Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
1979. október 31. NÉPÚJSÁG 5 minden must jó bor akar lenni Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz Csatár, Remete, Parászta, Csötönyi-, Porkoláb-, Iván-, Bence-, . meg Nagymihály- völgy, aztán Bartina, Előhegy, Cinka, Bödő és Gesztenyés. Évszázados anekdoták, legendák, és csendes mai beszélgetések színterei. A kelták — akik megalapították és elnevezték a várost Aliscának — telepítették az első szőlővesszőket, s a rómaiak kőkoporsóját már fürtökkel terhelt szőlőág díszítette. A csészén, amiből ittak, ez olvasható: „Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz”. Az öreg Bartina, az Előhegy és Parászta enyhe lejtőin díszlett szőlők már érlelték a búfelejtő, a légió katonáinak virtust adó bikavért. Sok száz nyár és tél, szüret és lombhullás váltotta egymást, amíg Aliscából Szekszárd lett. A történelem írásos emlékei gyakran említik a szekszárdi szőlőt és bort; egy 1267-ből származó oklevél így ír Szek- szárdról: „A magas cultura számos jeleivel találkozunk, gyümölcsfákkal szegélyzett utakkal, árkok által határolt földekkel, víztároló medencékkel és értékes szőlőkkel.” A hordóval együtt eladott bort a Dunán szállították távoli vidékekre és külföldre, innen az elnevezés is: Borrév. . Egy 1695-ös feljegyzés szerint a szekszárdi hegyoldalban 7 magyar és 2 rác családnak 55 „szőlője” volt, egy „szőlő” két kapásnak felelt meg; így ez a terület 14 katasztrális hold lehetett. 1718-ban a szekszárdi szőlőhegyen 1032 akó bort szűrtek, s bár országosan a bor ára akónként 1,50—2 forint között mozgott, a szekszárdi borért három forintot is fizettek. A XIX. század elejére a szekszárdi bor hírnévben már versengett a legkiválóbb francia vörös borokkal, a külföldiek legjobban a Bordeaux-ihoz hasonlították. A vörös bor, mint múzsa, bevonult a zenetörténetbe is: „A jó, szinte feketének mondható erős szekszárdi ó-bor” hangulatában írta állítólag Schubert A pisztráng című vers szövegére csodálatos dalát. / A század végére Szek- szárdra is elérkezett az országos katasztrófa: a filoxé- ra. Debulai Imre, a város jeles lakatosmestere Francia- országból szénkénegező gépet is hozatott. A szőlőbirtokosok, borosgazdák a századelőn újratelepítették a domboldalakat. Kadarkával persze, amely az évjáratok szeszélyeire sem változtatta rubinvörös színét, illatos, zamatos, kellemes fanyar, bársonyos ízét. A finom csersav, a kevés savtartalom párosulva a nagy extrakt- tartalommal teszi legharmo- nikusabb vörös borrá a szekszárdi kadarkát. . A borvidék rekonstrukciója az I960- as évek elején kezdődött. Ebben az időszakban a Szekszárdi Állami Gazdaság, a várdombi, a decsi, az őcsé- nyi és a szekszárdi termelőszövetkezetek telepítettek szőlőt, hagyományos karós, alacsony és középmagas kordonművelésben. A telepített szőlőfajta elsősorban kadarka, kevés kékfrankos, oportó és egyéb vörös borszőlő fajták voltak. A korszerűsítés első lépcsője után a borvidéken a fajták közül messze a kadarka — 66,2 százaléka — legelterjedtebb. Az 1960-as év végén és az 1970-es években a szőlőtelepítések állami támogatási rendszere kedvezőbbé vált és ismét előtérbe került a. szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciója, amely egybeesett a város iszapelöntését védő talajvédelmi beruházásokkal. Az alapvető víz- és erózióvédelmi munkák elvégzése, vízelvezető utak építése nagy lendületet adott