Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

1979. szeptember 13. CtffepÜJSÄG 3 Atomerőmű-építkezés Zsaluzás betondeszkával Elsüllyesztik a vízládákat Katonák készítik az állványokat A vízládák még a föld felett Mire kell a vásár H egint ősz — megint őszi vásár. Úgy hangzik ez, mint egy reklámszöveg. De vajon szüksége van-e az őszi vásárnak reklámra? És — szükségük van-e az áruknak, a fogyasztási cikkeknek reklámra, azaz őszi vásárra? Végül: meg kell-e rendezni egyáltalán a jelenlegi, egyszerű­sítésre, takarékosságra intő körülmények között is az őszi BNV-t? Azért kockáztatjuk meg ezeket a kérdéseket, mert létez­nek, és mert a vásárral kapcsolatos vélemények, s a gyakor­lat is meglehetős tarkaságra utalnak. Persze, nem lenne olyan sokféle vélemény, ha nem lett volna olyan sokféle az elmúlt években a vásárral kapcsolatos munka és — valószínű­leg nem kezelték volna olyan különböző módon az érdekelt vállalatok a vásárt, ha érezték volna, hogy érdekeltek. Alighanem itt kell megragadnunk az egymásba kapasz­kodó kérdéshalmazt. Köztudott, hogy a vállalatok — köztük a fogyasztási cikkeket gyártó cégek — érdekeltsége a haté­konyabb gazdálkodásban mindmáig igen különböző, bár sen­ki sem tagadhatja, hogy a gazdaságirányítás napjainkban igen nagy erőfeszítéseket tesz a vállalatok úgynevezett „piacérzé­kenységének” növelése érdekében. Nos, a vásár — ha való­ban komolyan veszik az érdekeltek és kihasználják az általa nyújtott számtalan lehetőséget — kiváló intézmény, védeni, pártolni, sőt fejleszteni érdemes. Az eladó részéről akkor, ha vannak új gyártmányai — amelyeket képes is számottevő mennyiségben előállítani! —, hogy mérlegelje a bel-, sőt bizonyos mértékig a nemzetközi piacot, és "műszaki, gazdasági, kereskedelmi elképzeléseiben igazodjék a tapasztalatokhoz. Csakhogy ez lelkiismeretes, föl­készült jelenlétet föltételez az első naptól az utolsóig. Nem elég hangzatos sajtótájékoztatót rendezni, lebonyolítani a protokollbemutatókat és megbeszéléseket; kellően tájékozott és bizonyos hatáskörrel is rendelkező munkatársak mindig legyenek a „standon”, mert bármikor érdeklődhet a vevő. Egy kereskedelmi vállalat képviselője, külföldi üzletember, vagy „egyszerű” vásárlátogató... Itt kell szót ejteni az étfek óta firtatott azonnali vásárlási lehetőségről, amelyet minden megnyilvánulásában — semmi kétség — nagyon szívesen fogad a vevőközönség. Mégis ki kellene végre mondani nyíltan: a vásár nem valami óriásira méretezett bevásárlóközpont. A fogyasztási cikkeket bemu­tató őszi vásár sem az! Persze örvendetes, ha a kereskedelem, akár az áruházak, akár egyik-másik szaküzlethálózat a vásár­ral egyidejűleg forgalomba hoznak néhány újdonságot, vagy a termelővállalatok saját, illetve a kereskedelemmel közös boltjaikban azon frissiben igyekeznek kipuhatolni a vevő reagálását. A könnyűipar például idén is tesz ilyen kísérletet. De a vásár sikerének végül is ez nem feltétele! Sokkal inkább az, hogy tényleg legyen érdemleges bemutatni való újdonsága a termelőnek, azzal kapcsolatban a tárgyalás, tájékozódás, piackutatás és reklám minden lehetőségét jól használja ki, akár azt is, hogy már a helyszínen vegyen föl akár egyéni megrendeléseket. De aztán állja, amit ígért! Mondani sem kell, hogy a termelő cégek vevőként is ér­dekeltek a vásárban. A ruházati feldolgozók például itt