felváltva magyarul és franciául szavalta költőink legszebb verseit. Radnóti költeményeinek hivatott toknácsolója újabban Jean- Luc Moreau professzor, aki nemrég adta közre egy párizsi kiadónál „Erőitett menet” címmel a Rad'nóti- éle’tmű legkimagaslóbb alkotásait. A fiatal professzor nemcsak kiváló műfordító, de nyelvünk tanára is, az egyik legtekintélyesebb felsőoktatá-, si intézményben, a Keleti Nyelvek Főiskoláján. KÖLTEMÉNYEINK FRANCIÁUL Ez a költői est csak egy kiragadott: esemény az irodalmi műsorok gazdag füzérében. A Magyar Intézet nemrégiben a híres Pompidou Kulturális Központtal együtt adott otthont az Illyés Gyulát ünneplő irodalmi összejövetelnek. költészetünk Franéiaországban legismertebb képviselőjét a patinás irodalmár egyesület költői nagydíjjal és a népek barátságának szolgálatában kifejtett tevékenységéért elismerő okirattal tüntette ki; ez alkalomból ismertették legújabb műveit francia költő barátai. Az elmúlt esztendő során csupán Adyról hat esten emlékeitek meg; irodalmi összejövetelt rendezett a két költészet kapcsolatainak jegyében az UNESCO, a strasbourgi egyetem, a párizsi Magyar Egyesület, a PEN Club és sok város. Ahhoz, hogy magyar költők franciául is megszólalhassanak, nem elég a hagyományos kulturális diplomáéra. Meg kell találni azokat a költőkét, akik nemcsak érdeklőknek hazánk irodalma iránt, de a poézis olyan szintjén is képesek tolmácsolására. amely lehetővé teszi, hogy a költemények el is jussanak az igényes francia közönség szívéhez. Az említett Mo- reaun kívül magyar költők fordításaival tűnt ki Gauche- ron, Rousselot, Guillevic, Seghers, Clantíier, a PEIN elnöke és sok francia poéta. Nélkülük nem jelenhettek volna meg az irodalmi folyóiratok magyar különszámai, nem hangozhattak volna el a rádióműsorok, nem adhatták volna ki költészetünk antológiáit. SIKERES HANGVERSENYEK Az irodalmi kapcsolatokban jeleskedő „költő-nagyköveteken” kívül talán a legjelentősebbek azok az előadóművészek, zeneszerzők, énekkarok és zenekarok, akik és amelyek a magyar muzsikának is valóságos frandia- országi nagykövetei lettek. Mégpedig nem egy esetben „utazó nagykövetei”. Az év elején zajlott le Ránki Dezső emlékezetes sikerű párizsi hangversenye. A fiatal magyar zongoraművész nevét ugyan következetesen „Desző”-nek írják az ölesbetűs plakátokon, de azt mondják: ezzel közelítik meg leginkább a helyes kiejtést. De akárhogyan írják: nevét a francia zenekedvelők jól ismerik nemcsak koncertjeiről, de lemezeiről is. Ránkit, a párizsi koncertlátogatók egyik kedvencét, legutóbb Arthur Rubinstein, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze is köszöntötte, amikor a közönség kilencszer tapsolta ki a franciá rádió szimfonikus zenekarának hangversenyén. A francia rádió kórusa egyébként azzal lepte meg hallgatóságát, hogy Kodály remekét, a Psalmus Hungaricust magyarul énekelte el. HELSINKI SZELLEMÉBEN Igen bevált kezdeményezés volt és most már szerencsés „divattá” is vált Franciaországban a komplex iro- dalmli-zenei hetek, hónapok megrendezése. Egy-egy város hívja meg a magyar művészeket, ezeknek a rendezvényeknek keretében és a műsort sók esetben filmbemutatók is kiegészítik. A legsikeresebb ilyen vállalkozás Maconban zajlott le, ahol egy hónapon át miagyar művészek szerepeltek minden színházban, moziban, kulturális és művelődési otthonban, múzeumban, hangversenyteremben. Nemrégiben a Párizshoz közeli Laon városkában volt magyar kulturális hónap. Ezen a hagyományos műsorokon kívül felléptek az Állami Bábszínház művészei és az ózdi kohászok népi együttesének táncosai is. Bábos művészeink nagy sikerrel mutatták be műsorukat legutóbb a párizsi Bobino színházban. A bábszínház fellépett Le Havre kikötővárosban is. A párizsi Magyar Intézet arra törekszik, hogy megismertesse hazánk művészetét, s hogy tükrözze a honi valóságot, amelyet Francia- országban nem ismernek eléggé. Meg kell küzdenie azzal az aránytalansággal is, ami az oktatási rendszerek, a könyvkiadás, a kulturális politika eltérő irányzatainak következménye és amely nem mindig mozdítja elő azt a kölcsönösséget, amelyre törekszünk. Az intézet alapvető feladatának tartjla a jobb kapcsolatok előmozdítását, a kölcsönös érdékű közeledést a két ország között kulturális téren is — Vagyis azt szolgálja, amit Európában „Helsinki szellemeként” szokás Emlegetni. RUDNYANSZKY ISTVÁN Felavatták a Hajdúsági Cukorgyárat A kongresszus ülésterme Irán Konzultációk a túszokról
