Tolna Megyei Népújság, 1979. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

A NÉPÚJSÁG 1979. november 15. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) November 1-én nyitotta meg Pakson, a munkásműve­lődési központban dr. Buga László M. Szűcs Ilona festő­művész kiállítását. „M. Szűcs Ilona nem spekulatív mű­vész” — mondta megnyitójá­ban a SZOT-díjas ésBugáth- érmes orvos. „Azt festi, amit lát, de meglát mindent, ami az avatatlanok számára ti­tok. Az ezer színű dunántúli tájak és a festői témákban gazdag Dunakanyar festője.­Kiválasztották az első ma­gyar—finn koprodukció« filmalkotás két finn fősze­replőjét. Ez a legfontosabb eredménye annak a tíznapos utazásnak, amelyről most ér­kezett haza Zsombolyai Já­nos rendező és három mun­katársa. A leendő főszerep­lőket a Hamlet egyik ottani előadását látva, szemelte ki a rendező. ASko Sarkola, a svéd nyelvű Kis Színház mű­vészeti vezetője és vezető színésze, valamint Tom Wen­zel, a helsinki Svéd Színház tagja egyaránt megnyerte Zsombolyai János tetszését. Az elvi megállapondás értel­mében ők játsszák majd a finnországi nemzetközi lakó­Tallin ni A Magyar Rádió szinte valamennyi szerkesztőségét megmozgatja a Tallinni vá­rosnap című, egész napos program. Számos hazai vá­rosnap után — november 19- én — második alkalommal sugároz külföldről ilyen jel­legű műsort a rádió. A friss, ösztönös színkeverés, a puha, selymes tónusok és a kifejezőkészség természe­tes szellemessége művészeté­nek -fő jellemzői. Egyforma biztonsággal kezeli az olajat és az akvarellt.” Természeti képei mellett az idei fővárosi — októberben a Fényes Adolf-teremben mutatta be képeit — és pak­si kiállításán portrékkal is jelentkezett. Kiállítása no­vember 20-ig, naponta 12-től 20 óráig látható. GUTÁI ISTVÁN dalom — fordulatokban gaz­dag — eseményeit nyomon követő film férfi főszerepeit. Partnereik Esztergályos Ce­cília, Kiss Mari és Margittay Ági lesznek. A tárgyalásokon abban is megállapodtak, hogy meg­változtatják a film eredeti­leg tervezett címét, a „Finn vodka szódával”-t, Finn­országban ugyanis semmi­lyen formában nem reklá­mozzák az alkoholt. A film új, angol nyelvű címe: Duty free marriage. Ennek ma­gyar változata pedig, a „Vámmentes házasság” lesz. Két producer közös vállal­kozásaként Finnországban is megalakult a forgatócsoport. városnap A változatos tematikájú programban riportok, tudó­sítások, hangképek számol­nak be az észt főváros életé-, ről. Ez alkalomból irodalmi estet rendeznek Tallinn testvérvárosáról, Szolnokról. Az első magyar fényképkiállítás A fényképezést a múlt szá­zad harmincas éveiben a franciák találták fel, s on­nan hamarosan Európa- szerte elterjedt. Pesten 1860 körül 300 fényképész műkö­dött, számuk a nyolcvanas években jelentősen megnőtt. 1890 májusában már elég erősnek érezték magukat, hogy a pesti Műcsarnokban önálló kiállításon mutassák be „művészetük”-et, s így to­borozzanak új híveket a fo­tózásnak. A kiállítást a korabeli új­ságok, ' folyóiratok részlete­sen ismertették, s magas színvonalúnak ítélték. Anya­gából elsőnek két ereklye­számba menő daguerrotyp említendő. Ezeket New York­ban készítették, Kossuth 1851- es amerikai körútja alkal­mából. Az egyik őt ábrázolja, a másik kísérőjét, Pulszky Ferencet. .Másolatukat közöl­te a Vasárnapi Újság. Innen tudjuk, hogy mindkettő nél­külözte a korai fotósoknál szokásos mesterkélt beállí­tást, az arcvonások érdeke­sek, jellemzők. Rosty Pál földrajztudós, aki a szabadságharc leverése után Amerikába emigrált, 1857—58-ban az Orinoco vi­dékén és Mexikóban készí­tett kitűnő néprajzi felvéte­leit állította ki. (Ezeket ma a Szédhényi Könyvtár őrzi.) Téry Ödön orvos, a ma­gyar turistamozgalom egyik úttörője a miniszterelnökségi