Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
1979. szeptember 26. rtEPÜJSÄG 5 A mezőgazdaság őszi ellátása Bőven van traktor, késik a káliműtrágya Traktorok, munkagépek nagy választéka A mai ismereteink szerint a mezőgazdasági ártámogatás jövőre egyes cikkeknél elmarad, másoknál lényegesen csökken. Ez indokolná mindenekelőtt azt, hogy amely gazdaságban rendelkeznek megfelelő anyagi eszközzel, vásároljanak gépeket, berendezéseket. Az érdeklődés azonban az ártámogatás várható elmaradása ellenére is kicsi. Az AGROKER szekszárdi központi telepén bőségesen áll rendelkezésre erőgép, és különféle munkagép, amely nemcsak a mostani őszi munkára vethető be. A vásárlási kedv csökkenése máris érezhető a betakarításban. Hiszen idén csak annyi gépet vásároltak a vállalattól, amennyi a selejtezésre szükséges. A géppark korszerűsítése, szinten tartása ezekben a hónapokban még kedvezőbb áron válna lehetővé. Hasonló a helyzet a műtrágyavonalon is, hiszen a tavalyi kiszállításnál lényegesen kevesebbet vittek el a mezőgazda- sági üzemek. S tudjuk jól, hogy a kevés műtrágya kevés termést ad, s ez mindenképpen bevételkieséssel jár, amely újabb pénzügyi problémákat okozhat. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek múlt heti megyei értekezletén is szóba került ez a téma, hiszen közérdekről van szó, a csoportérdeket nem lehet a mezőgazda- sági érdek fölé helyezni. Az a helyzet, hogy a jövő évi rendelést az idén adják meg az iparnak — számos gépnél több, mint fél évvel előbb kell a kereskedelemnek az iparhoz eljuttatni a rendelést. S nem is beszélve a külkereskedelem „elő- retartásáról”. Arról van szó, hogy a gépesítést nem szabad visszafejleszteni, óvatoskodással csak a következő évek nagy feladatainak megoldását teszik nehezebbé. A mostani őszi munkák előtt Biczó Ernő, az AGROKER igazgatója elmondotta, hogy e két gondjuk a jelentős, hiszen mindent tudnak adni a talajelőkészítéshez, a vetéshez: betakarítógépeket, talajelőkészítőket és vetőgépeket, természetesen traktorokat is. A burgonyához, a cukorrépához is megvannak a betakarítok, a készlet gondtalanná tehetné a betakarítást —. ha a telepről elvinnék a gazdaságok. A trágyaszórók választéka jó, hiszen a nagy T 80-as mellett kis teljesítményűek is vannak. A különféle szállítóeszközök, pótkocsik — most van 6,5 tonnás is —, szalagok zavartalanná tehetik a termés magtárba juttatását. A kukoricabetakarításhoz előkészítették az SZK-kombáinokat és nagyobb mennyiségű E— 516-ost is várnak, amelvek még befoghatok a kukorica betakarításához. A napraforgó-adapter igényeket nem tudják teljes mértékben kielégíteni. A tavaly megrendelt mennyiségnél többet adtak el, ám a búza kifagyása miatt nagyobb területen vetettek a gazdaságokban napraforgót, így a betakarító eszköz — mert az ipar csak a rendelt meny- nyiséget gyártja —, hiánycikk. Érdemes volna többet foglalkozni a kukorica vegyszeres tartósításával, illetőleg silózásával. Az előbbi témához tartozóan elmondhatjuk, hogy a fólia és a ponyvakészlet bőséges, a propion- sav is beszerezhető, így ha a szarvasmarha-állománnyal etetik az abrakot, kiválóan megfelelő a fólia-savas tartósítás. Várhatóan a következő években a csőtörők ismét divatba jönnek. Idén tizenkettőt adtak el — jelezve ezzel azt, az iparnak címezve, hogy az energiatakarékos górés- szárítás-tartás miatt megnő a szerszám iránt a kereslet. A vetéshez, talajmunkákhoz vannak jó erőgépek, a választék még egy évben sem volt ilyen: Zetor, Rába—180. K—701 és T—150, valamint MTZ-traktorok várják a munkába fogást.-Az ezekhez szükséges munkagépek is igen nagy választékban raktáron vannak. Jó hír az is, hogy az erő- és munkagépek gumiköpenyeiből is kielégítő az ellátás, a választék. Minden műtrágyarendelést kielégítettek, jórészt a helyszínre szállították. A választékkal van egy kis gond ugyanis a kálisó még nem érkezett meg. Az AGROKER költségére harmincezer tonna műtrágyát az üzemekbe úgy szállítottak ki, hogy ezért a közös gazdaság csak jövőre fizeti ki. Sőt: tárolási díjat fizetnek a tavaszi felhasználású műtrágyákat fogadó gazdaságoknak. A műtrágyagyárak folyamatos munkája miatt szükséges ilyen akciót tartani, kedvezményt adni a gazdaságoknak. Körülbelül százmillió forint értékű műtrágyát tudnak ilyen rendszerben kivinni a gazdaságokba. Az alkatrészellátás a mostani őszi munkák előtt nem olyan gond, mint tavaly volt. Néhány alkatrész hiánya azonban zavarja a földeken a munkát, ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a MEGÉV és az AGROKER nyilvántartásrendszerét egyeztetik, s ha bárhol valamely hiánycikket keresnek, perceken belül, az országban felderítik és kiadják. Egyébként a szekszárdi telepen bevezették az őszi ügyeletet, naponta és hétvégeken is nyújtott műszakban dolgoznak a raktárakban... PÁLKOVÁCS JENŐ Moziszervizesek A Tolna megyei Moziüzemi Vállalat Sárdi János nevét viselő szocialista brigádjának feladata a megye valamennyi lejátszó készülékének karbantartása, javítása, felújítása. — Tizenketten vagyunk, ebből négyen közvetlenül a szervizben, de van közöttünk kőműves, asztalos, villanyszerélő és adminisztrátor is — mondta Berekali JánoSné, a brigád vezetője. — A megyéből érkező bejelentések alapján megyünk ki a helyszínre, s ott mérjük fel, hogy javítással, vagy gépcserével háríthatjuk-e el a hibát — kapcsolódott ' be beszélgetésünkbe, Cziráki László műhelyvezető. — Havonta négy-öt gépen teljes tmk-javítást kell csinálnunk, olyankor „vetjük be” tartalék gépeinket. — A brigádvállalásunk jó részét már teljesítettük, fgy parkosítottunk, raktárakat hoztunk rendbe, óvodát, iskolát patronálunk, kollektív rendezvényeket szerveztünk, közös színház- és mozilátogatáson vettünk részt. A Sárdi János nevét vise- ■lő brigád részt vesz a vállalat anyag-, energiatakarékossági akciójában is. — Jó néhány községben leszereltük az eddigi villanykandallókat, másféle fűtőeszközzel pótoltuk. Kevesebb hősugárzót alkalmazunk, nagyobb figyelmet szentelünk annak, hogy feleslegesen sehol se égjenek a villanyok — mondta a műhelyvezető. Berekali Jánosné elmondta, hogy a brigádtagok valamennyien — továbbképzéseken vesznek részt. Van aki munkájával kapcsolatos, mások politikai, szakszervezeti továbbképzésen. (Sá) A 'maga idejében Nem ment el továbbképző tanfolyamra egy termelőszövetkezeti műhelyvezető tavaly nyáron, aratás idején, és ez belekerült a közelmúltban készített minősítése szövegébe. De csak megjegyzésként. A minősítést tárgyaló és teljes egészében jóváhagyó vezetőségi ülésen nagy méltatlankodással beszéltek az esetről, mondván, nem először történik, hogy egy tanfolyamot alkalmatlan időben akarnak rendezni.. Valóban furcsa aratáskor „behívni” a gépjavítás irányítóit, legfőbb helyi szakértőit. Miféle meggondolás lehet? Vagy éppen meggondolatlanság. Aki szervezett, valószínűleg elfelejtette már, mikor is kell aratni. G. J. HITELEK A MEZŐGAZDASAGI TERMELÉSHEZ Mezőgazdasági termelési hitelt mindenki igényelhet — az OTP-től vagy a takarék- szövetkezettől —, aki mező- gazdasági művelésre alkalmas földterülettel — kert, udvar, bérlet, stb. — rendelkezik és azt növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel, állattartással kívánja hasznosítani. A háztáji és kisegítő gazdaságok kölcsönt igényelhetnek zöldség- és gyümölcs- termelésre, állatok beszerzésére, gazdasági épületeik korszerűsítésére, eszközök vásárlására, stb. A kistermelők az önellátás célját szolgáló termelésre általában 15 ezer forintot kaphatnak, évi 8 százalékos kamatra. A hitel visszafizetésének ideje legfeljebb 5 év lehet. A szerződés nélküli termeléshez, például állatvásárlásra, táp, takarmány és felszerelés (önetető, önitató) beszerzésére, istálló és ÓL korszerűsítésére, esetleg új létesítésére hitel vehető igénybe. A kölcsön összege 15 ezer forintig terjedhet — a lejárata pedig a megtérülést figyelembe véve — legfeljebb 5 év, a kamat 8 százalék. Szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás esetén az állat beszerzésére maximálisan 50 ezer forint összegű, évi 6 százalékos kamattal kapható kölcsön. A visszafizetés ideje 5 esztendő is lehet. Ehhez kapcsolódóan, istállóépítés címén további 25 ezer forint igényelhető, a kamat ebben az esetben évi 8 százalék. Növénytermesztés és állat- tenyésztés esetén — hitelcélonként — 25 ezer, legfeljebb 50 ezer forint vehető igénybe. A visszafizetés időtartama, a szerződés lejáratától függően 5 év lehet. A korszerű állathizlaló rendszerek kialakításánál, ha a kivitelező az ÁFÉSZ, vagy a tsz, 50 ezer forint, 5 éves lejáratú kölcsön vehető igénybe, évi 6 százalékos kamat mellett. Mezőgazdasági kisgép beszerzésére — 20 százalékos saját hozzájárulás mellett — 50 ezer forintig terjedő kölcsön vehető igénybe, amelyet öt év alatt kell visszafizetni. Feltétel: csak állami, vagy szövetkezeti szervtől lehet gépet vásárolni. A- történelmi borvidékeken szőlőtelepítésre is igényelhető kölcsön. Ennek összege 25 ezer forintig terjedhet, kamata évi 6 százalék. Lejárata a termőre fordulás évétől függően 5—10 év. Amennyiben a telepítendő terület meghaladja a 400 négyszögölt, a helyi tanács telepítési engedélyére is szükség van a hitel folyósításához, és fel kell tüntetni a telepítendő szőlő fajtáját. Ugyanilyen feltételekkel kaphatnak kölcsönt gyümölcs telepítésére, illetve felújítására. Szőlő és gyümölcs telepítésénél a feltételek hiánya esetén — ha például az előírtnál kisebb a földterület — 15 ezer forint’vehető igénybe, 5 évre, 8 százalékos kamattal. A szakcsoportban lévő méhészek részére is folyósítanak kölcsönt, ha mézértékesítési szerződést kötnek, s évente és méhcsaládonként legalább 24 kiló mézet értékesítenek. A méhészet fejlesztésére 50 ezer forintig terjedő, '1982. december 31-ig visszafizetendő . kölcsönt lehet igénybe venni. A kamat évi 8 százalékos, amelyből a méhészt csak 2 százalék terheli, a fennmaradó 6 százalékot a Hungaronektár viseli. MAXIMUM, FEDEZET Az egy személy részére, több címen folyósítható kölcsön felső határa 75 ezer forint lehet. Például az a gazda, aki szerződést köt szarvas- marha tenyészállat