Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
1979. október 25. KÉPÚJSÁG 3 Talán a legelfoglaltabb ember a székházban Horváth János, elnökhelyettes, ÁFÉSZ-titkár. Már e két funkció is jelzi: mi minden tartozik hozzá. A titkárság korábban felügyeleti szervként tevékenykedett és hatósági feladatokat is ellátott. Ma az új helyzetben sajátos eszközökkel látja el az ÁFÉSZ-ek érdekvédelmét, számos szolgáltatást nyújt számukra és koordináló módszerekkel bizosítja az ÁFÉSZ-ek fejlődését. A TITKÁRSÁG FELADATA A titkárság legfőbb feladata a megyei AFÉSZ-ek érdekképviseleti, szolgáltatási és információs igényeinek kielégítése. A titkárság osztályokra, ezen belül csoportokra tagozódik. Ide tartozik: a kereskedelmi és fejlesztési osztály, ezen belül az áruforgalmi csoport, a közgazdasági osztály, a mező- gazdasági és termékértékesítési osztály. Hogy az ÁFÉSZ- ek megfelelő hatékonysággal tevékenykedhessenek: sokféle kapcsolattartásra van szükség. Kapcsolatot kell tartani a SZÖVOSZ-szal, a MÉM-mel,a PM-mel, országos termelő, szállító és nagykereskedelmi szervezetekkel. Megyén belül rendszeres a kapcsolatuk a párt- és tanácsi szervekkel, hatóságokkal, szállítókkal, nagykereskedelmi vállalatokkal, MNB-vel, OTP-vel, Állami Biztosítóval és ki tudná hirtelen felsorolni, hányféle szervvel. A titkárság gondoskodik a kereskedelempolitikai elképzelések megvalósításáról, a törvények betartásáról, biztosítja az országos választott testületek ajánlásainak, határozatainak végrehajtását és hasznosítását. Mozgalmas az élet ezen a titkárságon. Sokat dolgoznak és nem eredménytelenül. Az utóbbi években végzett munkájuk bizonyítéka, hogy az ÁFÉSZ-ek érdekében számos nagykereskedelmi vállalattal megyei keretmegállapodást kötöttek korrekt, jó kapcsolatot teremtettek a termeltetés, a felvásárlás és értékesítés területén a ZÖLDÉRT-tel, a baromfiiparral, a konzerviparral, a hűtőiparral. Évente számos értékesítési rendezvényt szerveztek és szerveznek. Ilyenek: Paksi hetek, Skála divatbemutatók, tejipari kiállítások, szezonális vásárok. Nevükhöz fűződik az áruházi program megvalósítása is. A megyében eddig hat áruházzal kialakult az áruházi lánc. Az ÁBC-program is tervszerűen folyik. A sokrétű és színes tevékenységről lehetne még számos példát említeni, de úgy érzem, hogy az olvasónak többet mond, ha ezt az egész bonyolult gépezetet szakmai és tevékenységi területenként vizsgáljuk. SAJÁTOSAN SZÖVETKEZETI MEGYE Szilágyi Tivadar osztályvezető-helyettes így kezdte a tájékoztatást: — A kiskereskedelem szempontjából Tolna megye sajátosan szövetkezeti megye. Megyénkben az ÁFÉSZ- ek meghatározó szerepet töltenek be a lakosság fogyasz- tásicikk-ellátásában. A megyében a bolti kiskereskedelemben 6, a vendéglátásban 13 település közös terület, az állami kiskereskedelemmel. A többiben kizárólag az ÁFÉSZ-ek látják el a lakosságot. A szövetkezeti kereskedelem dinamikus fejlődésére jellemző, hogy míg 1958-ban 700 millió, addig 1978-ban közel 3,5 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le. Ma már ezer egységet üzemeltetnek az ÁFÉSZ-ek a megye területén. 