Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

1A NÉPÚJSÁG

Milyen eredmények várhatók?

Tevel—Bogyiszlói A Tamásitól elszenvedett 3-0-ás vereségért a Bogyiszló ellen próbálnak szépíteni a teveliek. Annyi bizonyos, nem lesz könnyű dolguk. Tippünk: x.

Aparhant—Paks: A gyenge formában lévő Paks ellen az Aparhant joggal bizakodhat. Tippünk: 1.

Fadd—Bátaszék: A Kisdo- rog elleni 3-0-ás győzelem visszaadta a faddiak önbizalmát. Ennek ellenére a Bátaszék ellen mi csak döntetlent várunk. Tippünk: x.

Bonyhádi Vasas—Kisdorog:

Határozottan jól játszott a Bonyhád Szekszárdon, így a hazai pályán 3-0-ás vereséget szenvedett Kisdoroggal szemben biztos esélyes. Tippünk:

1.

Dombóvári MSC—TÁÉV

SK: Nem lesz könnyű a dombóvári csatároknak, a jó szekszárdi védelemmel szemben. Tippünk: x.

Pincehely—Tengelic: A három forduló alapján a Pincehelynek sikerült jobban a rajt, így nem okoz meglepetést két-három gólos győzelmük. Tippünk: 1.

Dunaszentgyörgy—Nagy Hiányok: Az újoncok nem egy könnyen engedik át az első helyet a bajnoki táblázaton, még akkor sem, ha olyan nagymúltú csapat látogat hozzájuk, mint Nagymányok. Tippünk: 1.

Tamási MEDOSZ—Nagydo- rog: A három mérkőzésükön a nagydorogiak mindössze három gólt tudtak lőni a tíz kapottal szemben. Amennyiben a Tamási MEDOSZ játékosai erre alapoznak és lebecsülik az ellenfelet, meglepetés érheti őket. Tippünk: 1.

Munkahelyi torna a kesztyűgyárban

Napi tíz perc az egészségért

______________________________________________________________________________________________________________________________________1979. szeptember 9.

G

yár a város peremén. A modern, ám mégsem hivalkodó épülettömböt gondozott utak, bársonyos gyep és tar- kálló virágágyak övezik. A kapu két oldalán nyárfák sorjáznak. A gyár alapítói által tizennégy évvel ezelőtt elültetett csemeték dús lombú fákká terebélyesedtek.

— A legjobbkor érkeztek. Negyedóra múlva kezdődik a dolgozóink körében népszerűvé vált munkahelyi testnevelés — mondja Barics Jenő, a Dombóvári Kesztyűgyár szakszervezeti bizottságának titkára.

Aztán az emeletre kalauzol bennünket. Az szb-iro- dában beszélgetünk.

— 1975. tavaszán vetődött fel a gondolat: jó lenne nálunk is műszak közben néhány percet mozogni, tornászni. Az elképzelést tett követte, a gazdasági vezetés támogatásával beindítottuk a munkahelyi testnevelést. Az érdeklődés? Nos, túlzás lenne azt állítani, hogy a tízperces gimnasztikát mindenki kitörő örömmel fogadta az első napokban. Teltek a hónapok, s közben fokozatosan nőtt, gyarapodott a résztvevők száma. Azok a dolgozóink is kedvet kaptak hozzá, akik kezdetben idegenkedtek tőle, fölöslegesnek

tartották — emlékezik Barics Jenő.

— Másfél évig csináltuk, aztán rekonstrukciós építkezések miatt egy évig szüneteltettük. A korszerű, tágas üzemrész elkészültével egyre többen sürgették az önként vállalt testedzés lehetőségének visszaállítását. Azóta minden nap délelőtt 11 és este 19 órakor tíz percen át már száz női dolgozónk tor- nászik.

1 11

■ r

Takács Valéria késztermék-csinosító

Eddig jutunk a múlt vallatásában, amikor az órára pillantunk. Két perc múlva tizenegy. Sietnünk kell, hogy szemtanúi lehessünk az egyes műszak aktív pihenésének.

Belépünk a világos, tiszta varrodába. Néhány pillanatig még halljuk a Porker gépek zakatolását, aztán szinte egyszerre állnak fel a lányok, asszonyok. Két oldalt szélesre tárják az ablakokat, s máris Bognár Márta előKocsis Lászlóné: „Igénnyé vált a munkahelyi testnevelés”

tornász vezényszavára figyelnek.

— Figyelem, elkezdjük ... Törzshajlítás balra, egy, kettő, most jobbra, három, négy.

És a gyakorlatok pergő ritmusban követik egymást. Minden izomcsoportot átmozgat a gyakorlatsor, amelyet tanúsíthatjuk, nemcsak tessék-lássék módra, hanem komolyan és nagy lelkesedéssel végeznek. Nincs kísérő zene, a végrehajtás üteme így is teljes. Mosolygós arcok, tűnőben a háromnegyed hatkor kezdett műszak fáradtsága. A frissítő mozgás feloldja az ülő munka be- idegzett mozdulatainak monotóniáját. Napi tíz perc az egészségért, ami után ismét elfoglalják helyüket a gépeknél. Még egyet nyújtózkodnak, aztán ott folytatják a munkát, ahol abbahagyták.

— Hogyan lesz valakiből gyakorlatvezető, előtornász? kérdezem Bognár Mártát.

— 1978-ban Domboriban rendezett egy tanfolyamot az SZMT, amelyre innét engem küldtek. Az elődöm férjhez ment, gyereket szült, s most gyesen van. Hét éve dolgozom a kesztyűgyárban, korábban nem sportoltam aktívan. Szívesen vezetem a tornát: munkatársaim kedvvel végzik, rájöttek hasznára, jelentőségére — halljuk a választ.

Kocsis Lászlóné tizenegy ' éve dolgozik a varrodában, kisfia most kezdte a második osztályt az általános iskolában.

— Egy családos asszonynak bőven kijut a mozgásból

ffJP

Krasznal Istvánná művezető, ötven dolgozó munkáját irányítja

otthon. Mégis helyesnek tartom a munkahelyi testnevelést. Szükségét érzem. Aki becsülettel végigdolgozza teljesítménybérben a nyolc órás műszakot, annak igényévé válik ez a tíz perces torna.

Takács Valéria hét éve minden műszakját állva dolgozza végig. Késztermék csinosító.

— Naponta általában 180— 200 pár kesztyűt kell „kivasalni” ezzel az elektromos vasalóval. Az álló munka fáradalmait elsősorban a lábunkban érezzük. Ez a rendszeres torna felüdít, s kicsit fogyaszt is — mondja.

Krasznai Istvánná is tőzs- gyökeres dombóvári, a varrodai egyes műszak vezetője. 1971-óta dolgozik itt, két éves kisfiú anyukája. A gimnáziumból magával hozta a sport s-eretetét. Atlétizált, tornászott és kézilabdázott. A gyár tömegsport rendezvényeinek rendszeres résztvevője.

— Rendkívül hasznosnak tartom a munkahelyi testedzést. Felüdít, aktívabb munkavégzésre serkent. Szinte feltöltődik az ember a változatos gyakorlás közben.

Gyár a város peremén. Termékeik 70—75 százalékát külföldi piacon értékesítik. Kétszázhuszonhárom nődolgozójuk közül százan már tornásznak. A vezetők meggyőződéssel vallják: a tízperces munkahelyi testnevelés bevezetésével 'nőtt a munka intenzitása, s ezzel együtt a termelékenység.

Fekete László Fotó: Szepesi László

Bognár Márta, az előtornász

HALLOTTÁ?!

— Vége a szabadságnak?

— Sajnos — szerencsére.

— Ezt meg hogy értsem?

— Sajnos, mert jó lenne még egy kicsit pihenni, gondtalanul sétálni, de ugyanakkor hiányzik ez a beszélgetés.

— így igaz, mert annyi minden történt a közelmúlt hetekben.

— Volt legalább bíróverés?

— Igen, méghozzá modernizált.

— Ezt hogyan kell érteni?

— Először a dombóvári kézilabda-szurkolók közül néhány magáról megfeledkezett kiosztotta a játékvezetőket. Amikor pedig a vasútállomásra mentek, egy motoros közéjük hajtott a járdán és néhány bokarugással tette emlékezetessé a napot.

— És a szövetségben mit szóltak hozzá?

— A hőgyésziek jártak jól, mert felfüggesztették a dombóváriak páfyaválasztási jogát, így a Helyiipari SC pályáját veszik igénybe.

— Olvastam, hogy a labdarúgó MNK-ban az első és a második forduló irányított sorsolással történt. Mi a véleménye erről?

— Csak helyeselni tudom, mert így nem kell a csapatoknak sokat utazni. A jelszó: takarékoskodni, ahol lehet!

— Akkor ezt mondja meg a labdarúgójátékvezetői küldőbizottságnak is.

— Mi a baja velük?

— Nekem semmi, csak az ozorai pénztáros mondott egy cifrát, amikor meglátta a „szomszédból” érkezett játékvezetők számláját.

— Talán Pincehelyről küldték őket?

— Egy kicsit messzebbről, Bonyhádról.

— Ha rajtam múlna, két-háromszáz forintot visszafizettetnék azzal, aki MNK-mérkőzésre Bonyhádról küld Ozorára játékvezetőket.

— Ne bántsa már őket, van bajuk úgy is.

— Kevés a játékvezető?

— Valószínűleg, mert két olyan tagja is van a megyei keretnek, aki elvileg nem lehetne az.

— Miért?

— Mert az egyik volt csapatában csere- játékosként szerepelt az első fordulóban, a másik meg tiszteletdíjas edző.

— Talán haragszik erre a két emberre, hogy így eláztatta őket.

— Ellenkezőleg, nagyon jó viszonyban vagyok velük, de ez mit sem változtat a tényen. Egy jó barátot lehet, sőt kell adott esetben kritizálni.

