Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 222. szám. ARA: 1,20 Ft 1979. szeptember 22., szombat Mai számunkból A NEB ÉLETÉBŐL (3. old.) BÖLCSŐDÉK, ÖVODÄK 'M& Sasait -* • > Xk t. w' i <3. old.) MUNKÁS­KERTSZÖVETKEZET OLVASÓSZOLGÁLAT (3. old.) % Nehézmunkások A munkavégzés körülményeit öt tényezővel lehet jel­lemezni. Ezek a következők: az erőkifejezés mértéke; a munka közbeni testhelyzet; a hőhatás és az egészségi ártalom, valamint az a veszély, amelyet ma még védő- berendezéssel sem lehet teljesen kiküszöbölni. Ezen is­mérvek szerint, ha skálán akarjuk ábrázolni a fizikai munkát, illetve a fizikai munkát végző dolgozókat, ak­kor négy szakaszt — illetve csoportot — lehet elkülö­níteni. Vegyük a két szélső esetet: ha nem szükséges a normálisnál nagyobb erőkifejtés, és ez is átlagos körül­mények között végezhető (például: sem vegyi hatás, sem veszélyhelyzet nem fenyegeti a dolgozót) akkor könnyű munkáról beszélünk! Ha a nagy erőkifejtést még kedvezőtlen munkakörülmények is kísérik, akkor biztos, hogy az ilyen tevékenység nehéz fizikai munká­nak minősül. De mit találunk a skála két közbülső sza­kaszán? Nos, itt vagy az erőkifejtés nagysága, vagy a munkakörülmények kedvezőtlensége haladja meg a nor­mális mértéket. Tehát ezek is nehéz fizikai munkának minősülnek, még ha kevésbé nehezek is ahhoz képest, amikor a körülmények egyaránt a lehető legkedvezőt­lenebbek. Hazánkban a fizikai dolgozók kisebb hányada, de még így is több mint negyven százaléka végez az előbbi értelemben vett nehéz munkát. Közülük minden harma­dik, tehát mintegy 360 ezer munkás nagy erő kifejtése közben többféle ártalomnak kitéve tevékenykedik. Hol találhatók ők, és melyek ezek a legnehezebb munka­körök? Még ma is a bányászok munkája a legnehezebb. Őket követik az építőipari és az építőanyag-ipari dolgozók, a mező- és erdőgazdaságban tevékenykedők, a villamos- energia-ipar, a kohászok és a szállítás fizikai dolgozói. Hogyan lehetne könnyíteni ezeknek az embereknek a munkáján? Kézenfekvőnek tűnik a válasz, hogy a nehéz fizikai munkát kiküszöbölő gépek alkalmazásával, va­lamint egészségvédő és balesetveszélyt csökkentő beren­dezések felszerelésével megoldódik ez a gond is. Az egy-másfél évtizede megvalósult beruházások — és nem utolsósorban a rekonstrukciók —, valamint a kor­szerűbb technológiák már eleve növelik a működteté­sükhöz szükséges szellemi munka arányát a fizikai ro­vására. Somogyi Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője azonban egy nemrég megjelent tanul­mányában arra hívja fel a figyelmet, hogy „a fejlesztés túlnyomórészt a nehéz fizikai munkát könnyítette meg, az emberi izomerőt pótolta, és sokkal kevésbé javított a munka más feltételein. Ezzel szemben igen gyakori­nak mondható az, hogy a gépesítéssel, a villamos és a vegyi folyamatok térnyerésével fokozódtak az olyan ár­talmak, mint a zaj, a por, a gáz, a fény- és a hőhatás, a rezgés, az áramütésből, a vegyianyagok okozta fertőzés­ből, továbbá a bőrfelület szennyeződéséből adódó veszé­lyek, a munka kötött ritmusából fakadó idegfeszültség, a különleges figyelmet, koncentrált gondolkodást vagy akaratmegfeszítést követelő szellemi állapot (például az egyhangú munkák, az állandó irányítási feladat, a tar­tós figyelőtevékenység esetén). Márpedig egy munka nehézségi fokát ezek a körülmények is erősen befolyá­solják. Hogyan lehet ezen segíteni? Például a munkaidő­rend kedvezőbbé tételével. A statisztikai adatok már most kimutatják, hogy minél nehezebb egy munkakör, annál rövidebb az ott dolgozók heti munkaideje, illetve ahol lehet, a műszakok számát — és idejét is — igyek­szenek kedvezőbbé tenni. így lehet napi 8 órás munka­időből 6 órai, a három műszakból egy vagy kettő; és a heti hat munkanap ötre csökken. De előfordulhat, hogy az adott munkakörben alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, vagy éppen hosszabb a fizetett szabadság. Természetesen sokkal köznapibb összetevői is vannak a nehéz fizikai munka könnyebbé tételének. A dolgo­zóknak csak akkor kell kevesebb erőt kifejteniük, ha mindig működnek azok a gépek és segédeszközök, ame­lyek megkönnyítik a munkájukat. Ugyanez vonatkozik az elszívókra és a ki tudja még hányféle védőberende­zésre. Kérés nélkül kell megkapniuk a védőételt és a Védőitalt, valamint az egyéni védőeszközöket (bár az utóbbi használata gyakran a dolgozókon is múlik). Ugyancsak ilyen „egyszerűbb” munkakönnyítést kínál a szervezés javítása. Az egyenletes munkaütem, a za­vartalan anyag- és segédeszköz-szállítás, a munkahelyi rend, költséges beruházás nélkül is javítja a munka körülményeit. Utoljára marad a munkabér. Talán azért, mivel a nehéz fizikai munkát végzők elismerése kapcsán erről esik szó leggyakrabban. Az érv persze igaz, hiszen a munka nehézségi fokának emelkedésével a hozzá kap­csolódó bérek is nőnek, de — mint ahogy az eddigiek­ből is kitűnik — csak ezzel nem lehet könnyíteni a dol­gon. Már most kimutatható, hogy a majdani foglalko­zás és a munkahely megválasztásánál a fiatalok gyak­ran második helyre sorolják a keresetet, és inkább a munka jellege és körülményei kerülnek előtérbe. — németh — Fajtabemutató és Fornádon Az egyes növények ter­mesztése nem akkor kezdő­dik, amikor a vetőgépet a tábla végében elindítják. A fajta kiválasztásával veszi kezdetét például a kukorica vetése is. Tegnap Iregszem- csén találkoztak négy megye — Baranya, Fejér, Somogy és Tolna — legnagyobb ku­koricatermelő gazdaságainak szakemberei. Az OMFI, a Tamási Állami Gazdaság, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a KSZE növényter­mesztési rendszer és a MAE megyei szervezete fajtabemu­tatót tartott. Az a cél vezé­relte a rendező szerveket, hogy a szakembereket orien­tálják a legkorszerűbb növé­nyek termesztése felé, s A KISZ Tolna megyei Bi­zottsága 1979. szeptember 21-i ülésén megtárgyalta az amatőr művészeti mozgalom helyzetét a megyében. Az ülésen részt vett Barabás Já­nos, a KISZ KB titkára és dr. Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára. Az ülésre készített előter­jesztésben a megyebizottság kultúrfelelőse megállapítja: „A KISZ KB áprilisi hatá­rozata a KISZ-tagok elé állí­tott követelményrendszerével igényes művelődésre ösztö­nöz, kedvező politikai, szer­vezeti feltételeket teremtett az önművelés és az aktív, kö­zösségi művelődés kibonta­koztatására. A KISZ művelő­dési tevékenysége szerves ré­sze az ifjúsági szövetség ál­talános nevelőmunkájának. A fejlődést két irányban kell továbbra is előmozdítani: egyrészt a közművelődési munka, másrészt szorosab­ban kell kapcsolódni az ál­lami és társszervek, intézmé­nyek ifjúsággal összefüggő közművelődési tevékenységé­hez.” mindinkább a korábbi érésű fajták, a rövid tenyészidejű- ek kerüljenek a programba. Az i regszemcséi községi művelődési otthonban Laka­tos Csaba, a KSZE vezetője ismertette a fajtabemutató célját, majd Marczi Tivadar, a KSZE kukoricafelelőse tartott előadást a növényter­mesztési rendszer fajtapoliti­kájáról. Elmondotta, hogy a rendszer szemes kukorica ve­tésterülete 148 918 hektár, a silókukorica területe pedig 33 200 hektár. A rendszer százhatvan gazdaságában folytatják magas szinten e növény termesztését. A ter­méseredmények dinamikája, azt igazolja, hogy egyre kul­Bármelyik irány fejleszté­séért tevékenykednek a KISZ-fiatalok, számításba kell venniük az amatőr mű­vészeti mozgalmat. Úgy is, mint a tudatformálás egyik foltos színterét, úgy is, mint sajátos törvényszerűségek szerint működő közösségek hálózatát, de úgy is mint mű­vészi hatást gyakoroló, és ép­pen elsősorban a fiatal kö­zönségre ható produkciók előállítóit. Megyénkben az objektív adottságok jók — azaz ren­delkezünk magas színvona­lon tevékenykedő amatőr együttesekkel és alkotókkal, de ugyanakkor a mozgalom­nak van tömegbázisa is. A problémákat is azért érezhet­jük élesebben — amint ez a hozzászólásokból is kiderült — mert az amatőrök jelen­létükkel igazolják fentebb említett szerepköreik fontos­ságát. A KISZ megyei bizottság vitájában felmerült néhány érdekes észrevétel. így pél­dául, hogy a KlSZ-alapszer- vezetekben sok esetben nem turáltabb a kukorica ter­mesztése. A rendezvény második ré­szében az Országos Mező- gazdasági Fajtakísérleti Inté­zet iregszemcsei állomásán dr. Somssich István a kuko­rica témavezetője ismertette meg a fajtabemutatón részt vevő több mint kétszáz szak­embert az itt folytatott mun­kával. Százhatvan fajta ku­koricát mutattak be, köztük olyanokat is, amelyek sokat ígérők, jobbak mint eddig bármelyik fajta, de minősí­tésük még nincs. A kísérleti parcellák — egy-egy fajtából 4 darab 4x10 méteres kispar- cellán nevelik a növényt — szépen bemutatták az állo­tekintik megfelelő egyéni vállalásnak az amatőr mű­vészeti munkát, hogy az ál­talános iskolai lendület meg­törik a középfokú tanintéz­ményekben, hogy nem kap­nak megfelelő szakmai bírá­latot az amatőrök. Szó esett a mozgalom divatáramlatai­ról és többször, nyomatéko­san hiányolták a hozzászólók a koordinálás hiányát. Erre több vonatkozásban is szük­ség lenne: az egyes csopor­tok, a különféle műfajok, a patronáló szervek között, és végül — mint Barabás Já­nos megjegyezte — országos szinten is. Rendkívül fontos az irányí­tás kérdése: számos közis­mert példa igazolja megyénk­ben is, hogy a szívvel-lélek- kel dolgozó, felkészült vezető magasba emelheti egy-egy művészeti ágban csapata színvonalát. Tevékenységük fontosságát ismerve, nagyobb gondot kell — a KISZ-en be­lül is — fordítani ezeknek az embereknek a megbecsülésé­re, megtartására. Elhangzott az is, hogy a kelleténél ke­máson folyó munkát, hiszen minden szónál jobban bizo­nyít a tény: szépen fejlettek^ nagy csövekkel rendelkez­nek a növények. A bemutató harmadik ré­szét a Tamási Állami Gaz­daságban tartották. Itt Szé- ligmann Mátyás termelési igazgatóhelyettes ismertette a szomszédos kísérleti állo­más tapasztalatait is haszno­sítva — a legkorszerűbb faj­ták nagyüzemi termesztése­it. Ezek a táblák mind a tu­dományos munka hatékony­ságát igazolják, egyben azt is, hogy a jövő évi termelést nemcsak a búzánál, hanem a kukoricánál is ma szüksé­ges elkezdeni.- Pj ­vésbé tudatosult még ezek­nek a vezetőknek a szemé­lyes hatása csoportjaikra, ami fontossá és indokolttá teszi a koncentráltabb esz­mei, politikai, ideológiai to­vábbképzésüket. A mostaninál többet kell törődni a valóságos igények felmérésével, mind a moz­galom résztvevői, mind pro­dukcióik élvezői, a közönség szemszögéből. Mindezek mellett még szá­mos észrevétel hangzott el a vita során, és ezek a meg­jegyzések azt igazolták, hogy a nevelőmunka e fontos te­rületét súlyához mért ko­molysággal elemzik és ter­vezik az ifjúsági mozgalom­ban. A KISZ MB ülése megtár­gyalta a termelőszövetkeze­tekben működő KlSZ-szerve- zetek munkájának tapaszta­latait, különös tekintettel a szervezettség alakulására, majd tájékoztatót hallgattak meg a megyei bizottság tag­jai a húskombinát építésé­nek helyzetéről és az egész­ségügyi ifjúsági napok prog­ramjáról. A KISZ-mb tárgyalta Fiatalok és az amatőr művészeti mozgalom Nlegujuloban A SZOT ülése Szinte állandóan folyik az építkezés Györkönyben, új házak emelkednek a régiek helyén. Az idén eddig öt új házat építettek. (Györkönyi magazinunk a 4-es oldalon iaiáiható). A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a munkahelyi nevelőmunka kérdéseit vi­tatta meg pénteki ülésén, amelyen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is részt vett. — A vállalati kollektívák valóban jól csak akkor tud­nak dolgozni, ha mindenütt építenek a dolgozók önbecsü­lésére és felelősségérzetére, a példamutatás vonzerejére — hangsúlyozta tájékoztatójá­ban Virizlay Gyula, a SZOT titkára. A munkahelyi neve­lőmunka egyik fontos felada­ta, hogy segítse egyes, több évtizedes helytelen beidegző­dések, szokások megváltozta­tását. A versenyszervező munkában is közelebb kell kerülni a dolgozókhoz, az ő egyéniségük, képességük a legdöntőbb a munka mód­szereinek kialakításában, a munkafelajánlásban és an­nak teljesítésében.

Next

/
Thumbnails
Contents