Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 222. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. szeptember 22., szombat Mai számunkból A NEB ÉLETÉBŐL (3. old.) BÖLCSŐDÉK, ÖVODÄK 'M& Sasait -* • > Xk t. w' i <3. old.) MUNKÁSKERTSZÖVETKEZET OLVASÓSZOLGÁLAT (3. old.) % Nehézmunkások A munkavégzés körülményeit öt tényezővel lehet jellemezni. Ezek a következők: az erőkifejezés mértéke; a munka közbeni testhelyzet; a hőhatás és az egészségi ártalom, valamint az a veszély, amelyet ma még védő- berendezéssel sem lehet teljesen kiküszöbölni. Ezen ismérvek szerint, ha skálán akarjuk ábrázolni a fizikai munkát, illetve a fizikai munkát végző dolgozókat, akkor négy szakaszt — illetve csoportot — lehet elkülöníteni. Vegyük a két szélső esetet: ha nem szükséges a normálisnál nagyobb erőkifejtés, és ez is átlagos körülmények között végezhető (például: sem vegyi hatás, sem veszélyhelyzet nem fenyegeti a dolgozót) akkor könnyű munkáról beszélünk! Ha a nagy erőkifejtést még kedvezőtlen munkakörülmények is kísérik, akkor biztos, hogy az ilyen tevékenység nehéz fizikai munkának minősül. De mit találunk a skála két közbülső szakaszán? Nos, itt vagy az erőkifejtés nagysága, vagy a munkakörülmények kedvezőtlensége haladja meg a normális mértéket. Tehát ezek is nehéz fizikai munkának minősülnek, még ha kevésbé nehezek is ahhoz képest, amikor a körülmények egyaránt a lehető legkedvezőtlenebbek. Hazánkban a fizikai dolgozók kisebb hányada, de még így is több mint negyven százaléka végez az előbbi értelemben vett nehéz munkát. Közülük minden harmadik, tehát mintegy 360 ezer munkás nagy erő kifejtése közben többféle ártalomnak kitéve tevékenykedik. Hol találhatók ők, és melyek ezek a legnehezebb munkakörök? Még ma is a bányászok munkája a legnehezebb. Őket követik az építőipari és az építőanyag-ipari dolgozók, a mező- és erdőgazdaságban tevékenykedők, a villamos- energia-ipar, a kohászok és a szállítás fizikai dolgozói. Hogyan lehetne könnyíteni ezeknek az embereknek a munkáján? Kézenfekvőnek tűnik a válasz, hogy a nehéz fizikai munkát kiküszöbölő gépek alkalmazásával, valamint egészségvédő és balesetveszélyt csökkentő berendezések felszerelésével megoldódik ez a gond is. Az egy-másfél évtizede megvalósult beruházások — és nem utolsósorban a rekonstrukciók —, valamint a korszerűbb technológiák már eleve növelik a működtetésükhöz szükséges szellemi munka arányát a fizikai rovására. Somogyi Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője azonban egy nemrég megjelent tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy „a fejlesztés túlnyomórészt a nehéz fizikai munkát könnyítette meg, az emberi izomerőt pótolta, és sokkal kevésbé javított a munka más feltételein. Ezzel szemben igen gyakorinak mondható az, hogy a gépesítéssel, a villamos és a vegyi folyamatok térnyerésével fokozódtak az olyan ártalmak, mint a zaj, a por, a gáz, a fény- és a hőhatás, a rezgés, az áramütésből, a vegyianyagok okozta fertőzésből, továbbá a bőrfelület szennyeződéséből adódó veszélyek, a munka kötött ritmusából fakadó idegfeszültség, a különleges figyelmet, koncentrált gondolkodást vagy akaratmegfeszítést követelő szellemi állapot (például az egyhangú munkák, az állandó irányítási feladat, a tartós figyelőtevékenység esetén). Márpedig egy munka nehézségi fokát ezek a körülmények is erősen befolyásolják. Hogyan lehet ezen segíteni? Például a munkaidőrend kedvezőbbé tételével. A statisztikai adatok már most kimutatják, hogy minél nehezebb egy munkakör, annál rövidebb az ott dolgozók heti munkaideje, illetve ahol lehet, a műszakok számát — és idejét is — igyekszenek kedvezőbbé tenni. így lehet napi 8 órás munkaidőből 6 órai, a három műszakból egy vagy kettő; és a heti hat munkanap ötre csökken. De előfordulhat, hogy az adott munkakörben alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, vagy éppen hosszabb a fizetett szabadság. Természetesen sokkal köznapibb összetevői is vannak a nehéz fizikai munka könnyebbé tételének. A dolgozóknak csak akkor kell kevesebb erőt kifejteniük, ha mindig működnek azok a gépek és segédeszközök, amelyek megkönnyítik a munkájukat. Ugyanez vonatkozik az elszívókra és a ki tudja még hányféle védőberendezésre. Kérés nélkül kell megkapniuk a védőételt és a Védőitalt, valamint az egyéni védőeszközöket (bár az utóbbi használata gyakran a dolgozókon is múlik). Ugyancsak ilyen „egyszerűbb” munkakönnyítést kínál a szervezés javítása. Az egyenletes munkaütem, a zavartalan anyag- és segédeszköz-szállítás, a munkahelyi rend, költséges beruházás nélkül is javítja a munka körülményeit. Utoljára marad a munkabér. Talán azért, mivel a nehéz fizikai munkát végzők elismerése kapcsán erről esik szó leggyakrabban. Az érv persze igaz, hiszen a munka nehézségi fokának emelkedésével a hozzá kapcsolódó bérek is nőnek, de — mint ahogy az eddigiekből is kitűnik — csak ezzel nem lehet könnyíteni a dolgon. Már most kimutatható, hogy a majdani foglalkozás és a munkahely megválasztásánál a fiatalok gyakran második helyre sorolják a keresetet, és inkább a munka jellege és körülményei kerülnek előtérbe. — németh — Fajtabemutató és Fornádon Az egyes növények termesztése nem akkor kezdődik, amikor a vetőgépet a tábla végében elindítják. A fajta kiválasztásával veszi kezdetét például a kukorica vetése is. Tegnap Iregszem- csén találkoztak négy megye — Baranya, Fejér, Somogy és Tolna — legnagyobb kukoricatermelő gazdaságainak szakemberei. Az OMFI, a Tamási Állami Gazdaság, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a KSZE növénytermesztési rendszer és a MAE megyei szervezete fajtabemutatót tartott. Az a cél vezérelte a rendező szerveket, hogy a szakembereket orientálják a legkorszerűbb növények termesztése felé, s A KISZ Tolna megyei Bizottsága 1979. szeptember 21-i ülésén megtárgyalta az amatőr művészeti mozgalom helyzetét a megyében. Az ülésen részt vett Barabás János, a KISZ KB titkára és dr. Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Az ülésre készített előterjesztésben a megyebizottság kultúrfelelőse megállapítja: „A KISZ KB áprilisi határozata a KISZ-tagok elé állított követelményrendszerével igényes művelődésre ösztönöz, kedvező politikai, szervezeti feltételeket teremtett az önművelés és az aktív, közösségi művelődés kibontakoztatására. A KISZ művelődési tevékenysége szerves része az ifjúsági szövetség általános nevelőmunkájának. A fejlődést két irányban kell továbbra is előmozdítani: egyrészt a közművelődési munka, másrészt szorosabban kell kapcsolódni az állami és társszervek, intézmények ifjúsággal összefüggő közművelődési tevékenységéhez.” mindinkább a korábbi érésű fajták, a rövid tenyészidejű- ek kerüljenek a programba. Az i regszemcséi községi művelődési otthonban Lakatos Csaba, a KSZE vezetője ismertette a fajtabemutató célját, majd Marczi Tivadar, a KSZE kukoricafelelőse tartott előadást a növénytermesztési rendszer fajtapolitikájáról. Elmondotta, hogy a rendszer szemes kukorica vetésterülete 148 918 hektár, a silókukorica területe pedig 33 200 hektár. A rendszer százhatvan gazdaságában folytatják magas szinten e növény termesztését. A terméseredmények dinamikája, azt igazolja, hogy egyre kulBármelyik irány fejlesztéséért tevékenykednek a KISZ-fiatalok, számításba kell venniük az amatőr művészeti mozgalmat. Úgy is, mint a tudatformálás egyik foltos színterét, úgy is, mint sajátos törvényszerűségek szerint működő közösségek hálózatát, de úgy is mint művészi hatást gyakoroló, és éppen elsősorban a fiatal közönségre ható produkciók előállítóit. Megyénkben az objektív adottságok jók — azaz rendelkezünk magas színvonalon tevékenykedő amatőr együttesekkel és alkotókkal, de ugyanakkor a mozgalomnak van tömegbázisa is. A problémákat is azért érezhetjük élesebben — amint ez a hozzászólásokból is kiderült — mert az amatőrök jelenlétükkel igazolják fentebb említett szerepköreik fontosságát. A KISZ megyei bizottság vitájában felmerült néhány érdekes észrevétel. így például, hogy a KlSZ-alapszer- vezetekben sok esetben nem turáltabb a kukorica termesztése. A rendezvény második részében az Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Intézet iregszemcsei állomásán dr. Somssich István a kukorica témavezetője ismertette meg a fajtabemutatón részt vevő több mint kétszáz szakembert az itt folytatott munkával. Százhatvan fajta kukoricát mutattak be, köztük olyanokat is, amelyek sokat ígérők, jobbak mint eddig bármelyik fajta, de minősítésük még nincs. A kísérleti parcellák — egy-egy fajtából 4 darab 4x10 méteres kispar- cellán nevelik a növényt — szépen bemutatták az állotekintik megfelelő egyéni vállalásnak az amatőr művészeti munkát, hogy az általános iskolai lendület megtörik a középfokú tanintézményekben, hogy nem kapnak megfelelő szakmai bírálatot az amatőrök. Szó esett a mozgalom divatáramlatairól és többször, nyomatékosan hiányolták a hozzászólók a koordinálás hiányát. Erre több vonatkozásban is szükség lenne: az egyes csoportok, a különféle műfajok, a patronáló szervek között, és végül — mint Barabás János megjegyezte — országos szinten is. Rendkívül fontos az irányítás kérdése: számos közismert példa igazolja megyénkben is, hogy a szívvel-lélek- kel dolgozó, felkészült vezető magasba emelheti egy-egy művészeti ágban csapata színvonalát. Tevékenységük fontosságát ismerve, nagyobb gondot kell — a KISZ-en belül is — fordítani ezeknek az embereknek a megbecsülésére, megtartására. Elhangzott az is, hogy a kelleténél kemáson folyó munkát, hiszen minden szónál jobban bizonyít a tény: szépen fejlettek^ nagy csövekkel rendelkeznek a növények. A bemutató harmadik részét a Tamási Állami Gazdaságban tartották. Itt Szé- ligmann Mátyás termelési igazgatóhelyettes ismertette a szomszédos kísérleti állomás tapasztalatait is hasznosítva — a legkorszerűbb fajták nagyüzemi termesztéseit. Ezek a táblák mind a tudományos munka hatékonyságát igazolják, egyben azt is, hogy a jövő évi termelést nemcsak a búzánál, hanem a kukoricánál is ma szükséges elkezdeni.- Pj vésbé tudatosult még ezeknek a vezetőknek a személyes hatása csoportjaikra, ami fontossá és indokolttá teszi a koncentráltabb eszmei, politikai, ideológiai továbbképzésüket. A mostaninál többet kell törődni a valóságos igények felmérésével, mind a mozgalom résztvevői, mind produkcióik élvezői, a közönség szemszögéből. Mindezek mellett még számos észrevétel hangzott el a vita során, és ezek a megjegyzések azt igazolták, hogy a nevelőmunka e fontos területét súlyához mért komolysággal elemzik és tervezik az ifjúsági mozgalomban. A KISZ MB ülése megtárgyalta a termelőszövetkezetekben működő KlSZ-szerve- zetek munkájának tapasztalatait, különös tekintettel a szervezettség alakulására, majd tájékoztatót hallgattak meg a megyei bizottság tagjai a húskombinát építésének helyzetéről és az egészségügyi ifjúsági napok programjáról. A KISZ-mb tárgyalta Fiatalok és az amatőr művészeti mozgalom Nlegujuloban A SZOT ülése Szinte állandóan folyik az építkezés Györkönyben, új házak emelkednek a régiek helyén. Az idén eddig öt új házat építettek. (Györkönyi magazinunk a 4-es oldalon iaiáiható). A Szakszervezetek Országos Tanácsa a munkahelyi nevelőmunka kérdéseit vitatta meg pénteki ülésén, amelyen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is részt vett. — A vállalati kollektívák valóban jól csak akkor tudnak dolgozni, ha mindenütt építenek a dolgozók önbecsülésére és felelősségérzetére, a példamutatás vonzerejére — hangsúlyozta tájékoztatójában Virizlay Gyula, a SZOT titkára. A munkahelyi nevelőmunka egyik fontos feladata, hogy segítse egyes, több évtizedes helytelen beidegződések, szokások megváltoztatását. A versenyszervező munkában is közelebb kell kerülni a dolgozókhoz, az ő egyéniségük, képességük a legdöntőbb a munka módszereinek kialakításában, a munkafelajánlásban és annak teljesítésében.
