Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
1979. október 28. Képújság 9 Termelőszövetkezeti üdülök Bulgáriában a szervezett üdültetésben ma már rendszeresen részt vesznék a termelőszövetkezeti dolgozók is. Természetesen rendelkezésükre áll az országos üdülőhálózat, ám kifejezetten a parasztság számára az ország öt helyén épített korszerű üdülőházakat a központi termelőszövetkezeti szövetség. Ilyen például a Feketetenger partján Kiten, ahol négy épületből álló üdülőkombinát erkélyes, fürdőszobás szobái várják a termelőszövetkezetekből érkező vendégeket. Nyaranta kéthetes turnusokban egy-egy alkalommal több mint 400-an tölthetik itt a szabadságukat. A hegyvidéki termelőszövetkezeti üdülők ' között az egyik legszebb a Szredna Gora hegységbe telepített kétemeletes villasor. A gyermekek számára ugyanitt nyári tábor működik. Télen-nyáron üzemel a Pi- rin-hegységbeli Predela termelőszövetkezeti üdülő. A téli sportokra kiválóan alkalmas hely kétszer egy évben — a téli és a tavaszi szünidőben — a termelőszövetkezeti tagok gyermekeit is fogadja. A jó ellátást biztosító termelőszövetkezeti üdülőkben egészen csekély árat fizetnék a beutaltak. A legmodernebb üdülő kétheti igénybevétele sem haladja meg az átlagos havi jövedelem egyötödét. A gyermekek e be- utalási díjnak a felét fizetik. A termelőszövetkezeti szövetség ezenkívül turistaházakat is üzemeltet, és magán- szobákat bérel a hétvégi pihenésékre. A távol-keleti tajga jövője Szibériában és a Távol- Keleten nö földünk minden ötödik fája, itt vannak a Szovjetunió legnagyobb erdö- tartalékai. Csupán a Távol- Keleten 116 millió hektárt borítanak erdők. E területen napjainkban évente 30 millió köbméter faanyagot dolgoznák fel. Figyelembe véve, hogy a fakincs 11 milliárd köbméter, az évi erdőirtásból pedig 50 millió köbmétert nyernek, egyelőre nem kell tartanunk a faanyagkészletek kimerü-. lésétől. Ugyanakkor a fa észszerű felhasználása és a ki-, irtott erdők újratelepítése az ország keleti területén ugyanolyan fontos, mint máshol. A tudósok a helyi feltételek figyelembevételével olyan új fafeldolgozási módszert dolgoztak ki, mely a korábbi 30—34 százalékkal szemben a faanyag 70—80 százalékát hasznosítja. Sikerült csökkenteni a faanyag feldolgozásának önköltségét és az erdőségek túl gyakori felújítását. A Távol-Keleten sok olyán erdő van, mely túlérett, ám nehezen termelhető ki, mivel északon nincsenek meg az ehhez szükséges út- és vasútvonalak. Amennyiben e hatalmias erdőterületeket sikerül bekapcsolni a gazdasági életbe, az irtásokon az új fák intenzívebben nőnek, minden egyes hektár hozama fokozódik. Az itt lévő erdőkhöz a 3200 km hosszúságú Bajkál—Arnúr vasúti fővonal nyitja meg az utat. Ennék mentén már jelenleg is komoly üzemek és komplexumok épülnék, melyek a tervek szerint évente 11 millió köbméter fát fognak feldolgozni. A közeljövőben a faáruk mennyiségének növekedését teljes egészében az új, eddig érintetlen erdőségek hasznosítása révén biztosítják. Ez lehetővé teszi, hogy az erdő- újratelepítési munkák az irtás alá került területeken szigorúan tudományos alapokon • történjenek. Azokban az esetékben, amikor az erdő minőségi újratelepítése természetes úton nem lehetséges, például olyan területeken, melyeket tűzvész sújtott, facsemeték ültetésével oldják meg a problémát. E fásított területek évente átlag 50 ezer hektárral- növekednek. Különös figyelmet fordítanak azoknak a területeknek őrzésére és növelésére, amelyéken koreai cédrus él. Ez az erdei óriás 40 méteres magasságot és másfél