Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

* 2 "NÉPÚJSÁG ENSZ-közgyűlés Hazánk ENSZ-képviselíje elítélte a beavatkozást Kambodzsa ügyeibe Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán a „kambodzsai helyzet” című napirendi pont vitájában felszólalt Hollai Imre nagykövet, Magyar- ország állandó ENSZ-képvi- selője. Bevezetőben megállapítot­ta: a magyar küldöttség nem tartja hasznosnak a kérdés megvitatását, legalábbis ab­ban a formában nem, aho­gyan a napirendi pont kezde­ményezői kezelik a problé­mát. Az úgynevezett kam­bodzsai kérdés napirendre erőltetése ugyanis nyílt be­avatkozás a Kambodzsai Népköztársaság belügyeibe. Hollai Imre hivatkozott az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakán elhangzott közép­afrikai és ugandai felszóla­lásokra, amelyek joggal ki­fogásolták, hogy az ENSZ hallgatott, amikor a nem­régiben megbuktatott dikta­tórikus rezsimek országaik­ban semmibe vették az em- 'beri jogokat, s gátlástalanul gyilkolták a lakosságot. Eb­ből kiindulva — mutatott rá a szónok — valóban meg lehetne vitatni a világszerve­zet fórumán azokat a mér­hetetlen szenvedéseket, ame­lyeken a kambodzsai nép a Pol Pot-rezsim idején át­ment. Lehetne tárgyalni ar­ról is: mivel segítheti elő az ENSZ, hogy valóban meg­szilárduljon a térség stabili­tása és nyugalma. Ehhez azonban nyilvánvalóan szük­séges lenne a Kambodzsa egész területén a hatalmat gyakorló, a khmer népet egyedül képviselni jogosult törvényes népi forradalmi tanács küldötteinek jelenléte. Hollai Imre a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy az indokínai országok — kivált Vietnam — ellen ma össze­hangolt támadás folyik, amelynek képmutató jellege szembeötlő. Egyesek azért vetnek fel humanitárius kér­déseket, hogy ezzel próbálják megnyugtatni tulajdon lelki­ismeretüket, elfeledtetni fe­lelősségüket, és hogy ily mó­don kíséreljék meg elterelni a figyelmet saját múltbeli hibáikról. Magyarország állandó kép­viselője végül tiltakozott az ASEAN- és a NATO-orszá- gók által beterjesztett hatá­rozati indítvány ellen, amely „két kormányzatról” beszél Kambodzsában, és amely az úgynevezett politikai rende­zést ajánlja. A nagykövet kérte a közgyűlést, hogy fo­gadja el azt a határozati ja­vaslatot, amelynek Magyar- ország is egyik társszerzője volt. Szerdán éjszaka szavazás­sal ért véget az ENSZ köz­gyűlésének az a vitája, ame­lyet az öt ASEAN-ország kezdeményezésére indítottak a „kambodzsai kérdésről”. A kambodzsai helyzet ki­alakulásának valódi okait több felszólalásban megkerü­lő vita részvevői közül 91 ország képviselője megsza­vazta az ASEAN-államok ál­tal előterjesztett és 25 nyu­gati ország által támogatott határozati javaslatot. Ez ajánlja, hogy „haladéktala­nul vonjanak ki az országból minden idegen csapatot”. Huszonegy állam küldöttei a javaslat ellen szavaztak, 29 delegáció pedig tartózkodott. A javaslat ellen szavazott Afganisztán, Angola, Bulgá­ria, Belorusszia, Kuba, Cseh­szlovákia, Dél-Jemen, Etió­pia, az NDK, Grenada, Gu­yana, Magyarország, Laosz, Mongólia, Mozambik, Nica­ragua, Lengyelország, Sao Tómé és Principe, Ukrajna a Szovjetunió, Vietnam. A kambodzsai belügyekbe beavatkozó javaslat támoga­tója volt az ASEAN-orszá- gok mellett Kína, az Egyesült Államok, valamint Finnor­szág és Ciprus kivételével minden európai tőkés ország, továbbá számos afrikai és latin-amerikai állam. ROMESH CHANDRA SAJTÓÉRTEKEZLETE Képmutatásukról tesznek tanúbizonyságot mindazok, akik a kambodzsai népnek nyújtott segítség szükséges­ségéről beszélnek, miközben azonban továbbra is támo­gatják a nép hóhérait, a Pol Pót—leng Sary-klikket, ame­lyet változatlanul Kambod­zsa kormányának ismernek el — jelentette ki az ENSZ- székházban tartott sajtóérte­kezletén Romesh Chandra, a Béke-világtanács elnöke. A Béke-világtanács delegáció: jának élén Kambodzsában tett látogatásával kapcsolat­ban Romesh Chandra kije­lentette: a legfontosabb, hogy az élet fokozatosan normali­zálódik a példátlan tragédiát átélt Kambodzsában. ’ei 1979. november 16. Befejeződött az őszi vetés PANORÁMA RÓMA Az olasz parlament kép­viselőháza külügyi bizottsá­gának meghívására csü­törtökön Rómába érkezett a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának kül­döttsége. A delegációt Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB tit­kára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságá. nak elnöke vezeti. TUNISZ Tuniszban csütörtökön megnyílt az arab külügymi­niszterek tanácsokzása, amely a november 20. és 22. között tartandó X. arab csúcsértekezletet hivatott előkészíteni. A találkozón 21 küldöttség vesz részt, köz­tük a PFSZ delegációja is. Egyiptom különutas politi­kája miatt nem kapott meg­hívást a konferenciára. MADRID Csütörtökön San Sebas- tianban agyonlőttek egy al­ezredest. A gyilkosság szín­helyén talált töltényhüve­lyek arra engednek követ­keztetni, hogy az akciót az ETA baszk terrorszervezet tagjai hajtották végre. PEKING Peking keleti területében csütörtökön 384 000 ember járult az urnákhoz, hogy a már-már teljesen feldésbe merült közvetlen szavazással válassza meg a kerületi népi gyűlés (kerületi tanács) há­romszázötven tagját. Ilyen választásra 1966. áprilisa, azaz tizenhárom év óta most első ízben került sor a kí­nai fővárosban. A „kultu­rális forradalom.” kirorbba- nása óta ugyanis nem tar­tottak tanácsválasztásokat. Jól haladnak az őszi me­zőgazdasági munkák, a vetés mindenütt befejeződött és a betakarítás is végéhez köze­ledik — tájékoztatta az új­ságírókat csütörtökön Mészá­ros István, a MÉM főosztály- vezetője. A gazdaságok idén két hét­tel korábban elkészültek a nyári munkákkal, ennyivel korábban láttak hozzá az őszi szezonhoz, és ezt az előnyt jól szervezett munká­val sikerült megtartaniuk, bár az időjárás nem kedve­zett, hiszen hetekig nem volt eső, és emiatt túlságosan fel­szikkadt, kiszáradt a talaj felső rétege. Ez gondot oko­zott a vetésnél és a betaka­rításnál egyaránt. A szokásosnál gyakrabban törtek el a gépalkatrészek; viszont a szerviz olajozottan működött, a MEZÖGÉP- vállalatok soron kívül gyár­tottak alkatrészt, s így zök­kenőmentes volt az ellátás és a gépjavítás. Némi gon­dot okozott, hogy a foszfor- és káliműtrágyákból az im­port késése miatt nem volt elegendő, s ez némileg visz- szavetette az őszi mélyszán­tást is, az előzetes műtrágyá­zás nélkül ugyanis nincs sok értelme a talaj forgatásának. Komárom, Szolnok és He­ves megyében befejeződött a kukorica betakarítása. Or­szágosan is jól állnak, hiszen a termésnek