Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

1979. szeptember 7. Húskombinát-építkezés Szerelik a szennyvízfeldolgizót Elképzelni sem lehet, hogy mekkora tömeg hatezer köb­méter. Pedig naponta a Szek­szárdi Húskombinátnál ennyi szennyvizet kell úgy feldol­gozni, hogy az igen szigorú — mondjuk ki: jogos — környe­zetvédelmi előírásoknak meg­feleljen. Ugyanezt a mennyi­séget mellesleg olyan körül­mények között kell „elemész­teni”, hogy véletlenül se za­varja az üzem termelését —, mert ott a rendkívül magas exporthigiéniás megkötöttsé­gek követelik meg a korszerű szennyvízelvezetést. A tervezés során mindezek­re gondolni kellett, több szempont figyelembevételével — olcsón, jót kell építeni, olyat, amely a beruházással egyidőben rendelkezésre áll. A sok tárgyalás — külföldi cégekkel is — ‘ végül olyan eredményrg vezetett, hogy a közelmúltban kikísérletezett | és a zalai húsiparnál már be­vált technológiát vezetik be Szekszárdon is. A terveket és a kivitelezést hazai vállalat készíti — a Tatabányai Szén­bányák tervezőkollektívája olyan eljárást dolgozott ki, amely megfelel a hazai kör­nyezetvédelmi előírásoknak — a zalai tisztító a Balaton vizét védi a szennyeződéstől — sikeresen. A megvalósítás során külön ki kell emelni a Tolna me­gyei Állami Építőipari Válla­lat munkáját — határidőre átadták az ezer köbméteres kiegyenlítő medencét, a vas- szulfáttárolót, a központi szennyvízátemelő telepeket, minden műtárgyat a berende­zéseket szerelő vállalatnak, a Tatabányai Szénbányák hely­színen dolgozó brigádjának. Jelenleg már az új tervek­nek megfelelően készül a kombináttól elkülönített szennyvíztelep, szerelik a nagy berendezéseket, a tartá­lyokat, a csővezetékeket. < Mint már említettük, na­ponta hatezer köbméter szennyvizet kell feldolgozni az üzemnek. Az első fázisban mechanikus szűrők segítségé­vel — gépi rács, finomszűrő — nagyolják a szennyvizet, majd vegyszeres kezelés után a szerves anyagok kiszűrése történik meg. Ezzel az eljá­rással az előírásoknak meg­felelően tiszta víz kerül a környezetbe. A menet közben kivált nyolcszáz köbméter híg iszapot tömörítik és ezután a keletkezett 70 köbméternyi besűrített iszapot elszállítják az iszaptemetőbe. Rendkívül fontos a környe­zetvédelem. Egy ilyen beru­házásnál, mint a Szekszárdi Húskombinát, különösen kö­rültekintően kell eljárni, olyan berendezésekkel kell megoldani a szennyvízkeze­lést, amelyek hosszú évekig kitűnően működnek és bizto­sítékot jelentenek arra, hogy vizeinket nem szennyezik. A tatabányai megoldás ilyen, bizonyítja ezt a zalai hús­üzemnél bevált technológia. hj—gk A szennyvízkezelő tartályok már a helyükre kerültek Az ezer köbméteres kiegyenlítő tartály korlátjait festik a TAÉV munkásai BNV-előzetes Lengyelország és a gépipar Az őszi BNV-n a lengyel fogyasztásicikk-ipar export- kínálatát, együttműködési le­hetőségeit is a magyar ke­reskedelmi és kooperációs partnerek elé tárják — kö­zölte csütörtöki tájékoztató­ján Jan Likovsky a Lengyel Külkereskedelmi Kamara magyarországi képviselője. Beszámolt arról, hogy kü­lönösen sokrétű a Ciech Vál­lalat kiállítása, amely a vegyipari szakosítási és. kooperációs egyezmény ered­ményei közül a gyógyszer- ipari termékeket, műszaki gumiárukat, és abroncsokat, illetve növényvédő szereket mutatja be. Gazdag a len­gyel ajándéktárgyak és nép- művészeti cikkek kínálata is. Sok újdonságot vonultat fel az Unitra elektrotechnikai külkereskedelmi vállalat, amely az idén televíziókat is kínál a magyar partnerek­nek. Nem hiányoznak ezúttal sem a lengyel árulistából a személygépkocsik, a jó hírű Polena kozmetikumok és a divatos lengyel modellek sem, amelyeket a vásár ide­jén naponta többször „élő­ben” is láthat a közönség. A fogyasztási cikkek őszi nemzetközi bemutatóján négy árucsoportban és a játékkiál­lításon mintegy 3000 négyzet- méteren 18 gépipari vállalat és 9 szövetkezet 900 féle ter­méke látható majd — össze­gezte a gépipar vásári rész­vételének adatait a KGM csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Tibor kereskedelmi főosztályvezető. Elmondta, hogy a vállala­tok 52 új gyártmányt mutat­nak be a közönségnek és leg­fontosabb partnereiknek, a belkereskedelmi vállalatok­nak. Ilyen újdonság például az Alumíniumárugyár 22 kg- os védőkosaras háztartási pb.