Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-08 / 210. szám
1979. szeptember 8. NÉPÚJSÁG 3 Szárazságtűrő, jól fizető növény Országos napraforgó-bemutató Bölcskén Napraforgó-termesztési tanácskozást és bemutatót tartott Bölcskén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtökön, egész napos programmal. A bölcskei Rákóczi Tsz három év óta kimagasló eredményt produkál nagy területen napraforgóból, mint a bácsalmási termelési rendszer tagja. Méltán érdemelte ki, hogy megismerkedjenek üzemi tapasztalataival az ország minden megyéjéből érdeklődő szakemberek, gazdaságvezetők, nagyobb számban pedig a területi tsz- szövetségek' szakvezetői és munkatársai. Törjék István, a szövetkezet főagronómusa nagy hatású, kitűnően hasznosítható előadást tartott, amely után többen is kérték: adja ki, gyorsan elkészíthető nyomtatásban a TOT ezt az anyagot, hogy az összes termelő gazdaságba el tudják juttatni, teljes egészében. Törjék István elmondta, az idén végképp bebizonyosodott, szárazságtűrő növény a napraforgó, sőt a Magyarországon termesztett szántóföldi növények közül a leginkább az. Beszélt a főagronómus arról is, milyen jól beleillik a növényi sorrendbe náluk a napraforgó, ahol a fő növények: búza, kukorica, napraforgó és magborsó. Az idei terméseredmény minden korábbinál jobbnak ígérkezik Bölcskén, ezt azért is tudják várni, mert a csaknem 600 hektár napraforgó több mint egyharmadát betakarították a hét közepéig. Az előző három év átlagig termése sem lebecsülendő: majdnem 60 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Természetesen mindent meg kell adni a napraforgónak, amit kíván, ahhoz, hogy nagy termést érjenek el. Homokon és vizenyős területen nem vetnek napraforgót, és a jó talajokon is elegendő műtrágyát adagolnak. Sokat jelent a fajtakiválasztás. Bölcskén az idei évben már csak hibrideket vetettek. Kis területen kísérleti termesztés is folyik, egy magyar és hét külföldi fajtával. Évek óta nagy gondot fordítanak a fajta- megfigyelésre, azért is, mivel a peronoszpórára érzékeny fajtákat ki kell zárni, összességében a legdöntőbb a termesztési technológia és a jó fajták kiválasztása. Bölcskén tíz mázsával nőtt a hektáronkénti átlagtermés, amióta termelési rendszerhez tartoznak, 1975-től. A bácsalmási gazdaság igazgatója, a rendszer- gazda képviseletében elmondta, hogy a Rákóczi Tsz nemcsak hogy pontosan betartotta a technológiai előírásokat, de még tovább is fejlesztette alkotó módon. Ulbert Ádám, a szövetkezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a napraforgóval elérthető magas eredmény ne tévesszen meg senkit, közepes termésnél nincs kiugró jövedelem, csak megfelelő. De törekedni kell ennél a növénynél is a maximális hozamra. Bölcskén egyébként jó termést takarítottak be az utóbbi években más fő növényekből is, ezzel alapozták meg a szövetkezet tagságának jövőjét, továbbá az állat- tenyésztés korszerűsítését. Dr. Dávid Csaba, a TOT tanácsosa, aki előzőleg több mint tíz évig Bölcskén főagronómus volt, értékelést adott a tanácskozás résztvevőinek a búzatermesztés idei eredményeiről, országos tapasztalatairól, hogyan vizsgáztak különböző fajták ebben a rendkívül kedvezőtlen időjárású Féhr Ferenc a Paksi Konzervgyár legidősebb targoncavezetője: 56 éves. Szikár ember, jó munkabírású. Akkor kerestem fel. amikor már túl volt a nyolcórai munkaidőn. Nyári nagy szezonban rendszeresen túlórázik. Gépkocsivezető az eredeti szakmája és 1973 óta targoncás. Rendkívüli teljesítmény, amit produkál, még akkor is, ha elsősorban idegmunka ezéknek a fürge kis szállítógépeknek a vezetése, ötvenhat éves korában nem túdna mindenki még a rendes munkaidőn belül sem vezetni, nemhogy azon túl, ráadásul háromféle műszakban. A múlt héten délelőtt 10 órától este 10-ig dolgozott. — Mennyit pihen? — Sokat. Ilyen időszakban, amikor állandó a túlórázás, mert rengeteg a nyersanyag, a lehető legtöbb időt kell fordítani pihenésre. Tudok aludni. Most például, ennél a műszákbeosztásnál hazaérek este fél tizenegy körül, lefekszem rögtön, mihelyt lehet és reggel nyolcig alszom. — Tízórás munka van a háta mögött a mai napon. Kimerültséget nem érez? — Egyáltalán nem. Ettem és pihentem bőven. Két kávét fogyasztok naponta, így majdnem azt mondhatom, friss vagyok végig. — Hol főzik a kávét? — A lapbeírók főzik és odaviszik mindenkinek a helyébe. Ez nem jelent kiesést a munkából. Rövid műszakban csak egy kávét iszom. — Mennyi a keresete a túl- órás hónapokban? — öt-hatezer forint. Jól jön a pénz. mert sima órabéres időben, tehát az év nagyobb részében- háromezer sincs a keresetem. Tavaly három hónapig túlóráztam, most meg egy hónapja csinálom a tizenkét órákat. — A felesége mit szól ahhoz, hogy segíteni nem tud neki otthon? — ö is itt dolgozik és ugyanezt teszi, csak ritkábban. mert nem targoncavezető. Szóval ő is vállal túlórát, amikor kell. Otthon több az ideje, amíg nem mindennap van hosszú műszak a feldolgozó üzemnél. Szabadnapokon aztán én is segíték a házimunkában. Kibírjuk ezt a két-három hónapot. Ilyenkor nem szórakozunk, csak pihenünk. — Kevés a gyárban a targoncavezető, hogy ennyire kell hajtani? — Nem kevés, de a munka még több. Pontosan nem tudom hányán vagyunk, legalább harmincán. Főleg fiatalok. Ügyesek nagyon. A legtöbb dolgozó ebben a munkában is nő, ez jellemző a gyárra. — Sok mindenre kell ügyelni vezetés közben, vagy pedig könnyű a dolguk? — Állandóan, kihagyás nélkül figyelünk. Erre a munkára megfelelő emberek kelle- — nek. Maga a gép és a súlyos teher mozgása, billegése sem gyerekjáték, s annyiféle a fuvarozásunk. hogy felsorolni is sok. — Azért mégis soroljon néhányat. — Öten-hatan szólnak egyszerre. Üres doboz kell, üveg kell, a vegyes daraboshoz és a szilvához is, közben vinni a paradicsomot, aztán kihordani a farostlemezt, a rakodólapot. és szállítani a készárut a gyárból való elszállítás helyére... Mindig futunk. Elbúcsúzunk és Féhr Ferenc tovább fut. G. J. A népi ellenőrzés életéből Országos vizsgálat volt három évvel ezelőtt a folyékony üzemanyaggal való takarékos gazdálkodás felmérése, ebben részt vett a Tolna megyei NEB is. Az élet úgy hozta, hogy az energiahordozókkal való takarékosság még a korábbinál is fontosabbá vált. Nem csupán a rádió, a televízió és az írott sajtó foglalkozik vele többet, hanem egy sor állami intézkedés is megcélozza a takarékosságot — ezen belül az energiával és az energiahordozókkal való ésszerű gazdálkodást. A KNEB is ismét elővette a témát és utóvizsgálat keretében térnek rá vissza azok a megyék, amelyek az alapvizsgálatban is részt vettek. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint a közúti gépjárműveket, erő- és munkagépeket üzemeltető gazdálkodó egységek az alapvizsgálat óta milyen intézkedéseket tettek a folyékony hajtó- és kenőanyagok takarékos fel- használása érdekében, és azok milyen eredménnyel jártak? A közúti gépjárművet üzemeltetők esetében azt is megnézik a népi ellenőrök, hogyan érvényesül a társadalmi tulajdon védelme. A megye a gazdasági egységek vizsgálatában érdekelt. Szerdán volt a megyei munkabizottsági megbeszélés, ahol a vizsgálati programot ismertették az abban részt vevő járásivárosi NEB-ekkel. A járási bizottságok közreműködőivel együtt negyvenötén vesznek részt a vizsgálatban. Tizenkét gazdálkodási egységet ellenőriznek. Foglalkoznak a népi ellenőrök többek között azzal, hogy miként teremtették meg a takarékosság feltételét a gazdálkodó egységek, milyen a bizonylati fegyelem, a tárolás módja biztosítja-e a társadalmi tulajdon védelmét? Megnézik, hogy a járművek, gépek teljesítményadatait hogyan rögzítik, az adatok valódiságáról miképp és milyen gyakran győződnek meg. Természetesen keresik a népi ellenőrök a jó példákat is, így csokorba szedik, hogy a vizsgált időszakban, tehát az előző három évben hol, mekkora üzemanyagmegtakarítást értek el, és azt milyen módszerek alkalmazása tette lehetővé. Gondoskodtak-e a módszerek szélesebb körű elterjesztéséről? Keresik a íiépi ellenőrök az esetleges túlfogyasztás okait. Megnézik, hogy a vizsgált egység gyűjti-e és milyen módon hasznosítja a fáradtolajat? Megnézik azt is, hogy milyen ösztönzőket