Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
anépüjsag 1979. szeptember 22. Két nyelven tek el kamionnal hét va- gonnyi csemegeszőlőt Bécs- be. Csaknem minden tsz- tagnak van szőleje és természetesen pincehegyi présháza is. A présházak zöme még eredeti formájában van meg — fel is keltették a műemlékvédelmi szakemberek érdeklődését — néhányat már felújítottak tulajdonosaik. Lakott hely volt már a rómaiak idején is. Ennek számos emléke az 1910-es években gyarapodott néhány I. Valentiniánus- korabeli bronzpénzzel, amelyek a nagydorog—györkönyi bekötő út építésekor kerültek elő. A honfoglalás után az Árpád törzséhez tartozó Bikács nemzetség egyik tagja, Gurcumi kapta meg, igy nevezték a települést is, mint arról a legrégibb írásos emlék — a Vatikán levéltárában őrzött, a Szentföld felszabadításával kapcsolatos adókivetésről szóló, 1333-ban és 1335-ben kelt feljegyzés — tanúskodik. A török hódoltság idején elpusztult, utána gróf Meszlényi Sándor Fejér megyei alispán vásárolt itt birtokot és telepitett ide a Fertö-tó vidékéről, majd Hessen tartományból német családokat, számos kedvezményt biztosított részükre. A felszabadulás után az őslakosság egy részét kitelepítették, helyükbe az Alföldről és Csehszlovákiából magyarok jöttek. Ma a lakosság 70—72 százaléka német származású, a község lakosainak száma 1455. A Szabadság Termelőszövetkezet 2900 hektáron gazdálkodik. Korszerű, virágzó gazdaság - düledező irodaház Tizenkét évvel ezelőtt, 1967-ben egyesült a falu két termelőszövetkezete. Akkor a tanyáján mindössze egy ötven férőhelyes szarvasmarha-istálló volt. Ma készen áll — benépesítve — az ezres szarvasmarhatelep és 2600—2700 sertést is ne- velnek-hizlalnak. A szövetkezet önerőből épített és épít. Házilagos brigádja végzi nemcsak a szövetkezet beruházásait, hanem a községi építkezéseket is. Építővállalat, építőszövetkezet még nem dolgozott Györ- könyben. A szövetkezet, bevételének zömét — 60 százalékát — az állattenyésztésből kapja. Száz hektárra 85 számosállat jut. Tizenkét év óta kizárólag saját jövedelméből fejleszt, gazdálkodik, hitelt nem vesz igénybe. Zárszámadáskor mindig marad annyi tartalék, amiből a következő évi munkabér 75— 80 százalékát akár azonnal ki lehetne fizetni, „önellátó” a község, a szövetkezet szakemberekkel is, csaknem minden vezető györkönyi származású. Az egy tagra jutó jövedelem tekintetében évek óta az elsők közt van a megyében. Éppen ezért egyre élesebb a kontraszt a korszerű gazdaság és az öreg, vert falú, lakóházból átalakított központi irodaépület között. Nemrég az építésvezető mondta az elnöknek: egyszer csak hallanak egy recs- csenést és máris betemet itt mindenkit az összedűlő ház. — Tartottuk magunkat a régi szokáshoz — mondja Brunn János elnök —, amikor a györkönyi paraszt házának az eleje viskó volt. hátul az istálló, a csűr pedig magas, tágas, erős falú. Volt ebben valami igazság. Szégyelltünk volna kölcsönt kérni irodaépületre. Előbb fejlesszük a gazdaságot, saját erőből, majd az megtermeli a pénzt az irodának is. Most már van miből építenünk. A termelőszövetkezet és a község vezetői most egyeztetik áz elképzeléseket. Több célú épületet kell emelni, ami művelődési házként, moziként is funkcionál, a nagyterem egyben ebédlő is legyen, kapjon benne h’elyet a párt- és a KISZ-szervezet. „Bevándorlók” Évtizedeken keresztül folyamatosan csökkent a község lakossága, sokan — főképp a fiatalok — költöztek el a megye, az ország más részeibe, az öregek maradtak itt. Haláluk után megüresedett a ház és tönkre- ■ment. Pár év óta megállt ez a folyamat — a fiatalok a szövetkezetben keresik és találják meg boldogulásukat — sőt, ma már nő a lélekszám. Megkezdődött a „bevándorlás”. Olcsón lehet házat kapni — egy-egy nagy, gazdálkodásra is alkalmas ház 100— 110 ezer forintba kerül — Két és fél évszázados hagyománya van Györkönyben a szőlőtermesztésnek. A törökdúlás után idetelepülő- ket különféle- kedvezményekkel ösztönözte a föld- birtokos, hogy a más célra nemigen alkalmas homokot szőlőskertekké fejlesszék. Az eredmény: 800 magyarhold szőlő és a Kellerhőhe. azaz Pincehegy. Az a szólás járta Györkönyben, hogy a határba minden út a Pincehegyen keresztül vezet. És valóban, otthon nem volt szokás több napig a bort tartani. A györkönyi gazda mindennap a pincehegyi présházából vitt haza friss bort az ebédhez- vacsorához. A Pincehegyen folyt a falu kulturális-társadalmi élete. Rádió-televízió-mozi nem lévén (sőt, még villany se), itt jöttek össze a falubeliek beszélgetni, iszogatni. „Szezon" idején a pék friss kiflivel, a hentes felvágottal. a szódás szódavízzel „házalt". A szőlők egy része tönkrement. A termelőszövetkezet 58 hektár nagyüzemi kordo- nos szőlőt telepített, most í.toldja meg" újabb ötven hektárral. A napokban vitAlkatrészek a Videotonnak kedvezményes OTP-kölcsönt is kaphatnak a nagycsaládosok a házvételhez. Két év alatt kilenc család vásárolt így házat és települt be a faluba. A tizedik, az ötgyermekes Zom- bori család özvegy Bierwart Mátyásné házát vette meg. Mint a többi „újgyörkönyi”, ők is a termelőszövetkezetben kaptak munkát. öt éve állítanak elő a szövetkezet segédüzemében különféle televízió-alkatrészeket a székesfehérvári Videoton gyár részére, ötven asszony és leány dolgozik az üzemben egy műszakban. Közülük jelenleg tízen gyesen vannak. Évente négyszer-ötször leáll a mezőgazdasági munkacsúcsok idején a kis üzem. Amikor szürethez, palántázáshoz, paprikaszedéshez vaf|y egyéb munkákhoz szükség van mindenkire. Ezt már jó előre számításba veszik, és így a fehérvári gyár alkatrészellátásában nincs fennakadás. Nyilvános telefon Vízvezeték a házakban 1966-ban készült el a községi vízmű, 1974-ben bővítették. Azóta az egész falu el van látva jó minőségű, egészséges ivóvízzel. Ma már a legtöbb házban vízvezeték van, így a tanács egymás után szerelteti le az utcai közkifolyókat, feleslegessé váltak. Ut, járda A hatvanas évek végéig nem volt szilárd burkolatú út, sem járda a faluban. 1968 óta négy kilométernyi utat és tizenkét kilométer járdát építettek. Gyakran szemére vetették Iker Sándor párttitkárnak, hogy a Széchenyi utcában — ahol ő lakik — nincs burkolat, ám ő mindig megmagyarázta, hogy más utcák sáro- sabbak, először azokat kellett rendbehozni. Most azonv, ban hamarosan sor kerül a Széchenyi utcára is. Tejpénz Két éve hetven háztáji tehenet tartottak számon a termelőszövetkezetben, ma az állomány nyolcvanöt. A legtöbbet Bán Jánosék és Ster- czel Jánosék tartanak, ők értékesítik — a szövetkezeten keresztül — a legtöbb tejet és szinte versengenek, hogy egy-egy hónapban ki kapja a legtöbb tejpénzt. Augusztusban Bánéké volt a több. 11 600 forintot kaptak a tejért. Sok a fiatal is a háztáji tehéntartók között, némelyikük kettőt-hármat is tart. ^-------------------Z sa le o sark A györkönyi férfinak, bárhová ment, szinte a ruházatához tartozott a vállán átvetett zsák. A környékbeliek gúnyolták is őket emiatt, élcelődtek, csúfolkodtak. Ám azt senki sem mondhatta, hogy lopni megy a györkönyi a zsákkal, mert természetes volt. hogy a máséhoz nyúlni nem szabad. Ám a zsák jó szolgálatot tett, hazafelé meg lehetett tölteni gazzal, beletenni, ha patkót, szeget, vagy bármi mást talált az ember. „Was mehr Wert, als eine Laus, dass trägt man zu Haus”, azaz, ami többet ér egy tetűnél, azt hazaviszi az ember, tanulta meg már gyerekkorában a györkönyi. Présházsor a Pincehegyen Hesseniek és hepauerek Dr. Weidlein írja 1937-ben a „Tolna megyei német telepítések” című könyvében: Györköny ma evangélikus német falu, két különböző, nagyjából egyenlő erejű faj, a hesseniek és a Heidebauerok lakják, akik egymással nemigen keverednek, más utcában laknak, eltérő nyelvjárást beszélnek, még a templomban is külön padsorban ülnek. Vegyes házasság még a legújabb időkben is ritkán fordul elő. Lückl Fülöpnének. a termelőszövetkezet személyzetisének szülei e kivételek közé tartoztak. „Apám hesseni, anyám hepauer volt. Családunk már a hesseni nyelvjárást beszélte, de ha édesanyám, vagy rokonsága látogatott hozzánk. ,.hepauer”-ül beszéltünk”! Azóta lassan feledésbe merül a különbség. Mint ahogy elmosódik a határ őslakosok és telepesek közt is. Az iskolában németül is tanítanak, az óvodában a hét meghatározott napjain csak németül beszélnek és van nem egy. magyar származású gyerek, aki a nyolcadik általános elvégzése után társalgási szinten beszéli a németet. Tolnai Lajos emléke Györkönyben született, 1837-ben a múlt század egyik legolvasottabb írója, Tolnai Lajos. Emlékét a nevét viselő utca, úttöröörs és művelődési ház őrzi. Évente megemlékeznek róla, tavaly emlékkiállítást rendeztek. A községi könyvtárban valamennyi műve hozzáférhető. Györköny — Jörging. Helységnévtábla a község bejáratánál Pincehegy A szarvasmarhatelep új épületei Györkönyi magazinunkat irta Jantner János, fényképezte Szepesi László. Munkatársaink legközelebb, szeptember 24-én Nagyvejkére látogatnak. A napokban állították fel ezt a nyilvános és segélykérő telefonfülkét a község központjában /
