Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

12 "NÉPÚJSÁG 1979. október 7. ,':'ü í: MAGAZIN MAGAZIN | 1 ' * MAGAZIN Jüüi ii MAGAZIN MAGAZIN JllSiiig k MAGAZIN «»r MAGAZIN '‘ÄPM W MAGAZIN ?:ÍI nr MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A horrorfilm jó üzletnek bizonyult Végső kétségbeesésében a rendőr géppisztolysoroza­tot adott le a támadó fiatal nő mellébe. De az nem hát­rált, éppen ellenkezőleg: a rendőr nyakára fonta tenye­rét, és lassan, de ellenállha­tatlan erővel megszorította. Mindez az egyik horrorfilm jelenete volt. A film, mely­nek címe „Zombie”, a rémü­let világában játszódik. Fő­szereplői holttestek, amelyek visszatérnek a Földre és ha­lálos hajtóvadászatot rendez­tek az élők után. „Ha már nincs hely a pokolban” — mondja George Romero ren­dező saját horrorfilmjéről —, „akkor a holtak visszatérnek a Földre.” Mégpedig a produ­cerek legnagyobb örömére, hiszen a „Zombie” csupán két és fél millió márkába került és már az eddig eltelt, rövid idő alatt a háromszorosát hoz­ta be. Cseppfolyósított gázok tárolására alkalmas gömb alakú tartályok egy kőolajfeldolgozó üzem szomszédságában. Napjainkban a legnagyobb cseppfolyósgáz-tartályok 2—3000 ezer köbméter befogadóképességűek Óriási gáztárolók A propán-bután-gáz né­hány évtizedes pályafutása alatt óriási népszerűségre tett szert világszerte. Segítsé­gével azok is részesülhetnek a nagy hőtartalmú, éghető gáz használatának „áldásai­ban”, akikhez nem ér el a gázvezeték-hálózat csőkígyója. Márpedig ma még ők vannak nagy többségben. A jól is­mert formájú alumínium gáz­palackba lefejtett propán- butánnal nincs különösebb gond. Annál nagyobb prob­lémát jelent a propán-bután- gáznak a földgáztisztító és ásványolaj-feldolgozó üzemek közelében való nagy mennyi­ségű tárolása. A tárolási gon­dokat az is sokasítja, hogy a termelés és a fogyasztás az év folyamán nem egyenletes, így az ingadozások kiegyenlí­tésére meglehetősen nagy tárolókapacitásról kell gon­doskodni. Még az a szerencse, hogy a propán-butánt viszonylag egyszerű módon, nyomással vagy hűtéssel cseppfolyósíta­ni lehet, így sokkal gazdasá­gosabban lehet tárolni, mint gáznemű halmazállapotban. A gyakorlatban a félig hűtött és a teljes egészében hűtött tárolási mód terjedt el, mind­két esetben jelentősen csök­kenthető a tartályok fal- vastagsága. Ha például 0 Cel­sius fokra hűtik le a propán- butánt, akkor 6 atmoszférás tartályokban tárolható 16 at­moszférás tartályok helyett. A hőmérsékletet tovább csökkentve a tárolótartályban belső túlnyomásra már nincs is szükség. Az így csepp­folyósított gáz szabadba ke­rülve nem párolog el spontán a nyomáscsökkenés hatásá­ra, hanem csak az odaju­tott hőmennyiség mértéké­nek megfelelően, ami bizton­ságtechnikai szempontból na­gyon kedvező. Ivóvíz a trópusi tengerekből? Elképesztően egyszerű eljá­rással lehetne ivóvizet nyerni száraz, forró éghajlatú parto­kon a tenger sós vizéből. Az eljáráshoz sekély „napmeden­cékre” van szükség, amelyek­ben a Nap sugarai fölmelegí­tik a tenger vizét, majd az egy nyomáscsökkentő beren­dezésben elpárolog. Napi egy köbméter ivóvíz ; előállításához mintegy 5000 négyzetméter vízfelületre van szükség. A Nap melege 60 és 80 C fők közötti hőmér­sékletre melegíti a sekély me­dencék vizét. Az eljárást a frankfurti (Maine) Battelle Intézet termikus technológia osztálya dolgozta ki. Ugyan­csak ennek az intézetnek a találmánya az a berendezés, amely ivóvízen kívül még elektromos árammal is képes ellátni kisebb trópusi telepü­léseket a fejlődő országokban. A vízlepárló egységhez csat­lakozik egy naperőmű, amely nagy teljesítményű kollekto­rokkal (napenergia-gyűjtő