Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-05 / 233. szám
2 KÉPÚJSÁG 1979. október 5. Púja Frigyes felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) Magyarország változatlanul megkülönböztetett figyelmet szentel az európai béke és biztonság megszilárdításának és az együttműködés elmélyítésének. A fejlődés iránya egészében véve kedvező. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a helsinki záróokmány még következetesebb végrehajtása nagyban hozzájárulna az európai és az egész nemzetközi helyzet további javulásához. — Kormányom nagy várakozással tekint az 1980. évi madridi tanácskozás elé. Értékeljük á tanácskozás előkészítésére tett erőfeszítéseket. Nézetünk az, hogy a találkozó akkor segíti elő az európai enyhülés és a biztonság. valamint az összeurópai együttműködés fejlesztésének ügyét, ha alkotó, konstruktív légkörben zajlik le, ha azon a záróokmány minden elvét egyenlő A nemzetközi béke és biztonság megőrzése, az egész emberiség jövője szempontjából alapvető fontosságot tulajdonítunk a leszerelésnek. Ez a magyarázata annak, hogy aktívan kivesszük részünket a különböző fórumokon folyó leszerelési tárgyalásokból és a bilaterális találkozókon is igyekszünk elősegíteni azok eredményességét. Amellett, hogy teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió, a sgocialista közösség országainak leszerelési javaslatait, készek vagyunk minden más indítvány megvizsgálására is. Kormányom melegen üdvözölte a második SALT- megállapodás aláírását. A szerződés aláírásának és mielőbbi hatályba lépésének a jelentősége — a nemzetközi légkörre gyakorolt pozitív hatásán túl — elsősorban abban áll, hogy megteremti az alapot az újabb előrehaladásra, a stratégiai fegyverzet további korlátozására, majd csökkentésére. Meggyőződésünk, hogy a genfi leszerelési bizottságban is előbbre lehetne jutni több kérdésben, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés problémakörében. Megfelelő alapul szolgálnak ehhez a szocialista országok javaslatai. Határozott álláspontunk, hogy gátat kell emelni az új tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztésének. Kormányom Míg szerte Németországban a demokratikus erők az egységes, demokratikus és békeszerető állam megteremtésén munkálkodtak, a nyugati megszállók a szó szoros értelmében megparancsolták az általuk pozíciókba ültetett német politikusoknak, hogy dolgozzák ki egy különállam alkotmányát. Ezt a „kommunizmus visszaszorításának bástyájául” szánták, a Marshall-terv keretében óriási támogatásban részesítették, a potsdami döntések el- szabotálásával pedig még azt is lehetővé tettéi, hogy a nagy német monopóliumok, konszernek második világháborús nyereségének jó része is visszakerüljön a svájci bankokból és más külföldi rejtekhelyekről. így aztán a gazdasági helyzet ugrásszerűen megjavult a nyugati övezetekben: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek erős németországi bázisra volt szüksége szovjetelle-. nes politikájához. Készen álltak már a tervek a nyugatnémet hadsereg megteremtésére: a Pentagon félmilliós német hadsereggel és a Wehrmacht-tisztek második világháborús keleti fronton szerzett tapasztalataival számolt. Az új háború előkészületeivel párhuzamosan folyt a nyugatnémet különállam megteremtésének előkészítésúllyal- alkalmazzák és kerülik a terméketlen vitákat. Lényegesnek tartjuk, hogy erősítsük a bizalmat a helsinki értekezlet résztvevői között és előrelépjünk a katonai enyhülés terén. Ebben a szellemben és ezzel a céllal dolgozta ki a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága ez év májusi budapesti ülésén javaslatát arról, hogy a bizalom erősítésére irányuló gyakorlati intézkedések megbeszélésére még 1979-ben üljön össze az érdekelt államok politikai szintű konferenciája. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága megbízásából a helsinki értekezlet résztvevőihez Magyarország juttatta el ezt a nagyfontosságú javaslatot. Elutasító állásfoglalást eddig nem tapasztaltunk, néhány állam támogatólag nyilatkozott. Várjuk a többi érintett ország kedvező reagálását, javaslatát is. üdvözli a radiológiai fegyverek eltiltására irányuló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által külön-külön beterjesztett nemzetközi egyezménytervezetet. A magyar küldöttség reméli, hogy a második SALT-megállapodás a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokra is kedvező hatást gyakorol. Itt még nem sikerült érvényre juttatni azokat az alapvető elveket, amelyek lehetővé tették a SALT- megállapodás létrejöttét. A szocialista országok még nem kaptak érdemi választ sem az 1978. júniusában benyújtott átfogó javaslatukra, sem az ez év júniusában tett részjavaslatukra, pedig az tartalmazza a NATO-ál- lamok 1978 decemberi részjavaslatának számos elemét is. A NATO-államok arra sem hajlandók, hogy a tárgyalások időtartamára az érintett - haderők létszámát befagyasszák. Mindez azt bizonyítja, hogy a NATO- országok nem tartják szem előtt az egyenlő biztonság elvét, és egyoldalú előnyöket akarnak kicsikarni. Az ENSZ közgyűlésének most folyó ülésszakától mi azt várjuk, hogy megfelelő határozatokat hoz a leszerelési folyamat előmozdítására, . a konkrét kérdésekről folyó tárgyalások gyorsítására, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása se. Konrad Adenauer és elvbarátai, akik készségesen álltak az amerikai, angol és francia parancsnokság rendelkezésére, úgy vélték, hogy a következő háború után azok a területek is az új állam részei lehetnek majd, amelyekre akkor nem terjedt ki a befolyásuk. És itt nemcsak a szovjet övezetre gondoltak, hanem a potsdami döntések nyomán Lengyelországhoz és a Szovjetunióhoz jutott területekre is: Mások viszont, bár anti- kommunizmusban nem maradtak el az egykori kölni polgármester mögött, reálisabban látták a helyzetet: attól tartottak, ha engedelmeskednek, az utókor őket teheti majd felelőssé az ország kettészakadásáért. A tartományi miniszterelnökök Frankfurtba összehívott konferenciáján éppen ezért erős ellenállás mutatkozott egy „alkotmányozó gyűlés” összehívása tekintetében. A Washington irányította nyugat-németországi politika végül is elérte célját. Röviddel a NATO létrehozása után megalakult az új nyugatnémet állam, amelynek első kancellárja az az Adenauer lett, akit csupán saját szavazatával választottak meg erre a tisztségre. A nyugatiak által kidolgozott megszállási statútum szerint ez a kormány, mindenekelőtt a megás az enyhülés katonai térre történő kiterjesztése érdekében. A magyar küldöttség üdvözli az ebben a szellemben fogant csehszlovák javaslatot, amely nyilatkozat elfogadását irányozza elő a leszereléssel kapcsolatos nemzetközi együttműködésről. — E fórumon egyesek évek óta szónokolnak a he- gemonizmus ellen. Kormányom álláspontja világos: mi ellene voltunk és vagyunk a hegemóniára, az Nyugtalansággal tölt el bennünket, hogy a délkeletázsiai térségben ismét feszültté vált a helyzet. Ennek alapvető oka a kínai vezetés hege- monisztikus, expanzionista politikája, amely a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni fegyveres agressziótól sem riad vissza. Szerepet játszott a veszélyes helyzet kialakulásában az a magatartás is, amelyet a fejlett tőkés országok egyes politikusai tanúsítottak, és amelyet nehéz nem az agresszor bátorításaként felfogni. Igen sajnálatos, hogy számos ország — tartva a kínai vezetés kiszámíthatatlan reakciójától — semleges pozíciót foglalt el ebben a nagyon is határozott kiállást követelő ügyben. Teljesen világos, hogy a kínai vezetők agresszív politikája, fegyveres támadása Vietnam ellen, újabb kínai „büntetőakció” kilátásba helyezése, a kínai vezetés szüntelen politikai nyomása és beavatkozása a Vietnami Szocialista Köztársaság, Laosz és Kambodzsa belső ügyeibe, nemcsak Indokína békéjét fenyegeti, hanem általában a nemzetközi békét és biztonságot is. A kambodzsai nép egyetlen és törvényes képviselőjének, a tényleges hatalmat gyakorló Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácsnak általános nemzetközi elismerése jelentős mértékben hozzájárulna a sokat szenvedett kambodzsai nép felemelkedéséhez, a térség országainak békés, jószomszédi kapcsolataihoz és együttműködésük előmozdításához. Kormányom határozott álláspontja, hogy az ENSZ-ben és valamennyi nemzetközi szervezetben a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács képviselőinek el kell foglalniuk az őket megillető, jogos helyüket. Az utóbbi években jelentős változás ment végbe a Közép- Keleten. Afganisztánban győszállóknak volt felelős, s a Szövetségi Főtanács bármikor feloszlathatta. Mire megszületett a nyugatnémet különállam, végrehajtották Berlin kettészakítá- sát is. A célt Ernst Reuter akkori nyugat-berlini kormányzó polgármester így fogalmazta meg: „Bonn szerepe az, hogy kapu legyen Kelet felé és Nyugat-Berlinnek kilincsnek kell lennie, amelynek segítségével e kaput Kelet felé ki lehet tárni...” Nos, „a Kelet”, amelyet e kapu felől elözönlés fenyegetett, nem maradt tétlen. Széles körű népmozgalom bontakozott ki Németország egysége és egy igazságos béke- szerződés mellett. Népszavazást tartottak, amelynek során megválasztották a 3. Német Népi Kongresszus küldötteit. Az általános és titkos választásokat a nyugati zónákban betiltották, az aláírásgyűjtési kampány során azonban milliók álltak ki az ügy mellett. Ilyen módon jött létre az a német néptanács, amely megbízatását valóban a néptől kapta és amely — kimondva a Német Demokratikus Köztársaság megalakulását — ideiglenes népi kamarává, az új állam parlamentjévé lett. Az első ülésén elfogadott kérést, mely szerint a szovjet kormány a zóna igazgatását adja át a német demokratikus szerveknek, telegyeduralomra való törekvésnek bárhol is tapasztalható az. Éppen ebből kiindulva egyetértünk azzal, hogy az ülésszak napirendjére tűzte a nemzetközi kapcsolatokban a hegemonizmus megengedhetetlenségére vonatkozó szovjet javaslatot. Bizonyos, hogy ennek a javaslatnak a megtárgyalása és elfogadása hozzájárul a nemzetközi légkör javításához1 és megmutatja, hogy kik szállnak valóban szembe a hegemonizmussal. zött a népi forradalom, de harcot kell vívnia az ellenforradalmárokkal és az őket segítő külföldi erőkkel. Kormányom szolidáris az afgán forradalommal és mellette áll nehéz harcában. Napjaink eseményei azt mutatják, hogy Latin-Ameri- ka országai mind aktívabban vesznek részt a függőségtől mentes, demokratikus politikai és gazdasági fejlődésért folyó harcban. Üdvözöljük a nicaraguai demokratikus fordulatot és elítéljük azokat a mesterkedéseket, amelyeknek célja az, hogy a nép érdekeivel ellentétes megoldásokat erőltessenek erre az országra. A sokat szenvedett nicaraugai nép maga döntse el, hogy milyen úton akar járni. A magyar kormány változatlanul szolidáris az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, az igazságos és tartós közel-keleti rendezésért harcoló arab népekkel. A tartós és igazságos rendezés csak az összes érdekelt fél — köztük a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet — egyenjogú részvételével teremthető meg és ennek során biztosítani kell a Palesztinái arab nép önálló állam alapítására való jogát is. Az el nem kötelezett mozgalomnak a közelmúltban Havannában lezajlott csúcsértekezlete hűen tükrözte azt a fontos szerepet, amelyet a mozgalom a nemzeközi politika alakításában játszik. Az állam- és kormányfők e találkozója — hagyományait folytatva — ezúttal is szót emelt az imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolonializmus, a fajüldözés ellen, és a leszerelés mellett. A magyar kormány támogatja az el nem kötelezett mozgalom igazságos törekvéseit és egyetért a havannai deklaráció mondanivalójának lényegével -r- mondotta Púja Frigyes. jesítették. Szuverén, független állam alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság létrejöttével. Otto Grotewohl, az első miniszterelnök bemutatkozó beszédében hangsúlyozta: „Tudatában vagyunk annak, hogy rengeteget kell dolgozni, ha helyre akarjuk állítani a német nép jó hírnevét a világban ... Minden haladó erőnek egységben kell gondoskodnia arról, hogy a német imperializmus hódítási törekvéseivel soha többé ne pusztíthassa el a német nép létalapját.” Az NDK megalakulását a világ békeszerető erői úgy üdvözölték, mint döntő lépést a komoly veszélyektől fenyegetett európai béke megőrzéséért. A szovjet kormány üdvözlő távirata hangoztatta: „A békeszerető NDK megalapítása fordulópont Európa történetében. Nem kétséges, hogy egy békeszerető, demokratikus német állam létezése a békeszerető Szovjetunió fennállása mellett kizárja egy új háború lehetőségét Európában, véget vet az európai vérontásnak...” Ez az értékelés helyesnek bizonyult. Az NDK fejlődése, léte, alapvető tényezője volt annak is, hogy az adenaueri elképzelések kudarcot vallottak és hogy a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos politikai életében ma azoké a meghatározó szó. akik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését vallják. PINTÉR ISTVÁN A LESZERELÉS ALAPVETŐ FONTOSSÁGÉ Fordulópont Európa történetében (3.) Kizárja egy új európai háború lehetőségét A NEMZETKÖZI BÉKE VÉDELMÉBEN Leonyid Brezsnyev az NDK-ba érkezett (Folytatás az 1. oldalról) aki a