a nagyüzemi és kisüzemi szőlőtelepítéseknek. A borvidék nagyüzemeinek összes szőlőterülete 965 hektár, ebből fehér borszőlő 377 hektár (39 százalék), vörös borszőlő 588 hektár (61 százalék). Korszerű magas kordonművelésű 678 hektár, középmagas kordonművelésű 287 hektár. Az elkövetkező 4 évben várható 300 hektár szőlő telepítése, amely teljes mértékben vörös borszőlő fajtával történik. A szőlő- terület összetétele a vörös borszőlő irányába tolódik el, s 61 százalékról 70 százalékra nő. Teraszok és minőség A borvidéken nagyüzemi- lég művelt 965 hektár szőlő- területéből 510 hektár van teraszokon. A teraszok különleges mikroklíma kialakításával kedvezőbbé vált az ökológiai adottságok kihasználása. Ezeket a teraszokat a szőlőtermesztésre legértékesebb területen alakították ki. Korábban is az itt szüretelt szőlőkből készíthetők a legjobb minőségű borok. Akárcsak másutt, a szőlő- termesztésnél és a borkészítésnél is a minőség kerül előtérbe, s ezért a kedvező adottságok kihasználása igen sokat számít. A borvidék más történelmi borvidékekhez viszonyítva is példát mutat a legjobb minőségi bort adó területek felkutatásában. A kedvező 'környezeti adottságokat bizonyítja, hogy nemcsak a szőlő és a bőr minősége jó itt, hanem a szaporítóanyag is, amit igen szívesen telepítenek más borvidékeken is. Majdnem egy évtizede tudósítok a Szekszárdon rendezett borversenyeikről. Nem emlékszem olyan esetre, amikor Fogarasi Márton nem szerepelt a díjazottak között. Mindig a vörös borok 'kategóriájában, tüzes, szép ka- . darkaborokkal. A borszerető, s főleg bortisztelő embernek — aki k amatőr fokon maga is szőlősgazda — élményt jelent a helyszínen kóstolni azokat a borokat, amelyeket oklevél- . lel díjazott (vagy esetleg fog díjazni ezután) a szakemberekből álló zsűri. Megadatott az élmény, megkóstolhattam Fogarasi Márton szekszárdi szőlősgazda borait és — ami a borkóstolással legalábbis egyenértékű — beszélgethettem vele szőlőtermesztésről, borkezelésről — egyáltalán, az életről, amely egy szekszárdi szőlősgazda sajátja. — Ebbe születtem bele. Gyerekkorom óta részt veszek a szőlőtermesztésben, később pedig már a borkezelés is az én feladatom lett a családban. A beszélgetés során kiderül, hogy Fogarasi Márton korán „gazda” lett a családi birtokon, reá jutott a szőlő minden gondja. Borversenyeken nem nagyon régóta vesz részt. — De mielőtt folytatnánk a beszélgetést, kóstoljunk. 1977-es évjárat. Szép, tüzes bor. Díjazott. — Tulajdonképpen nincs is más, mint díjazott borom. Megtudom szíves vendéglátómtól, hogy a borokat sorban kell kóstolni az újabbaktól az óborok felé és mindegyiket legalább kétszer, mert — az emberek szája mérőműszer, de sokszor hamis mérőműszer. Ezért majd ismételünk. Fogarasi Mártonnak csak vörös bora van. Tiszta kadarka. És most hadd ugorjak előre a pincei beszélgetéshez képest: — összes hátránya mellett, a kadarkának nincs párja. Hátránya, hogy későn érik, hogy érzékeny a rothadásra, meg az is, hogy rossz évjáratban nem ad szép színt. WHITE WINES Austrian :iii JB«ntU*iw *4 , 7.75 37 Gum poldskircbner 8.75 RED WINES French - Bordeaux 38 Prince Noir ....... ...... B &G 9.50 39„ Mouloa-Cadet ............ R othschild 9.50 5.50 40 Bordeaux Superieur Dumám 9.00 13.50 F. Bouchard 42 Chateau Kirwan 1969 S & S 19.50 43 Saint-Em illőn S & s 12.00 44 Chateau Franc - May ne 22.501 IMS 45 Chateau Pontét Canet 1967 (,>N3<2 , 16.75 46 Chateau de Terrefort : Qaemmrd.