Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-06 / 234. szám

2 ^EPÜJSÄG 1979. október 6. ünnepi nagygyűlés az NDK megalaknlásának 30. évfordulóján A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken nagygyű­lést rendezett a Magyar Op­tikai, Művek Szakasits Árpád művelődési házában. A nagy­gyűlés elnökségében foglal­tak helyet: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, to­vábbá politikai, társadalmi életünk számos más vezetője, a főváros, a XII. kerület és a MOM dolgozó kollektívájá­nak képviselői. A Magyar Népköztársaság, s az NDK himnuszának el­hangzása után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte az ünnepi nagy­gyűlés résztvevőit, majd Óvá­ri Miklós mondott ünnepi be­szédet. Óvári Miklós beszédé — A szocialista országok nagy családjában, a világ ha­ladó, békeszerető erőinek so­rában a szocializmust építő magyar nép is együtt örül, együtt ünnepel a testvéri Né­met Demokratikus Köztársa­ság munkásaival, parasztjai­val, értelmiségével, mind­azokkal, akik megalkották, megőrizték, felvirágoztatták német földön az első szocia­lista államot. — A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a társadalmi szervezetek, egész népünk nevében e nagygyűlésünkről is forró, testvéri üdvözletün­ket, jókívánságainkat küld­jük a Német Szocialista Egy­ségpártnak, a Német Demok­ratikus Köztársaság államta­nácsának és kormányának, a Német Demokratikus Köztár­saság fejlett szocialista társa­dalmat építő népének. — A Szovjetunió Vörös Hadseregének és az antifa­siszta szövetség fegyveres erőinek győzelme nemcsak a hitleri fasizmus végét, hanem egy új kor ígéretét is jelen­tette. Az emberiség e remé­nyének valóra váltásában fon­tos állomás volt az első béke­szerető német munkás-pa­raszt állam létrejötte. — A harminc évvel ezelőtt létrejött Német Demokrati­kus Köztársaság ma erős szo­cialista állam. Szocialista, te­hát olyan népi állam, amely­nek társadalmi rendszerében a munkásosztályé a vezető szerep, amelyben minden ha-, talom a dolgozó népé, s amelynek középpontjában a dolgozó ember áll. Az antifa­siszta, demokratikus társa­dalmi átalakulás, majd a szo­cialista építőmunka élén kez­dettől fogva a Német Szo­cialista Egységpárt, a mun­kásosztály élcsapata állt. — A szövetséges, az igaz barát örömével állapíthatjuk meg: a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának három évtizedes mérlege a politikai, társadalmi, gazda­sági, tudományos és kulturá­lis élet minden területén ha­talmas eredményeket mutat. — Népünk széles körűen ismeri és nagyra értékeli a Német Demokratikus Köz­társaság népének, a szocia­lista építőmunkában elért ki­emelkedő sikereit, történel­mi vívmányait. — Megemlékezve az első német munkás-paraszt állam létrejöttéről és három évtize­des fejlődéséről, joggal álla­píthatjuk meg, hogy a szo­cialista Német Demokratikus Köztársaság léte megváltoz­tathatatlan realitás. — A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokrati­kus Köztársaság sokrétű kapcsolatai mindkét ország és mindkét nép javára gyü­mölcsözően fejlődnek. — Sokrétű kapcsolataink­ban meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szocia­lista Egységpárt elmélyült, elvtársi együttműködésének, a szocializmus építése és a nemzetközi helyzet - fontos kérdéseiről folyó rendszeres vélemény- és tapasztalatcse­rének. Ezért is kiemelkedő jeleritőségűek párt- és kor­mányküldöttségeink rendsze­res és kölcsönös látogatásai, amelyek együttműködésün­ket még szorosabbá, benső­ségesebbé teszik. — Néhány hónap múlva hazánkban is nevezetes év­fordulót ünnepiünk: felszá- badulásunk 35. évfordulójá­ról emlékezünk meg. Ugyan­ezekben a hónapokban készülünk pártunk soron lévő XII. kongresszusára is. Mindkét esemény minden bi­zonnyal kifejezi népünknek azt a szabad elhatározását, hogy munkájának eddigi eredményeire támaszkodva tovább haladjon előre a fej­lett szocialista társadalom építésének útján. Szocialista építőmunkánk eredményes folytatásához biztonságos nemzetközi hátteret jelent barátságunk, szövetségünk, internacionalista együttmű­ködésünk a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztár­sasággal és a többi szocialis­ta országgal. Ez volt és ma­rad erőnk biztonságunk és további fejlődésünk _egyik nélkülözhetetlen záloga — mondotta a többi között be­fejezésül Övári Miklós. A nagy tapssal fogadott be­széd után Rudolf Rossmeisl, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagyköve­te mondott beszédet. Rudolf Rossmeisl beszéde — A Német Demokratikus Köztársaság népe örömmel és büszkén tekinthet vissza a szocializmus építésének eddig megtett útjára — hangsúlyoz­ta a felszólaló. — Szoros szö­vetségben a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal és a többi - szocialista testvér- országgal ünnepli az első né­met rhunkás—paraszt állam megalakulásának 30. év­fordulóját. — Európa életében ma az NDK a stabilitás egyik ténye­zője. A szocialista nemet ál­lam 'igen komolyan veszi tör­ténelmi felelősségét, megala­kulása óta mélységes elköte­lezettje annak, hogy német földről soha többé ne indul­jon el háború. — A német munkás—pa­raszt állam 30 éves fennállá­sa alatt mindig számíthatott a Magyar Népköztársaság szo­lidaritására — emelte ki a nagykövet. — A szocialista Magyarország mindenkor kö­vetkezetesen kiállt a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismeréséért és szuverén jogainak védel­méért. Az 1977 márciusában Berlinben aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szi­lárd alapján dinamikusan fej­lődő kapcsolataink a jövőre is világos távlatot mutatnak. Mindkét ország népgazdasá­gának rendkívül fontos gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésünk, amelynek eredményeivel útón-útfélen találkozhatunk. — A* Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 30. évfordulóján hitet tesz a Szovjetunióhoz fűződő hűsé­ges és megbonthatatlan szö­vetsége mellett. A Szovjetuniónak a hitleri fasizmus felett, súlyos áldo­zatok árán kivívott győzelme adta meg népünknek a törté­nelmi újrakezdés lehetőségét. A Német Demokratikus Köz­társaság megerősíti, hogy el­szántan, szünet nélkül tevé­kenykedik a szocialista álla­mok testvéri közösségének egységük megbonthatatlansá- gának további erősítéséért és szilárdításáért. Optimizmus­sal, bizakodóan kezdjük meg a szocialista német állam, a Német Demokratikus Köztár­saság fejlődésének negyedik évtizedét — mondotta befeje­zésül Rudolf Rossmeisl. Ezt követően a magyar- országi német nemzetiségi művészegyüttes és a vasutas­szakszervezet Törekvés együt­tese adott műsort. Az ünnepi nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kiút az alagútból Péntek esti kommentárunk. Nem az alkotmány, nem is a választási'törvény hibáztat­ható Olaszországban a túlontúl gyakori kormányzati válsá- gokkért. Mostanában mégis egyre több politikus pedzi: bizo­nyos reformra szorul mind az alaptörvény, mind pedig a vá­lasztási rendszer. Persze, könnyebb fölfedni a nyilatkozók valós szándékait, ha az ember jobban szemügyre veszi politikai arculatukat. Egyáltalán nem meglepő, hogy az efféle véleményt főleg a ke­reszténydemokrácia jobbszárnyán elhelyezkedő képviselők és szenátorok szellőztetik. Azok, akik Aldo Moro meggyilkolása óta egyre nyíltabban szállnak szembe a volt pártelnök szelle­mi hagyatékával, annak is elsősorban azzal a vonatkozásával, amely az úgynevezett nemzeti szolidaritás politikáját ajánlja kivezető útként a szüntelenül ismétlődő zsákutcákból. Ez pedig nem más, mint — igaz, még Moro értelmezésé­ben is — .laza együttműködés a kommunistákkal, az ország valamennyi demokratikus erejével. Csakhogy a Moro által szorgalmazott párbeszéd a katolikusok és a marxisták között félbeszakadt. Közismert, hogy az OKP kivált a kabinetet tá­mogató parlamenti többségből. S az utóbbi hetek hecckampá­nya a hidegháborús időszak emlékeit idézi: a kommunisták­kal szemben a jobboldali olasz sajtó ismét fölvonultatja a leg­porosabb, idejét múlta érveket. Pedig Itáliában tartós és szilárd kormány csakis a kom­munisták támogatásával jöhet létre. Közhelynek számít, any- nyira igaz: az ország második legnagyobb pártját a júniusban tartott választások korábbiakhoz képest némileg kedvezőtle­nebb eredménye sem fosztotta meg attól a jogától, hogy az ország irányításában kellő felelősséggel részt vegyen. Ezt az igazságot sok félreérthető állásfoglalás és olykor heves viták után a szocialisták is elismerték. Nemrég Berlinguer és Craxi tizenegy órán át vitatta meg a két párt nézetkülönbségeit, s úgy tűnik, az álláspontok jelentős mértékben közeledtek egy­máshoz. Forró ősz — ezt is jó néhányszor leírtuk már Itália vo­natkozásában. Az idei munkabeszüntetések eddig még mére­teiben elmaradtak ugyan némely korábbi esztendőkhöz ké­pest, de a kormány és a szakszervezetek közötti vélemény- különbségek rendkívül élesek. A szakszervezetek — akárcsak az olasz kommunisták — végre hathatós intézkedéseket vár­nak az infláció ellen, a munkanélküliség riasztó mérvű növe­kedésének megállítására, a déli országrész fejlesztésére, az évek óta esedékes gazdasági és társadalmi reformok beveze­tésére. Ezeket a gyökeres változásokat azonban csakis széles ala­pokon, a demokratikus pártok támogatásával lehet megvaló­sítani. Akár az alkotmány, akár a választási rendszer reform­ja legfeljebb fölösleges újabb vitákat szülhet. Akik mégis ezt a megoldást sürgetik, a kaotikus állapotok fenntartása mel­lett kardoskodnak. Az olasz alagútból azonban éppen az ellen­kező irányban kínálkozik kiút. GYAPAY DÉNES A közel-keleti válság az ENSZ-közgyűlés előtt A közel-keleti válság volt az egyik témája csütörtökön az ENSZ-közgyűlés üléssza­ka keretében folytatott álta­lános politikai vitának. Libanon és Szaúd-Arábia külügyminisztere egyöntetűen követelte, hogy Izrael hala­déktalanul vessen véget ag- ressziós politikájának, ellen­kező esetben — mint figyel­meztettek — a válság továb­bi súlyosbodására kell számí­tani. Fuad Butrosz libanoni kül­ügyminiszter hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak nyo­mást kell gyakorolnia Izrael­re annak érdekében, hogy Tel Aviv vessen véget a Dél- Libanon elleni barbár akció­nak. Magyar-görög kapcsolatok Hazánk és a Görög Köztársaság kap so- latai gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt szárhóttevőei} fejlődtek az utóbbi években. Országaink viszonya rendezett, súrlódásmentes, a fejlődés megfelel kölcsö­nös érdekeinknek és összhangban van a hel­sinki-záróokmány szellemével. Politikai kapcsolataink a görög katonai diktatúra bukása után indultak fokozatos fejlődésnek. 1975 óta — miniszterhelyettesi szinten — rendszeressé váltak a külügymi- nisztériumi konzultációk. A görög külügy­miniszter 1976-ban tett látogatást Budapes­ten, amelyet Púja Frigyes 1977. évi athéni látogatása követett. 1979^ben Pozsgay Imre kulturális' miniszter tárgyalt a görög fő­városban, a görög kereskedelemügyi mi­niszter pedig ugyancsak ez évben folytatott megbeszéléseket magyar partnerével Bu­dapesten. Kölcsönösen került sor parlamen­ti delegációink és fővárosaink vezetőinek látogatására is. Országaink gazdasági kapcsolatai az utób­bi három esztendőben fejlődtek erőteljesen. Görögország gépipari termékeink egyik leg­kedvezőbb tőkés piaca. Áruforgalmunk az elmúlt 3 évben 37 millióról több mint 100 millió dollárra emelkedett. Közvetlen ex­portunk legnagyobb hányadát gépek, nyers­anyagok és félkész termékek, valamint me­zőgazdasági és élelmiszeripari cikkek te­szik ki. Gazdasági együttműködésünkben a leg­több lehetőséget a vállalati kooperációk és a közös vállalkozások kínálják. A közel­múltban létrejött kooperációk sorában kü- lö.nösen hasznosnak bizonyult az az együtt­működés, melynek keretében a Magyar Hajó- és Darugyár a pireusi kikötő fejlesz­téséhez szállít darurészegységeket. Említés­re méltó eredménye gazdasági együttmű­ködésünknek az a görög öntöde is, amely­nek berendezéseit a Kohászati Gyárépítő Vállalat szállította. A legutóbbi miniszteri szintű magyar—görög tárgyalások alkal­mával — magyar technológiák alapján, magyar gépekkel és görög nyersanyag fel- használásával — egyebek között fonodák, bőrkikészítő üzemek létrehozása került szó­ba. Lehetőség van hagyományos árucserénk bővítésére is. Jól bevált például az a 300 Ikarus autóbusz, amelyet tavaly vásároltak tőlünk: az athéni közlekedési vállalat a napokban ennek eredményeként rendelt újabb 200 Ikarus autóbuszt, valamint a járművek korszerű karbantartásához szük­séges garázs- és szervizberendezéseket is a MOGÜRT-től. Kulturális együttműködésünk alapja az 1977-ben aláírt egyezmény, ösztöndíjasaink kölcsönös cseréje — a korábbi évek gya­korlatával szemben — rendszeressé vált. Ugyancsak az utóbbi években három görög prózai színház járt Magyarországon. Több­ször vendégszerepeit Görögországban a Fő­városi Operettszínház társulata, és több íz­ben léptek fel görög koncertpódiumokon szimfonikus zenekaraink és muzsikus­szólistáink. A kulturális munkaterv alap­ján lehetőség van műemlékvédelmi és ré­gészeti együttműködésre is. Szerződéses kapcsolatainkban az idegen- forgalmi és a közúti szállítási egyezmények foglalnak el jelentős helyet. Megállapították a mezőgazdasági termékek új termelői árát A Minisztertanács felha­talmazása alapján a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter; az érdekelt főható­ságokkal és képviseleti szer­vekkel egyetértésben, minisz­teri rendeletben állapította meg a mezőgazdasági termé­nyek, állatok és állati termé­kek 1980. január 1-től érvé­nyes termelői árát, valamint a szemes és ipari takarmá­nyok új kereskedelmi árait. A rendeleteket a Magyar Köz­löny 1979. szeptember 29-i száma, a részletesebb szabá­lyokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hivatalos értesítőjének 19. száma közli. A mezőgazdasági termelői árak mintegy 11 százalékkal emelkednek. Ezen belül na­gyobb mértékű — 14 száza­lékos — az állat- és állati ter­mékárak emelkedése, kisebb mértékben — átlagosan 7 százalékkal — növekednek a termények árai. A főbb növényi termékek közül a búza ára mázsánként átlagosan 18 forinttal emel­kedik, ezen belül a javító mi­nőségű búza ára 30 forinttal, a szokvány búza ára 10 fo­rinttal nő. A kukorica fel- vásárlási ára 28 forinttal, a nagy olajtartalmú naprafor­góé 50 forinttal emelkedik. A zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási ára átlagosan 10 százalékkal lesz magasabb. Az állatok és állati termé­kek közül a hízó sertések és a vágómarhák kilogrammon­kénti felvásárlási alapára egyaránt 2,50 forinttal, a tej felvásárlási alapára pedig li­terenként 0,40 forinttal nő. A nagyüzemi pérmiumok rend­szere e cikkek körében to­vábbra is fennmarad, ezek összege is növekszik. Emel­kedik a vágójuh, a vágóba­romfi és a hal felvásárlási ára is. A hízott sertések átvételi súlyhatárai — mint azt már korábban . közölték — 1979. október 15-től csökkennek, s a jelenlegi felvásárlási árak december végéig változatla­nok maradnak. Az 1980. ja­nuár 1-től életbe lépő új fel- vásárlási árak ezekre a le­szállított súlyhatárokra ér­vényesek. A vágómarhák közül a hímivarú hízó marháknál — a gazdaságos takarmányozás és a piaci igények jobb kielé­gítése érdekében — 1980. ja­nuár 1-től degresszív árrend­szer lép életbe: az 570 kg bruttó súly ffeletti hízó mar­hákért, 3 Ft kg-mal alacso­nyabb felvásárlási árat fi­zetnek, mint az 570 kg súly alatti állatokért. Az állatokra és az állati termékekre, valamint a sze­mes takarmányokra és az új termésű zöldség-, gyümölcs- félékre megállapított új fel- vásárlási árak 1980. január 1- én, az egyéb növénytermesz­tési termékekre pedig 1980. július 1-én lépnek hatályba. A fehérjetakarmányok ár­növekedése mintegy 25—30 százalékos, a szemes takarmá­nyok nagykereskedelmi ára pedig olyan mértékben emel­kedik, mint ahogy a felvá­sárlási és az importárak nőt­tek. A kukorica ára 10 szá­zalékkal, az ipari abrakkeve­rékek (tápok) ára átlagosan 20 százalékkal lesz maga­sabb. A szemes takarmányok, fe­hérjetakarmányok és keve­rék takarmányok új nagy- és kiskereskedelmi ára 1980. ja­nuár 1-én lép életbe. Az ipari árak válto­zása miatt január 1- től növekszik a mezőgazda­ságban felhasznált termelő- eszközök ára. így például a mezőgazdasági gépek ára 23 —25 százalékkal, a műtrá­gyák ára 15 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 25 százalékkal emelkedik átla­gosan. Nő az építőanyagok, energia és energiahordozók, valamint a fatermékek ára is. Újból szabályozzák a me­zőgazdasági nagyüzemek be­ruházási, üzemviteli és pénzügyi rendszerét. A me­zőgazdasági termékek ter­melői árának emelése és a mezőgazdaságban fel­használt anyagok, termelő- eszközök árváltozása ki­egyenlítik-egymást, tehát az árintézkedések a mezőgazda- sági jövedelmeket a korábbi­akhoz képest csak akkor nö­velik, ha a költséggazdálko­dást, a hatékonyságot az üze­mek javítják. Az árváltozások a fogyasz­tói árakat, — a szabadpiaci cikkeket nem számítva — nem érintik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents