Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

tfEPÜJSÄG 1979. szeptember 30. Milyen eredmények várhatók? Nagymányok—Tevel: A Nagymá- nyok a hat forduló után nyeretlenül áll, mindössze három döntetlenre fu­totta erejéből. A teveliek rajtja lé­nyegesen jobban sikerült, ezért biz­tosra vehető, hogy legalább egy pon­tot hazavisznek Nagymányokról. Tip­pünk: x. Tengelic—Nagydorog: A Tamásitól elszenvedett 7-0-ás vereséget nehezen tudja kiheverni a Tengelic, elképzel­hető, hogy ez még vasárnap is érez­teti hatását. Nem tartanánk megle­petésnek a Nagydorog pontszerzését, esetleg győzelmét. Tippünk: x, vagy 2. TAÉV SK—Tamási MEDOSZ: Az újonc, de öt héten át a bajnoki táb­lázat élén álló Dunaszentgyörgy el­len szerzett győzelmével a TÁÉV SK önbizalma erősen megnőtt, így az újonc Tamási MEDOSZ legénysége nem számíthat pontszerzésre. Tip­pünk: 1. Kisdorog—Dunaszentgyörgy: Mintha elfogyott volna a dunaszentgyörgyiek lelkesedése, ereje. A Kisdorog vi­szont rossz kezdés után fokozatosan magára talált, melyet bizonyít, hogy Pincehelyen is nyerni tudott. A ha­zai pálya összes előnyét élvező Kis- dorogot tartjuk biztos nyerőnek. Tip­pünk: 1. Paks—Dombóvári MSC: Az elmúlt bajnokság győztese a bajnoki táblá­zaton a jelenlegi 7. helyénél is lej­jebb csúszik, ha a Dombóvárral szem­ben nem tud cvőzelmet kiharcolni. Az elmúlt hetek eredményei alapján azonban erre nincs túl sok esélyük. Tippünk: x. Bogyiszló—Bonyhádi Vasas: Az ered­mények azt mutatják, hogy a Bony­hádi Vasas jó formában van, nem véletlenül került a táblázat első he­lyére. Ennek ellenére keserves, nehéz 90 perc vár a csapatra Bogyiszlón. Tippünk: x, 2. Aparhant—Fadd: Hazai pályán nyer­ni kell az aparhanti csapatnak, hisz jelenleg elég rossz pozícióban van. A korábbi évékhez viszonyítva gyen­gébben szerepelnek, éppen ezért ott­hon kell ,,csipkedni" magukat. Tip­pünk: 1. A Bátaszék—'Pincehely felnőttmérkő­zést — közös megegyezéssel — októ­ber 3-án játsszák. Tömegsport a dombóvári fatelítönél (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Színpompás rendezvény színhelye volt a MÁV Fate­lítő Üzem szépen megépített sporttelepe. Tömegsport­napokat rendezett a dolgozók aktív közreműködésével az üzem, melyet Tóth Gyula szb-titkár nyitott meg. A rendezésben részt vett: az Anyagellátási Igazgatóság SZB., a dombóvári fatelítő munkahelyi bizottsága és a FA VÉD sportegyesület. Elő­zetes megbeszélések alapján jutott a szakszervezeti veze­tés arra az elhatározásra, hogy a munkakapcsolat mel­lett közelebb kerüljenek a dolgozók egymáshoz, jöjjön létre baráti kapcsolat a fia­talok között. A sportnapon öt szolgálati hely dolgozói vettek részt: Budapestről a MÁV Landler Jenő osztó­szertár, a MÁV központi osztószertár, a rákosi osztó­szertár, valamint a tokodi és a dombóvári fatelítő főnök­ség dolgozói, összesen nyolc­vanas Kispályás labdarú­gásban a Dombóvári Fate­lítő csapata szerezte meg az első helyet és a kupát. Női tekeversenyben a Dombóvá­ri Fatelítő dolgozója Popp Pálné győzött kimagasló eredménnyel. A férfiak teke­versenyében is dombóvári si­ker született, a csapatver­seny mellett Visnyei János szerezte meg az első helyet. A díjakat Kóka Albert üzemvezető adta át a győz­teseknek. A jól sikerült sportnap baráti találkozóval zárult. Ä rendezvény jól szolgálta egy­más megismerését, a dolgo­zók barátságának további el­mélyítését. Sjc I « ^ í ^ ■ j bf JfxErag RiiOs í jil I í slff J HÜ H Társadalmi igény, hogy ifjúságunk, felnőtt lakosságunk szellemileg és fizikailag egyaránt képes legyen a reá váró feladatok maradéktalan teljesítésére, önmaga és az egész társadalom ér­dekében. Ennek viszont feltétele népünk kultu­rális színvonalának állandó fejlődése, a fejlődés­hez szükséges körülmények javítása — beleértve természetesen a testkultúrát is. o Ismeretes az a hosszú út, amit a sport a mágikus, kul­tikus sporttól egészen a ver­senysportig és a tömegspor­tig megtett. A tömegsportnak ebben az évtizedben az a feladata, hogy az egészséges embert szolgálja. Úgy is fo­galmazhatnánk, hogy a tö­megsport, a mozgás a civili­zációs — urbanizációs ár­talmak korában a megelőző gyógyítás egyik eszköze. A sport és az ésszerű mozgás kiegyenltíheti azt az egyol­dalú testi megterhelést, amit a modern ipari munka szá­mos foglalkozási köre jelent, egyúttal azt a mogzáshiányt —, s az ebből fakadó ártal­makat —, mely a hivatali élet, az automatizálás, a köz­lekedés motorizálásának el­kerülhetetlen következmé­nye. Az úgynevezett „civili­zációs ártalmak”, nagy szá­mának nem a civilizáció okozta valódi betegségek az oka — ne feledjük el, hogy a civilizáció javította meg az életkörülményeket és nö­velte az átlag életkort a múlt századinak csaknem a duplájára —, hanem az egyes emberek rossz vagy elégte­len alkalmazkodása, belső rendjének, egészséges élet­ritmusának felbomlása. En­nek a belső rendnek a hely­reállításához vezető egyik út a helyes minőségű és meny- nyiségű mozgás, a jól irá­nyított testedzés. Környezetünk rohamosan változik. Nemcsak szebbé válik, könnyebbé teszi éle­tünket, hanem egyúttal ön­magában hord milliónyi ve­szélyt, elősegíti az elkényel- mesedő életmód kialakulá­sát. Testedzés és sport nél­kül az emberiséget egyre több veszély fenyegeti. Szá­mítások szerint a XIX. szá­zad közepén az egész föl­dön kifejtett és felhasznált energia 94 százaléka az em­berek és a háziállatok izom­erejéből származott, viszont ma csak 1 százaléka szárma­zik az emberek izomerejé­ből. Uj, veszélyes népbeteg­séggel találjuk magunkat szembe, az elégtelen moz­gásaktivitással. Korunk em­bere ahhoz, hogy felkészült szakemberré vlájon, megfe­leljen a vele szemben tá­masztott követelményeknek, összehasonlíthatatlanul töb­bet tanul, mint akárcsak 20 évvel ezelőtt A fiatalok többsége az általános iskola elvégzése után tovább foly­tatja tanulmányait. Fejlődé­sük legfontosabb időszaká­ban erőteljes szellemi tevé­kenységet fejtenek ki. A szellemi képzés terén meg­növekedett követelmények­kel egyidőben rendkívül ká­ros hatást gyakorol rájuk is a technikai fejlődéssel, ur­banizációval együttjáró ár­talmak sokasága: a nyugta­lan légkör a levegő szeny- nyezettsége, a zsúfolt össze­zártság, stb. Terheli őket a szabad idő szerkezetének nemkívánatos irányban tör­ténő alakulása melyben egyre kisebb helyet kap a rendszeres mozgás, testedzés és sportolás. Egy reprezenta­tív felmérés adatai szerint a diákifjúság szabad idejé­nek átlagosan csupán 5 szá­zalékát teszi ki a testedzés és sportolás. S ha ez így van a fiataloknál, akkor még inkább így van a fel­nőtteknél. Miután a felnö­vekvő fiatalok fizikuma nem erősödik kielégítően, nehe­zen bírják el az egyre foko­zódó terhelést. A. felnőtt