Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
1979. október 2. Képújság 3 Hő és hőérzet Milyen energiával fűthetünk? Dr. Nedók Pál városi tanácselnök meghívására vezetőségi értekezleten vettünk részt tegnap a szekszárdi tanácsházán, ahol Orbán György, a városgazdálkodási vállalat igazgatója adott tá- . jékoztatást a fűtési idényre V való felkészülésről. Tájékoz■ tatásról, .tehát tényközlésről volt szó, nem megnyugtatásról, hanem a várható feladatok és lehetőségek rendre sorolásáról. Bevezetőben az igazgató megállapította, hogy az energiagazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtása nem sértheti a lakosság jogos érdekeit. Ezt a NIM 11/1979. sz. rendelete — mely egyelőre csak a közületek hőellátásával kapcsolatos feladatokat írja elő — természetszerűen nem is kívánja. A lakásokra vonatkozó rendelet megjelenése rövidesen várható. A „közület” szó ne tévesszen meg senkit, hisz emögött nagyon sokak munkahelye rejlik. A rendelkezés minimálisan (és kötelezően) 20 C fok' hőmérsékletet ír elő, mely határértéket leg- feljebb 2 C fokkal lehet túllépni, különben az Állami Energiafelügyelet bírságol. Ehhez természetesen technikai feltételek is szükségesek, melyek — az automatikus hőfokszabályozás — a vállalat hőközpontjaiban megvannak, de egyes közü- leteknél nem maradéktalanul. Ilyenek az OTP, a megyei művelődési központ és a Korzó Áruház. A nyílászáró szerkezetek állapota országos gond, amin csak igen mérsékelten segít, hogy a Temaforg által forgalmazandó tömítő- zsinór (a régi Windfix modern utóda) csak decemberben kerül forgalomba. Tíz év ^ óta megoldatlan az új épüle- • ték hőmérsékleti beszabályozása is. A várost közvetlenül érintő technikai feltételek jórészt megnyugtatóak. Ez elsősorban a Kadarka és Beloiannisz utcai hőközpontokra vonatkozik, a beszerelt 4 új kazánra, a nyár folyamán végrehajtott nagymérvű karbantartásra, távvezeték-tisztításra és -rekonstrukcióra Ugyanezt a déli fűtőműre már nem lehet elmondani és a baktai ágvezeték elkészültére sem, mellyel a TOTÉV — minden előzetes híradással ellentétben — késik. Mindezek után logikus a kérdés, hogy fázunk-e majd munkahelyeinken az elkövetkező télen? A 20—22 C fok a helyiség közepén másfél méter magasban mérve értendő. Más az egészséges hőmérséklet és ismét más a jórészt megszokáson, nem egyszer helytelen megszokáson alapuló hőérzetünk. Amin megfelelő (az orvosok által már időtlen idők óta hangsúlyozott) réteges öltözködéssel is lehet segíteni. Feltétlenül szükséges lenne szemléletváltozásra a vállalati energetikusok, vagy az e problémával megbízottak körében is. Ugyanis, amíg egy magánház tulajdonosa erősen érdekelt a racionális fűtésben, ugyanez rájuk nem mondható el, mivel közvetlen érdekeltségük hiányzik. Kérdésekre válaszolva a városgazdálkodási vállalat igazgatója és jelen lévő szakemberei közölték, hogy a korábbi rendelkezések, melyek a fűtés megkezdését a külső hőmérséklettől teszik függővé, nem változtak. A hőközpontok automatikus berendezései a külső hőmérsékletváltozásokat regisztrálják. Az óvodák, bölcsődék, egészség- ügyi intézmények speciális igényeinek egyszeri telefon- hívásra bármikor eleget tudnak tenni. Kétségtelenül gond azonban, hogy a váratlan hőmérséklet-ingadozásokat ókozó szélerősség-változá- sok nyomon követésére nincs berendezés. Remélhetőleg a munkaszüneti napokon, illetve éjszaka bevezetendő szakaszos fűtés se jelent majd gondot azon a téren, hogy munkakezdésre megteremtsék a megfelelő szobalevegő- hőmérsékletet. O. I. Tudósítóink írják (Folytatás az 1. oldalról) melőszövetkezet takarmányboltot nyitott, ahol mindenfajta tápot árusít, sőt, házhoz szállít. A háztáji kukorica mellett minden megkeresett