már csak 5 szá­zaléka töretlen. A cukorrépa 86 százalékát szedték fel. Strougal Tokióban Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök Tokióban két alkalommal tárgyalt Ohira Maszajosi japán kormány­fővel. A képen a két politikus a második megbeszélés után búcsúzik egymástól. (Képtávírónkon érkezett.) A BT konzultatív ülése Irán és USA ellentéteiről U-..:;-: A volt saH Mexikóba magy Megállapodás Zimbabwéről A volt iráni sah tíz napon belül elhagyja az Egyesült Államokat és viszatér Mexi­kóba, jelentette az NBC- hálózat. Értesülése szerint az amerikai kormány nemcsak tud a sah tervéről, hanem szorgalmazza is távozását: emlékeztették, hogy eredeti­leg mintegy három hétben irányzoták elő amerikai gyógykezelésének időtarta­mát — ez az idő már letelt. Szerdai sajtójelentés szerint orvosai úgy látják: veszély nélkül szállítható. Az amerikai kormány számára nagy megkönnyeb­bülést jelentene, ha régi védence és szövetségese tá­vozna az országból. Washington azt reméli, hogy ezzel megnyílna az út az iráni kormánnyal való tár­gyalások, az ottani amerikai nagykövetségen foglyul ejtett túszok kiszabadítása előtt. A Biztonsági Tanács tagjai csütörtökre virradó éjjel nem hivatalos konzultációkat tartottaik a testület összehívá­sára vonatkozó iráni kérdés­ről. A hírek szerint a Bizton­sági Tanács legtöbb tagálla­ma azon az állásponton van, hogy a jelenlegi körülmények között egy hivatalos ülés aligha lehetne hasznos. A nem hivatalos tanácskozáso­kat megelőzően egyébként Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár találkozott Vance ame­rikai külügyminiszterrel, aki fenntartásait hangoztatta a Biztonsági Tanács összehívá­sára vonatkozó iráni követe­léssel kapcsolatosan,'és is­mételten hangoztatta: Washington a „túszkérdés” megoldását tartja elsődle­gesnek. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője ezzel összefüggésben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy New Yorkban találkozóra ke­rüljön sor Cyrus Vance és Abol Hasszán Baniszadr irá­ni külügyminiszter között. A CBS amerikai televíziós hálózat teheráni tudósítójá­nak jelentése szerint Abol Hasszán Baniszadr iráni kül­ügyminiszter csütörtökön be­jelentette: hamarosan szaba­don bocsátják az amerikai nagykövetségen őrzött túszok egy részét. A „fehérbőrű, amerikai állampolgárságú férfiak” — mint mondotta — továbbra is őrizetben marad­nak. A túszokat őrző diákok egyike ezzel szemben a nagy- követség épületéből telefonál­va azt közölte: szó sem lehet a túszok bármelyikének azon­nali szabadonbocsátásá­ról. A diák szerint a fogva- tartottak nagy része a CIA ügynöke. A 98 túsz között 36 nem amerikai állampolgárságú, főleg indiai és pakisztáni személy van, akik a nagykö­vetség alkalmazásában áll­nak. A nők száma egyes je­lentések szerint 13, mások szerint csupán 7. Az sem tisztázott kérdés, kiket te­kintenének „fehérbőrű ame­rikai állampolgárságú férfi­aknak”.. Csütörtökön is több százan tüntettek a nagykövetség épülete előtt, támogatásuk­ról biztosítva a túszokat őr­ző diákokat, és tiltakozva a bejelentett szabadonbocsátá- sok ellen. A tüntetők az ed­diginél „keményebb vonalat” követeltek. Ali Akbar Moinfar iráni kőolajipari miniszter a Bam- dal című lapnak adott nyilat­kozatában