cellákkal) rendelkezik. Ezek 100 Celsius fok fölötti hő­mérsékletre hevítik a vizet, s a keletkező gőz egy kis gőz­turbinát hajt meg. Az általa megtermelt villamos energia a település hálózatát táplálja. . A naperőműben keletkező fö­lösleges hőmennyiség hőszi­vattyúk segítségével vissza­juttatható a „napmedencék­be”, s ott ismét hasznosítható. Jaj a soványaknak A biztonságos közlekedésért Hollywoodban azonban lé­nyegesen drágább horrorok is jövedelmezőnek bizonyultak: „A félelem mozija” — jósol­ja az amerikai Newsweek — „soha el ném apadó dollár­forrást jelent.” így aztán a filmvásznon egymást érik a gyilkoló hullák, a vérszívó óriás polipok, a húsevő óriás férgek és a telhetetlen vámpí­rók. A horrorüzlet éllovasa je­lenleg Ridley Scott tudomá­nyos-fantasztikus rémfilmje, az „Alien — egy idegen vi­lág szörnye”. Ebben a film­ben egy gyilkos szörnyeteg tá­madja meg az egyik űrállo­más legénységét. A bemutató után egy nap­pal már rekord forgalmat je­gyeztek fel a filmszínházak. „A közönségnek az ijedelem iránti vágya anyagi biztonsá­got jelent öreg napjaimra” — mondotta az „Alien” produ­cere, Gordon Carroll. Nos, a producer hamarosan nyugdíj­ba mehet: nemsokára el­készül az „Alien” második ré­sze is. Amint egy kéziratból ki­derül, Kasmír államban nem is olyan régen, 1896-ban a bí­róság még a testsúly alapján hozott ítéletet. Ahelyett, hogy hosszasan hallgatták volna az egyik és a másik fél érveit, a bíróság egy speciális mérlegre állította az alperest és a fel­perest és azt ítélték el, aki könnyebbnek mutatkozott. Az már nem állapítható meg a kéziratból, hogy meddig állt fenn Kasmírban ez a bünte­tési rendszer. Tolvajhála Százötven márkán és némi ékszeren kívül semmit sem zsákmányoltak azok a tolva­jok, akik betörtek egy aacheni családi házba. Vigasztalás- éppen „borkóstolót” tartot­tak a ház pincéjében. Amikor a háziak visszatértek, ször­nyű rendetlenség fogadta őket — no meg egy cetli, amin a következő állt: „Anyagilag nem érte meg, de remek bo­ruk van. Szeretettel, az Önök betörői.” A definíció művészete Egy, a családi pótlékkal foglalkozó kiadványban rend­kívül nehezen meghatározható dolgot sikerült definiálni az NSZK családi ügyekkel foglalkozó minisztériumának. A kiadványban többek között a következő olvasható: „Hogy melyik gyermek számít első, második, illetve harmadik gyermeknek, az az illető gyermek korától függ. Tehát a leg* idősebb az első gyermek, a második legidősebb a máso­dik, és így tovább.” — Még ezt a kadart kóstolja meg, mielőtt választ! (Nagy János rajza) A közlekedés veszélyes üzem. Világjelenség, hogy a járművek számának és se­bességének növekedése nyo­mán növekszik a közúti bal­esetek száma is. A balesetek számának a növekedése azonban az utóbbi években lelassult és ebben nagy sze­repe van az utak fejlesztésé­riek, a járművek és a jelző- berendezések korszerűsítésé­nek és műszaki vizsgálatuk­nak. De még sokat tehet a fegyelemnek, a türelemnek, az oktatásnak a hatékonyság-" növelése is. A nagyobb mér­tékben még csak most moto- rizálódő országok — köztük a miénk — számára előnyös az is, ha a nagy forgalmú államokban súlyos károk és áldozatok árán szerzett ta­pasztalatokat „készen” vehe­tik át. Az utak mentén a jelző­táblák akkor töltik be igazán szerepüket, ha szinte „meg­szólalnak”, ha az idegenek, sőt a közúti közlekedés sza­bályaiból soha vizsgát nem tett gyalogos is könnyen és egyértelműen értelmezheti. Ugyancsak nagy segítséget je­lentenek az autóvezetők szá­mára a sötétben — kívülről vagy belülről — megvilágí­tott jelzőtáblák. De ugyan­így fontos a járművek jó vi­lágítása, a jól beállított fényszóró. Sok balesetet akadályoz meg az is, ha az utakon