Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-06 / 234. szám
A NÉPÚJSÁG 1979. október 6. Rokon majdnem az egész falu Űjiregben valamilyen atya- fiságban, rokonságban van majdnem mindenki mindenkivel. Több alapcsalád van: a Turcsányi, a Tősér, a Kaszab, az Agócs és a Csikós. Ezek mind sokgyerekes családok. A fiúk tovább vitték a családjuk nevét, a lányok „beolvadtak” más családokba. Agócs nevű család hét, Tősér pedig nyolc. Mondják, amikor még volt az Űj Életnek labdarúgócsapata, akkor öt Agócs gyerek kergette a bőrt a pályán újiregi színekben. A faluban hagy az összefogás. Mindenben együtt vannak. Társadalmi munkájuk lényegesen jobb, mint az anyaközségé. Különösen dicsérik a községben a Turcsányi Béla vezette kubikos brigádot. A brigád tagjai a Tamási Állami Gazdaságban dolgoznak, de otthon készek mindig a társadalmi munkára. Sokat segítettek a vízmű építésekor, de a járdák egy részében is benne van munkájuk. De nemcsak együtt dolgoznak, együtt ünnepelnek is. Bármilyen ünnepi megmozdulás, bál vagy egyéb legyen a faluban, ott van mindenki: idős, középkorú, fiatal és gyerek egyaránt. Röviden — Fiókkönyvtár a volt tsz-iro- da helyiségében. Nemrég költözött ide a fiókkönyvtár, amelynek könyvállománya jónak mondható. A fiatalok hordják is a könyvet olvasni, az idősebbek sajnos nemigen. — A körzeti orvos hetenként egyszer rendel Üjiregen, a régi tanácsházában kialakított rendelőben. Védőnőjük sincs helyben, Iregszemcséről jár* ki rendszeresen. * — Csak a főutca köves, a többibe földúton lehet bejutni. Jár. da is csak az utcák nyolcvan százalékában van. Az elkövetkezendő években útátépítésre, járdaépítésre kívánják összpontosítani erejüket az újiregiek. — Hatvanegy dolgozó és 39 nyugdíjas tsz-tag él a községben. A község többi lakója a Tamási, a Pélpusztai Állami Gazdaságban, tamási üzemeiben és Iregszem- csén talált munkát. — A lakosság 92 napilapot és 205 egyéb lapot igényel havonta a postától. A településen 120 rádió és 130 televízió található. A 208 takarékszövetkezeti tag az idei évben 300 ezer forint kölcsönt igényelt és vett fel. * A napokban kezdték meg egy 100 palackos gázcseretelep építését, mivel a régi már kicsinek bizonyult, ugyanis majdnem minden házban gáztűzhelyen főznek a háziasszonyok. Öltözködés - lakáskultúra Üjiregen nem. volt különösebb népviselet. Ma sincs. Helyesebben, ma a legújabb divat szerint öltöznek. Divatban mindig megelőzik Iregszemcsét is, pedig az a főútvonalon van, ők pedig kiesnek a forgalomból. Az eljáró dolgozók hozzák magukkal a legújabb divatot. Az iregszemcseiek állítják: városban sem divatoznak különbül, mint itt. Sokat adnak az újiregiek az öltözködésre és a lakás- kultúrára. A lakások tiszták, jól, célszerűen bútorozottak. A községre jellemző, az asz- szonyok elsősorban otthon, a háztartásban, a háztájiban dolgoznak, ezért nagy gondot fordítanak a lakásra, a lakáskultúrára is. A helység egyetlen kalapácsa ritkán csilingel az üllőn. Tóth Gyula bácsi 73 éves, tsz- nyugdíjas. Ezen a vidéken ő volt az egyetlen lópatkolo kovács. Ifjú korában állami méneket is patkóit. Jász lányt vett feleségül, letelepedett, s itt is maradt a csendes, nyugodt vidéken. A fronton