törvénytelennek minősítette Carter elnöknek azt a döntését, hogy befa­gyasztják az iráni állam amerikai bankoknál letétbe helyezett pénzeszközeit. A miniszter szerint ilyen lépést egyetlen kormány sem tehet a hágai nemzetközi bíróság vagy hazai bíróságainak en­gedélye nélkül. Moinfar bejelentette, hogy az iráni „iszlám forradalmi tanács” az üggyel kapcsolat­ban panasszal fordul a hágai nemzetközi bírósághoz és az amerikai bíróságokhoz. Arbatov interjúja Georgij Arbátov, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ja Amerika Intézetének igaz­gatója televíziós interjút adott az ITV angol kereske­delmi televíziónak. Arbatov kifejtette, hogy a NATO új, közép-hatósugarú rakétáinak telepítése Nyugat-Európában nem kiegyenlítené, hanem felborítaná az európai erő- egyensúlyt, és a Szovjetunió kénytelen lenne megfelelő válaszintézkedést tenni. Em­lékeztetett rá, hogy a nyuga­ti hírszerző ügynökségek az 50-es évek óta számos eset­Világunk egyik jellemvoná­sa, hogy az államok, főleg a különböző rendszerekhez tartozók, versenyben állnak és együttműködnek egymás­sal — egyszerre. Ha nem is olyan önzetlen — szép mó­don bonyolódik ez, mint a fair play-díjas sportolók kö­zött — a világgazdaság, amely nagy mértékben meg­határozza az emberiség sor­sát, mégis csak felmutatja mind a két vonást: a ver­senyt is, az együttműködést is. KETTŐS Értelemben Amikor valaki ezt mond­ja: gazdasági verseny, első­sorban a napi piaci csatáro­zásokra gondol. Külföldön versenytárgyalást írnak ki valamilyen ipari berendezés szállítására; magyar vállalat is részt vesz rajta, mások is, és aki a legjobb ajánlatot teszi, az nyeri el a megren­delést. Fogyasztási cikkek­kel jelenünk meg a nemzet­közi piacon, s aki jobbat és olcsóbbat szállít, azé kel el. Van azonban a gazdasági versenynek más fajtája, amely a különböző társadal­mi berendezkedésű államok, voltaképpen a két rendszer között folyik, s alaposan el­ben félrevezették téves érté­keléseikkel a kormányokat és a közvéleményt, s így hozzájárultak a fegyverkezé­si hajsza fokozásához. „Az igazság az — mondot­ta Arbatov az interjúban —, hogy világméretű, sőt regio­nális erőegyensúly áll fenn. Ezt elismerte Luns NATO- főtitkár és Carter elnök is. A Nyugat most nem behoz­ni akar valamiféle hátrányt, hanem mintegy 600 új raké­tát állít rá Nyugat-Európá- ban a Szovjetunióra. Ez meg­bontja az egyensúlyt. tér az előbbitől. Ennek a versenynek azt kell ugyanis eldöntenie, hogy végső so­ron melyik a magasabb- rendű, melyik nyújt többet polgárainak, melyik teremt inkább kiegyensúlyozott, kul­turált életet anyagiakban és lelkiekben egyaránt. Nagy távlatú célok ezek, határidejüket nem egy-egy évvel mérik. Annál kevésbé lehet rövid időn belül dön­tésről beszélni, mert a szo­cialista országok, amelyek társadalmi rendszerükből fakadóan a majdani győze­lem feltételeivel rendelkez­nek —, történelmi hátrány­nyal indultak. Csaknem mindegyikük gazdaságilag elmaradott, vagy éppen na­gyon fejletlen volt. Ezen az alapon kellett elkezdeniük a munkát. Fő „konkurren- seink”, a fejlett tőkés or­szágok a mi indulásunkkor lényegesen fejlettebb iparral, sokrétű tudományos élettel rendelkeztek, megvolt a módjuk, hogy a tudományos eredményeket viszonylag gyorsan átvigyék a