Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
1979. október 31. Képújság 3 Szenzáció nélkül Nehéz a dolga az újságírónak, ha mindenáron szenzációról, különlegességről, ritkaságról, messze földre szólóan kiemelkedő eredményről, vagy mély gyökerű, szélsőséges gondokról akar Írni — és Gerjenbe látogat. Túlon-túl nagy fába vágja a fejszéjét, hiszen mindennapi életünk java — így o gerje- nieké is — éppenséggel különösebb események nélkül telik el. Kisebb-nagyobb gondok persze e Duna menti faluban is akadnak, ám ezeket erejükhöz mérten lassan- gyorsan sorra megszüntetik az ott élők, múltba utasitják őket az idegennek talán majdnem jelentéktelennek tűnő sok-sok apró, de erős örömükkel. — Gerjen lakóinak száma tavaly érte el a mélypontot — mondja Szabó Elemér tanácselnök. — Akkor 1520- an voltunk. Ám az az esztendő egyben fordulópont is a település történetében, mert véget ért az évek óta tartó csökkenés, s ma már 1570-en vagyunk itt. Nagy dolog ám ez, hiszen azt jelenti: érdemes Gerjenben maradni. Tavaly és az idén összesen húsz olyan lakást értékesített a tanács, amely korábban megüresedett. Visszajöttek többek között a régebben Faddra, Tolnára költözöttek közül is. — De ez még nem minden — emeli fel mutatóujját Szabó Elemér. — A tsz-iro- da melletti részen 15 telket kínáltunk eladásra. Kérem, ebből 12 már elkelt, s a vásárlók mindegyike 30 éven aluli. Fölmerülhet a kérdés, hogy miért érdemes ide visz- szajönni? Hát, ß Rákóczi Tsz kicsi, 1500 holdas, de jó! Aztán itt van a Paksi Állami Gazdaság telepe, s 100 dolgozót — köztük 80 nőt — foglalkoztat a Lőrinci Fonó. helyi üzeme. No, az is igaz, hogy csaknem százan máshová, vidékre járnak dolgozni, de élni itt élnek. Itt van a családjuk, házuk, kertjük, művelődési lehetőségük, mozi, zenetanulás... Tétovázva elhallgat. Rágyújt. — Nem. akarom untatni a sok számmal, adattal, mégis el kell mondanom a rend kedvéért, hogy mi mindenünk van, pontosabban: mi mindenünk lett az utóbbi években. Például járdát kapott minden utca, kb 16—18 kilométer hosszúságban. Csak egy 400 méteres utcaszakaszon van kő, amit ki fogunk cserélni. Törpevízművel tíz éve rendelkezik a falu, s a paksi telefonközponthoz most fektetik le ' a kábelt, hogy bekapcsolódhassunk a távhívásos rendszerbe. Óvodába ötven gyerek jár, de a létesítmény 60 férőhelyes, a napközi peKészül a telefonközpont dig 80 személyes. Az iskola kilenc tanterméből az egyik ipari politechnikai oktatásra szolgál. Ezenkívül van napközi otthonuk az öregeknek is. Folytassam? Megszívja a cigarettáját. — Akkor mondom: öt évvel ezelőtt még idénybölcsődét is kialakítottunk, de nem vált be, nincs rá igény, mert ugye a gyes, meg a nagymamák... Szóval érti. Beszéljek az egészségházról? Meg arról, hogy régi gondunk szűnik majd meg, amikor novemberben átadjuk a védőnői lakást? Csak hát meglehetősen félreesik ez a hely a forgalomból. Tudja, a Duna az itt folyik ugyan, örül is neki az a kétszázhúsz helyi horgászegyesületi tag és a családja, de híd nincs, csak komp, az országos hálózatba bekötő útunk pedig igencsak rozoga. Ha süt a nap, még csak-csak túljutnak a járművezetők azon a hat kilométeren, de ha a gödrökben áll a víz, akkor nem látszik, hogy milyen mélyek... Sóhajt. — Szóval a dunai rév közel van, buszjárat viszi oda az asszonyokat, ha vásárolni indulnak a kalocsai piacra. Az öt kilométerre lehet a víz túloldalán. Érdekes, hogy se a néptáncot, se a paprikatermesztést nem hozták át onnan. De mondom tovább: három vegyesbolt várja a vevőket a faluban, várhatóan decemberben megnyílik az új húsbolt, s bár nem túl nagy ügy, mégis számít, hogy rendelkezünk melegkonyhás kisvendéglővel, és két éve szeszmentes pincebisztróval. Na, mondjuk, sört azt árulnak itt. Felkapja a fejét. — Ja, a gázcseretelep! Négy éve készült el, a lakosság 37 ezer forintos segítségével. Előtte két évvel pedig 28 ezer forintot adtak a helybeliek iskolai szemléltető eszközök vásárlására. A huszonnégy tanácstag, meg a népfrontbizottsági tagok gyűjtötték össze a pénzt. Lehet számítani a lakosságra. Évente 400—450 ezer forint körül mozog a társadalmi munka