palota tetejéről és a Bazilika kupolájáról fényképezte az Újépületet, az Andrássy utat, a Lánchidat és a főváros töb­bi részletét. A legnagyobb méretű kép 85x112 cm nagyságban a ki­állítás egyik rendezőjét, Kneusel-Herdenliczke Arnold nyugalmazott testőrtisztet fe­hér lovon ábrázolta. A tájképek közül a legna­gyobb érdeklődést Déchy Mór alpinista utazó képei keltet­ték, amelyek a Kaukázus és az Erdélyi-Kárpátok leg­szebb vidékein készültek. Déchy 1884 és 1902 közt hét utazást tett a Kaukázusban ő rajzolta meg elsőnek a hegység megbízható, részle­tes térképét. A kiállításon számos tech­nikai újdonságot is bemutat­tak. Ilyen volt az üveglemez helyett akkor először gyár­tott, kis súlyú, könnyen ke­zelhető celluloidlemez. Az érdekes felvételeket a Műcsarnokban sokan tekin­tették meg és sokan kaptak kedvet ezáltal a fotózásra. V. M. Népművészeti (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvár városi mű­velődési központ és könyvtár november 15. és december 15. között népművészeti szabadegyetemet szervez. A szabadegyetem keretében a néprajz különböző tárgy­körében 6 előadásra kerül sor. Az előadásokat — ame­lyek minden alkalommal 18 órakor kezdődnek — f-ilm- és diavetítések, népzenei felvételek bemutatása, tánc­tanítás és táncház egészítik ki. (Sz. A.) TdMKOBCKflSI nPHBflfi Testvérlapunk, a Tam- bovszkaja Pravda közölte azt az értékelést, amelyet az SZKP Tambov megyei Bi­zottsága, a megyei tanács, a szakszervezetek megyei taná­csa, a Kömszomol megyei bizottsága hozott nyilvános­ságra az elmúlt kilenc hó­nap munkaverseny-eredmé- nyeiről. Az elmúlt kilenc hó­napban különösen jó ered­ményt • értek el a „Lenini úton” kolhoz tagjai a hús- és. tejtermelésben. A húster­melési és értékesítési tervü­ket 160, tejtermelési és -eladási tervüket pedig 114 százalékra teljesítették. A Sztarajurjevszkij járásbeli város környéki állami gazda­ság is hasonló jó eredmé­nyekkel büszkélkedhet. En­nek a gazdaságnak a dolgo­zói 23 százalékkal több húst termeltek és adtak el az ál­lamnak, mint a megelőző év azonos időszakában. Ezzel az eredménnyel 158 százalékra teljesítették a tervüket. Ugyancsak túlteljesítették tejtermelési és -értékesítési tervüket is, 18 százalékkal. Somotmi Néplap Sokan felelevenítik a fel- szabadulás három és fél év­tizeddel ezelőtti eseményeit mostanában a Szovjetunió­ban is. Közéjük tartozik Midhad Gajnyiszlamovics Muhamedzanov a Nagy Hon­védő Háború veteránja, aki jelenleg Ufóban él. Sokat gondol Kaposvárra az ufai veterán, hiszen any- nyi szép emléket őriz az emlékezetében. Sok jó em­bert is megismert itt. Az egyik család még egy képet is adott emlékbe Mihálynak — áhogy kedvesen hívták őt. M. G. Muhamedzanov 1946. januárjától májusáig állomá­sozott Kaposváron, festőként dolgozott az ezredklubban, sőt ott is lakott. Nagy örö­met jelentett neki, amikor megismerkedett azzal a ked­ves kaposvári családdal, és szabad idejében gyakran volt náluk. A három és fél évtized alatt elmosódott az írás a fénykép hátulján, s az em­lékezetében sincs már meg, hogyan is hívták őket. Egy kis rajz mutatja az ufai ve­terán levelében, körülbelül hol állt az ismerős kaposvári család háza: valmelyik sar­kon a Honvéd és a Damja­nich utca környékén. S hogy miért írt most Midhad Gajnyiszlamovics Muhamadzanov Ufából? Szeretné megtalálni ezt a kedves családot; kíváncsi rá, mint alakult sorsuk azóta, hogy elbúcsúztak. Különösen jól emlékszik arra, hogy amikor az ezrede hazakészült a Szovjetutnióba, még a pá­lyaudvarra is kikísérték, sőt jó házi kosztot is kapott tő­lük az útra. PETŐFI NÉPE Fellángolt az öröm a tisza- kécskei gimnazisták körében, amikor játékos formában is­merkedni kezdtek új büszke­ségükkel: az „MC—4000” el­nevezésű