is a kalapács volt a fegyvere. Itthon már szovjet lovakat patkóit, . a katonák dicsérték munkáját. Két fia nem vette át apja örökét. Esténként az asszonnyal kettesben, kár- tyázgatás közben beszélgetnek a „holt” mesterség szépségéről. A második kút — Jól van anya, te mint feleség álltái helyt, én meg másképp, de az egészet együtt egymást segítve végeztük. — Mint tanácstag, mit tud elmondani Antóni bácsi? — Ujireg fele Jászárokszál- lásról jött, mint munkás. Utak, járda, víz nem volt. 1966-ban bekötő utat kapottá település, a villanyt 1970-ben kapcsolták be, van üzletünk, óvodánk, buszjárat is naponta nyolcszor. A közel 200 család régi vágya a telefon kérdése. Az emberek nem tudnak segélykérést' sem lebonyolítani. A tanácsnak és a postának ezt meg kellene már végre oldani, hisz 500 ember érdeke ez. Antóni István 1976 óta nyugdíjas. A pihenés jól jön neki, de mint mondta, az aktív munka hiányzik. Mint julhászcsalád sarja, ma is ju- hászkodik. Szeretnek családostól kirándulni, utazgatni, világot látni. Megérdemlik. Megdolgoztak érte. Antóni István portáját mindenki ismeri, öt magát nehéz először szóra bírni. Egy gazdag életutat megjárt, tapasztalt mezőgazdasági és pártmunkás ember nemigen szeret magáról beszélni. — Pista bácsi, maguk is a jászokkal együtt jöttek a pusztára? ^ — Egyszerre, de nem együtt. Pest mellől juhászként szegődtünk ide a megyébe 1931-ben. Akkor én 12 éves, „pelyhes” voltam. Ger- jén az uradalomnál 200 juhhal dolgoztam. A felszabadulás után Tamásiba kerültem, ahol a tanácsi munkában, mint szervező dolgoztam, majd Miszlán a tsz-t vezettem. Állítólag jól, ezért kerültem 1965-ben az újiregi tsz élére. Többször keltünk hajnali két óra körül. Az állat- állományt nem érdekelte az akkori nehézség, azokat hajtani kellett, nem volt modernizáció. Azért 12,5 forintról 25 forintra sikerült a munkaegység-értéket feltornáznunk. Akkortájt kormos traktorral dolgoztunk, a Super gumis vontató luxus volt. 1450 ka- tasztrális holdon gazdálkodtunk 110 taggal. 1967-ben beléptünk a KAHIB tenyésztési társulatba. — Hallottuk, hogy itt annak idején egy komplexbrigád létezett. Tulajdonképpen mi is volt az? — No... igen. Létezett. Tudja, a kollektivizálás után sok Szántó Ferencné, az ÁFÉSZ körzeti ügyvezetője az újiregi ellátottságról így tájékoztatott bennünket: — Űjiregben egy-egy vegyesboltot, presszót, italboltot és vegyes felvásárló, egyben gázcsere-egységet működtetünk. Szövetkezeti taglétszámunk 50. Központunk a nagyságrendhez viszonyítva a napi élelmiszer-szükségletet és az alapvető ellátást biztosítja. A nyitva tartás a helyi igényekhez van igazítva. Boltunk forgalma éves szinten 2 millió forint, bár sajnos az is igaz, hogy nem sokkal marad el a presszó és az italbolt bevétele sem. ÁFÉSZ- egységünk tápárusítással is foglalkozik, ennek bevétele éves szinten 350 ezer forint. — Üzleteink korszerűtlenek, a nyolcvanas években felújítás és bővítés elé nézünk, a víz bekötésével büfét, illetve falatozót akarunk létrehozni. Sajnos az áruszállítás akadozik a bekötő út miatt, mert rossz idő esetén nem tudják az árut a boltig elvinni a teherkocsik. Közös erővel ezen feltétlen kellene segíteni. — A mai élet