méteres átmérőt is elér. Nem véletlen, hogy ■ régóta nágy becsben tartják a cédrust a többi fajtákkal szemben. A közelmúltban a cédrusligéte- ket komoly kár érte. Újratelepítésük és felnevelésük általában 130—180 évig tart. A cédrus évente jelentős cédrusmagtermést hoz, melynek értékes táptulajdonságai vannak. A cédruserdökben sok értékes prémes állat lakik. így például 5—10-szer annyi coboly, mint másutt. A cédrusligetek komplex fel- használásának gazdasági baszna 4—5-szőrösen meghaladja a faáru értékét. Éppen ezért a cédrus csupán termelési Célokra történő felA híres angarai fenyőerdő----------------------------------h asználása megengedhetetlen. Figyelembe véve mindezt, 1978-ban a szovjet kormány különleges rendeletet hozott a cédruserdők komplex felhasználásának és védelmének további javításáról. A h'abarovszki területen például több mint húsz olyan övezetet jelöltek ki, ahol az erdőirtást gyakorlatilag megtiltották. A jövőben az ilyen korlátozásokat az egész Távol-Keletre kiterjesztik. Ezzel egyidőbert hatalmas méretekben folyik az új cédrus- faültetvényék létesítése. Ezek területe a következő 5 évben 50 ezer hektárral nő. Továbbra is aktuális az erdőtüzek elleni harc problémája. Intézetünk kutatói védelmi intézkedések egész rendszerét dolgozták ki, többek között olyan automata műszereket alkottak, melyek meghatározzák az erdők tűzveszélyességi fokát. Ezek a műszerek a tajga különböző helyein elhelyezve sikerrel helyettesítik a megfigyelőket. A tüzek oltására és felfedezésére repülőgépeket, helikoptereket, különleges terepjáró tűzoltóautókat és más, korszerű technikai eszközöket használnak. Ennek eredményeképpen a tűzfészkek többségét megsemmisítik, még mielőtt a tűzvész fenyegető méreteket öltene. Kutatóink sikeresen működnek együtt a KGST- tagországokban dolgozó kollégáikkal. így például az- erdőtüzek elleni harc általunk kidolgozott módszerét sikerrel alkalmazzák a Mongol Népköztársaságban. A távQl- keleti tajgán finn és NSZK erdészeti tudományos dolgozók végezték kutatásokat. Kanadái és amerikai kollégáinkkal megszerveztük a kölcsönös tudományos információcserét. Az ilyen együttműködés kétségkívül kölcsönös hasznot hajt. VASZILIJ CSUMIN, A Távol-keleti Erdészeti Tudományos Kutató Intézet igazgatója „Szerszámgép szül szerszámgépet” Két évtizeddel ezelőtt indították el útjára a „Szerszámgép szül szerszámgépet” mozgalmat a KNDK-ban, amelynek eredményeként az ipar lendületes fejlődésnek indult. A kezdeményezők Észak-Hamgjöng tartomány egyik könnyűipari üzemének dolgozói voltak. Ök saját erőből készítettek célszerű szerszámgépet. Példájukat más üzemek százai követték nemcsak a könnyűiparban, hanem más iparágakban is. A fémkohászatban például egy év alatt 1300 szerszámgépet készítettek el. A mozgalom továbbfejlesztése volt, amikor már nem csupán „szerszámgép szült szerszámgépet”, hanem műhely műhelyt, gyár gyárat, ami az iparosodás soha nem látott fejlődését eredményezte az országban. A szerszámgéppark növekedésére mi sem jellemzőbb, mint hogy 1960—69 folyamán, 2,2-szere- sére nőtt az ipar különböző ágaiban a szerszámgépek száma. A tervek további fejlődést irányoznak elő. A második hétéves terv utolsó esztendejére, 1984-re, a terv szerint a szerszámgépgyártás eléri az évi 50 000 darabot. „Égigérő” baromfitelep Kilencszintes baromfitelep épült fel Leningrád közelében. A legújabb technikai eszközökkel felszerelt tojóház tervezett évi termelése 360 millió darab tojás. A Szovjetunióban a hatvanas évek közepétől építenek ilyen nagyméretű