Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-05 / 233. szám
At^PÜJSÄG 1979. október 5. Dicséret Az egyéves Zsolti fel- állítgatta a szőnyegen a gumiáíllatkáit egymás mellé, s most diadalmasan mutat rájuk: — ö-ö-ö! Ami az ő megfogalmazásában ilyesmit jelenthet: — Ezt nézzétek! Mit szóltok hozzá? Mi mondjuk is: Jaj, de szép! Milyen ügyes vagy, kisfiam! A mi egyéves lurkónk majd kibújik az örömtől a bőréből. Bizonyára nem nagy teljesítmény ez ekkora gyerektől, nem is ezért dicsérjük. Csak azért, mert látjuk, hogy ezzel örömöt szerzünk neki. S nekünk is jó érzés, ha a gyerek örül. Mostanában mind többet olvasok arról, hogy bánjunk csínján a dicsérettel. Ha a gyerek csak a dolgát teszi, azért ugyan nem jár dicséret, hisz csak a kötelességét teljesítette. Okkal, móddal dicsérjünk, ha különleges indokunk van rá. A sűrű dicsérettel elka- patjuk a lurkókat. Ezek a nézetek a jutalmazással tévesztik össze a dicséret szerepét. Arra állnak ezek az aggodalmak. De azt hiszem, bátran dicsérhetjük gyermekeinket, ennek rossz visszahatása nemigen lesz. (Kivéve, ha zongorajátékát vagy rajzát agyondicsérjük, s ebből esetleg azt a következtetést vonja le, hogy ő különleges tehetség.) A dicséret nemcsak, hogy nem ártalmas, hanem terápiás szerepe is van. Régi pedagógiai módszer, hogy ha egy gyerekkel sok baj támad, és állandóan csak a szidás, büntetés záporozik rá, akor váltani kell, s következetesen keresni, hogy miért is lehetne megdicsérni a tanulót. Ilyen esetben többet ér a leckéztetésnél a pozitív érzelmek kiváltása, a dicséret. Mindennap okot kell találnunk rá, hogy megdicsérjük gyermekeinket. Ez növeli önbizalmukat. Elősegít a szülő és a gyerek, a tanár és tanítvány közötti harmonikus kapcsolatot. Miért ne dicsérnénk meg, ha szépen kitisztította a cipőjét, rendbe rakta a holmiját, megtanulta pontosan az orosz szavakat? Persze, mindez kötelessége. Jutalom nem jár érte, de miért ne ismerjük el a teljesítményét egy-két kedves szóval? Ha okot ad rá, fedd- jük is meg. Szoknyák és hosszak A divat meghatározója az új őszi-téli irányzatban a ruha hossza. Általában a térdet éppen takaró hosszúság lesz a jellegzetes, de mindig sok függ a ruha vonalvezetésétől, jellegétől. A modern — klasszikus tervezői elképzelések szerint fedik a térdet a szoknyák, a ruhák egyaránt. Az egyenes, szinte szűk szoknya vagy a csípőtől lefelé szűkülő mindig a legrövidebb, már csak azért is, hogy lépni lehessen benne. A rakott és húzott szoknyák hosz- sza változó: a térd alatt, vád- li felett, vagy lábikra közepén, takarva a lábikrát. Bokáig érő hossza főként az alkalmi ruhának lesz, miután a téli időszakban ez nem lenne egész napra célszerű. Rajzainkon ötféle jellegzetes divatszoknyát közlünk: 1-es: szűk, egyenes vonalú szoknya, épp hogy takarja a térdet. Elöl középen dupla szembehajtással. A vékony termetűek széles övét hordjanak hozzá, amelyen elöl a szoknya saját anyagából való megkötőt alkalmazhatunk. Más-más ruhához is hordhatjuk ígjr az övét, ha két lyukon keresztül cserélhetjük a megkötőt. 2- es modell: Tweedből, selyemből, jerseyből, egyaránt készülhet ez a derékban húzott szoknya; hossza a lábikra felett végződik. Csinos hozzá a medencecsontig érő kis kabátka. 3- as modell: Elöl letűzött és levasalt szabásokkal készült, féloldalas gombolású, posztószoknya. A kissé trapéz vonalhoz a csizma is jól illik, amelynek a felső részét a szoknya takarja. 4- es: csoportos rakásokkal készült szoknya, amely a lábikrát felezi; hozzá divatos a bokáig érő magascipő. A szoknyán elöl középen és kétoldalt vannak a csoportos rakások elhelyezve, csinos és praktikus a bevágott zseb is. 5- ös modell: Hosszú, bokáig érő szoknya, jerseyből, fényes selyemből vagy masnicsokorral a derékon asz- szimetrikus ún. „vízesés” szabással. SPORTOS REGGELI Hozzávalók: (2 személy részére) 20 dkg darált sertéshús, 1 tojás, 1 evőkanál liszt, 1 apróra vágott vöröshagyma, só, bors, kevés mustár, 1 kávéskanál paradicsomvelő, 8 dkg sajt, 1 nagy fej paradicsom, 2 szelet sajt, 2 zsemle. A húst, tojást, lisztet, hagymát és az ízesítőket egymással jól összekeverjük. A sajtot apró kockákra vágjuk és a masszához keverjük. A zsömléket kettévágjuk, a húsmasszával megkenjük és előmelegített sütőben, vagy grillsütőben 8—10 percig átsütjük. Majd a paprikát felkarikáz- zuk, a paradicsomot felszeleteljük és a két szelet sajtot átlósan félbe vágjuk. A zsömléket a sütőből kivéve paprikával, paradicsommal és sajtszelettel megrakjuk, majd ismét sütőbe rakjuk. Addig sütjük, amíg a sajt olvadni kezd. TÖLTÖTT PARADICSOM Hozzávalók (8 személynek): 8 nagy paradicsom, fél kávéskanál bors, negyed kávéskanál hagymapor, 1 késhegy- ni fokhagymapor, 2 dl tejfel, 3 tojás sárgája, 30 dkg szemelt kukorica (dobozos), apró vágott petrezselyem. A paradicsomot megmossuk és lecsöpögtetjük. A tetejénél levágjuk és belsejét kis kávéskanállal óvatosan kiszedjük. Sót, borsot, hagymaport, fokhagymaport összekeverjük és a paradicsomba szórjuk. Majd a paradicsomokat nyílással lefelé kb. 20 percig pihentetjük. Közben a tejfelt a tojássárgájával egy táíacskában elkeverjük. Kevés olajat is csepegtetünk bele. Er,ős lángon, állandó keverés mellett addig melegítjük, amíg a tejföl krémszerűvé válik. A kukoricaszemeket levéből kivéve jól lecsöpögtetjük és a tejfeles krémmel összekeverjük. A paradicsom belsejébe töltjük. Majd alufóliába tesszük és sütőben 15—20 percig sütjük. Végül petrezselyemmel megszórjuk. Igen ízletes csemege. ; ■— Megváltozott erőviszonyok Múltból hozott örökségként a köztudatban sokáig úgy rögződött, hogy a férfi a családfő, hiszen ő a családfenntartó, ő jelenti minden esetben az anyagi biztonságot, a megélhetést, ő teszi lehetővé a család további anyagi gyarapodását. Régen, a paraszt- és kereskedő családokban az asszonyok például csaknem kizárólag családtagként, mint segítőtársak dolgoztak. Ennek következtében szinte természetesnek tűnt, hogy kevés kivétellel mindig a férfi döntött, miként kezeljék a családi kasz- szát, mire költsenek és mire ne. De ez az anyagi alapokon nyugvó „döntési jog’’ kiterjedt a családban esetleg felmerülő vitás kérdések elbírálására éppúgy, mint a házon belüli munkamegosztásra is. A családi erőviszonyok az utóbbi évtizedekben azonban erősen változni kezdtek. A nők számára lehetővé vált a tanulás, szakmunkások lettek, gimnáziumot végeztek, egyetemi diplomát szereztek. A nők tehát nem csak a munkahelyükön szakmailag, hanem otthon, mint keresők is egyenlő partnerek lettek a férjükkel. De előfordul az is, hogy az asszony magasabb munkakörbe vagy beosztásba kerül, mint a férje és így többet is keres. ..A mérleg serpenyője tehát megbillent, oda az eddig misztifikált „családfő” fogalom. Ezek a változások természetesen óhatalanul konfliktusokhoz vezethetnek. Ha az asszony többet dolgozik, vagy felelősebb beosztásban van, megváltozik például a család megszokott életritmusa, időbeosztása és étkezési rendje. Ez pedig azt jelenti, hogy a férjre több munka hárul otthon. Előfordulhat azonban, hogy az a férj, aki készséggel segített a házimunkában, amíg „családfőnek” érezte magát, a megváltozott körülmények között hirtelen sértetté válik, lealázónak tartja a házimunkát, mivel úgy véli, a kiszolgáltatottsága kényszerítette a konyhába. Ha a feleség vezető beosztásba kerül, a munkája természetesen több időt vesz igénybe, kevesebbet tartózkodik otthon, esetleg haza is visz munkát, ezért a férj — ha nem tudja hasznosan elfoglalni magát, vagy valóban nem egyenrangú, megértő társa feleségének — először unatkozni kezd, mellő- zöttnek érzi magát, majd később ez a belső nyugtalanság életet keserítő féltékenységgé fajulhat. Űj helyzet adódott tehát. Egyre szaporodnak azok a családok, ahol az asszonyok teszik le otthon a vaskosabb fizetési borítékot. A férjek ebbe azonban nem mindig nyugszanak bele, hiszen „családfői” tekintélyüket érzik veszélyeztetve. Ezért mindenáron „bizonyítani” akarnak, be akarják hozni a lemaradást és infarktust kergető, éjszakába nyúló különmunkákat vállalnak, hogy legalább annyit, de lehetőleg többet keressenek, mint a feleségük. Ennek azonban csak a család látja kárát, mivel ebben a túlfeszített igyekezetben a férfi fizikailag és idegileg szinte teljesen felőrlődik. A kérdés tehát adott. Miként oldja fel az asszony a férje feszültségét, s bizonyítsa be, hogy egyenlő partnernek tekinti, s nem él vissza azzal, hogy több a fizetése vagy magasabb az órabére, s ezért elvben övé lehetne a döntés joga minden lényeges családi kérdésben. ÁGH TIHAMÉR A huszadik század embere ismét kezdi felfedezni és hasznosítani a természet ajándékait. A gyógyszeripar például a kémiai megoldások helyett megint előnyben részesíti a természetes alapanyagokat. Hazánk természeti és éghajlati adottságai lehetővé teszik, hogy a gyógynövények fellelhetők és termeszthetők legyenek az ország szinte minden részében. Harminc esztendeje alakult a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat, ez idő alatt hússzor nyerte el a Kiváló Vállalat címet. Az ÁFÉSZ-ektől és a termelő- szövetkezetektől évente tizenötezer tonna gyógynövényt vásárol a vállalat, s ipari üzemei látják el a gyógyszergyárakat, a konzervipart, a kis- és nagykereskedelmet, gyógynövénytermesztésünk felét a tőkés nyugati országok piacain értékesítik. Hazánkban hozzávetőlegesen háromszázféle gyógy- fűszer- és illóolaj-növényt dolgoznak fel, illetve használnak alapanyagként. • Ezek közül legismertebb az anyarozs, az ánizs, a borsmenta, az édeskömény, a fehérmustár, a gyűszűvirág, a kamilla, a majoránna, a mák, illetve mákgubó és a sáfrányos szek- lice. Somogy és Borsod adja a legtöbb vadon termő gyógynövényt, termesztésükkel pedig leginkább Csongrád, Békés, Hajdú, Bács, Tolna és Baranya megyében foglalkoznak. • A Herbária boltjait megtalálhatjuk az ország szinte minden pontján, Budapesten kívül például Pécsett, Sopronban, Győrött, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, s nemrégiben nyitottak új üzletet Zalaegerszegen és Veszprémben. Legkeresettebbek ezekben az üzletekben a régi magyar konyha fűszerei, valamint a gyógyteák, melyek között találhatunk fogyasztó, és nikotinéhséget csökkentő hatásút éppúgy, mint nyugtató vagy étvágygerjesztő teakeveréket. A vállalat korszerűen gépesített és felszerelt. Budaörsi úti üzemében gyógyször- pöket is készítenek. Érrendszeri megbetegedésekre, magas vérnyomásra és cukor- betegségre kedvező gyógyhatású üdítő ital például a Vi- ronia és a Diviroma szörp. Védőitalként bányákban és nehézipari üzemekben — C- vitámin tartalmú Csipkeszörpöt is adnak már a dolgozóknak. Ez az ital az öregkorban állandó, jó közérzetet biztosít. Az utóbbi hónapokban hosszú sorok álltak a Herbá- ria-üzletek előtt, amikor a régen várt Bánfi-hajszeszt kezdték árusítani. Február óta eddig egymillió üveggel adtak el, s már külföldi cégek is érdeklődnek i^Jinta. A jövőben évente 15—20 millió üvegbe tölthetnek majd hajszeszt. Valóban megszünteti-e a kopaszságot és serkenti-e a hajhagymákat az új találmány? Reklamáció eddig nem érkezett a Herbáriához, de annál több köszönő levél. Á. T. A Herbária szakfizleteiben mindig nagy a forgalom Teák, szörpök, főszerek Gyógynövények reneszánsza Reggelire