1958-ban 850 egységük volt. Az ÁFÉSZ-ek hagyományos területe a falu, ahol a társadalmi és gazdasági átalakulás, a lakosság életkörülményeinek változása mind nagyobb követelmények elé állítja a szövetkezeti kereskedelmet. Nem kis feladatot kellett megoldani ahhoz, hogy ma a fejlődésről elmondhassuk: az elmúlt húsz évben az élelmiszer- forgalom hatszorosára, a ruházati két és félszeresére, a vegyesiparcikk-forgalom pedig hatszorosára növekedett. Jelenleg az ÁFÉSZ-ek a megye bolti kiskereskedelmi forgalmának 56 százalékát bonyolítják le. E százalékon belül az élelmiszer-szükséglet 74, a ruházat 61, a vegyes iparcikk 43 százalékát a szövetkezeti boltokban szerzi be a megye lakossága. Az ÁFÉSZ-ek nagy gondot fordítanak a lakosság ellátására. Ma már nemcsak a falun hagyományosan alapvető élelmiszerek kaphatók folyamatosan az üzletekben, de 36 településen forgalmaznak tőkehúst is. Az idén már minden településen árusítanak pasztőrözött tejet is. A szövetkezeteknek minden olyan településen van boltegységük. Negyvenhárom ilyen település van a megyében, ahol a közel 24 000 ember ellátásáról 57 boltban és vendéglátóegységben gondoskodnak. Ruházati és vegyes iparcikk — igen nagyfokú a választékigény — csak a nagy alapterületű égységekben van. A vásárlók ezt megértik és, hogy milyen gyakran keresik fel ezeket az üzleteket, azt bizonyítják a következő adatok is. Évről évre növekszik a tartós fogyasztási cikkek forgalma. 1978-ban 51 százalékkal több mosógépet, 29 százalékkal több magnetofont, 36 százalékkal több lemezjátszót... hoztak forgalomba, mint az előző évben. Bútorból 20 millióval volt nagyobb a forgalmuk. Az ÁFÉSZ-telepeken 180 millió forint értékű építőanyagot forgalmaztak az elmúlt évben. EREDMÉNYEIKRE ÉPÍTVE Eredményeikre építve így beszélt a feladatokról Szilágyi Tivadar: — A jobb áruellátás érdekében a jövőben még jobban kell szerveznünk a beszerzési és értékesítési munkát, a kis kapacitású vegyesboltokat — ahol indokolt, folyamatosan — ÁBC-jellegű üzletekké alakítjuk át, a helyi árualapok termeltetése érdekében bővítjük a kapcsolatot az ipari és termelőszövetkezetekkel. A vendéglátóipari ellátásban is jelentős szerepük van az ÁFÉSZ-eknek. A forgalomból mintegy 58 százalékban részesednek. Két község kivételével valamennyi településen van vendéglátó egységük. A vendéglátás fejlődését jól mutatja: 1958-ban 90, tíz évvel később 190, az elmúlt évben pedig 432 millió volt a forgalmuk. Az ételforgalmuk húsz év alatt 7,2 millióról 79 millióra nőtt. Míg az ötvenes években előfizetéses — üzemi étkeztetés nem volt az ÁFÉSZ-egysé- gekben, addig az elmúlt évben már egymillió adag előfizetéses menüt - szolgáltak fel. Az egységek jelentős része „elvesztette” italbolt jellegét. Közben olyan több új, minden igényt kielégítő egységek épültek, mint a Dám Hotel, a Hotel Dombóvár, a Szász söröző Szekszárdon, Dombóváron, Bátaszéken. — A vendéglátásban elrendelt szeszkorlátozás miatt 1978-ban mintegy 18 millió forgalomkiesés volt. Ennek ellensúlyozására számos intézkedést tettek ÁFÉSZ-eink. Erőfeszítéseink nyomán a melegétel-forgalom az elmúlt évben 10,4, az egyéb ételforgalom 10,7, a presszókávé 24 és az alkoholmentes ital forgalma 2,2 százalékkal nőtt. Ezt a növekedést az ÁFÉSZ-ek az értékesítési munka általános korszerűsítésével, a kínálati feltételek javításával érték el. ÁFÉSZ- eink a jövőben is tovább kívánják növelni az étel- és üdítőital-forgalom részarányát. Terveikben szerepel a gyermek-, a diák- és az előfizetéses étkeztetés kiszélesítése. A tsz-ek igényei alapján megszervezik az üzemi étkeztetést és tovább kívánják javítani az olcsó és kis- adagú ételek választékát — mondotta a feladatokról Szilágyi Tivadar. (Folytatjuk.) SZALAI JÁNOS Nyugdíjban a munkaerő-tartalék ? Kis. és nagyvárosban, Budapesten egyaránt megszokottá vált már, hozzátartozik az utcaképhez a kapukra kiakasztott hirdetőtábla. Üzemek, intézmények, hivatalok keresnek szakmunkást, segédmunkást, takarítónőt, gépírónőt... Magyarországon nagy a munkaerőhiány. Hogy pontosan mekkora, azt senki sem tudja. A számok csupán azt bizonyítják, hogy a munkaképes férfilakosságnak 98, az ugyanilyen korú nőknek 85 százaléka áll munkaviszonyban. Ami — hozzászámítva a férfiaknál a „szabadúszó” művészeket és egyéb, önálló foglalkozást űzőket, a nőknél a több gyermek miatt munkát vállalni nem tudókat — csaknem százszázalékos foglalkoztatottságot jelent. IDŐ ELŐTT A mostani években átlag 73—76 ezer nő éri el az 55 éves és mintegy 30 ezer férfi a 60 éves kort. A megdöbbentően nagy különbség onnan ered, hogy az 1918—1920-as évek körül született férfiak voltak a második világháborúban a „frontkorosztályok”. Innen van az is, hogy ezekből az évjáratokból a korábbinál lényegesen többen mentek idő előtt, rokkantsági alapon nyugdíjba. Javulásra egyhamar nem lehet számítani, az iskolákból kikerülő fiatal munkaerők éppen csak pótolják az eltávozó- kat. Fiatalításra tehát alig-alig van mód. Előállott az a furcsa helyzet, hogy a munkaerő-tartalékot — az aktív idősebb korosztályok jelentik. 1978-ban nyugdíj mellett 380 ezren dolgoztak részfoglalkozásban, átlagosan évi ezer órát. További 78 ezer férfi és 168 ezer nő folytatta a munkát a korhatár elérése után. (Ez utóbbi szám nyolcórás munkaidőre vetített, a valóságban to- vábbdolgozók száma ennél kevesebb, közülük sokan csak részmunkaidőben dolgoznak.) EREJÜK TELJÉBEN Néhány éve bevezették az ösztönző továbbdolgozási pótlékot. Sokan élnek is vele, hiszen — nem mindenki érzi magát öregnek, aki betöltötte a nyugdíjjogosulságot jelentő kort. Sőt: az általános tapasztalat az, hogy az 55 éves nők és 60 éves férfiak többsége még ereje teljében van. Sokan ilyenkor vesznek telket és azon dolgozgatnak megnövekedett szabad idejükben. Mások — különösen azok, akiknek „hiányszakmákból” van szakmunkás- vagy akár magasabb képesítésük —, iparengedéllyel vagy anélkül vállalnak alkalmi (és általában jól fizető!) munkákat. Nem utolsósorban ez az oka, hogy a korhatárt elérők közül sokan azonnal bejelentik nyugdíjba vonulási szándékukat. De az sem elhanyagolható, hogy számosán a munkahelyi légkör, a közvetlen vagy magasabb főnökök parancsolgatása, a sok bosszúságot okozó rossz szervezés, az önhibájukon kívüli munkaközbeni fölösleges ácsorgások miatt igyekeznek minél előbb kívül kerülni a gyár vagy a hivatal kapuján. Jó néhány munkahelyen lélektelenül, bürokratikusán intézik a nyugdíjkorhatárt elérők ügyeit. Ha az évtizedek óta ott dolgozó közli, hogy nyugdíjba akar menni — egyszerűen tudomásul veszik. Megengedheti-e magának manapság a vállalatok legtöbbje, hogy sokéves vagy éppen több évtizedes gyakorlattal rendelkező, szakmáját alaposan ismerő, a maga helyén kulcsembernek számító dolgozókat első szóra elengedjen, vagy éppen elküldjön nyugdíjba? A rendelkezések messzemenő önállóságot engednek az egyes vállalatoknak. Van például mód arra is, hogy magas szintű szakismerettel, nagy gyakorlattal, alapos tájékozottsággal és önállósággal, valamint felsőfokú képesítéssel rendelkező szakembereket műszaki-gazdasági tanácsadóként tartsanak tovább a vállalatnál. A MÉM egyik legutóbbi vizsgálata azonban bebizonyította, hogy ezt sok helyen a nyugdíjba vonult igazgatóknak tartották fenn, méghozzá a rendelkezéseket messze túllépő díjazással. Nem volt ritka, hogy a volt igazgató száz forintot megközelítő órabérrel (!) adta a tanácsokat. Ez az egyik szélsőség, amely önmagában is káros, de nyilván magával hozza, hogy a többi nyugdíjast nincs miből foglalkoztatni. Pedig munka szinte mindenütt van. MEGKÉRDEZIK TŐLE A megoldás valahol ott van, ahol például a budapesti Kőbányai Gyógyszergyárban keresték és meg is találták. Létrehozták a nyugdíjelőkészítő albizottságot, s már a kritikus születésnapot jócskán megelőzve beszélgetnek az idősödő dolgozóikkal. Megkérdezik tőle, hogy akar-e maradni, s mindjárt azt is közük vele, hogy a vállalat szükségesnek tartja-e továbbdolgozását. Vele együtt döntenek a továbbiakról. S nem utolsósorban: a rendelkezések szerint járó ösztönző pótlékon és pótszabadságon kívül a vállalati keretből 10 százalék pótdíjat is fizetnek! Más üzemekben, vállalatoknál is alkalmaznak már hasonló módszereket, noha ez még korántsem vált általánossá. Pedig itt nagyon egybevág a népgazdaság, a vállalat és az egyén érdeke. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében igen nagy szükség van minden, dolgozni tudó és akaró ember alkotó erejére, tudására, tapasztalatára. A vállalatok a termék- és profilváltások során nagyon jól tudják hasznosítani a régi dolgozók véleményét, elképzeléseit. Az egyén, a nyugdíj- korhatárt elért ember számára pedig egész további életére kihatással van az, hogy érzi: szükség van még rá. VÁRKONYI ENDRE Gépalkatrészek exportra Szerszámgépeket, gépalkatrészeket és közúti járművekhez való fékszerelvényeket gyártanak ja SZIM karcagi gépgyárában. A főként hazai alapanyagból készülő gyártmányokat a belföldi piacon kívül tőkés és szocialista országokba exportálják. — ---------------------------------——-------------------------------------------------------S zekszárdi Nyomda Az ország naptárszükségletének — zöme zsebnaptár és határidőnapló — mintegy felét a Szekszárdi Nyomda készíti. Túlzás nélkül nevezhetjük naptárgyárnak. Félszáz a naptárfajták száma, újabban falinaptárt is készítenek. Ami a naptárkészítést illeti, ebben az üzemben hamarosan vége lesz az évnek. A naptárak nyolcvan százaléka, negyvenhatmillió forint értékben — már „kiment”. Pedig a műszaki fejlesztés eredményeképpen, nem kis mértékben a termékszerkezet finomításával, számos új gyártmányfajtát tudtak kínálni a ke- reskedelmnek, s a kereskedők el is fogadták azokat. A tavalyi évhez képest megnőtt az egyes gyártmányfajták példányszáma, de a- volumenben is jelentős növekedés történt. A növekedés nemcsak a naptárakra, hanem az egyéb gyártmányféleségekre 's vonatkozik, amelyekről most nem szólunk. Tavaly nyolc százalékkal növelte termelését az üzem, az idén mintegy hárommillióval produkálnak többet a tervnél. Eddig időarányos a teljesítés, a bázisidőszakot mintegy hatmillió forinttal fölözi. A tervezetthez képest három-, a bázishoz képest 12 százalékos termelésnövekedés várható. A termelésnövekedés, de azon belül a nyereségnövekedés mögött — ami pedig a szeptember 30-i mérleg szerint jól alakul — nagyon fontos tényezők húzódnak meg. A létszám, a termelésnövekedés ellenére nemhogy emelkedett volná, inkább csökkent, tehát kisebb létszámmal értek el magasabb produktumot. A ráfordítási költségek fajlagosan csökkentek. Intézkedési terve van az üzemnek a takarékosságra. A terv él, realizálódik. Jó eredrríényeket értek el a hulladékhasznosításban. De még ennél is jelentősebb, hogy az ofszetüzemben a technológia helyes megválasztása számottevő, tőkés relációból származó, importanyag-megtakarítást eredményezett. A takarékosság ésszerű volta, a tőkés importanyag kiváltásának helyessége, bizonyított azáltal, hogy a termékek minősége nem romlott, sőt egyes termékféleségeknél még minőségjavulás is tapasztalhat ó. Az energiafelhasználás csökkentésére fázisjavító automatikát szereltek be a villamos hálózatba. Éves szinten mintegy 80 ezer forintos megtakarítást jelent ez a Székszárdi Nyomdának. A naptárak nyolcvan százaléka tehát már úton van, hogy tovább öregbítse a szekszárdi naptárgyár hírnevét. L. Gy. így latiak a székházból (2.)