komplexumokat — nemcsak az európai országrészben, hanem Szibériában (például Tyu- meny, a nagy olajkitermelő központ mellett) is. Jelenleg a Szovjetunióban évente csaknem annyi tojást termelnek, mint az 1961 és 1965 között eltelt öt évben, amikor a termelés 28,7 milliárd darab volt. (APN—KS) A leningrádi csirkegyárbap Szovjetunió Szociálpolitika falun A közös gazdaságok (kolhozok) bruttó jövedelme 1978- ban 24,6 milliárd rubel volt, hozzávetőleg 2 milliárddal több, mint 1970-ben. Egy kolhozra átszámítva — az országban jelenleg 26 700 kolhoz van — ez átlagban meghaladja a 921 000 rubelt. Mire fordítják ezeket az összegeket ? Főleg a gazdaságok terme- 'lési kapacitásainak bővítésére, a gépállomány bővítésére vagy kicserélésére, a falvak szociális-jóléti rekonstrukciójára. Ugyanebből a forrásból merítenek eszközöket a gazdaságok, a vízvezetékek, a hőellátó- és gázhálózatok, az utcák és utak, a szolgáltatóházak, a bevásárlóközpont, az étkezdék és kávézók, a klubok, a stadionok építésére, a falu telefonnal való ellátására és sok egyébre. JUTTATÁSOK Az állam vállalja magára a szociális szükségletek széles körének kielégítését. Közéjük tartozik az általános és szakmai képzettség megszerzésének lehetővé tétele, az anya- és csecsemővédelem, a nyugdíj és a táppénz, a legfontosabb egészségügyi és kulturális intézkedésék, az orvosi ellátás. A Szovjetunióban a falusi lakosság gyakorlatilag ugyanazokban az orvosegészségügyi szolgáltatásokban részesül és ugyanolyan feltételek között, mint a városi lakosság. A parasztot ingyenesen gyógykezelik az állami egészség- ügyi intézményékben, a parasztasszonyok fizetett terhességi és szülési szabadságot kapnak, a falusi dolgozók általában ingyenes és kedvezményes beutalókkal üdülnek, és erősítik egészségüket a szanatóriumokban, díjtalanul ápolják őket a kórházban és nyugdíjat folyósítanák számukra. A szociális szolgáltatások egy része térítéses és felhasználásuk mértéke a kereset nagyságától függ. A parasztok jövedelme az utóbbi évtizedben azonban jóval gyorsabban növekszik, mint a munkásoké. így például 1978-ban a kolhozparasztok reáljövedelmeinek szintje a munkásók és alkalmazottak reáljövedelméhez képest egy családtagra számítva, az 1975. évi 75 százalékról 88 százalékra emelkedett. Míg az 1966—1978 években a munkások és alkalmazottak átlag reálbére 1,6-szeresére nőtt, addig a kolhozparasztoké 2,2-szeresére. Ezt az államnak az a törekvése váltotta ki, hogy véglegesen felszámolja a város és falu életszínvonalában ma még meglévő különbséget. Az egyik legfontosabb szociális probléma, a lakáskérdés megoldásában a gazdasági erőforrásoknak mind a három fajtáját összekapcsolják: az állami, a szövetkezeti és az egyéni erőforrásokat. HÁZÉPÍTÉS Házépítési szándékát a paraszt bejelenti a kolhoz vezetőségének, vagy a szovhoz igazgatóságának, megjelölve a ház és az udvari építmények számára megfelelő típusát. A kolhoz Vagy a szovhoz szerződést köt az építési vállalkozó szervezettel és hitelt vesz fel az állami banktól. Maga a paraszt ehhez előlegként a ház költségének 20 százalékával járul hozzá. Az adósság nem rontja meg a beköltözés örömét, mert ez „különleges” adósság. Először is a hitel felét nem a beköltöző, hanem a kolhoz vagy a szovhoz saját pénzügyi eszközeiből fizeti ki. A hitel fennmaradó részét, vagyis 30 százalékát már a paraszt törleszti, 20 év leforgása alatt, egyenlő havi részletekben. Emellett sokféle kedvezmény létezik. A gazdaságok vezetői jogosultak arra, hogy a szakszervezettel egyeztetve, 10 százalékra csökkentsék