repülőtéren csatlakozott a delegációhoz. A szovjet küldöttségnek Erich Honecker mutatta be az NDK párt- és állami vezetőit, akik között volt Willi Stoph, a minisztertanács elnöke, Horst Sindermann, a Népi Kamara elnökségének elnöke, az NSZEP Politikai Bizottságának többi tagja és póttagja, valamint az NDK politikai, társadalmi életének sok más vezető személyisége is. Felcsendült a két ország himnusza, közben 21 díszlövés adta hírül a Szovjetunió államfőjének Berlinbe érkezését. Az NDK nemzeti néphadserege díszegységének parancsnoka jelentést tett Leonyid Brezsnyevnek, aki főhajtással tisztelgett az NDK állami zászlaja előtt, majd — Erich Honecker társaságában — ellépett a szárazföldi és légierők, valamint a haditengerészet katonáiból álló díszegység arcvonala előtt. Bensőséges hangulatú mozzanata volt a repülőtéri fogadtatásnak, amikor Leonyid Brezsnyev Berlin lakosságának képviselőit köszöntötte, mosolyogva, barátságosan integetve. Apró, színes zászlók emelkedtek a magasba, zúgott a taps, az éljenzés. az egybegyűltek hosszan ünnepelték a két nép barátságát. A repülőtéri fogadtatás után a vendégek és a házigazdák gépkocsikba szálltak. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker nyitott gépkocsiban tette meg az utat a városon keresztül a nieder- schönhauseni kastélyig, amely egy darabja az NDK történelmének: ez volt hivatali székhelye az ország megalakulásától kezdve az első államfőnek, Wilhelm Piecknek. Adlershoftól Karlshorston és a jól ismert Karl-Marxallen át végig, a Schönhauser allen Pankowig Berlin dolgozói lelkesen ünnepelték Leonyid Berzsnyevet, Erich Honeckert, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió testvéri egységét, összeforrottságát. A szovjet televízió — a Német Demokratikus Köztársaság televíziós adásának átvételével — a déli órákban többórás helyszíni közvetítést adott Berlinből, a Leonyid Brezsnyev vezette párt- és kormányküldöttség érkezéséről és fogadtatásáról. Erich Honecker csütörtökön délután az NDK államtanácsának palotájában „A Német Demokratikus Köztársaság Hőse” címmel és a Kari Marx-renddel, az NDK legmagasabb kitüntetésével tüntette ki az NDK megalapításának 30. évfordulója alkalmából Leonyid Brezsnyevet, a marxizmus—leninizmus eszméinek győzelemre viteléért, a világ békéjéért és biztonságáért vívott küzdelemben, valamint az SZKP és az NSZEP, s a Szovjetunió és az NDK testvéri, harci szövetségének erősítése terén szerzett kimagasló érdemeiért. A szovjet államfő másodízben részesült ezekben a kitüntetésekben. Erich Honecker beszédében hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kommunistái, polgárai nagy tiszteletet és mély barátságot éreznek Leonyid Brezsnyev iránt, akinek „kimagasló része van a Szovjetunió Kommunista Pártja marxista— leninista politikájának kidolgozásában és megvalósításában a kommunista építés korszakában, s a békéért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért a világban vívott küzdelemben. A szovjet vezető meleg szavakkal mondott köszönetét a magas kitüntetésért. Konsztantin Karamanlisz ma Budapestre érkezik Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köztársaság miniszterelnöke ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Konsztantin Karamanlisz 1907. február 23-án született az észak-görögországi Proti- ban. Az athéni egyetemen jogot végzett majd ügyvédként tevékenykedett. Az 1963-as választásokon Karamanlisz pártja nem sze- s rezte meg a szükséges többséget, s így nem volt lehetőségé kormányt alakítani. Ugyanebben az évben lemondott az ERE vezetéséről, és Párizsban telepedett le. A görög politikai helyzetet innen is élénk figyelemmel kísérte, és szoros kapcsolatot tartott fenn több külföldi politikussal, elsősorban a francia politikai élet kiemelkedő személyiségeivel. Bírálta a hatalomra .került katonai rezsim politikáját. A junta bukását követően Karamanliszt hazahívták Párizsból; 1974. július 24-én megalakította kormányát, és azóta Görögország miniszterelnökeként egyben a görög parlament legerősebb politikai pártjának, az „Új Demokrácia” elnevezésű pártnak a vezetőjeként tevékenykedik. Személyében első alkalommal üdvözölhetjük hazánkban Görögország kormányfőjét. Viták Brightonban Heves viták közepette folytatódott Brightonban a Brit Munkáspárt ez évi kóngresszusa. Képünkön: Anthony Wedgewood-Benn a balszárny vezetője Callaghan pártvezérrel beszél. (Képtávírónkon érkezett.)