értéke. Kicsit gondolkodik. — Végül majdnem elfelejtem a betonutat, ami tavaly készült el egymillió forintért. És erről megint eszembe jut a már említett bekötő út, ami szó szerint „rázós” ügy és az évi 210 ezer forintos fejlesztési alapból mi nem tudjuk rendbe hozni. A szolgáltatásokról pedig annyit, hogy . nincs férfifodrászunk, női szabónk, habár az egyik gerjeni fodrásztanuló úgy tudom, hazajön majd. Mit tennénk, ha egymilliós fejlesztési alapunk lenne. A tűzoltók új szertárat és felszerelést kapnának, a jelenlegi „ezeréves” helyett, s két pedagóguslakást építenénk. Ha pedig akadna még egymillió, akkor újabb utca betonozásával teljessé tehetnénk a körforgalmat a községben. * A tanácselnök elnyomja rég kialudt cigarettáját, töpreng, mit is mondhatna még „kapásból”, leírt adatok keresgélése nélkül, aztán sajnálkozva széttárja a kezét: — Különösebb újságot, szenzációt nemigen tudunk mi szolgáltatni... VITASZEK ZOLTÁN Csendes őszi délelőtti séta az új úton A fogyasztási szövetkezetek feladata a közművelődési munkában kétirányú — mondta Szoboszlai Jenő, az általános titkárság vezetője. — Egyrészt segíteniük kell dolgozóik, másrészt a több mint százezer tag közművelődését. A fogyasztási szövetkezetek sokféle módon, mindennap hatást gyakorolnak a fogyasztók tömegeire. A kereskedelmi egységek kulturáltsága, a dolgozók magatartása, a fogyasztói ízlés formálása, mind-mind fontos tényező a közművelődési feladatok megoldásában. A településfejlesztés mellett részt vállalnák a környezeti kultúra alakításában, különös gondot fordítanak az egységek környékének parkosítására. OKTATÁS, TOVÁBBKÉPZÉS Fontos feladatuk: a kereskedelmi és vendéglátóipari szakember-utánpótlás biztosítása, a már dolgozó szakemberek szakmai és általános műveltségének emelése. E feladatokat iskolarendszerű óktatás, ^tanfolyami képzés keretében oldják meg. A kereskedelmi és vendéglátóipari munka népszerűsítése, a fiatalok megnyerése érdekében kiállítást rendeznek a megyei pályaválasztási tanácsadó intézettel, szinte mindennap tartják a kapcsolatot a szakközépiskolákkal, figyelemmel kísérik a tanulmányi eredmények alakulását, a kezdő szakemberek beilleszkedését, érvényesülését. A felsőfokú intézményekben szerzett információk alapján javaslatot tesznek az ÁFÉSZ-eknek ösztöndíj kötésére. E munka eredményeként elmondható: az ÁFÉSZ- eknél nincs számottevő szak- emberhiány. A megyei szövetség, valamint a fogyasztási szövetkezetek magasabb beosztású, vezetőit a SZÖ- VOSZ Továbbképzési és Oktatási Központjában készítik fel az egyre nagyobb feladatokra. Eddig a továbbképzésre kötelezett vezetők 63 százaléka végezte el a továbbképző tanfolyamot. Az egyre növekvő szabad idő hasznos, célszerű eltöltése érdekében is sokat tesznek az ÁFÉSZ-ek. Az általuk értékesített könyvek száma egyre nő. E növekedés annak is köszönhető, hogy részt vettek és vesznek a különböző könyvakciók szervezésében, rendezésében. Segítették és segítik a mezőgazdasági könyvhónap, az ünnepi könyvhét, az őszi megyei könyvhetek, a műszaki könyvnapok, a politikai könyvna- pök és a téli könyvvásár megrendezését. E rendezvények keretében író—olvasó találkozókat, irodalmi esteket rendeznek, házról házra járva árusítják a könyvet. Az utóbbi időben a takarékszövetkezetek is kezdenek bekapcsolódni a könyvbizományosi rendszerbe. Eredményeik elismerésre méltók. A jövőben tovább kívánják növelni a könyvesboltok forgalmát és tervükben szerepel, hogy segítik az úttörő- csapatok és KISZ-szervezetek könyvterjesztési munkáját is. ÖNTEVÉKENY MŰVÉSZEGYÜTTESEK Hagyományaink ápolását, továbbfejlesztését jól segítik a szövetkezeti és közös fenntartásban működő öntevékeny művészegyüttesek. E művészegyüttesek nemcsak országos fesztiválokon és találkozókon szerepelnek eredményesen, hoznak el magas rangú díjakat, hanem számtalan gyűlésen, falunapon, társadalmi ünnepen lépnek fel sikerrel. A SZÖVOSZ révén minden évben néhány Tolna megyei csoport külföldön is bemutathatja tudását, ízelítőt adhat szocialista kultúránkból. E művészeti csoportok a jövőben is minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy eljuthassanak minden olyan rendezvényre, ahol öregbíthetik folklórhagyományaink jó hírét, népszerűsíthetik a szövetkezeti mozgalmat. Eddig csak általánosságban szóltunk e csoportokról, érdemes azonban fel is sorolni őket, mert így jobban érzékelhető, milyen jelentős a fogyasztási szövetkezetek munkája ezen a területen is. A fogyasztási szövetkezetek \ keretében működik a szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus, a dombóvári Kapós- kórus, a mözsi Bartók Béla női kar, a bonyhádi Erkel Ferenc kórus, a tamási Pro Cultura Humana szövetkezeti vegyeskar, a paksi művelődési ház munkáskórusa, a németkéri szövetkezeti kórus. A hagyományőrző együttesek közül a. szövetkezetek támogatják a madocsai, a váraljai, az iregszemcsei, a bogyiszlói népi együttest és a pári német nemzetiségi együttest. Néptáncegyütteseik között van a dombóvári Kapos, a szekszárdi, a duna- földvári Földvár és a paksi szövetkezeti tánccsoport. Kulturális tevékenységük ezzel nem merül ki. Saját kulturális rendezvényekkel is részt vesznek a közművelődésben. Idén januárban rendezték meg a III. országos szövetkezeti szavalóverseny körzeti, február 3-án a megyei és február 17-én a területi döntőjét. Részt vettek a Forradalmi ifjúsági napok kulturális programjában és ott voltak a völgységi napokon. Az ÁFÉSZ-ek szervezték meg az országos szövetkezeti dalostalálkozó területi döntőjét Tamásiban, amatőr művészeti együtteseinek tap- solhatfaik a Sió menti, a Kapos menti fiatalók találkozójának, a tamási járási nép- művészeti napok, a dunaföld- vári szüret, a szekszárdi néptáncfesztivál, a dél-dunántúli népművészeti hét, a KPVDSZ kulturális hónap rendezvényeinek résztvevői. SPORT Az ÁFÉSZ-ek jelentős szerepet vállalnak a megye sportéletében is. Sportmunkájukat a megyei küldött- közgyűlés mozgalmi bizottsága ég á MÉSZÖV elnöksége határozatokkal, ajánlásokkal segíti. E határozatok, állásfoglalásók alapján készítik el az éves versenynaptárt Nagy gondot fordítanak a tömegsportra. Tömegsport keretében biztosítják a lehetőséget azoknak, akik a sportban szórakozást, felüdülést és hasznos szabadidő-eltöltést keresnek. Programjaik lebonyolítását eredményesen segíti a megyei testnevelési és sporthivatallal kialakított jó munkakapcsolat. Sporttevékenységük alapja a SZÖVOSZ ifjúsági kupa és a KPVDSZ-versenyeken való részvétel volt. Ez egyben alkalmat adott az Edzett ifjúságért mozgalom követelményeinek teljesítésére is. — összességében elmondhatjuk, hogy a korábbi éveknél lelkesebbek és színvonalasabbak voltak ezók a versenyek és a résztvevők száma is nőtt. * Amikor bekopogtattam az elnök irodájába, még nem gondoltam, hogy ilyen sokszínű, sokfelé ágazó, megyénk lakosságát ennyire átfogóan érintő munkát végeznek a megyei szövetség és az ÁFÉSZ-ek dolgozói. A barangolás végére értünk: köszönöm az olvasónak, hogy velem tartott és a nyilatkozóknak, hogy vállalták a kalauz szerepét. SZALAI JÁNOS Gyümölcsöző akció Egyéni és népgazdasági szempontból egyaránt hasznos, a szó valódi értelmében gyümölcsöző akció kezdődött Csongrád megye városaiban, falvaiban. A helyi tanácsok a fejlesztési alapból támogatást nyújtanak ahhoz, hogy a lakosság az arra alkalmas közterületeken, a híjzak előtt gyümölcsfákat ültessen. Olyan területeket választottak ki erre a célra, amelyek eddig meglehetősen elhanyagoltak voltak. A városok külső kerületeiben és a községek új lakónegyedeiben a kövesút és a járda között széles földsáv húzódik, ami kiválóan alkalmas apró gyümölcsöskertek kialakítására. Elsősorban cseresznye,-, meggy-, dió- és szilvafákat telepítenek, mivel ezeknek gondozása, permetezése viszonylag kevés munkát igényel. Az eddigi felmérések szerint máris mintegy tízezer facsemete felvásárlására jelentette be igényét a városok, községek laíkossága. A Csongrád megyei Tanács mező- gazdasági osztálya segítséget nyújt a szaporítóanyag beszerzésében és rövidesen megkezdődik az ed<Jig elhanyagolt területek újszerű hasznosítása. Az őszi telepítési akciót tavasszal tovább folytatják. így látják a székházból (7.) j Decemberben akarják megnyitni a húsboltot
