Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 226. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. szeptember 27., csütörtök Mai számunkból ŰTKÖZBEN ’79 (4. old.) FIATALOK (5. old.) MÉG EGYSZER A VASÁRNAPI MÉRKŐZÉSEKRŐL r ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS (6. old.) (3. old.) Védeni, gyarapítani Egy kommunista párt történelmi életútjában a legjelentősebb mérföldkövek a kongresszusok.’A magyar párt most a soron következő, XII. kongresszusára készül, mely már nem egyszerűen a történelemnek fontos, hanem az életnek, a jövőnek és nemcsak a pártnak, de az egész országnak, az ország népénék. „Pártunk, a munkásosztály pártja, de történelmi felelősségünk úgy alakult, hogy immár az egész népért, nemzetünkért vagyunk felelősek, és e szerint kell megoldanunk az előttünk álló feladatokat”: — mondta Kádár János felszólalásában azon a pártaktíván, amelyet Budapest kommunistái a Csepeli Sportcsarnokban tartottak a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felkészülés jegyében. Ezen a tanácskozáson Méhes Lajos elvtárs, az MSZMP Budapesti Párt- bizottságának első titkára a főváros kommunistáinak feladatait körvonalazta, Kádár János elvtárs pedig a XI. kongresszus által kijelölt feladatok teljesítéséről szólt, leszögezve, hogy nyugodtan tekinthetünk a kongresszus elé, mert pártunk a XI. kongresszus által meghatározott úton halad és minden erejével az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. Természetesen a XII. kongresszusra készülődve az a célunk, hogy „a kongresszus erősítse meg pártunk fő politikai irányvonalát” úgy a külpolitikait, mint a belpolitikait. Miközben teljes joggal állapíthatták meg az aktíván, hogy belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, szocialista rendszerünk szilárd, hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy politikánk az új feladatokra felkészülve rugalmasan követni tudja a körülmények változását. Pártunk élő, eleven szervezet, ezért — ez talán a legfigyelemreméltóbb jelzése volt Kádár elvtársnak — nem engedhetünk teret sem a dogmatizmusnak, sem a revizionizmusnak. Ha nem is olyan élességgel, mint amikor meghirdettük a kétfrontos harcot két évtizeddel ezelőtt, de azért az ma is érvényes még abban a vonatkozásban is, hogy „saját, mondjuk 15 évvel ezelőtti megállapításunk se válhasson dogmává”. A magyar párt politikai gyakorlatának megfelelően Kádár elvtárs természetesen szólt nehézségeink és fogyatékosságaink forrásairól is. Elmondta, hogy a világ- gazdaságtól nem tudjuk magunkat függetleníteni, az a gazdasági folyamat, amely a takarékossággal, az ésszerű gazdálkodással, az árviszonyok figyelembevételével most kibontakozik — nem valami kampány, hanem hosszú távon a szocialista gazdálkodás velejárója, annak része. Mert „a szocialista társadalomban is van pénz, van árutermelés, a piacnak a szocialista társadalomban megvannak a maga törvényei”. Csak mi mindezeket a tényezőket a szocialista társadalom körülményei között, szocialista módon kezeljük. Nekünk kötelező jól, hatékonyan gazdálkodni, mert a gazdálkodás eredményei az egész nép jólétét szolgálják. És ezeknek az eredményeknek a fényében erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Kádár elvtárs a köz- tisztviselőktől a fegyveres erők tagjaiig több olyan társadalmi réteget említett, melyek felelősséget éreznek az ország ügyei, a szocializmus építése iránt és amelyek óriási feladatokat vállalnak életünk építésében és ezért megfelelő módon becsülni és értékelni kell munkájukat. Az egész szocialista társadalom ereje nyilvánult meg abban a bizalomban, megértésben és cselekvőkészségben, amellyel közvéleményünk az áremeléseket, ezeket a kényszerű és szükséges intézkedéseket fogadta. Erre a bizalomra, tenniakarásra mindig számítani kell a kommunistáknak, ez a nép teljes támogatását fejezi ki, azt, hogy az emberek tudják ebben az országban, hogy ami történik, az értük történik, azért, hogy a dolgozó emberek élete ne rosszabb, hanem jobb legyen, hogy az elért vívmányok megvédelmezését, gyarapítását szolgáló okos és szükséges céljainkat a lehetőségek ismeretében állapíthassuk meg, biztosítva — szorgalmas munkával — azok reális elérését. SZALONTAY MIHÁLY Tanácskozik az országgyűlés Beszámoló az egészségügyi törvény végrehajtásáról- ....... , ■ -V Szerda délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Kádár János és Lázár György is. Az elfogadott napirend szerint a képviselők megvitatják az egészségügyi miniszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját és sor kerül interpellációkra is. Apró Antal megnyitója után az ország- gyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, majd dr. Schul- theisz Emil egészségügyi miniszter számolt be az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról. — Az országgyűlés 1972- ben az egészségügyi törvény megalkotásakor abból indult ki, hogy szocializmust építő hazánkban az egészség, betegség nem pusztán az orvos és a beteg ügye, nem magánügy, jóval több annál — hangsúlyozta dr. Schultheisz Emil. — A törvény — a jog mellett — aktív szerepet ruházott a társadalom minden tagjára. Eme aktív szerepnek a jelentősége az egészséges életben, a megelőzésben, a gyógyulásban mind egyéni, mind társadalmi méretben nem új gondolat, de érvényesülése társadalmi méretben csak a szocializmusban vált lehetővé. A történelem bebizonyította, hogy csak a szocialista társadalom képes megteremteni az egészség- védelem igazán haladó, humánus és hatékony módját, amely az egész nép ügye. — A szocialista egészségügy a társadalmi-gazdasági és orvosegészségügyi intézkedések széles körű rendszere. Célja a lakosság egészségének megóvása, állandó javítása; a kedvező munka-, élet- és pihenési feltételek megteremté_____________________ sével az ember harmonikus fizikai és szellemi fejlődésének, alkotó munkával eltöltött hosszú életének biztosítása. Ennek érdekében a tudományos haladás eredményeit felhasználva széles körben gondoskodik a betegségek megelőzéséről és biztosítja mindenki számára az egyre magasabb szintű egészségügyi ellátást. — Az egészségügyi szolgáltatás, ezen belül az orvosi ellátás ezzel a törvénnyel állampolgári jog lett. Ez a jog értelemszerűen egyben kötelezettség is. Az 1972-es törvény nem egyszerűen úgynevezett „tárcatörvény”, amely az egészségüggyel kapcsolatos jogi rendet határozza meg, hanem a társadalom egész életét, az állampolgárok közérzetét befolyásoló és meghatározó jogalkotás. — A végrehajtás a kormányzat feladata, s jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kormánynak van határozatban megerősített egészségpolitikai koncepciója, az egészségügyi ágazatnak közép- és hosszú távú szakmai terve, és mindezek alapján a megbetegedési viszonyoknak megfelelő, a lehetőségekhez alkalmazkodó részprogramokat is elkészítettük. A feladatokat — a legkisebbeket is — a törvény szellemében és a szakma szabályainak megfelelően kell megoldanunk. Ezután az egészségügy anyagi vonzatairól szólt a miniszter. Egyebek között elmondta: — Egy kórházi ágyon fekvő beteg ellátásának átlagos napi költsége 260—270 forint akkor, ha semmit nem csinálunk vele. Egy kisebb megbetegedés esetén ez az összeg 340—360 forintra emelkedik. A súlyos, életveszélyes állapotban levő beteget ellátó intenzív kórházi ágyon egy beteg nani kezelési költsége 3700 forint. Egy nem túl komplikált szívműtétnél, amikor a beteg életét nemcsak évekkel, de évtizedekkel hosszabbíthatjuk meg, csak a közvetlen műtéti költség, a benne lévő devizával együtt 80 000 forint. Egy komplikáltabb szívműtét közvetlen költsége 120—130 ezer forint. Három évvel ezelőtt Magyarországon mintegy Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter beszél 48 000 gyermek betegedett meg kanyaróban. A közvetlen költség, amit az ellátásukra fordítottunk — nem számítva most a szülők termelésből kiesésének és táppénzének költségeit — 18 millió forint volt. Bevezetve a kanyaró elleni védőoltást, ennek eredményeként az elmúlt évben alig haladta meg a kétszázat a kanyarós gyermekek száma, Az oltás 8,5 millió forintba került. Azt is lehetne mondani, íme az egészségügy ismét 8,5 millió forintot költött és el lehetne felejtkezni arról a 18 millióról, amelyet az elmúlt járványok során kiadott. Ez utóbbit talán valóban el is lehetne felejteni, azt azonban végképp nem, hogy 48 000 gyereket megkí(Folytatás a 2. oldalon). Együttműködés az építőszervezetek között Két hónappal ezelőtt lépett életbe az ÉPTEK, a TÁÉV, a TOTÉV és az építőanyagipari vállalat közötti szerződés, amelynek értelmében Szekszárdon, az állami építők telepén az ÉPTEK raktárt, kiszolgáló bázist létesít. A két hónapos működés arról tanúskodik, hogy a szervezetet bővíteni kell, s ajánlatos bevonni az ösz- szes Tolna megyei építőipari szövetkezetét, az építésselkivitelezéssel foglalkozó vállalatokat, társulásokat. A TÁÉV székházában tegnap a társulás létrehozása érdekében megbeszélést tartottak. Villányi József igazgató elmondta, az együttműködés olyannyira eredményes, hogy bátran ajánlják más vállalatoknak is. Azt tervezik, hogy a Tolna megyei üzemek anyag- szükségletét a szekszárdi telepről látják el. Ide szállíttatja az építőipari szervezeteket ellátó vállalat a szükséges anyagokat, s innen a TÁÉV adja át — mint rendszergazda — az igénylőknek. Az együttműködés kiterjed arra, hogy az ösz- szes csőféleséget, lemezeket, betonacélt, idomvasakat és egyéb kohászati terméket, valamint a fenyő fűrészárut itt tárolják. A raktár alkalmas a nagy mennyiségű és nehéz anyagok fogadására, feldolgozására, sőt a konténeres szállításra is. A társulásba önként léphet be minden építőszervezet, garanciát a jó ellátásra az ÉPTEK és a TÁÉV ad. Először egy információs irodát hoznak létre október végéig, majd az érdekelt vállalatok néhány szakembere bizottságot alkot, s döntenek az ellátásba bevont cikkekről, a szállítások és értékesítések rendjéről. A tegnapi tanácskozáson ajánlották azt is, hogy mielőbb dolgozzák ki az épületek egyéb szerelvényeinek központi raktározását. így például a villamossági anyagok, a fűtés-, víz-, gázszerelvén vek és egyéb anyagok forgalmazását is. A TÁÉV vállalkozik erre is, ha társai megbízzák. A Tolna megyei építőszervezetek társulása jelentősen tudja majd csökkenteni a készleteket, később együttműködhetnek a szakemberek képzésében, a speciális gépek kölcsönzése is lehetővé válik, megoldható két-három vállalat munkásainak egy autóbuszon történő szállítása, megszüntethetik a műszaki fejlesztésben a párhuzamosságot, a meglévő segédüzemek ki- haszánlása tökéletesebb lehet és végül a Tolna megyei vállalatok, szövetkezetek együttműködve eredményesebben készülhetnek fel a hatodik ötéves tervre.- Pj r— A Tolna megyei építőszervezetek vezetői a tanácskozás után megnézték a TÁÉV központi telepét, ahol korszerű körülmények között tudják az anyagokat tárolni, feldolgozni, s majd kiszolgálni a vevőket. Fotó: Tóth L.
