Tolna Megyei Népújság, 1979. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

Mai számunkból PARTÉPÍTÉS (3. old.) XXIX. évfolyam, 217. szám. ARA: 1,M Ft 1979. szeptember 16., vasárnap Szekszárd mintegy 15 ezer lakosú, álmos városka volt egy emberöltővel ezelőtt. Fejlődését spontán ténye­zők, a vasút, a szárazföldi és vízi út közelsége segítet­ték. Mindössze ezek. A hatvanas évektől azonban meg­kezdődött az iparosodás, a városban ma több mint 33 ezren élnek, a bejárók száma 10 ezer. Tehát az állandó népesség megduplázódott. Mi köze Szekszárdnak az úgynevezett „egydimenziós” családokhoz? Szekszárd csak egy példa arra, hogy az utóbbi évtizedek vidékről történő elvándorlása, az, hogy száz- és százezrek próbáltak szerencsét á nagyobb településeken, a fővárosban, milyen különös helyzet elé állította a befogadó városokat. Tolna megye székhelye épp az egyik legjellemzőbb példa erre; a város terü­letét, szinte mint a rétestésztát nyújtotta meg a iparo­sodás és a növekvő gazdasági, kommunális, kulturális vonzerő. Az egydimenziós család pedig afféle új társadalom- tudományi kategória. Azokat a családokat nevezzük így, amelyek kikerülnek természetes életkörükből, s ahová mennek, ott nem fokozatosan, hanem egyik napról a másikra támad szükségük lakásra, kulturális, kereskedelmi és szociális ellátásra. Mert nem felelnek meg a hagyományos családmodellnek, ahol két-három nemzedék él együtt évtizedeken át, változatlan for­mában. Ez az egykor általános modell, még úgy-ahogy lát­ható. A települések többségében még gyakori, hogy a gyerekek felnőnek, megházasodnak, odaköltöznek a szülői házhoz. Idővel lakást kapnak, vagy építkez­nek. Azután öt-hat év alatt egymás után jönnek a gye­rekek, először bölcsőde kell — vagy jobbik esetben akár két nagymamára is lehet számítani —, három év múlva jön az óvoda, újabb három év múlva lesz szük­ség arra a bizonyos általános iskolai „férőhelyre” és így tovább ... A szülőhelyüktől elszakadt, más városokba költözött fiatalok azonban egészen más helyzetbe kerülnek. Akár albérletben élnek, akár saját lakásukban, leg­többször kész, kialakult családot hoznak magukkal. Mármint hogy a nagyobbik gyermek már megszüle­tett, mire beköltöztek; most várják a kisebbiket, vagy akár a harmadikat Az új lakótelepen azonnal szükségük van a boltra, óvodára, iskolára, napközire. Sőt, miután a hagyományos nagycsalád otthon maradt, gyakran többszáz kilométernyire, olyan új igények szü­letnek követelő erővel, amelyekre a közkultúra adott színvonalán — ilyen mértékben — számítani sem le­hetett. Olyan igények, mint ami például a tisztítósza­lonok iránt nyilvánul meg; de beszélhetnénk a köl­csönzőről, a pótmamaszolgálatról is... Űj szokásokat is megfigyelhetünk az egydimenziós — tehát második-harmadik dimenzió, nagyszülők, roko­nok nélküli, úgymond, gyökértelen — családoknál. Elő­ször is: a gyermekgondozási segély, e hároméves, nagy könnyítés nélkül e családok valószínűleg összeomol­nának. Másrészt óhatatlanul eljön a nap, amikor a férj is kénytelen felülvizsgálni önmaga munkáját, s nagyobb részt vállalni a család munkamegosztásában. Történel­mileg rövid idő, szinte pillanat alatt születtek új, meg­lepő népszokások. Például a férfiak körében' gyakori lett a konyhában- végzett munka, sőt sokan már kér­kednek is vele, hogy jobban főznek, mint a feleségük. Nem okoz országos derültséget, hogy bizonyos esetek­ben az apa is gyesre mehet, nem szégyen ma már a kollégák előtt, ha a férj mos, pelenkáz. Olyan embe­reknél sem, akiknek neveltetése még azt sugallná, hogy a férfi a teremtés koronája, a nő pedig afféle háztar­tási robotgép. A több dimenziós családok széthullásának van azon­ban egy aggasztóbb oldala: Magyarországon ma két­millió idős ember él, zömük falun vagy kisebb telepü­léseken. S még csak nem is abból adódnak új. felada­tok, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozóinak átlagéletkora növekszik, s az idősebb em­berek nehezebben dolgoznak, nehezebben képesek el­sajátítani a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges új is­mereteket. A fő gond, hogy ezek az emberek egye- d ü 1 maradtak, maradnak. Ismerőseik lassan kihalnak mellőlük, gyerekeik, unokáik a messzi városban él­nek, már egy más világban. Az életmódbeli szakadék egyre nagyobb lesz, s az idős emberen, ha támaszra lenne szüksége, aligha segít egy expresszlevél. Nem szorgalmazom, hogy a munkaerő országos ván­dorlását meg kell akadályozni. Arra azonban készül­jünk fel, hogy a következő évtizedekre rányomja bé­lyegét ez a két probléma: a gyökértelen, mindent egy­szerre kérő, igénylő egydimenziós családoké, meg az otthon maradt, egyedülálló öregeké. Összehívták az országgyűlést LUCERNAMAG (3. old.) A JENYISZEJ ÓRIÁSAI (8. old.) A BARÄTSÄG HÍDJA (9. old.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekez­dése alapján az országgyűlést szeptember 26-án, szerda dél­előtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére az egész­ségügyi miniszter beszámoló­ját az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehaj­tásáról, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökének a népi ellenőrzés munkájáról szóló jelentését. LAKÁSÜGYI KÉRDŐJELEK (4. old.) ÉN IS, TE IS, ÖK IS (5. old.) AZ IDŐ PÉNZ? (5. old.) Leonyid Brezsnyev az NDK-ba utazik A Német Szocialista Egy­ségpárt, az NDK államtaná­csa és minisztertanácsa meg­hívására október elején szov­jet párt- és kormányküldött­ség utazik az NDK-ba hivata­los, baráti látogatásra. Az NDK megalapításának har­mincadik évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsé­geken részt vevő szovjet kül­döttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke ve­zeti. MONGÓLIA KÉPEKBEN (9. old.) TERVSZERŰ IPARPOLITIKA (9. old.) LÁTOGATÁS (10. old.) BAK IMRE KIÁLLÍTÁSA (11. old.) SORSOK, HÁZAK, EMLÉKEK (7. old.) AZ EURÓPAI ÉSZAK—DÉLI AUTÓPÁLYA TERVEI (8. old.) AZ ELSŐ ATOMERŐMŰ (8. old.) A KÖNYVKÖTÉS TÖRTÉNETE (11. old.) A BRONZPÜSPÖK ÉJSZAKAI SÉTÁJA (11. old.) ' HÁZGYÁRTÁS A HELYSZÍNEN (12. old.) Amióta a megyeszékhely tisztaságáért való mozgalom megkezdődött, havonta indul kőrútjára a köztisztasági őrjá­rat. Az őrjárat tagjai — a város vezetői, munkahelyek képviselői — feltérképezik, hol akad még tennivaló, hol ta­pasztalható javulás. Ugyanezt tettük most mi is. „őrjáratunk” eredményéről tanúskodik képriportunk az 5. oldalon. A wii CMrj|tnnr®B ’ j::./;: " .• \*V • •**...* J Egydimenziós családok

Next

/
Thumbnails
Contents