sza­vukon foghatják a textileseket, az importőrök olcsón nemzet­közi piackutatást végezhetnek, és nem utolsósorban: úgyszól­ván mindenki megismerheti többé-kevésbé a hazai és a kül­földi konkurrencia kínálatát. A belkereskedelemnek pedig valóságos „nagyhét” ez az időszak — vevőként és eladóként olyan közegben mozoghat, láthat és győzhet is nehézségein, amely koncentráltabb és sokatmondóbb minden egyébnél. Ami a külföldi beszerzéseket illeti, olcsóbb is: az eladó hely­be jön. Akadnak aztán külön értékei is az őszi vásárnak. Ilyen a játékkiállítás — talán fölélénkítheti meglehetősen egy hely­ben topogó játékkultúránkat. De mi főként a barkácskiállítást tartjuk igen fontosnak, annál is inkább, mert ezúttal a ház­építés és a lakáskarbantartás munkálataihoz igyekszik segít­séget nyújtani. Ha valóban el lehetne érni, hogy az érdekelt belkereskedelmi és építésügyi tárca, de mindazok a vállalatok, amelyek barkácsboltokat tartanak fönn, ne csupán erre a másfél hétre tennének csodát, hanem végre huzamosan ellát­nák boltjaikat a szükséges anyaggal és eszközzel, akkor célt érne ez a kiállítás. Mennyi feladat, aminek jó elvégzése vitán felül helyezi a vásár eredményességét. És ettől még lehet sok tarka esemény, látnivaló, eszem-iszom színhelye is a BNV. De igazi vonzó­ereje, reklámja mégis a komolysága, megalapozottsága lesz. BALOG JÁNOS Kísérlet a füzesben Többen említették, hogy a Duna-parton érdekes épít­ményt készítenek a 26-os Építőipari Vállalat dolgozói. Mit tesz ilyenkor az ember? Kíváncsi lévén, odamegy. Aztán mentünk. A máso­dik kilométer után kezdtünk fotós kollégámmal egymásra tekintgetni. Sehogy sem tud­tuk kitalálni, hogy melyi­künk ötlete volt ez; 3, rl^is ki­rándulás. A melegvíz-csator­na mellett bandukolván, el­suhant mellettünk egy autó­busz. Pár perc múltán egy Multicar kis teherszállító kö­zeledett, ezt már leííiíiettük, felszálltunk rá. A líétkilomé- ternyi utazás után élénk tá­rult a sziget, rajta a beton­doboz. Ez lenne áz érdekes építmény? Nagy Gyula művezető elénk teríti a tervrajzokat, bemutatja a nagy feladatot. — Egyszerű munka ez — mondja, s a rajzokból, a már meglévő építményből tényleg kibontakozik előt­tünk a melegvizes csatorna és a víz sodrását csökkentő berendezés képe. Kiderül a beszélgetésből, hogy a 26-osok szerencsés embereknek mondhatják ma­gukat. Az erőműépítkezés során több olyan feladatot kaptak — többek között a vízkiviteli mű —, amely a legújabb tervek és techno­lógiák szerint készül. Itt az energiatörő berendezésnél is az országban elsőnek pró- "5 bálhatnak ki új zsaluzási I technológiát. Kovács Gábor építész és Schnaider Pál építésvezető tervei szerint zsaluzás helyett betondesz­kákat használnak. Aki kicsit jártas az építésben, tudja, hogy a töméntelen mennyisé­gű zsalu, a kitűnő minőségű faanyag rendkívül megdrá­gítja az építést. Ennek ki­váltására született az ötlet, hogy betonlemezekét készíte­Tegnapi ülésén Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bi­zottsága Schmidt Ádám pénz­ügyi osztályvezető előterjesz­tésében az 1979. I. félévi költségvetési- és fejlesztési- alaptervének teljesítését tár­gyalta meg. A számok részle­teire nem térünk ki, össze­foglalva elég annyi, hogy azok kiegyensúlyozott gazdál­kodásról tanúskodnak. Egyes költséghelyeken indokolt túl­lépés mutatkozott, hiszen a júniusi nagy intenzitású zápo­rok okozta károkkal nem le­hetett előre számolni. A „Cél- csoportos lakás és kapcsolódó beruházások” gyűjtőcím alá soroltak közül a lakosságot minden bizonnyal az érdekli legjobban, hogy az idén 164 nek és ezek közé töltik be a betont. így a külső fal is el­készül, nem kell vakolni, stb... Nagy Gyula művezető mu­tatja a terepet. — Májusban a szigeten még kétméteres víz volt. Az apadás után rögtön elfoglal­tuk a területet, végleg el­hódítottuk a víztől ezt a földdarabkát. — Mikorra kell átadni a víztörőt? — Csatlakoztunk mi is a kongresszusi és felszabadulá­si munkaversenyhez. A két vízládát elkészítjük idén no­vemberre, a teljes energia­törő műtárgyat pedig 1980. szeptember 30-ra. Közben leértünk a sziget­re, ahol már látszanak a víz­ládák körvonalai. — Az alapterület egyen­ként 21x38 méter, jelenleg már két méter mélyen a földben vannak a falak, azok alatt kiképeztünk egy vágó­élet, hogy a süllyesztésnél könnyebb legyen a dolgunk. Ezután a 11 méter magas fa­lakai készítjük el, s mikor kész lesz, kezdjük a föld ki­termelését és akkor a saját súlyánál fogva süllyed az lakás átadását tervezik. Je­lenleg építés alatt áll a Tam­bov lakótelepen egy 48, és egy 56 lakásos épület, továbbá a Baktában 60 húsipari lakás, melyeket az év hátralévő ré­szében adnak át. Az úttörőház igazgatójá­nak előterjesztése alapján tárgyalta a végrehajtó bizott­ság az általános iskolások nyári táborozásának tapaszta­latait. A művelődési osztály vezetőjének ehhez kapcsoló­építmény — mondja Nagy Gyula. A méter széles falak közé töméntelen mennyiségű be­ton kell. Horváth Ferenc vas­betonszerelő brigádja eddig határidőre elkészítette a vá­zat és ezután érkezik majd menetrendszerűen Dániel Pál betonozó brigádja. • Tóth Jó­zsef darus pedig végig ma­rad. — Több civil nincs is ezen az építkezésen. A katonabri­gádok szorgalmasan segíte­nek nekünk, ök is szakmun­kát végeznek, ácsolják az állványokat: ott zsaluznak fával, ahol nem lehet beton­deszkát alkalmazni. — Nagy Gyula művezetőnek is új ez a feladat, hiszen hat évig ácsként dolgozott a 26-osok- nál, ez az első művezetése. Az erőmű kondenzátorai Siónyi vizet használnak el. A hűtés után kell visszave­zetni a vizet a Dunába, a két betonláda feladata, hogy csökkentsék a kifelé áramló víz energiáját. Szól az autóbusz vezetője, hogy ne induljunk el gya­log, hamarosan indul, viszi ebédelni a katonacsapatot. hj—gk dó kiegészíszítéséből kiderült, hogy az úttörőház munkatár­sai rendszeresen látogatták ugyan a táborokat, részt vet­tek a turnusváltásokon, de az ellenőrzési naplóba tett be­jegyzéseik több esetben nem tartalmaznak érdembeni ész­revételeket, hiányosak. Meg­oldásra vár — anyagi fedezet híján — a magyaregregyi tábor sorsa, mely 1976 óta nem működik. A végrehajtó bizottság ülé­se további részében a mű­Tamási A járási pártbizottság ülése Tegnap délután ülést tar­tott a tamási járási pártbi­zottság. Az ülésen részt vett Horváth József, a megyei pártbizottság titkára. Az első napirendi pont keretében be­számolót hallgattak és vitat­tak meg a járás első féléves gazdasági munkájáról, majd személyi kérdésekben dön­töttek. A tamási járási pártbi­zottság tagjai sorába koop­tálta Király Józsefet, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettesét, majd a vég­rehajtó bizottság tagjának, s a járási pártbizottság titká­rának