^ 13.50 47 Chateau SC Germain 1970 r -V Csínéi 11.50 RED WINES Burgundy 48 Beaujolais Superieur Calnet 10.50 5.25 49 Beaujolais Chauvenet 10.50 5.25 50 Beaujolais Bouchard A ine 11.50 6.00 51 Chateau Neuf-du-l’ap« Bouchard 24.50 52'r Chat eau N euf-di**Paj|»e . Foulet 16.00 53 ' Mer KU« Chateau du .... De ha az évjárat jó, a kadarka gyönyörű bort ad. 1970 óta vesz részt versenyeken. Több oklevelet kapott. Szerepelt országos versenyeken is, szép sikerrel, sőt nemzetközi vörösbor-fesztiválon is sikert aratott. 1978-as évjáratú a következő. Üdébb, savasabb is, mint az első volt. Következik a másik 1977-es. Ez már markánsabb, igazi borivóknak való. Fogarasi Márton így fogalmaz: — Az előbbi elegánsabb, ez határozottabb. Aztán ittunk még, inkább kóstolgattunk, mert az igazi borszerető nem vedeli, hanem élvezi azt, ami a szőlőből borrá nemesedik. Nem maradhat el ja kérdés: mi kell a jó borkészítéshez? — Minden must jó bor akar lenni. Mi kell? Tiszta edényzet, a vödröktől a hordókig. Tiszta, asztali must nincs, de a bor önmagát tisztítja. És mi kell még? Hadd meséljem el, amit Fogarasi Márton elmondott. Szüret utóra Botiin l&lhrtrt , 7.00 55 Macon __ 10.00 B &G 50 Cotes-dH-Rhone,.......... 10.50 G igán dm 57 Hermitage 21.00 JahouUt 58 Pont mard 25.00 Ernie hard 59 Nuits SÍ. George 1970 25.00 60 Cete de Beaune Village 17.50 Dmuhm 61 Fleurie Mom messin 13.50 62 Lion Rouge 7.50 Calve t 62A WINE OF THE HOUSE RED WINES Italian 4.00 5.50 9.50 63 Barbera * Fmitamafredda 64 Bardolino Holla 65 Chianti Classko 66 Chianti Classic® Hr olio 67. Chianti Ruffino 66 Valpolicella.... H olla Other Wines 69 Gamay Beaujolais red, Chateau Gai 70 Marechal Fach red, Chateau Gai 71 Chateau Gai dry, white Rioja Santiago reff 8.50 8.50 8.00 7.50 6.75 8.50 7.00 ^.00 3.75 72 73 KyfFhauser German ; Szekszárdi Hungarian, : Nttichatfll;,, .,.,^1,,,,,.. . Hwim, tc/íiíe Falai» : — Amint mondtam, korán én lettem a „gazda”. Szinte mindig a szőlőben, meg a pincében voltam. Huszonegy éves koromban beiratkoztam a mezőgazdasági szakiskolába. Ott esaik víz volt. Egyszer, már hetek után rajtakaptam magamat, hogy mielőtt számhoz emelném a « vizespoharat, a fény felé tartom. Mint otthon a bort. Hát mit mondjak még? Sok mindent mondhatna még Fogarasi Márton, de hadd fejezze be az újságíró, aki maga is műkedvelő szőlősgazda, tisztelője a jó bo- Tóknak, s örömmel partnere mindenkinék, aki — így vagy úgy — Szekszárd hírnevét öregbíti. Jó munkát csak' az tud végezni, a'ki azt szívesen, szeretettel és tisztességgel csinálja. A bort szeretni kell. Hangsúlyozom, szeretni és nem vedelni. A bor jó dolog, a bor szép dolog. Élni azonban tudni kell vele. Ebben a hitemben, sőt tudásomban megerősödtem az elmondottak során. LETENYEI GYÖRGY Kadarka 7ai - ,9y r'kTu ro|. (|M legeltetjedteb magyar kékszőlő-fajta, amelynek leve főalkotórésze Révai Nagy Lexikona így ír a kadarka- ....... .... ...... róf: „A legelterjedtebb, s legkitűnőbb ma9*ar ,oros bo,°knal1' mmok az e9". *«9«ardi, budar, menesr. vrleghíresebb sontai, villányi. A K. állítólag Skutariból került hazánkba Hordóőriésok A kanadai étteremben, ahonnan ez az itallap származik, egyetlen magyar bort árulnak. A Hungarian red, azaz a magyar vörös Szekszárdról került Eszak-Amerikába. Rekonstrukció Odabenn forr az új bor... A Szekszárdi Állami Gazdaság pincészetének részlete Itallap, Kanadából