beszerzésére, 50 ezer forintos kölcsönt igényelhet, ugyanakkor — istállóépítésre — további 25 ezer forintot vehet fel. GYÜMÖLCSSZÜRET UTÁN Sajnos, sok kertben a dédelgetett, gyümölcstől roska- dó fák a szüret után azonnal mostohagyerekké válnak, növényvédelmükre, további ápolásukra nem sok figyelem jut. Pedig a jövő esztendő sikere, a termés gazdagsága múlhat azon, ha ilyenkor elszaporodnak a kórokozók és kártevők, mert a kerttulajdonos a szüret után a következő év tavaszáig rá sem néz fáira. A korán termő fákat, cserjéket, s a szamócát a áyü- mölcsérés után sem szabad gondozatlanul hagyni. A védekezés költsége alig néhány forint, de az elveszthető termés már számottevő lehet. Ilyenkor tűnnek fel például a szövőlepke hálós fészkei, amelyekben nyüzsögnek a kis hernyók. Vágjuk le és égessük el a fertőzött ágakat, mielőtt a kártevők szétmásznak. Gondosan helyezzük el, cseréljük a hernyófogó öveket, így is sok kártételtől menthetjük meg fáinkat. Irtsuk gyümölcsösünkben, kertünkben a gyomokat, hiszen sok tápanyagot, vizet vonnak el haszonnövényeinktől. s egyben sok élősdi, betegség gazdanövényei is. A Ditrifon 50 WP, Orthocid 0,2 százalékos oldata jól védi a fákat. A málna és a ribiszke kártevői ellen is elengedhetetlen védekezés a gombák és főleg a hajtáskárosító rovarok ellen. Az Orthocid, vagy Zineb 0,2 százalékos oldata és a Bi 50 EC 0,1 százalékos keveréke a leggyakoribb kártevők ellen hatásos. Hogyan szaporodik a Érdekes helyzet alakult ki a Paksi Téglagyárban, meglehetősen nehéz és ellentmondásos. Nagy a létszámhiány a gyártásban, ezért kisebb a teljesítmény és kisebb a pénz. Kevesebb annál, mint amennyi lehetne, ha úgy produkálnának, mint más hasonló technológiájú téglagyárban. Lassan már ott tart a gyár, hogy csak a nevében téglagyár. Pedig mindent megkapott a vállalattól, hogy élni, termelni tudjon: a megrepedezett kemence helyrehozásához, a 6-os út fölött húzódó kiszállító híd megerősítéséhez milliókat költöttek erre a kis üzemre: A legfőbb ellentmondás az, hogy a létszámhiányt nyolcan-tízen még tetézik igazolatlan hiányzásaikkal. Eltűnnek két-há- rom, vagy öt napra is. Csáki Béla üzemvezető azt mondja, nem alkoholistákról van szó, hanem dolgozni tudó emberekről, akik egyszerűen csak „lazítanak”. Történt elbocsátás néhány esetben, de ez sem hat mindenkire. Pedig az lenne az érdeke valamennyi dolgozónak, hogy nagy szorgalommal és kitartással végezze munkáját, részben pótolva a létszámhiány miatt eleve adódó kiesést. Magyarán: ráverni kellene, nem pedig eltűnni. Megtörténik, hogy valaki összeveszik a munkatársával és egyszerűen odébbáll. Más be sem megy. Pedig kiváló munkaerő. Valaki annyi napot sem teljesített, hogy a családi pótlékot kifizethessék neki. Nem a munkát csak most ízlelgető ember, hanem felelőtlen, háromgyerekes. Hogyan szaporodik a tégla? Nyilván úgy, ha folyamatosan készítik, szorgalmasan. Nem pedig paksi módon, amikor a három elszedő közül csak kettő vagy éppen egy jelenik meg a munkahelyen. A kisméretű téglára szükség van, nem lehet nélkülözni A paksi téglagyárnak ilyen szempontból van jövője. A lazításra hajlamos emberek példát vehetnének a gyár műhelyében dolgozó brigádról. Ott teljes a létszám, jó a produkció és a keresetet sem keveslik. Megdolgoznak a pénzért, meg is kapják. G. J. A gumiköpenyek tárolására nyitott raktárt építettek