számítógéppel. Csak ámultak egyre, amikor kide­rült, hogy mit tud ez a bo­nyolult masina, hogy hány­féle művelet elvégzésére ké­pes. Angyal János igazgatótól és Zsufa Lajos matematika— fizika szakos tanártól meg­tudtuk, hogy a remek gépet a megyei tanácstól kapta a kécskei gimnázium arra a célra, hogy ezentúl ezzel is a fakultatív oktatásra való át­térés sikerét segítsék. A GAMF tanárainak s mű­szaki szakembereinek patro- nálása mellett két esztendőn keresztül szakkörben tanul­mányozzák a készüléket, s annak kezelését, majd a diá­kok harmadikos korukban már választott tantárgyként, az iskolai órákon folytatják számítástechnikai tanulmá­nyaikat. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Immár negyedik alkalom­mal rendezett orosz vacsora­estet a dunaújvárosi Arany Csillag Szálló. A szálloda éttermét az alkalomból orosz népi ihletésű dekorá­cióval díszítették fel. Nem hiányzott természetesen a grúz teát kínáló szamovár, az orosz konyhára jellemző gazdag zöldségbemutató sem. Az asztalokon gyertyák meleg fénye biztosított meg­hitt hangulatot a kitűnő ízekhez, az asztalok között pedig ukrán népviseletbe öl­tözött felszolgálók dolgoztak. Az Arany Csillag Szálló idei vacsoraestje — a meg­előzőekhez hasonlóan — jó­val több mint üzleti fogás. Az étterem személyzete már korábban azt a célt tűzte maga elé, hogy a hazai ét­kezési szokásokat helyes irányba igyekszik terelni. Az orosz vacsoraest is e tö­rekvések közül való. Dunántúlt napló Enyhén emelkedő út Pos­tavölgyben. Ezekben a per­cekben még közönséges föld­út, olyan, amiből szerte Pécs területén még mindig van vagy 100 kilométernyi. Fent a domboldalban, ahol az út egy határozott kanyarral észak felé fordul, szilárd burkolattal folytatódik ez a földút, amelyen most meg­elevenedik az élet. Ennek az útnak a felső szakaszát éppen egy eszten­deje csinálták meg. Az is kí­sérlet volt, mint a mostani, és bár nem túlzottan igény­bevett útról van szó, állapo- -tát látva nem nehéz kimon­dani: jól vizsgázott. Az előzményekről annyit, hogy a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán még 1975- ben készült egy tanulmány ezzel a címmel: „Olcsó he­lyi anyagok felhasználása az útépítésben Pécs város terü­letén.” Milyen olcsó anya­gokra gondoltak? A Hő­erőműben termelődő filter­pernyére (amelynek egy je­lentős része a BCM-ben ce­mentgyártási adalékanyag), a kozári kőbányában elfekvő apró szemcseszerkezetű med­dő kőzet, a BCM-ben mész- hidrátgyártásnál keletkező mésztartalmú, hulladékjel- legű melléktermék, homok és természetesed víz. Ezek meghatározott receptúra szerint összeszállított keveré­ke az a sötétszürke elegy, aminek a Postavölgyben tör­tént eldolgozását a bevezető­ben leírtuk. Az eljárás neve: pernye és mész kötőanyagú soványbeton, útalap. Az ösz- szetevőkből hiányzik a ce­ment. Ezt pótolja a mész, ami a pernyével együtt vi­szonylag lassan köt — ebben rejlik az az előnye, hogy az útátépítés színhelyén több napig is tárolható (nem úgy, mint a hagyományos beton, amely rövid idő alatt szik­laszilárdságúra keményedik) és bedolgozható. A költségek összevetéséből kitűnik, hogy ez a fajta út­építés — akár az egy négy­zetméterre, akár az egy köb­méterre eső költségeket néz­zük — a felébe sem kerül annak, amennyibe a ha­sonló vastagságú betonalap. Új színház Körmenden-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------­K örmenden az egykori Batthyány-kastélyban helyreállították a XIII. században épült lovardát és négyszázötven férőhelyes színházat alakítottak ki benne. Szabó Sándor festőművész képeit mutatják be Zalaeger­szegen, a Kisfaludy Stróbl-teremben november 15. és 29. között. „Vámmentes házasság” öreg ház M. Szűcs Ilona képei Pakson

Next

/
Thumbnails
Contents