la­kosság körében is egyre erő­teljesebben tapasztalható a mozgásszegény életmód, még falun is. Életmódunk az elhízáshoz, szív- és vér­keringési megbetegedéshez vezet, más szavakkal a ko­rai elkopáshoz, idő előtti el­öregedéshez. Nálunk is jel­lemző, hogy a helyváltozta­táshoz, a mozgáshoz tömeges mértékben egyre inkább a legkorszerűbb közlekedési eszközöket vesszük igénybe. A ma emberének a napi mozgása a lakás ajtaja és a garázs, vagy a villamos- és buszmegállók közötti terü­letre szűkül és felháborodik, ha e rövid út közben a lift elromlása miatt egy-két emeletet gyalog kell meg­tennie. De már előttünk a jövő riasztó képe és a közleke­dési eszközök további kor­szerűsítése, a mozgójárdák megjelenése. Korunk és még inkább a jövő embere a munkahelyén is egyre gyak­rabban automatikusan mű­ködő gépsorok irányítását, jelzőberendezések ellenőr­zését végzi vagy asztal mel­lett ül, s a szó igazi értel­mében fizikai munkának nem nevezhető a napi tevékeny­sége. Háztartási munkájá­ban is egyre jelentősebb sze­rephez jut a technika. A társadalom és az egyén együttes érdeke, hogy na­gyobb szerepet biztosítson a rendszeres testedzésnek, a sportolásnak a lakosság éle­tében. Jelenleg lakosságunk 18—20 százaléka többé-ke- vésbé rendszeresen foglalko­zik testedzéssel, sportolással. Ide soroljuk a természet- járást, a kirándulást, az otthoni testedzést, a napi rendszeres sétát, a rendsze­res futást, a tudatos nap- és légfürdőzést, a különböző testedző tanfolyamokon — mint judo, jóga, úszó, stb. — való részvételt. Sok ez vagy kevés? Ha a társadalom és az egyének oldaláról köze­lítjük meg a feltett kérdést, ha a fejlődés ütemét össze­vetjük a technikai és ur­banizációs ártalmak fejlődé­sének ütemével, akkor hely­zetünket rendkívül nyugta­lanítónak tartjuk. Iskolai testnevelésünk és a tanórán kívüli önkéntes sportolás még sok kívánni­valót támaszt. Még nem ter­jedtek el országszerte a kü­lönböző és jó testedzési for­mák és módszerek, még nem elegendőek a különböző sportlétesítmények, sport­pályák, uszodák, lakótelepi kispályák. A testedzés, az egészséges életmód fontos társadalompolitikai tényező is. A társadalom jelene és jövője nagy mértékben függ attól, hogy egészséges, mun­kaképes, cselekvő-e az a nemzedék, amely a nemzeti javakat teremti meg ma, holnap és holnapután. Az MSZMP XI. kongresz- szusa is foglalkozott e prob­lémával, megállapítva, hogy a sokoldalúan fejlett szocia­lista ember kialakításához elengedhetetlenül szüksé­ges a fizikai felkészültség is. Társadalmi üggyé kell ten­ni az iskolai testnevelést, a tömeges testedzést és a tö­megsportot. 1976-ban kor­mányhatározat látott napvi­lágot és ennek nyomán bon­takozott ki az Edzett ifjú­ságért mozgalom, hatására korszerűsödik az iskolai testnevelés. A sportlétesít­mények száma is gyors ütemben növekszik. Csak 1977-ben 537 új kispálya, at­létikai küzdőtér, erdei tor­napálya, tornaterem és tanuszoda épült. Szaporod­nak a nyitott pályák is. Pil­lanatnyilag csaknem három­ezret használhatnak a spor­tolni vágyók. A KNEB egyik reprezentatív vizsgá­lata és felmérése szerint az iskolába lépő 6 éveseknél 10 —40 százalékig különböző elváltozásokat, betegségeket állapítanak meg a szűrővizs­gálatok. Közöttük a moz­gásszervi, szív- és érrend­szeri megbetegedések, ideg- rendszeri zavarok jelentős számot képeznek. Budapes­ten a szakmunkástanulónak jelentkező 14 évesek mint­egy 20 százaléka valamilyen szervi elváltozásban szen­ved, 4 százalékuk nem al­kalmas a választott szak­mára. A tizenéves korosztá­lyokra a magasnövés a jel­lemző, de ugyanakkor test­súlyuk, edzettségi állapotuk komoly mértékben csökkent. Az összeíráson jelentkező sorköteles fiúk közül csak 65—75 százalék felel meg az egészségügyi követelmények­nek. A kétéves sorkatonai szolgálat alatt a bevonuló fiatalok 8—10 százalékát egészségügyi okokból le kell szerelni. Az iskolai testne­velés alól felmentést kérő általános- és középiskolások száma 1955-höz közel 60 százalékkal növekedett. Ezen adatok után egyértel­műnek látszik, hogy ifjú nemzedékünk nem csekély hányadának egészségi álla­potával komoly problémák vannak. A felnőtt korosztályokat illetően elég csupán arra utalni hogy sajnálatos mó­don évről évre növekszik a különböző megbetegedések miatt a munkából való ki­esés, vele arányosan a táp­pénzre kifizetett összegek nagysága.-A testnevelés és a sport hatalmas fegyver, amelyekkel a társadalom rendelkezik, hogy a fiatalok­ban kimunkálja az alkal­mazkodási készségeket azok­hoz a körülményekhez, ame­lyekben a jövőben élni fog­nak, hatalmas fegyver, amellyel megvédhetjük né­pünk egészségét a megany- nyi súlyos ártalmakkal szemben. A testnevelés és a sport korszerű egészségügyi hasz­nosítását számtalan tényező nehezíti. Hellyel-közzel szinte ellenséges érzelmek nyilvánulnak meg a tested­zés és a sportolás iránt. Közismert, hogy hány — a gyermekek jövőjéért ag­gódó, magát okosnak tartó szülő, a továbbtanulás rosz- szul felfogott megkönnyítése érdekében mindent elkövet, hogy gyermekét felmentesse a tanórai testnevelés alól. Még többen vannak sajnos olyan szülők, akik a gyer­mekeik szabad idejét is mozgásszegény tevékenység­gel alakítják ki. Külön órák halmazával tovább terhelik gyermekeiket, ami óhatatla­nul negatív hatást gyakorol a fiatal szervezet egészségi állapotára. Tévesen sokan úgy ítélik meg a testedzést, a sportolást mint ami gátol­ja gyermekük egyéniségé­nek, szellemi képességeinek kialakulását. Erőteljesen ér­ződik annak hatása, hogy sokan a testedzés — sporto­lás fogalmát leszűkítik a versenysportra, értelmet az élsportban vélnek felfedezni. Nem elszigetelt jelenség, hogy egy-egy munkahely vezetői szinte alig fordíta­nak gondot dolgozóik test­edzésére, miközben jelentős erőfeszítéseket tesznek vala­melyik sportágban csapatuk eredményes versenyezteté­sére. Pedig a dolgozók fi­zikai állaDotával való törő­dés a termelési tervek tel­jesítésének oldaláról megkö­zelítve is jelentős tényező lenne. Az új lakótelepek építésé­nél gyakran nem biztosíta­nak elegendő szabad terüle­tet a gyerekek, az ott lakók mozgásszükségleteinek kielé­gítésére. És sajnos az is is­mert, hogy a testedzés cél­jaira szabadon hagyott terü­letekre milyen jövő vár. Közöttük nagyon sok már az autók parkolását szolgálja. Ezzel párhuzamosan nem kis gondot okoz a lakosság szé- ^ les körének azon beállított JBÍ sága, mely szerint a tested- zés, a sportolás minden anyagi kihatása az állami és társadalmi szerveket kell, hogy terhelje. Nem ismerik fel, hogy a természetjárás, a kirándulás, az otthoni test­edzés, a napi rendszeres sé­ta, futás is nagyon jó hatá­sú, egészséges módszer. Min­denkinek módjában áll