tar­tósan járók köpenyét, ka­bátját fényvisszaverő priz­mákkal vagy csillogó mű­anyag csíkokkal látnák el. Közlekedés-műszaki újdon­ság az is, ahogy egyes orszá­gokban törekednek az autó­pályák jobb kihasználására. Reggelenként például a váro­sok felé, esténként az ellen­kező irányban túlzsúfoltak az utak. Ilyenkor az autó­Képiinkön: a feltűnő „cápa­fog” az autópályán pályák mindkét sávját a csúcsforgalom szerint irányít­ják, a kis ellenirányú forgal­mat pedig mellékutakra tere­lik. Belgiumban, Kanadában, az USA-ban, az NSZK-ban a sávok feletti jelzőlámpa szabja meg, hogy melyik sá­von, milyen irányba lehet ha­ladni. Súlyos veszélyhelyzetet te­remt, ha valaki rossz irány­ból halad rá az autópályára. Újfajta, autópályára festett forgalmi jelzéssel kísérletez­nék most az NSZK-ban. Wiesbadennél, a bischofshei- mi autópálya kimenő sávjára cápafogakra emlékeztető út­vonaljelző felfestést alkal­maztak, hogy megakadályoz­zák, hogy a gépkocsivezetők rossz irányból térjenek rá az autópályára. Ezen á helyen ugyanis az elmúlt években sok baleset történt. Ha az új­fajta jelzés beválik, az egész NSZK-ban bevezetik alkal­mazását. Tyúkmatuzsálem Irakban egy tyúk került az állatorvosok érdeklődésének középpontjába. Az állat állí­tólag szokatlanul magas élet­kort, 21 évet ért meg (a tyú­kok átlagos életkora 7 év), és még mindig kiváló egészség­nek örvend. A tojásrakást mindenesetre tíz évvel ezelőtt abbahagyta, és elhullatta vö­rösesbarna alsó tolláit, me­lyek helyett „ősz”, azaz fehér színű tollak nőttek. Különös kérdések — Ha a gyereket a gólya hozza — akkor eleve biztos, hogy jó repülő lesz? * — Ha valaki bosszút forral — ettől nagyobb lesz a gázszám­lája? — Mitévők legyünk — ha a munka akadályozza az álláshal­mozást? Az alábbi szavakból, betű­csoportokból — öt kivéte’é- vel — állítson össze egy ke­resztrejtvényt! Egy szót köny- nyítésül előre megadunk. Az öt megmaradt szóból a követ­kező vicc poénját állíthatja össze: Az ismert énekesnőnek azt mondja a fogorvosa, hogy nyissa ki a száját. A művész­nő kinyitja és erőlködik, hogy még jobban kitáthassa. — Jól van, hölgyem, nem kell jobban kinyitnia! — Nem? De hiszen a dok­tor úr bele akarja tenni a fogót. A doktor válasza a vicc poénja. Kétbetűsek: DE, EJ EL, EO, ET, ÉN, KR, LJ, LÓ, NE, Rí, RT, SA, TT. Hárorribetűsek: AGA, ÉDU, ILA, IVÓ, KAL, LED, MRT, ÓTA, PIP, REJ, TLÁ, ÚTI. Négybetűsek: ADÉL, ALUL, EKÉK, ÉREM, IGEN, ÍTÉL, KÁVÉ, KERT, KOMA, KO­VA, LELT, LÉVA, (ÓMEN). ötbetűsek: ALIDA, AVA- LA, AVATÓ, ÁRADÓ, BU- TIL, ERIKA, ÍROTT, IVARI, KÍVÜL, LATOR, LILÉK, POLIP, RUBIN, SZEME, TÁ­LAS, TÉTEL, ZIZEG. Hatbetűsek: ADALÉK, ANILIN, APASZT, EFEMER, ELVISZ, EMELET, ETILÉN, ÉTOLAJ, IDEGEN, ÍGÉRET, NEVETŐ, SLEMIL. Hétbetűsek: ÉDESÍTŐ, ÉLEZETT, IDEBENN, KÖ­VEZET, MARADOK, ÖKLE- LÉS, TERÍTÉS, TUDÓSÍTÁS, ÚTILAPU. Nyolcbetűsek: ALAKULAT, BETÉTLAP, KARALÁBÉ, LEVELEZŐ, NASIVASI, TA­LAJTAN, UBORKAFA, ÚJJÁÉPÍT. Megfejtésül beküldendő a vicc poénja, 1979. okt. 15-ig, a Megyei Művelődési Köz­pont Szekszárd, Pf. 15. 7101. címre. A levelezőlapra kérjük rá­írni: REJTVÉNY. A helyes megfejtést bekül­dők között 5 db könyvet sor­solunk ki. Az Iß79. szeptember 23-i keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Batyuba szedte rongyait a nyár, A pirosító kedvű, oda már.” Könyvjutalmat nyertek: Gergely Pál Lengyel, Petőfi u. 6. 7184; Kurdi Zsolt SZek- szárd, Wosinsky ltp. 10. 7100; Németh Ferencné Tamási, Jó­zsef A. u. 6. 7090; Petes Já- nosné Kapo&pula, Szabadság u. 2. 7251; Somfay Ferenc Tolna, Bajcsy-Zsilinszky u. 119. 7130. A könyveket a kiadóhivatal postán küldi el. SZEREK A hét karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents