Tolna Megyei Népújság, 1979. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

1979. október 17. NÉPÚJSÁG 3 A gazdálkodás tükre fi pénzügyi - gazdasági ellenőrzések tapasztalatai Orvosok és gyerekek Hogy érzed magad, csöppség? Mutasd kicsim, hol fáj? Szűrővizsgálat az iskolaorvosi rendelőben Társadalmi összefogás Bölcskén Bölcskén, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat közétkeztetési üzemet léte­sít. Az egymillió-nyolcszáz- huszonhétezer forintos be­ruházást október 15-én kez­dik építeni, s előrelátható­lag jövő év augusztus hú­szadikán fejezik be. A köz­ség lakosságának, mintegy négyszázezer forintos, társa­dalmi munkája, s a helyi Rákóczi Tsz ugyanennyi hozzájárulása jelentősen megkönnyíti az üzem felépí­tését. A község központjában álló épület megoldja majd a gyermekek, az öregek, az ÁFÉSZ és a tanácsi dolgo­zók étkeztetését, valamint a község lakóinak ilyen irá­nyú igényét. 1979. I. félévében a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának országos szervezete közel 1400 válla­latnál és szövetkezetnél vég­zett pénzügyi-gazdasági el­lenőrzést. Ezek keretében, 25 témában folytatott le vizsgá­latot a Minisztertanács és a Pénzügyminisztérium mun­katervéhez kapcsolódóan. Az ellenőrzések tapaszta­latai alapján értékelték a pénzügyi feladatok, kötele­zettségeik teljesítését, a költ­ségvetési juttatások felhasz­nálásának szabályszerűségét, a számviteli rend, a bizony­lati és okmányfegyelem hely­zetét, a szabályozók működé­sének tapasztalatait. A vizsgálatók alapján meg­állapítható, hogy a vállala­tok és a szövetkezetek egy része törekedett igazodni a legfontosabb népgazdasági célokhoz, azonban a belső tartalékok feltárása és hasz­nosítása, a hatékonyság terv­szerű, ütemes javulása vi­szonylag szűk körben tapasz­talható. A készletek nem csökken­tek a tervezett és indokolt mértékben, a költséggazdál­kodás hatékonysága tovább kell, hogy javuljon, nem vált általánossá az import anya­gokkal és a szűkösen rendel­kezésre álló dráguló energiá­val való ésszerű gazdálkodás. A termelés és az értékesí­tés tervszerű alákulasa mel­lett a vállalatok és a szövet­kezetek eredménye összessé­gében mintegy 3 százalékkal kevesebb, mint 1978. I. fél­évében. Az eredménynöveke­dés mérséklődését az értéke­sítés tervszerű lassulása, de alapvetően a ráfordítások ter­melést és árbevételt megha­ladó gyors növekedése okoz­ta. A gazdálkodás hiányossá­gaira utal, hogy a vállalati tevékenység állóeszközeinek értéke a termelésnél nagyobb ütemben bővült, tehát az eszlközhatékonyság erőtelje­sen romlott. A ráfordítások emelkedését okozta továbbá a vállalati igazgatással össze­függő költségek jelentős nö­vekedése. POZITÍV TAPASZTALATOK A vállalatok és szövetke­zeték árbevétele összességé­ben az éves terv előirányza­tának megfelelően alakult, Kár kidobni Van egy régi, Hajdú por­szívóm, aminek az lesz a sorsa, hogy kidobom. Nem szívesen. Valószínűleg nincs más baja, mint hogy leégett a motor, újra kellene teker­cselni. Tavaly, amikor meg­kérdeztem egy szakembertől, mennyibe kerülne a javí­tás, azt mondta látatlanban, hogy a motorcsere 600 fo­rint. Uj porszívót vettünk, ez meg a kamrában pihent. Most néhány láda alma ki­szorította onnan, de mivel sajnáltam szemétbe dobni, elvittem egy rokonomhoz, ő őrzi a sokkal nagyobb kam­rájában. Jó szándék vezetett. Oda akartam adni egy javí­tó cégnek, ingyen, hogy hasz­náljanak fel belőle alkatré­szeket, bizonyára érdemes. Nem fogadták el, mondván, nem tudnak átvenni semmit. Papírforma szerint biztos igazuk van. De ßn sajnálom szemétre vágni a porszívót. Nem ez a leggazdaságosabb megoldás, hogy finoman fe­jezzem ki magam. Igaz viszont, hogy meg­szokott megoldás, jó magyar pocsékolós módszer. Egysze­rű. Csak a patkányoknak okoz gondot a szeméttelepen. 9­az építőiparé jelentősen nőtt. A belföldi értékesítésnél job­ban emelkedett az export-ár­bevétel és az export reláción­kén ti megoszlására is a terv- szerűség jellemző: a nem ru­bel elszámolású kivitel dina­mikusan emelkedett. A kül­kereskedelmi forgalom egyen­legét az első félévben kedve­zően befolyásolta az import­nak az exportnál lényegesen kisebb ütemű emelkedése. Az 1979. évi népgazdasági terv egyik fő feladatként a készletek leépítését, mobili­zálását határozta meg. A be­vezetőben is jelzett gondok mellett az első féléves gaz­dálkodás eredménye azt is jelzi, hogy a készletek — elsősorban a keresdelemben és az iparban — jelentősen csökkentek. A vállalatok és a szövetkezetek egy része javí­totta ugyan készletgazdálko­dását, de ez a javulás azért még nem kellően erőteljes és általános, a készletállomány növekedési üteme a terve­zettnél magasabb. További lehetőségek és feladatok van­nak tehát elsősorban a saját termelésű készletek ésszerű csökkentésére. Jelentősen emelkedett a késztermék- készletek állománya a BONY Kövendi S. Tolna megyei Cipőipari Szövetkezetnél, ahol az 1979. I. l.-i készletérték június 30-ára 226 százalék­kal nőtt. Számottevő a nö­vekedés a SIMOVILL Ipari Szövetkezetnél (159,6 száza­lék) és a Sárközi Népi Ipar- művészeti Szövetkezetnél (136,9 százalék) is. Annak ellenére, hogy a ráfordítások növekedése meghaladta a termelés bő­vülését és ezáltal a költség­szint emelkedett, a költsé­gek alakulásának vizsgálata és elemzése bizonyos kedve­ző folyamatok kibontakozását is jelzi. Az anyagköltségek emel­kedtek ugyan, de kisebb mér­tékben, mint a termelés, a bérköltségek első félévi nö­vekedési üteme pedig csak­nem fele az elmúlt év azonos időszakáénak. A nem rubel elszámolású export költség­szintje — különösen az ipar­ban — jelentősen csökkent. Javult tehát az export össze­tétele, a jövedelmezőbb ex­port részaránya bővült. E kedvező jelenség kialakulásá­hoz az egyes világpiaci érté­kesítési viszonyok iavulása mellett kétségtelenül hozzá­Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja a Baranya, Somogy és Tolna megyei ál­lami gazdaságok tűzvédelmi felügyelői, építészmérnökei és építésztervezői, valamint a Szakszolgálati Állomások képviselői részére tűzvédel­mi tájértekezletet tartott. Az összejövetelre a szekszárdi Művész Filmszínházban ke­rült sor. A tanácskozáson dr. Né­meth József, az ÁGK tűzvé­delmi főfelügyelője ismertet­te az idei tűzvédelmi munka főbb tapasztalatait, tanulsá­gait. Elmondotta, hogy ebben az esztendőben 14 súlyos, 50 ezer forintot meghaladó tűz­kár fordult elő. A tűzesetek során több személyi sérülés történt és két halálos baleset is bekövetkezett. A tűzkárok összege eddig meghaladja a 9 millió forintot. Ez máris több, mint amennyi tavaly az egész év során keletkezett. A tűzkeletkezési okok kö­zött a leggyakrabban az elektromosság, a szabadban való tüzelés és a dohányzás szerepelt. Több kárt idézett elő természeti csapás, első­sorban villámcsapás. Ezek­nek a tüzeknek jó része fe­gyelmezett, körültekintő járultak a gazdaságtalan ex­port visszaszorítására, a ki­ugró mértékű állami vissza­térítések mérséklésére, gaz­daságtalan export fejleszté­sére tett központi és vállalati intézkedések. A GAZDÁLKODÁS FEGYELMÉÉRT A népgazdaság fejlődésé­nek további tervszerű alaku­lása az egyensúlyi helyzet ja­vításának követelménye miatt különös jelentősége van annak, hogy a gazdálkodás­ban nagyobb fegyelmezettség érvényesüljön. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi­fizetési fegyelme 1979. I. fél­évben erőteljesen romlott: több mint 3 milliárd forint tartozás befizetésére kellett felszólításban intézkedni. A fizetési késedelem különösen a KGM felügyelete alá tarto­zó gépipari vállalatoknál volt gyakori. Egyre többször for­dult elő, hogy az MNB fe­dezethiány miatt nem tudta teljesíteni az átutalási meg­bízásokat, a benyújtott kény­szerinkasszók összege az 1978. I. félévi összeg kétszerese, 2,5 milliárd forint volt. A Tolna megyéi Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat pénz­eszközei — 1979. I. félévben 122 napon át nem fedezték az esedékes fizetési kötele­zettségéket. Ennek következ­ményéként a félév során kö­zel 3 millió forint adókötele­zettségének nem tudott idő­ben eleget tenni. A Szekszár­di MEZŐGÉP Vállalat 1979. I. félévben rendszertelenül teljesítette az állam iránti adókötelezettségeit: több mint 6 millió forint adót ké­sedelmesen fizetett be. A fi­zetési fegyelem romlását jel­zi, hogy a félév során jelen­tős összegű adóbefizetési kö­telezettségnek egyes vállala­tok 30 napot meghaladó ké­sedelemmel tettek eleget: pl. Bonyhádi Ruházati Szövetke­zet 1,8 millió forint, Unió Ipari Szövetkezet 5.2 millió forint, Nagydorog és Vidéke ÁFÉSZ 2 millió forint, Egyet­értés Mgtsz Iregszemcse 1,6 millió forint, Béke Mgtsz Ta­mási 1 millió forint. A szerződéses fegyelem sem javult számottevően. Még mindig gyakori a szer­ződésben foglalt mennyiségi, minőségi és határidő-kiköté- sék be nem tartása, a kése­delmes fizetés, a monopol­munkával, a tűzvédelmi elő­írások megtartásával elkerül­hető lett volna. Az ÁGK képviselője a vál­lalati tűzvédelmi bizottságok és a tűzvédelmi felügyelők, előadók munkájáról szólva megállapította, hogy még sok nehézséggel küszködnek, hol az értetlenség, hol a kö­vetkezetlenség nehezíti mun­kájukat, de tapasztalhatók formális megoldások is. Ezt tükrözi az a körülmény, hogy a dolgozók oktatása nem elég gyakorlatias, ha veszélyt észlelnek, nem tud­nak gyorsan, hatékonyan be­avatkozni, lassú, vontatott a tűzjelzés. Lényegesen ked­vezőbbek a tapasztalatok a vállalati tűzoltó egységek te­vékenységével kapcsolatosan. Ezek általában igen jól fel­készített, begyakorolt és a példák szerint önfeláldozó alakulatok. Az állami gazdaságok többsége — mondotta az elő­adó — a tűzvédelem moder­nizálása, a vállalati és álla­mi tűzoltóság együttműködé­sének a bővítése, általában a tűzkárokkal kapcsolatos kér­dések intézése sok oozitív példát mutatott. A vállalati vezetők jelentőségének meg­helyzettel való visszaélés, rossz értelmű gazdasági kényszer alkalmazása. A megállapodásokban a felek a kötbér-érvényesítési jogot ugyan kikötik, de érvényesí­tését kölcsönösen mellőzik. A népgazdaság minden terü­letén sok gondot okoz a felü­letesen vezetett és elkészített nyilvántartás, elszámolás, mérlegbeszámoló. A pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzések 1979. I. félévben 1655 eset­ben módosították a mérleg­ben kimutatott eredményt, közel 700 millió forint adó­hiányt állapítottak meg és jelentősen csökkentették a vállalati alapokat. A feltárt hiányosságok miatt a Pénz­ügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatósága 34 esetben kez­deményezett fegyelmi fele­lősségre vonást, 5 büntetőfel­jelentést tett és 3 esetben indítványozott gazdasági bírságot. HATÉKONYABB GAZDÁLKODÁST Természetesen a fegyelme­zett gazdálkodás biztosítása az elsődleges cél. A Pénzügy­minisztérium vállalatokat és szövetkezeteket ellenőrző or­szágos szervezete mindent megtesz azért, hogy segítsen a hibák megelőzésében, a bi­zonylati kuszaságok felszámo­lásában, a jogszabályok meg­ismerésében és betartásában. Vizsgálataink során pozitív tapasztalatokat is szerez­tünk. Az állam iránti kötele­zettségeit pontosan teljesítet­te, előírt adatszolgáltatásá­nak időben és hibátlanul tett eleget a Tolna megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat, vala­mint a Tolna megyei Gyógy­szertári Központ. Mindkét vállalat számviteli és bizony­lati rendje a követelmények­nek megfelelő, jogszabályt sértő gazdálkodást ellenőrzé­sünk egyik vállalatnál sem észlelt. Valamennyi gazdálkodó szervezet dolgozó kollektívá­ja tudja, hogy a hatékony és fegyelmezett gazdálkodás fel­tétele: a gazdasági folyama- tbk figyelemmel kísérése, a népgazdasági célok érvényre juttatása, a végrehajtás felté­teleinek javítása, a belső tar­talékok feltárása; azaz a gaz­dálkodás magasabb színvo­nalra emelése. ANTUS GYULA hivatalvezető felelően foglalkoznak e té­mával. A megbeszélés során sok szó esett az idei és a további feladatokról is. A munka továbbfejlesztését most külö­nösen indokolja az állami gazdaságok irányításában be­következett változás. Az új helyzetben jelentősen nőtt az egyes gazdaságok felelős­sége. A tűzvédelmi munkát egyfelől a vállalaton belül szükséges erősíteni. Fontos dolog emellett a he­lyi állami tűzoltóság szerve­zeteivel való együttműködés, a kapcsolatok bővítése, erő­sítése. Az értekezleten fel­szólalt Csöglei István tűzoltó alezredes, a Tolna megyei Tűzoltóság parancsnok­helyettese, Csöglei István az állami gazdaságokban szer­zett tapasztalatairól szólt és értékes tanácsokat adott a további tűzmegelőzési mun­kához. A tanácskozást követően a résztvevők megtekintették a tervezési, építési-beruhá­zási és tűzvédelmi szem­pontból egyformán tanulsá­gos, Pokoli torony című ka­tasztrófafilmet. TANÚ NÁNDOR tűzvédelmi felügyelő Több a tűzkár Tűzvédelmi tájértekezlet

Next

/
Thumbnails
Contents