-gázpalackja, és hot-dog- sütő készüléke, a FÉG újtípu­sú automatikus vezérlésű la­kásfűtő berendezése és a Hűtőgépgyár 125 literes fa­gyasztószekrénye. Az Orion Hi-Fi stúdiójával, a Videoton Super Star hordozható tv-ké- szülékével és nagy teljesít­ményű sztereo rádiójával képviseli az új termékek cso­portját. Az őszi BNV-n elő­ször vesz részt — méghozzá a gazdaságos energiafelhasz­nálást segítő készülékeivel — az MMG Automatikai Mű­vek, amely hőfok- és hőmér­séklet-szabályozókat, bizton­sági gázcsapokat mutat be. Képújság 3 Boltos és vevő falon Nem vonzó dolog boltosnak lenni egy kicsiny településen. És még iskolázottság, szakértelem is kell hozzá. Végül is a boltos felelős a falu ellátásáért. De nem napi nyolc órát dol­gozik. jóval többet. Ráadásul, a bolt nyeresége sokszor a fi­zetésére sem elegendő. A többi közt ilyen gondolatokat pendített meg Gajdos János képviselő, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai ülésén. Nem véletlenül, hiszen egy jelentékeny vidé­ki ÁFÉSZ elnöke. A tanácskozáson egyébként a szövetkezetek szerepét vitatták meg a falvak, sőt az aprófalvak és tanyák áruellátásában, továbbá a sokat módosult, de ma is milliókat érdeklő kérdést: a szövetkezeti zöldség- és gyűmöleskereske- delem helyzetét, feladatait. A jelenlevő képviselők és szövetkezeti vezetők már elő­zőleg megismerték Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke írásos előterjesztést a napirendi témákról. Az elnök azonban már a bevezetőben, élőszóban is hangsúlyozni kívánta, hogy noha az értékesebb és ritkábban vásárolt árukat igyekeznek szakboltokba és városi áruházakba összpontosítani, a napi cikkeket a legkisebb településen is helyben kívánják a vá­sárlók számára biztosítani. Ami pedig a zöldség-, gyümölcs­ellátást illeti, kijelentette: az utóbbi három évben húsz szá­zalékkal nőtt a felvásárlás; választék, minőség és gazdasá­gosság vonatkozásában azonban ennél sajnos jóval lassúbb a fejlődés. A jelenlevő képviselők előbb egy sor kérdést tettek fel, majd hozzászólásaikban sokoldalúan bővítették a vitát. Csak a legérdekesebbeket említve is. szóba került a szövetkezetek mind szélesebb körű városi kereskedelmi megjelenése; a hús-, valamint a tüzelőanyag-ellátás számos gondja kis települé­seken; a felvásárlással, az ávételi árakkal, továbbá az alkal­mazott árréssel kapcsolatos megannyi panasz; a szállítás, nem utolsósorban a házhoz szállítás kérdése; a kereskedelmi szak­mai képzés, utánpótlás ügye; a fejlesztés, állami támogatás lehetősége. Már e rövid felsorolásból is kitűnik, mennyire ellentétes érdekek, következésképpen nézetek fejeződnek ki ezekben a kérdésekben, és szerencsére, ilyen értelmű szókimondás, őszinteség jellemezte a vitát is. A szövetkezeti vezetők el-' mondották, hogy városi terjeszkedésük természetes, hiszen közönségük százezer számra települt a városokba, míg másutt maga a település lett várossá. Magától értetődik, hogy men­tek, mennek a vevő után. Arról nem is szólva, hogy a falusi, vagy éppen tanyai vevő is szívesebben választ tekintélyes számú cipő közül, ha arra kerül a sor és ezért szívesen uta­zik 10—20 kilométert, miközben megkívánja, hogy napi szük­ségletét helyben szerezhesse be. Ez utóbbit egyébként mozgó, gépkocsival bonyolított kereskedelemmel is fejleszteni kí­vánják. Szóba került az állami és szövetkezeti kereskedelem ver­senye. az utóbbi mozgékonysága, gyorsabb fejlődése is. Fél­reértések elkerülése végett a tanácskozásban részt vevő dr. Juhász Zoltán belkereskedelmi államtitkár kijelentette: a