száz forintra 3 kg abraktakarmányt juttat tagjainak, állami felvásárlási áron. A közösből 30 négyszögöl lucernakaszálót vásárolhatnak a tagok és a nyúltenyésztő szakcsoport tagjai egyaránt. Minárik Lajos KORSZERŰ FAJTÁK Régi hagyományai vannak Szedresen a háztáji állattartásnak. A termelés segítésében, a takarmányellátás és a -felvásárlás megszervezésében nagy előrelépést jelentett, hogy 1978-ban megalakult a szövetkezet háztáji üzemága, amelyet két háztáji agronómus vezet. A szedresiek és a medinai- ak a termelőszövetkezeten keresztül 1977-ben 1975 hízót, 1013 süldőt és malacot értékesítettek. A kedvezőbb fel- vásárlási árak és a hosszú lejáratú szerződések azt eredményezték, hogy 1978-ban már 2590 hízót és 200 süldőt adtak, el a háztáji termelők. Az idei évben teljesen a hízó javára billent a mérleg. Augusztus 31-ig 2830 hízóra kötöttek szerződést, ebből 2280-t már le is adtak. Év végéig körülbelül 3000 hízó le- szerződésére számítanak. A termelőszövetkezet két takarmányboltot működtet, ahol a kistermelők beszerezhetik takarmánygabona- kukorica-, árpa- és borsószükségletüket. Itt vásárolhatnak tápot, koncentrátumokat és takarmánykiegészítőket is. A szálastakarmány-szük- séglet fedezésére a szövetkezet lucernaterültet biztosít tagjainak, négyztméterenként 80 filléres áron. A sertéstartás gazdaságosabbá tétele érdekében 1978- tól a háztáji agronómusok megszervezték a savóval történő ellátást. Tavaly havi átlagban 33 000 liter, az idén 65—70 ezer liter savót használtak fel a kistermelők. Az igényesebb gazdák fokozatosan áttérnek a korszerű fajták tartására. Az ő igényüket elégítette ki a szövetkezet azzal az 5*6 Hungahyb előhasi kocával, amit 1978— 79. évben kihelyezett. Mindezek figyelembevételével a szövetkezet területén a kisüzemi sertéshizlalás növekedése várható. Ezt jelzi, hogy több gazda korszerűsítette, nagyobbította gazdaságában a. sertésférőhelyet. Termeléscsökkenés csak az idősebb családoknál tapasztalható. A háztáji ágazat irányitói arra számítanak, hogy mire a szekszárdi húskombinát elkészül, a szedresi és medinai kisgazdaságok 3000 —3500 hízósertést adnak el évente. Az átvételi árak ismertek mindenki előtt, s aki szőlőt visz a telepre, az tudja, milyen a portékája, s azért mit kaphat. Persze nincs gond nélkül az idei szüret. Egy rendelet értelmében — szeptember 9-én jelent meg — a mező- gazdasági szakközépiskolák osztályai csak hat napot szüretelhetnek, a kötelező gyakorlat terhére, ezért át kellett e hétre csoportosítani az iskolákat. A palánki gyerekek tanulási idő utánra szerveznek szüreti akciókat, naponta három-három órát, amelynek bevétele a KISZ- alapszervezeté lesz. Másik gond: sok a tolvaj. Fényes- puccos autókkal lopják a szőlőt, életveszélyesen fenyegetve a csőszöket. S ezért a csősz csak a rendszámot írja fel, a pontos időt rögzíti és feljelentik a tolvajokat. Baj, hogy nagyon rossz minőségűek a szüretelőládák, ám az is lehetséges, hogy a gyerekek erősek: idén száz láda összetörését „várják” a gyerekektől. Egy láda ára 120 forint. Móricz István gondnoksága alatt Görögszóban kékfrankost szüretelnek a diákok. A szőlő cukorfoka 19,1. És még egy örömhír: a szüretelő gyerek naponta körülbelül másfél-két kiló szőlőt eszik meg. * Úgy számítják az átvevők, hogy még e hét végén lesz nagy munka és a következő, tehát az október 14-i, vasárnap körüli időben már alig- alig marad szőlő a hegyen. Szombat, vasárnap egyébként a szekszárdi telepen zavartalan volt a forgalom. Ezen a hét végén átvettek 1237 mázsa kék szőlőt, 915 mázsa fehér szőlőt. Az idei szüret eddigi szakaszában összesen felvásároltak, leszedtek, azaz a Szekszárdi Állami Gazdasághoz került 29136 mázsa szőlő, az átlagos cukorfok a saját termésű szőlőnél 17 volt. Jó az idei szüret. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald K. Egy sorra négy gyerek jut, jobbról is, balról is kettő Ha már szüret, akkor beszéljünk a pénzről. Minden szóbeszéd ellenére, a szekszárdi borvidéken mindenféle szőlőt — kivétel a direkt- termő — felvásárolnak. És nem is akármilyen áron. A skála széles, mint ahogyan a szőlők minősége is: négytől egészen 21 forintot kaphat egy kiló borszőlőért a gazda — ha! A fajtapolitikáról, üzlet- politikáról több alkalommal hallottunk már, azonban ennek az a lényege, hogy nemcsak a gazdaság — a termelő —, hanem a népgazdasági érdek is előtérbe kerül. Jelesen: a szekszárdi borvidéken termeljenek kék szőlőt, a homokon meg fehéret. így aztán vidékünkön nagyobb becse lesz s van a kék szőlőnek... Ezért folyik aztán a vita — a gazdák között — miért engedték a sok fehéret telepíteni a hegyen, évekkel ezelőtt. Akkor is, most is mindig mondták a szakemberek, hogy a szekszárdi vidéknek a vörös bort adó kék szőlők a fajtái. így is lön, s a pénz is oda megy jobban, ahonnan szebb, minőségi, kék szőlőt szállítanak. A szüretről úgy szokás beszélni, mint aratásról — ez még annál is több, mert nem olyan kevés ember foglalkozik vele, mint a gabonával hanem lényegesen több. Szeptember 26-án nem kevesebb, mint ezerkétszáz diák és 260 felnőtt szüretelt, két helyen. Görögszóban és Kaj- mádon. A gyerekek (legjobb munkaerőnek a palánki szakközépiskolásokat tartják), kivétel nélkül jó munkások, ám az irányítás, az ellenőrzés milyensége nagyon befolyásolja teljesítményüket. Egy középiskolás naponta, ha kedve tartja, kétszázötven kiló szőlőt is le tífd szedni, ám a gazdaság csak 170 kilóra tervez, így állítják össze a gépláncot, szervezik a munkát. a ládák forgalmát, a szőlőfeldolgozó apparátust. Ezerkétszáz gyerek! Képzeljük el, mennyi az a szőlő, amit leszednek. Valóságos hegy, amely feldolgozva — patak. Az egészségügyi szak- középiskola. a bonyhádi gimnázium és szakközépiskola, a bátaszéki gimnázium, általános iskola — ha szorít az idő —, valamint a Rózsa Ferenc szakközépiskola tanulói márciusban kötött szerződés alapján dolgoznak, az oktatási miniszter ide vonatkozó rendelete értelmében. A pénzt a gyerekek kapják meg, naponta általában 50—70 forintokat. A verseny természetesen nagy, hiszen éppen ezért nem lehet a kát bonyhádi iskolát egyidőben szüretre rendelni. Péntekig a diákok segítségével a szekszárdi borvidék termésének negyedrészét vásárolták fel. A Szekszárdi Állami Gazdaság a borvidék gazdája. Idén öszAz átvétel a tervek szerint, nyugodt, jól szervezett ütemben folyik. A szekszárdi telepen öt helyen tudnak — minőség szerint — lerakodni, ezenkívül Bátaszék és Paks is fogad termést. A SZÁG központjába főleg a saját szedést viszik, míg az epreskertibe inkább a gazdákét. A szőlő minősítése, fizetése helyben történik. Ez nagy könnyebbség a gazdák számára, szintúgy az átvevőknek. Az idén még inkább szelektálják a szőlőt — nemcsak színre, hanem fajtára is válogatják, éppen azért, hogy jobb borokat tudjanak készíteni. Egyébként örvendetesen együtt van a kisgazdaság a nagyüzemmel: akkor kezdik a kadarkát, a kékfrankost szedni mindenütt, amikor a gazdaság szőlészetében, hiszen alapos vizsgálat előzi meg a fajta szedésének kezdetét. A cukorfők a legfontosabb minőségi mutató, ám a rohadt, éretlen fürtök jelentősen csökkenthetik az átvételi árat. Szőlőügyben egyébként különösebb vita még nem volt. A szüretelők felügyelője Az erősebb fiúk a ládákkal foglalkoznak szesen 140 000 mázsa szőlőből készít bort, 105 ezer hektolitert. Hatvan százaléka vörös bor lesz. Irány Görögszó Kőszegi János ■ ■■■ II ■■■■ ■■ ■ Jj M § I |g£ wá jj