megválasztotta. Takarékpénztári kollokvium — A jövő év elején árre­formot hajtunk végre a ter­melői szférában, hogy vál­lalatainkat a jobb minőségű és gazdaságosabb termelésre, a kedvezőbb árukínálatra ösztönözzük. A hatékony gaz­dálkodás és a jó összetételű árukínálat olyan helyzetet teremt, amelyben érdemes takarékoskodni, kifizetődő jól dolgozni és mindezek együtt valutánk stabilitását is jelenthetik — mondotta szerdán Székesfehérváron Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter a nemzetközi taka­rékpénztári kollokvium meg­nyitóján. Előadásában az or­szág gazdasági "helyzetéről szólva utalt a kedvezőtlen világgazdasági változások ha­tásaira, s hozzátette, hogy a népgazdaság egyensúlyi fe­szültségeinek okai gazdasági munkánk gyengeségeiben, a társadalmi munka nem ki­elégítő hatékonyságában is keresendők. A pénzügyminiszter ki­emelte, hogy az egyensúly helyreállítása érdekében a gazdasági szerkezet korsze­rűsítése, a nemzetközi ver­senyképesség javítása és a takarékos gazdálkodás áll gazdaságpolitikánk homlok­terében. Számolunk azzal, hogy hazánkban a gazdasági növekedés lassúbb lesz, mint a korábbi években volt. Magasabb követelmények A textilruházati ágazat idei termelésének' értéke vár­hatóan igen szorosan megkö­zelíti a tervezettet. A sze­rény mértékű elmaradás fő oka, hogy a ruhagyárakban is megkezdődött a gazdasá­gos termékstruktúra kiala­kítása, a magasabb műszaki és minőségi követelmények érvényesítése — tájékoztatta szerdán délelőtt Dobrotka László könnyűipari minisz­terhelyettes a Ruhaipari Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetőségét. Hang­súlyozta: továbbra is a vál­lalatod legfontosabb felada­tai közé tartozik a hazai kí­nálat javítása, az 1979-es exportkötelezettségek pontos teljesítése,, a munka szerve­zettségének növelése. szaki osztály építésfelügyele­ti tevékenységével foglalko­zott. Az engedély nélküli épít­kezések száma és a kirótt bír­ság összege tanulságos össze­függésekre vezet: 1974-ben 36 építmény után kiróttak 74 769 Ft bírságot, 1975-ben 8 építmény után 21 416 Ft bírságot, 1976-ban 12 építmény bírsága 53 341 Ft volt, 1977-ben 20 épít­ményt bírságoltak 70 404 Ft- ra, 1978-ban 12 eset 59 764 Ft-ba került. Ha a fejlődés „töretlen” marad, akkor az idén tetőzéssel számolha­tunk, ugyanis a bírságok ösz- szege július 31-ig elérte 14 építmény után a 46 283 fo­rintot. O. I. A decsi Egyetértés Terme­lőszövetkezetben az elmúlt évek során 17 hektár füzest telepítettek a nagyüzemi mű­velésből kimaradt kis par­cellákon. A gondos, szaksze­rű telepítés, az évközi mun­ka, a reméltnél jóval na­gyobb eredményeket hozott. A kiváló termésátlagok fel­keltették a szakemberek fi­gyelmét, és mint már arról írtunk is, különböző tudomá­nyos méréseket végeztek az ültetvényekben. A mostani esztendőben, a Gibberellin 10 nevű növényi hormon koncentrátummal kezdtek kísérletezni. A szár- nővekedést serkentő hor­mont, többféle dózisban per­metezték ki a kísérleti terü­leteken, hogy megállapíthas­sák az alkalmazás legkedve­zőbb feltételeit. A végered­ményt természetesen csak a fűz aratásakor tudhatjuk meg. Annyi azonban már most látszik — az egész fü­zesre vonatkoztatva —, hogy az idei termés minden eddi- ginéi nagyobb lesz. ez— Városi vb-ülés Szekszárdon: Az I. félév költségvetése A jónak ígérkező füztermés

Next

/
Thumbnails
Contents