használnak a takarékos gazdálkodás érdekében és hogyan szankcionálják a hajtó- és kenyőanyagok esetleges pazarlását. Ellenőrzik az ellenőrzést is, nevezetesen azt, hogy a vizsgált időszakban mely szervek ellenőrizték a takarékos gazdálkodást és ennek során milyen megállapításokat tettek. * Ugyancsak utóvizsgálat keretében tér vissza a megyei népi ellenőrzési bizottság az újítások kérdésére a kereskedelemben. Egy évvel ezelőtt mérték fel ezt a területet, most azt vizsgálják, mi lett az akkor tett realizálási javaslatok sorsa, nőtt-e vagy csökkent az újítások száma? Az alap- vizsgálatok során kiderült, hogy a kereskedelem területén mennyi aprónak tűnő, de hasznos ötlet javíthatja a kiszolgálás színvonalát és boltokban dolgozók — zömmel nők — munkakörülményeit. évben. (gemenci) Betakarítják a paprikát A kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezetben ötvenegy hektáron termesztenek étkezési paprikát. Az ízletes, fehér húsú paprikát márharmadszor szedik. A mi világunk az övék is A ház falán fekete tábla, rajta fehér betűk: Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Tolna megyei Szervezete. A Dombóvár földszintes részén épült ház egyébként lakás. Itt él, s itt rendezte be a „hivatalát” is Nagy Györgyné. a szervezet Tolna megyei titkára. A székekkel körberakott szobában kis asztal, rajta írógép. Lapos, más, mint a hagyományos, a látóké. Braille-írógép. Ennek betűi őrzik sok vékony kartonpapíron a látásukat elveszített Tolna megyeiek adatait. * Világtalanok. Valamikor így hívták őket. Rossz volt az elnevezés, meg kegyetlen is. Vagy tán nem is az elnevezés volt embertelen, hanem a társadalom, a környezet, amelyben régen élték? S innen ered még sok ódzkodás, önfájdító visszahúzódás, ami ma is tapasztalható? Mert akkor, azok, akik — és de sokan voltak — az élet nagy perifériáján éltek, nem sokat tehettek magukért. S ma is sokan inkább titkolnák, hogy nem. vagy alig látnak, semhogy elfogadnánk a nyújtott segítséget. Ma a megyében 564-en vannak. Húsz éve, mikor a megyei szervezet megalakult, s mikor Nagy Györgynét — ideiglenesen — megválasztották titkárnak, hatvanan voltak. Nem azok száma nőtt, akik elvesztették látásukat, hanem azoké. akik bekapcsolódtak a szervezet munkájába. * — Akkoriban sok tagunknak nem volt sem nyugdíja, sem segélye. Dolgozni sem tudtak. Tüzelőért jártunk irodáról irodára És nem volt olyan iroda, ahol ne segítettek volna. Hatvanegy óta segély jár a sorstársaknak. Egyre többen kaptak munkát a Fővárosi Kefekészítő Vállalattól és a Vas megyei Vegyesipari Vállalattól, Ma már ott tartunk. hogy vannak, szép számmal, nyugdíjasaink. — Teréz néni, itt a közelben nincs munkalehetőség? — Dehogynem. Vannak telefonközpontosaink, és gyógymasszőrök a dombóvári kórházban. A fiatalok pedig elmennek tanulni, öt diákunk van. Egyikük most fejezte be a nyolc általánost, és tanul tovább. * A szobában zongora, meg néhány hangszer. — Van egy kis kultúrcsoportunk. Tízen, tizenketten előadásokat tartunk, főleg szociális otthonokban. — Azelőtt voltak gyakrabban más összejöveteleink is. Halvacsorák. Ma már nincsenek. Hogy miért? Nem is tudom. De nagyon szeretünk kirándulni. Nemrég Szegeden jártunk. És van egy kedvenc helyünk, Fonyód. Onnan pedig hajóval átmegyünk Badacsonyba. * Munka, pihenés, szórakozás ... Majdnem úgy folytattam, egy másik világban. Rossz beidegződés. Mert a mi valágunk az övék, ahol ők ugyanolyan tagjai a társadalmunknak, mint bármelyikünk. De nekünk is kell tenni azért, hogy így legyen. Schrott Ferencné, a dombóvári Városi Tanács egészségügyi osztályáról: Az öre- -gek napközi otthonait többen patronálják, mint őket. Volt egy szocialista brigád a vasipari szövetkezetben, amelyik kapcsolatot tartott velük, de ez a kontaktus is megszakadt. Dr. Tóth Rudolf a megyei tanács egészségügyi osztályáról: Jelentős támogatást kapnak. Vaksági segélyt, vaksági járulékot. Az utóbbit valamennyien megkapják. * A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Tolna megyei szervezete húsz éve alakult. SZEPESI LÁSZLÓ P«llf CIO®1 Állandóan figyelni kell