szövetkezeti kereskedelem izmosodását, minden előrelépé­sét a tárca az egész kereskedelem sikerének tekinti, hiszen ez egyértelműen a lakosság érdekében áll. Ilyen röviden persze megközelítően sem lehet érzékeltetni azt a sok gondolatot, javaslatot, ami a tanácskozáson az asz­talra került. Érthető, hisz csak a szűkebb témát tekintve is több mint másfél ezer község és a külterületek megközelítően másfél millió lakosának ellátásáról volt szó. Zöldség-, gyü­mölcsügyben pedig —. hogy a másik napirendi pont végle­teit jelezzük — a tavalyi csekély és az idei gazdag paprika­termés, a sok uborka, ám kevés káposzta, vagy a rengeteg hagyma jelentkezéséről a szövetkezeti kereskedelemben, kí­nálatban. árakban. Csupa olyasmi, amivel nap-nap után ta­lálkozunk. ami mindnyájunkat érint. b. j. Osztatlan óvoda A valamikori alsó tagozatos iskolában van most Kalaznón az óvoda. A négy tanterem­ben annak idején — ahogy azt az osztatlan iskolákban csinálták — csendesóra, meg hangosóra volt; a két peda­gógus csupán így tudta ta­nítani a négy osztályt. Az óvoda ma az egyetlen hely a községben, ahonnan zsivaj hallatszik, merthogy az iskolát körzetesítették. A nebulók Hőgyészre buszoz- nak: reggel mennek, s este fél hat felé érnek haza. Min­den tanuló napközis: a busz- közlekedés miatt délután is az iskolában kell lenniük. Idén öt óvodásból lett kisis­kolás: így most 17 gyerek jár oviba. Az udvaron kétfé­le módon játszhatnak: a ki­szolgált gumikerekek között, és a homokozóban. A foglal­koztató szoba sem mondható éppen olyannak, amilyet a gyerekek megérdemelnének, kopott a bútor, kopott a pad­ló és a szőnyeg, kicsi a szo­ba, és kevés a játék. Az óvoda — akárcsak an­nak idején az iskola — osz­tatlan. A tanrendet termé­szetesen betartják, s még ak­kor is külön foglalkoznak mondjuk a középsősökkel, ha csupán hárman vannak. A KÖJÁL utasítására meg­szüntetett régi konyha he­lyén berendezett újban ízle­tes ételek készülnek. A tíz­órait, ebédet, uzsonnát a kecskelábú kisasztalok mellé tolt padokon eszik meg a gyerekek, s hozzá a kerekes kútról húzott vizet isszák. Aztán jön a délutáni alvás, szétnyitják a fektetőket, s hogy szoroskodni ne kelljen, olykor a mosdóban is alszik néhány óvodás. (Kalaznói magazinunk la­punk holnapi számában ol­vasható.) Népfront Kapcsolat a városkörnyékkel Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága. Már hagyo­mány, hogy a nagyközségi, városi bizottságok időről idő­re beszámolnak tevékenysé­gük egy részéről a megyei bizottság előtt. A legutóbbi ülésen a dombóvári városi bizottság tájékoztatta a me­gyeit, a városi bizottság és a környező települések nép­frontbizottságai között kiala­kult kapcsolatról. A városi bizottság moz­galmi munkája nagy hatás­sal van a környező népfront­bizottságok tevékenységére. A dombóvári népfrontbizottság a maga eszközeivel segíti a községek munkáját. Többek között előadókat biztosítanak a politikai ünnepségekre, bé­ke- és barátsági estek meg­tartásához. A pedagógiai munkaközösség ajánlást adott a szülői munkaközösségek programjának a kialakításá­hoz. Híradás Fürgédről A fürgedi Dózsa Termelő- szövetkezet építő brigádja jól halad a munkával, és már tető alá került a sertéshizlal­da valamint a kocaszállás. A szakemberek a téli hónapok alatt a belső munkákat vég­zik, így a nyár elejére át­adásra kerül a közel ötmillió forint értékű beruházás. A termelőszövetkezet 1500 sertésre kötött szerződést az állatforgalmi vállalattal, de közel ennyi hízó kerül ki — a termelőszövetkezeten ke­resztül — az állatforgalmi­hoz a háztájiból. Kitűnő kapcsolat alakult ki a termelőszövetkezet, va­lamint a helybeli általános iskola között. Amikor arra szükség van, az iskolások szorgalmas munkával segítik a termelőszövetkezetet. A kö­zös gazdaság ezt viszonozza: az iskolának új függönyöket és többek között lemezjátszót is vásárolt. Az óvodások játéka: használt autógumi

Next

/
Thumbnails
Contents