— Igaz, magát is kritizálták. Biztosan hallotta a rádióban az ötödik sebesség című műsort.

— Nem hallottam, de mondták. Az eltiltott kerékpáros valami olyasmit mondott, ha akkor találkozik az újságíróval, mérgében talán agyoncsapja.

— Miért nem magyarázza meg neki, hogy azt az eltiltást nem az újságíró, hanem a sportkör, az országos szövetség egyetértésével hozta. Ha felmentik, az újságírónak azt is le kell

írni.

— Az is várható?

— Nem lepődnék meg. Tudja, olyan összeget hallottam ezzel kapcsolatban elhangzani... Ha ennek csak fele igaz, akkor is várható fejlemény.

—kas

Asztalitenisz

A Bp. Spartacus Szentkirályi utcai csarnoka adott otthont az idei évi országos felnőtt B Tízek bajnoksága mezőnyének. Az 5—6-án lebonyolított versenyen a ranglista 8—17. helyezettjei vehettek részt. Közülük az 1—3. helyezett vehet részt a közeljövőben sorra kerülő Tízek A bajnokságon. A Tolnai VL két versenyzője kapott meghívást erre a versenyre, Balogh Ilona és Bízó Mária. A kétnapos küzdelemsorozaton Balogh Ilona nagyszerűen játszott, megismételte a vasárnapi NB I-es mérkőzésen mutatott formáját, és végeredményben biztosan nyerte a versenyt. Különösen nagy vetélytársa, a BSE-s Urbán Edit elleni győzelme értékes. Bízó Mária ezúttal halványabban játszott, és két győzelmével csak a 10. helyet tudta megszerezni.

Végeredmény: 1. Balogh

Ilona (Tolnai VL). 2. Urbán Edit (B5E), 3. Ivaskó Gabi (BSE), 4. Gárdos Pétemé (BSE), 5. Benke Mariann (Statisztika). 6. Schneller Katalin (Postás), 7. Ruzsensziki Zsuzsa (BSE). 8. Papp Angéla (Spartacus), 9. Urbán Erika (Statisztika). 10. Bízó Mária (Tolnai VL).

— link —

Az edző a Botond-kupáról

Másodszor került sor a Bo. tond-kupa női kosárlabdatorna rendezésére. A végeredmény ismeretes, arról részletesen beszámoltunk. Ezúttal a rendező egyesület, a Bonyhádi Botond női kosárlabda- csapatának edzőjét, dr. Ábrahám Jánost kérdeztük meg

— mint edző — miként értékeli a tornát.

— Sportegyesületünk a kupát azzal a céllal szervezte, hogy a felkészülést segítve minél több mérkőzést biztosítson a csapatoknak. Természetesen a sportág népszerűsítése is feladatunk volt. Örömünkre szolgált, hogy kezdeményezésünk sikere érdekében igen komoly segítséget kaptunk a város sportszerető vezetőitől, valamint lelkes társadalmi aktíváktól. Külön elismeréssel kell említenem a közgazdasági szákközépiskola vezetőit, akik biztosították a zavartalan versenyzést.

— Néhány szóval talán — a reális megítélés érdekében

— szólni kell a hazai csapat, a Bonyhádi Botond NB Il-es gárdájának szerepléséről. A tornán részt vevő csapatok közül, mint ismeretes a kupagyőztes Szekszárdi Dózsa és a 2. helyezett MAFC — NB

I-es rutinos csapatok. A Kecskeméti SC női csapata az NB II iközépcsoportjában egyetlen vereséggel a 2. helyen áll. a PEAC pedig csoportunkban a 2. helyezett. A soproni lányok szintén előkelő helyen állnak az NB II. nyugati csoportjában: a 3. helyen zárták a tavaszi szezont. A többi csapat is az NB II középmezőnyéhez tartozik. Mi már tavaly is hangsúlyoztuk, tanulni akarunk, mert ez nem szégyen. Ezért a bonyhádi szakvezetés — főleg a mérkőzésről mérkőzésre javuló formát tekintve elégedett a csapat szereplésével. Egyes játékosok kimondottan jó formában vannak és minden reményünk megvan, hogy a bajnokság nyitányára társaik is eredményesebben állnak rajthoz.

— A csapatunkkal kapcsolatban meg kell állapítani, hogy lányaink küzdeni- és győzni akarása nem elég erős, egy-egy kritikus helyzetben elbizonytalanodnak, és ez természetesen az ereidményben is megmutatkozik. Még ha ezeket a körülményeket is figyelembe vesszük, hasznosnak és eredményesnek ítéljük a négynapos tornát. A nyári felkészülés során sokat dolgoztunk a sikeres őszi szereplés érdekében. Mindent el fogunk követni — és ez a játékosok egyöntetű álláspontja —, hogy a jövő bajnoki idényben is NB II-es csapata lehessen Bonyhád városának — fejezte be nyilatkozatát dr. Ábrahám János.

A torna feloldja az ülőmnnka monotóniáját