szer­vezetét alaposan átmozgatni, mert az utca, a parkok és a két saját lába rendelkezésé­re áll. DR. BALÁZS TIBOR megyei sportfőorvos (A cikk második részét la­punk keddi számában közöl­jük.) Atlétika Hárman a válogatottból Eredményes évet zártak atlétáink ismét. Néhány ki­sebb verseny még hátra van a hivatalos szezonzárásig, de jelentősebb eseményre már nem kerül sor. Az eredmé­nyességet nemcsak az elért pontok és minősítések mu­tatják, hanem az is, hogy né­hány versenyzőnk sikeresen szerepelt a magyar nemzeti válogatottban is, ezzel mint­Bode József egy folytatták nagy múltú elődeik sorozatát. Ebben az évben három versenyzőnk volt tagja a magyar ifjúsági válogatottnak és mindegyi­kük több alkalommal magá­ra húzta a válogatott mezt. Mindez azért érdekes, mert eredetileg egyikük sem volt tagja a válogatott keretnek, hanem tavaszi eredményeik­kel érdemelték ki a váloga­tottságot. Néhány sorban sze­retnénk bemutatni őket rész­ben azért, mert dicsőséget szereztek megyénknek, rész­ben pedig azért, hogy az ő sikereiken felbuzdulva még több fiataltól remélhessünk eredményességet. Balogh Gyula, 18 éves aka­dályfutó. Hidason járt álta­lános iskolába, majd a Bony­hádi 504-es Szakmunkáskép­ző Intézetben szerzett szak­munkás-bizonyítványt. Hida­son Wiegand Sebestyén, Bonyhádon Kiss László volt a testnevelője. Tehetsége ha­mar túlnőtte az iskolai ke­reteket és a Bonyhádi Spar- tacusban Ónodi Szabolcs irá­nyította már edzéseit. Innen került a Szekszárdi Dózsába, ahol edzője Németh Gyula lett és áttért a napi kétszeri edzésre, öt alkalommal volt tagja a magyar ifjúsági vá­logatottnak. Legjobb ered­ménye 5:41,0 a 2000 méteres akadályfutásban. Szorgal­mas, szerény atléta, ami ar­ra enged következtetni, hogy korántsem érte el a csúcsot és még sokat fogunk hallani róla. Kovács Attila Böde József 16 éves rövid­távfutó. Dunaföldváron járt általános iskolába, ahol Kon- rád Ferenc testnevelő vezet­te be az atlétika rejtelmeibe. Innen a Palánki Csapó Szak- középiskolába került, ahol Garamvölgyi László lett a testnevelője. Átigazolt a Szekszárdi Sportiskolába, ahol előbb Ruip László, majd Mozolai János csoportjába került. Megbízható, céltuda­tos atléta, aki 100-on 11 má­sodperccel, 200-on 22,4-gyel, 400-on 50 másodperccel na­gyon fiatalon jutott el a vá­logatottságig. Három alka­lommal képviselte színeinket az ifjúsági válogatottban egyéni és váltószámokban. Kovács Attila 19 éves rö­vidtávfutó. Medinán Ritt- mann László, Szedresen Ga­bi Géza volt a testnevelője, jelenleg a Palánki Csapó Szakközépiskolába pedig Kiss Bertalanná tanítja. Április­ban a középiskolás futó csb-n 11,2-őt futott 100-on. Ezután került a Szekszárdi Dózsába, ahol Mozolai János lett az edzője. Szinte üstökösként robbant az élvonalba és sok Balogh Gyula szakember nem kis megle­petésére megfelelő előkép­zettség nélkül is négy alka­lommal szerepelt a magyar ifjúsági válogatottban. Leg­jobb eredménye 100-on 10,7, 200-on 22,3 másodperc. Nagy tehetség, de futótechnikáján még sok a javítanivaló. Rendszeres edzés, nagy szor­galom esetén nagy lehetősé­gek állnak előtte. A felkészítő testnevelő ta­nárok, edzők nevét azért említettük, mert nekik is ré­szük van a sikerekben, ott' vannak a háttérben és na­gyon sokat fáradoznak addig, míg egy-egy versenyző eljut a csúcsra.

Next

/
Thumbnails
Contents