a fiatal házasok és pályakezdő szakemberek által saját eszközeikből befizetendő előleget. Ha a kolhoz vagy a szovhoz gazdaságilag még gyenge, akkor a hitel nem a gazdaság eszközeiből, hanem az állami költségvetés terhére is csökkenthető. A falvakban a közműveket és a műszaki létesítményeket általában az állami beruházási eszközökből építik. MŰVELT PARASZTOK A faluhelyen dolgozó emberek mintegy 70 százalékának ma már felső- és középfokú képzettsége van. 1959- ben (a népszámlálás évében) ez a mutató 32 százalék volt. Kialakult a szovjet paraszt új, szociális arculata, amiben nagy szerepe volt a falu lényegesen megnövekedett műszaki színvonalának. A gépkezelő szakemberek száma a kolhozokban, a szovho- zokban és a gazdaságközi mezőgazdasági vállalatokban elérte a 4,5 milliót, ami megközelíti a mezőgazdaságban foglalkoztatottak össz- létszámának 20 százalékát. Ha ehhez hozzáadjuk a gépesített állattenyésztő telepek, a gazdaságközi vállalatók dolgozóit, akkor szemünk előtt kirajzolódik a bonyolult szakmához értő, a közgazdaság-tudományokban jártas, művelt paraszt merőben új típusa. Algimantasz Lebegyinszkasz, a közgazdaság-tudományok kandidátusa Hírek Csehszlovákiából A Skoda plzeni mozdonygyárban most fejezik be húsz olyán 8000 kW teljesítményű mozdony gyártását, melyek elérik az óránkénti 200 kilométer sebességét is. Ezek a villamos mozdonydk szállítják majd az olimpia vendégeit a Moszkva—Leningrád közötti vasútvonalon. A PRÁGAI TELEFONHÁLÓZAT Prágában van Csehszlovákia legsűrűbb telefonhálózata. A város majdnem 1,2 millió lalko-sa 600 000 telefon- állomást használ: ebből 250 ezer állomás magánlakásokban, a többi hivatalokban, vállalatoknál, üzletekben és különböző üzemekben van. ZENE — EXPORTRA Megközelítően másfél millió hanglemezt exportál évente az Artia Külkereskedelmi Vállalat. Körülbelül egymillió-kétszázezer hanglemezt szállít a szocialista országokba, háromszázezret a kapitalista piacokra. FOLYÉKONY CUKOR A csehszlovák cukorgyárak 1980-ban szállítják az üdítő italokat készítő üzemeknek, konzervgyáraknak és más iparvállalatoknak az első tízezer tonna folyékony cukrot. Ez az új nyersanyag megkönnyíti a feldolgozó vállalatoknál a szilárd cukor tárolását, mozgatását, ezáltal csökken a termelési költség, s munkaerőt takarítanak meg. BIZTONSÁGI ÜVEG Az észak-csehországi Tep- lice városban most készítik elő a gépkocsik szélvédő ablakához használt réteges biztonsági üveg gyártására szolgáló berendezés próbaüzemelését. Az új gépsor háromszor annyi biztonsági üveget termel, mint az eddigi berendezés. GÁZTARTÁLY Az észak-morvaországi Pribor község közelében 1980-ban kezdik meg a szovjet földgáz tárolására szolgáló föld alatti tároló megépítését. A tavasz, nyár és ősz folyamán 180 millió köbméter földgázt tárolnak májd itt, így télen, amikor a gázfogyasztás a legnagyobb, naponta 2 millió köbméter gázt is elszivattyúzhatnak a gázvezeték-hálózatba. HÚSZEZER AUTÓBUSZ A Vysiké Myto-i Karosa Vállalat 1970 óta több mint húszezer C 11 típusú autóbuszt gyártott. Ma körülbelül évi háromezer autóbuszt készítenek hazai szükségletre és kivitelre. A csehszlovák autóbuszok legnagyobb vásárlója Románia. ATOMTECHNIKA A VÍZEN Csehszlovák szakemberek tanulmányt dolgoztak ki a Berounka folyó teherszállításra történő felhasználására. A különböző gátak és hajózsilipek rendszere lehetővé teszi a Prága és a nyugatcsehországi Plzen város közötti teherszállítást. Az atomerőművek nehéz egységeit — például a reaktorokat — szállítják majd a plzeni Skoda Vállalattól. ORBIS—KS