már más,' mint a miénk annak idején — szól közbe a feleség. — Nekünk meg kellett dolgozni azért, hogy amiben hiszünk, lássuk is azt. Az uram ’54 óta párttag, ’57 óta munkásőr majd párttitkár lett, s tanácstag még ma is. Minden gyermekünk társadalmi esküvőt kért, a családban 7 kommunista van... egy tagra jutó évi kereseti átlag 2000 forint volt, az egyesüléskor már elértük a 3200-at. — A családról is szólna Pista bácsi? — ...cselédsorban nőttem fel, tudtam mit vár tőlünk a demokrácia, s hogyan. A háború alatt nősültem, 5 gyerek apja vagyok. Feleségem is részben mozgalmi ember, már 1952-ben az MNDSZ- ben tevékenykedett, majd a nőtanácsban és a Vörös- keresztben. nézet uralkodott az emberekben. A szocialista embertípusnak másnak kell lennie, mint az átlagnak. Ebből a gondolatból indultunk ki. Bíztunk az olyan emberekben, akik után nem kellett szaladgálni, lesni őket, kérlelni a munkára. így 1970-ben 12 traktorossal ilyen szellemben állt ösz- sze a komplexbrigád, ök a tsz összes gépi munkáját fix fizetésért, premizálással végezték. Aztán rájöttünk mi is arra, hogy egységben az erő. 1973-ban egyesültünk az ireg- szemcsei Uj Élettel. Egy érdekes adatunkba kezdéskor az (regszemcsétől nyugatra fél óra járásnyira az úgynevezett Muth-puszta határában a régészek százával találtak tumuluso- kat. (Tumulus=domb, sírdomb). Ezek a római dombok időszámításunk kezdetén keletkeztek. (Még az Árpád-háziak korában, úgy a XIII. század tájékán betelepítették a nomád alán törzseket a Zagyva és a Tisza vidékére; ezek a jászok és a kunok.) Egy, az 1300-as években keletkezett nemesi okmány már említést tesz Muthról. A török idő alatt, mint királyi adomány szerepel: Donáth Miklós tulajdona. Az 1600-as években 15 portát számláltak. III. Ferdinánd a Zichy-örökösöknek adja át a pusztát, ezek után uradalmi cselédek lakják. A XIX. században zömmel „pápista” famíliák bírják, számuk 16. Lényegében az heghez tartozó Csehi-pusztával együtt említi a krónika. Az egykori cselédpusztán működött gőzgépes szeszgyár és kőre őrlő gőzmalom, az uradalom bérlőjének tulajdonában. Az 1930- as évek elején az Alföldről közel száz jász család települt a pusztára. Lényegében ekkortól számítható lakott területnek. A negyvenes években kapta mai nevét. Lélekszáma 497. Új házak A házak döntő többsége 1930 után épült. A felszabadulást követően is sok új lakóházat építettek. Az építési kedv az elmúlt években sem csökkent. 1970 óta 24 új, modern ház épült Üjiregen. Szeretnek itt élni az emberek. Büszkén mondják: Ujireg a megye egyetlen fejlődő társközsége. Battériás malacnevelő Újiregi magazinunkat irta: Szalai János, Pordán Jánosné és Tácsik Attila tudósító. A fényképeket Tácsik Attila készítette. Munkatársaink legközelebb, október 8-án, Závodra látogatnak. Nemrég adták át a tsz új battériás malacnevélőjét, amelyben kétszáz koca szaporulatát nevelik Fúrják a második kutat az újiregi törpevízműnél, amely előreláthatólag két- három hét múlva már üzemel. Ez lesz a törpevízmű tartalékkútja, és e kút vizére bővítik a sertéstelepet. Ma is juhászkodik Az izzó vas patkóvá alakul kalapácsa alatt — A forgalmunk évente i millió forint KERESKEDELEM lül . f §TTT ‘ ' ,5