gyakor­latba, a termelésbe. Szép számú szakembergárdával rendelkeztek, nagy hagyo­mányú gyárakkal, jól mű­ködő, beruházóképes, sőt ter­jeszkedni akaró, agresszív tő­kével. A londoni Zimbabwe- konferencián létrejött a megállapodás a függetlensé­get előkészítő időszak lénye­ges kérdéseiről és pénteken megkezdődnek a tárgyalások a tűzszünetről. A kompro­misszumos megállapodás alapjául Kenneth Kaunda zambiai elnök javaslata szol­gált, amelyet múlt heti lon­doni látogatása alkalmával adott át a brit kormánynak és a Hazafias Frontnak. Lord Carrington külügy­miniszter és a Hazafias Front egyaránt teljes elégedettsé­Nyilvánvaló volt, hogy a szocialista országoknak be kell hozniuk a történelmi el­maradást, s mi több, még ma is ebben a folyamatban vannak: maradt mit behoz­ni a műszaki fejlettséget, a széleskörű szakértelmet és a beruházó erőt illetően. SZÜKSÉGÜNK VAN RÁ Kettős okból is arra törek­szenek a szocialista orszá­gok, hogy az emberiség hosszú, békés korszaknak in­dulhasson neki. Csak hábo­rúk nélkül, a nemzetközi együttműködés körülményei között lehet fejleszteni a ga-daságot és elérni a tör­ténelmi célokat. A másik, nem kevésbé nyomós ok a szocialista rendszerből fa­kad: ennek a társadalomnak nincs szüksége háborúra, el­lenkezőleg, a nemzetközi munkásmozgalom régi és ma is élő hagyománya a militarizmus elvetése. Szerencsére a gazdasági együttműködéshez megfelelő partnereket találunk a tőkés világban. A más rendszerű államoknak is szükségük van piacokra és ők is számba vet­ték a háború kockázatait. Ilyenformán a világgazdaság fő jellemvonása a különböző >Í9 gének adott hangot álmeg­állapodás felett, amely lehe­tővé teszi, hogy az értekez­let áttérjen az utolsó kér­désre, a tűzszünetre. Edison Zvogbo, a Hazafias Front szóvivője úgy fogalmazott hogy a megállapodással a konferencia „történelmet csi­nált hazánk számára”. A megállapodás lényege, hogy a választások előkészí­tését és a tűzszünet fenntar­tását kivette a törvénytelen rezsim polgári és katonai gé­pezetének kezéből és két ve­gyes bizottságra bízta. társadalmi rendszerű álla­mok fokozódó együttműkö­dése. így jött létre az eny­hülés, a nemzetközi, a kelet­nyugati együttműködés gaz­dasági alapja. Természetesen ehhez meg kellett teremteni — ugyan­csak kezdetben — bizonyos hátteret, kizárni annak lehe­tőségét, hogy a másik ol­dal erőszakkal fölszámol­hassa a fiatal szocialista rendszereket. Megfelelő ka­tonai erőre volt szükség. Hadd tegyük hozzá: a fegy­veres potenciál megterem­tése igen nagy erőfeszítése­ket követelt és követel —, ez is fékezte a szocialista or­szágok haladását a békés gazdasági élet fejlesztésében, építésében. A politikai enyhüléshez kapcsolódó gazdasági együttműködés folyamata nagy utat tett meg, e tekin­tetben mutat fel a békés egymás mellett élés a leg­több sikert. Vannak ugyan Nyugaton olyanok, akik ezt mondják: szűkítsük a gazda­sági együttműködést a szo­cialista államokkal, mert ezzel csak segítjük őket a történelmi versenyben. Való­jában azonban a másik fél­nél is fölülkerekedett a jó­zan megfontolás. Megmutat­kozott, hogy a gazdasági együttműködés nemzetközi méretekben valamennyi nép létszükséglete. TATÁR IMRE Verseny és enyhülés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents