Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
1979. október 24. «ÉPÜJSÁG 5 OMÉK, 1980 Kiállítás, szakbemutatók és vásár A hazai kiállítás- és váT akarmánykiegészítők sárszervezés továbbfejlesztése, szakosítása érdekében már korábban úgy határozott a Minisztertanács, hogy az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításokat — igazodva a középtávú népgazdasági terveinkhez — ötévenként megrendezik. A soron következő, 1980. évi kiállításra sorrendben a 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra 1980. augusztus 19.— szeptember 4-e között kerül sor. Az agrártermelés fontos szerepet tölt be népgazdaságunkban. Egész anyagi termelésünknek egynegyede a mezőgazdaságból és az élelmiszeriparból származik. 1978-ban a mezőgazdaság és élelmiszeripari ágazat részesedése a népgazdaság bruttó termeléséből együttesen 25,6 százalék volt. Társadalmilag és gazdaságilag is teljesen indokolt tehát az az igény, hogy egész népünk és a velünk együttműködő országok közvéleménye időről időre képet kaphasson célkitűzéseinkről, jelenünkről és soron lévő fő feladatainkról, összhangban a népgazdasági célokkal, a kiállítás központi mondanivalója a hatékonyság, a minőség, a termelékenység és versenyképesség. A kiállítás célja és feladata az, hogy számot adjon az A Tolna megyei Népújság 1979. augusztus 26-i számában megjelent „Nyugvóponton a tájházak ügye”, valamint az augusztus 31-én megjelent „A sióagárdi tájház ügye” című cikkekkel kapcsolatosan az alábbiakat közlöm: A Sióagárd, Zrínyi út 31. szám alatti műemlék jellegű védettségű épület rekonstrukciójának terveit az Országos Műemlék Felügyelőség, mint műemléki hatóság jóváhagyta. A Tolna megyei Tanács V. B. szekszárdi Járási Hivatal elsőfokú építési hatóságként a tervezett építkezést az 1175—3/1978. számú határozatával engedélyezte. A műemléki hatóság jóváhagyását 1979. július 16-án visszavonta az alábbi indokok alapján: Az építkezés során leletek kerültek elő, amelyek miatt a korábbi terv a kivitelezési munkálatok alapjául nem szolgálhat. (A lakóházban országos viszonylatban is jelentős értékű vesz- szőfonásos tapasztott kemence volt.) Az épület állékonysága műszakilag is kifogásolható. (Statikai számítások bizonyítják, hogy nem mindenben felel meg az érvényben lévő szabvány előírásainak.) MSZMP XI. kongresszusa által meghatározott fejlesztési célkitűzések teljesítéséről, az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság, élelmiszer- ipar, az erdészet és az elsődleges faipar területén elért eredményekről, és tájékoztasson a VI. ötéves terv főbb irányelveiről. Szemléltesse a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet és a faipar népgazdasági szerepét, termelő- és exportképességét, a fejlesztés főbb irányait, a korszerű termelési és munkaszervezési megoldásokat. Bemutassa az ellátó iparágak tevékenységének meghatározó jelentőségét az élelmiszer- és fagazdaság további fejlődésében. Propagálja a hatékonyságot és a versenyképességet növelő kooperációk, társulások és más együttműködési formák tapasztalatait. Fontos feladat a kiállítás informatív és oktató jellege. Ezért bemutatják mindazokat az új módszereket, eszközöket, szervezési megoldásokat és a gyakorlatban bevált, jó tapasztalatokat, amelyek elősegítik a különböző feltételek között működő gazdaságok, üzemek fejlesztési terveinek megvalósítását s ezáltal az élelmiszer- és fagazdaság egészének fejlődését. 1979. október 17-én az Országos Műemlék Felügyelőség szakemberei, a beruházók és kivitelezők társaságában megtekintették a tájház eddigi munkálatainak eredményeit és megállapodtak az alábbiakban: Az OMF vállalja a tervezési munkák költségeit (a további munkálatok megtervezésével a SOMOGYTERV Vállalatot bízták meg), szorgalmazza, hogy a helyreállítási tervek folyamatosan készüljenek, a kivitelezési munkák egy éven belül befejeződhessenek. Az OMF véleménye szerint a tervezés során maximálisan figyelembe kell venni a jelenleg már elkészült munkarészeket és a szakszerűség és hitelesség biztosítása érdekében a lehető legkisebb beavatkozással és költségráfordítással kell a megoldásokat biztosítani; a speciális szakmunkák végzésére esetenként szakrestaurátorokat, illetve szakképzet- len falusi embereket szükséges alkalmazni. Az állag- megóvásról és a téliesítésről a sióagárdi tanács szakigazgatási szerve gondoskodik. DR. VADAS FERENC, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályvezetője A kiállításon önálló bemutatóval részt vehetnek — akár egyéni, akár kollektív jelentkezés útján — a termelő, kutató, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek és kistermelők, ha a bemutatásra kerülő termékeik, illetve témáik megfelelnek a kiállítás céljainak. A részvételi szándékot 1980. március 1-ig lehet bejelenteni. A jelentkezési nyomtatványok a rendező szervtől, a Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda BNV Igazgatóságától, vagy a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától szerezhetők be. A kiállításon 17 ágazati és általános témájú szakbemutatót rendeznek. A szakbemutatók mintegy 26 ezer négyzetméter fedett és 47 ezer négyzetméter szabad kiállítási területen láthatók majd. A látogatók megtekinthetik többek között az agrárpolitikai bemutató, a A Népújság október 16-i számában Mennyibe és mibe kerül egy kiló hús? címmel olvashattunk az abrakfelhasználás szélsőségeiről. Az egységes adatgyűjtési rendszer mellett jó hatékony- sági mutató a sertéstermelésre felhasznált abrak meny- nyisége, de ma , még nincs egységesítve az abrakfelhasználás hatékonyságára utaló adatgyűjtés, ezért ezen az alapon az üzemek összehasonlítása nem reális. Az eltérő üzemi adatgyűjtésre csak néhány példát említek: A sertéságazat hústermelését egyes üzemek a mérlegelési napló adatai alapján, mások az értékesített állatok súlya alapján számítják. Mivel az elsőként említett módszer az értékesítés előtt elhullott hízók súlyát is tartalmazza, természetesen papíron jobb eredményt regisztrál, mint az utóbbi. Az etetett takarmány minősége, s természetesen ezzel együtt ára is, meghatározó a hústermelés hatékonysága szempontjából. A gazdasági abrakkal hizlalók több, olcsóbb takarmány feletetésével termelnek, de nem biztos, hogy a drágább és kevesebb tápot etető üzemben gazdaságosabb a termelés. Megyei felmérésünk szerint 1978-ban a hizlalásra fordított takarmányátlag 4,12 kg, míg az egész telepre vetített takarmányfelhasználás 4,74 kg volt, 1 kg súlygyarapodásra vonatkoztatva. nemzetközi együttműködési, a vezetés-szervezési, a növénytermesztési, az állat- tenyésztési és takarmánygazdálkodási, az élelmiszer- ipari bemutató, valamint a kistermelő gazdaságok bemutatóját. Mint azt a hétfőn megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón megtudtuk, a kiállításon a különböző tudományos egyesületek több konferenciát, szimpóziumot és tapasztalatcsere célú előadást rendeznek. Túl azon, hogy az 1980-ban megnyíló kiállítás gondosan számba veszi eredményeinket, sokrétűen szemlélteti lehetőségeinket, tükrözi a mezőgazdasági és élelmiszertermelésben végbement nagyarányú változásokat. A kiállítás minden bizonnyal számtalan hasznos technikai tapasztalatot, tanácsot közvetít a látogatóknak, mely nyomán eredményesebb munkáról adhatnak majd számot a mezőgazda- sági és élelmiszeripari üzemek. Az említett adatgyűjtési problémák miatt az előzetesen bekért adatok alapján 9 termelési mutató figyelem- bevételével rangsoroltuk az üzemeket. E módszerrel egyszerre értékeltük az üzem tenyésztési eredményeit, takarmányfelhasználását, hústermelését és a gazdaságokat 16 csoportban osztályoztuk'. A legjobb eredményt a Tamási Állami Gazdaság ke- csegei telepe- érte el, melynek telepi összes takarmányfelhasználása 4,24 kg volt és kocánként 20 mázsa sertéshúst adott el. A cikkben említett madocsai Igazság Termelőszövetkezet a megyei rangsorban az átlagnál rosz- szabb, 13. csoportba került, telepi összes takarmány- fogyasztása 5,46 kg. Rangsorunkban a tamási Széchenyi Mgtsz az átlagosnál jobb 7. csoportba, a gyönki Petőfi Mgtsz a 14. csoportba, Pusztahencse az átlagot képviselő 8. csoportba, Pálfa a 3. csoportba, Szakcs a 12., a Paksi Állami Gazdaság a 17., a Hőgyészi Állami Gazdaság a 4. csoportba került. A megyei tanács szakigazgatási szervei a nagy abrakfelhasználással termelő üzemekben helyszíni vizsgálattal és szaktanácsadással segítik a lemaradottakat a felzárkózásban. DR. CZEH MIKLÓS, megyei szakállatorvos Almikor az állatokát külterjesen — tanyák körül, legelőkön, füves árokpartokon, nagy udvarokban — tartották, nem volt szükség ta- karmánykiggészítők használatára, s ilyenek nem is létezitek. A Futort — a takar - mánymeszet — is csak néhány évtizede ismerik, használják. Ma az állatok tartási helye szűkebb, a sertések óljához csak kis kifutó tartozik, tyúkot, malacokat pedig ketrecekben is tartanak, jócskán megváltozott hát környezetünk. A sertések ma már nem túrkálhatnak szabadon gyökerek, férgek, csigák után, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag fűhöz is csak hitkán jutnak, a baromfi nem kaparhat, nem szede- gedhet zöldet, gilisztát, kavicsot, a zárt tartásban még a napfényt is megvonják tőle. Ráadásul manapság nagyobb termelést, szaporaságot, gyorsabb fejlődést várunk állatainktól. Megterhelésüket fokozzuk tehát, takarmányuk viszont egyoldalúbb a korábbinál. Hogy állataink mindazokat az anyagokat megkaphassák, amelyekre szükségük van, a takarmánykiegészítő szerek sokaságát gyártják számukra. A takarmánykiegészítők három nagy csoportja 1. vitaminokat, 2. ásványi anyagokat, 3. a gyógyszerjelle- gűék, antibiotikumokat tartalmaznak. Ezek egymást nem helyettesíthetik. Ha tehát ásványi anyag kiegészítésére szorul a takarmány, akkor sem a vitamintartalmú, sem a gyógyszerjeílegű készítmények nem használhatók helyette, s e két utóbbi sem helyettesíthető ásványi anyagokkal. A vitaminkészítmények között az a különbség, hogy egy vagy többféle vitamint tartalmaznak. A Phylasol Combi — neve is jelzi — kombinált szer, minden fontosabb vitamint tartalmaz. A Phylasol—E, E-vitamint, a Phylasol ADE az A-, D- és E-vitamint, a Fhylapolivit az A-, Da, Ba és Bi2 vitamint tartalmazza. Az Ossiferol nevű készítmény csak a baromfifélének való Da vitamint tartalmazna. Az ásványi premixekkel a különböző fajú állatok ásványianyag-, és nyomelemigényét elégíthetjük ki. A baromfiféle számára készül az ÁP—17, a kérődző állatok számára az ÁP—18. Ezek kalciumot (meszet), foszfort és nyomelemeket is tartalmaznak. Ezekre — a vasra, a mangánra, a magnéziumra, a rézre, a jódra — kismeny- nyiségben szükségük van az állatoknak. A Futor csak ta- karmánymeszet tartalmaz, tehát csak olyan állatnák célszerű adagolni, amelynek takarmánya nem szorul foszforpótlásra. (A sok abrakot, korpát fogyasztó állatok általában elegendő foszforhoz jutnak.) A takarmánykiegészítők harmadik csoportját belső élősködők kártétele, bizonyos betegségek megelőzése, gyógyítása, az állatokat érő káros hatások kivédése céljából adagolják. ELŐZZÜK MEG A BORHIBÁKAT! A borhibák nem fertőzés hatására alakulnak ki, hanem úgy keletkeznek, hogy a borba különböző módon — például a nem szakszerű szőlőfeldolgozás, must- és borkezelés során — idegen ízt, illatot, színt okozó anyagok kerülnek. Célszerű a borhibákat alaposan megismerni, mert csak így tudjuk kellemetlen jelentkezésükét megelőzni, s a már jelentkező borhibák ellen még időben védekezni. Minél később észleljük a borhibákat, annál nehezebb lesz megszüntetni, sőt könnyen előfordulhat az is, hogy borunk nem lesz fogyasztásra alkalmas. A penészíz, a dohosság akkor észlelhető, ha a bort rothadt, penészes szőlőből ké- készftettük. Előidézheti az is, ha a mustot, a bort nem egészséges, tiszta, hanem penészes, dohos hordóba öntöttük. Ennék a kellemetlen íz- és szaghibának a fellépését úgy előzhetjük meg, ha fokozott figyelmet fordítunk a tisztaságra, a szakszerű must- és borkezelésre, a hordók kénezésére. A kisebb mértékű penészízt a bor levegőztető, úgynevezett nyílt fejtésével szüntethetjük meg. Erős szaghiba esetén azonban már csak akkor lehet eredményes a munkánk, ha szagtalanító szenet — Antiodort — használunk és utána még derítjük is a bort. A kénes íz esetén a bor szúrós, kéndioxid-ízű, -illatú. Ez a túlzott kénezés káros következménye. Könnyen, egyszerűen elkerülhetjük, ha szakszerűen kénezünk. Fogadjuk meg: sohase adjuk a ként méretlenül a borhoz! Ha a hiba mégis bekövetkezett, nyílt, levegőztető fejtéssel, pihentetéssel, házasí- tással javíthatunk borunkon. A kocsányízre az a jellemző, hogy a bor íze a kocsány erősen, „húzósán” fanyar ízére hasonlít. A szőlő túl erős préselése idézi elő vagy az, ha a túl korai szüret miatt nagyon sok éretlen, zöld kocsányú szőlőt dolgoztunk fel. Ez elkerülhető, ha a sajtolás előtt rendszeresen bo- gyózzuk a szőlőt. Az erősen kocsónyízű boron csersav- zselatinos derítéssel segíthetünk. Darab-, levegőíz esetén jellegzetesen üres ízűvé válik a bor. Ez akkor következik be, ha a demizsonban, az üzegballonban vagy a hordóban darabban hagytuk a bort, s felülete hosszabb időn át érintkezett a levegővel. Ezt a borhibát könnyen megelőzhetjük, ha rendszeresen töltögetünk, nem hagyjuk darabban (negyedig, félig töltötten) a tárolóedényt. A már bekövetkezett hibát enyhe kénezéssel, a hordó teletöltésével szüntethetjük meg. A seprőíz igen kellemetlen borhiba. Az ital poshadt, rothadt ízű. Akkor jelentkezik, amikor az első fejtést nagyon későn végzik el, s a bor túl sokáig marad a seprőn. Fellépésének oka lehet az is, ha a bort nem megfelelően kimosott, rothadó seprő- maradvánnyal szennyezett tárolóedénybe, hordóba fejtjük Ezért kell mindig meggyőződni előzőleg a tárolóedény tisztításáról! A megelőzés alapja a nagyfokú tisztaság és a korai fejtés. Enyhe seprőíznél azonnal, levegőztetve fejtsük át a hibás bort tiszta, egészséges, kénezett hordóba és hektoliterenként 8—10 gramm borkénnel kénezzük. Erősebb íz esetén csak a csersav-zselati- nos derítés vagy már csak a szagtalanító szén adagolása nyújt kellő eredményt. A feketetörés könnyen felismerhető. Ekkor a fejtés után a bor nemcsak zavarossá lesz, de kékes-fekete, lila üledék is kiválik. Ezt a borba került oldott állapotú vas vagy más fém okozza. Ez a borhiba úgy előzhető meg, ha nem mulasztjuk el — szüret előtt saválló festékkel lekenni a szőlővel, cefrével, musttal érintkező feldolgozó gépeket, fémeszközöket. Ne feledjük azt se: vas- vagy bádogedényt még rövidebb idejű használatra is csak előzetes saválló festékkel való mázolás után használhatunk! A gyengébb feketetörést levegőztető fejtéssel és savas borral való házasítással szüntethetjük meg. Visszhang A sióagárdi tájházról A KSZE jövőre is ott lesz Kacsabemutató A takarmányfelhasználásról
