Tolna Megyei Népújság, 1979. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

► ► Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXIX. évfolyam, 188. szám. ARA: 1,60 Ft 1979. augusztus 12., vasárnap A munkaverseny segítse a népgazdasági terveket A SZOT és a KISZ KB. felhívása Kedves Elvtársak! Bará­taink! Fiatalok! A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága örömmel üdvözli a vállalatok, intéz­mények, szövetkezetek dol­gozóinak, szocialista brigád­jainak legújabb munkavál­lalásait társadalmi életünk közelgő nagy eseményei, a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség helyesli és minden ere­jével támogatja e kezdemé­nyezéseket, hiszen ezekben kifejezésre jut hazánk és né­pünk fejlődésének szolgálata, az egyetértés szocialista cél­jainkkal. Az új munkaválla­lások tanúbizonyságai an­nak, hogy a munkásosztály, hazánk dolgozó népe meg­értette az ország ^ gazdasági helyzetéből adódc\ intézkedé­sek szükségességét. A válla­lások azt a törekvést tükrö­zik, hogy szocialista társa­dalmunk építését a nehezebb körülmények között is töret­lenül folytassuk tovább. Meggyőződésünk, hogy a széles körben kibontakozó kezdeményezések nagy se­gítséget, lendületet adnak növekvő feladataink végre­hajtásához. A dolgozók társadalmi és termelési aktivitása, alkotó és cselekvő részvétele a ter­melő munka minden szaka­szában szocialista viszonya­ink fejlesztésének, szocialista építőmunkánk eredményes folytatásának, életszínvona­lunk megtartásának, a to­vábbi fejlődés megalapozá­sának nélkülözhetetlen fel­tétele. Felhívjuk a munkásokat, a termelőszövetkezeti dolgo­zókat, az értelmiségieket, ha­zánk minden dolgozóját, csatlakozzanak az MSZMP XII. kongresszusa és a fel- szabadulás 35. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyhez. A szocialista brigádok, az ifjúsági kollektívák, az újí­tók és a feltalálók, a dol­gozz hibátlanul munkarend- szer alkalmazói járjanak élen e nemes versengésben. Mu­tassanak példát a közéleti tevékenységben, a fegyelme­zett és felelősségteljes mun­kában, az alkotó kezdemé­nyezésekben és a művelő­désben. (Folytatás a 2. oldalon). Ötödik éve folyik a 6-os út mentén a Sió-hídnál az egykori palánki földvár feltárása. Az ásatásról tudósít kép­riportunk az 5. oldalon. NEW YORK-I EXPERIMENT (4. old.) ÉRTÉKARANYOK, Árban, bérben (5. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) A PARTSZERVEZET A HATÉKONYSÁGÉRT (3. old.) NYARALÓ TSZ-TAGOK (3. old.) A MUNKAKÖRI KÖTELESSÉGRŐL ÉS A VÁLLALAT HASZNÁRÓL (4. old.) SZÁZÉVES HÁZ (7. old.) VILAGTEREMTÉS A SZARKAHEGYEN (7. old.) EGYÜTTMŰKÖDÉS (8. old.) POTSDAMI NYÄR 1979. (11. old.) KÉPZŐMŰVÉSZETI ALBUMOK GYERMEKEKNEK (11. old.) PER A PAPÁVAL (12. old.) LABDARÚGÓK VÄNDORÜTON (14. old.) SAKK MINDEN MENNYISÉGBEN (14. old.) MINISZÁMfTŐGÉP (9. old.) SZEKSZÁRDI NAPLÓ (10. old.) XX. SZÁZADI MŰVÉSZET (11. Old.) AJÁNDÉK A BÁNYÁSZOKNAK (8. old.) EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK (9. old.) Dinamikus vezetés Uj követelmények... Sokszor, sokféleképpen írtuk le a kifejezést a gazdasági életben sokasodó tennivalók­kal kapcsolatban, címezve a figyelmeztetést mindenek­előtt a vezetőknek. Mert elsősorban nekik kell felis­merniük ama bizonyos új követelményeket, hogy az- j tán érvényesíthessék is mindennapi irányító munká- jukban. S mert — mondom —, sokszor és sokfélekép­pen hangzott el az iménti félmondat az elmúlt évek­ben ... persze nemcsak a publicisták, hanem politiku­sok, gazdasági vezetőtestületeket képviselő szakembe­rek részéről is ___, a dolog úgy fest, mintha a figyel­m eztetésnek nem nagyon lenne foganatja. S valóban: lépten nyomon találkozni megmerevedett, idejétmúlt vezetési gyakorlattal, gyakran hallani olyan hivatkozá­sokat, mentegetőzéseket, amelyek kapcsán még a lai­kusokban is megfogalmazódik a kérdés: valóban kel­lően rugalmas, kellően szakszerű, eléggé önálló és in- venciózus-e a mi gazdasági egységeink irányítása? Tudjuk például, hogy számunkra létkérdés a ter­mékszerkezet korszerűsítése. S mégis: évek óta szinte mást sem olvasni, hallani, mint a nehezen változó ter­mékszerkezettel kapcsolatos bírálatokat, vagy éppen magyarázkodásokat. S ha netán valahol, mégis tör­ténik valami jó irányú változás ez ügyben, akkor azt nem a gazdasági élet természetes mozzanatának te­kintjük, hanem szinte országos jelentőségű esemény­ként ünnepeljük. Vagy: ellaposodott közhely, hogy Magyarországon nem a munkaerőhiány, hanem a teljesítményhiány je­lenti a gazdaság egyik nagy gondját-baját. S ha vala­ki felismeri ezt az alapigazságot és eszerint cselekszik, legjobb esetben sem ússza meg sanda gyanúsítgatások nélkül. Vagy a teljesítménybiány csökkentésére legin­kább alkalmas — a teljesítményekkel arányosan — diffe- ! renciált bérezés, anyagi ösztönzés alkalmazása kizáró­lag a vezetői döntés függvénye. Mégis: ebben sem ju­tottunk előbbre, mert más tényezők viszont olyan irány­ban alakítják a társadalmi közhangulatot, hogy az me­reven szembeszegül mindenfajta differenciálásnak. Vagy: tudvalévő, hogy az élőmunkánál, hosszabb tá­von lényegesen okosabb, gazdaságosabb befektetés a műszaki fejlesztés szorgalmazása. De egy-egy jelentő­sebb gépvásárlás, egy-egy valamennyire is számottevő rekonstrukció olyan hihetetlenül bonyolult folyamat eredményeként valósítható meg, hogy sokan választják — kénytelen-kelletlen — a könnyebb megoldást: gya­rapítani a létszámot. Vagy: tudjuk, hogy a jelenlegi gazdaságfejlesztés el­ső számú parancsa, inkább kevesebbet, de azt amit gyártunk, kifogástalan minőségben, versenyképes áron, ! és a valóságos piaoi keresletnek megfelelően állítsuk elő. E feltételrendszer megannyi vezetői döntés alapja, kiindulópontja. Ugyanakkor a vállalati tevékenység hi­vatalos értékítélete nagymértékben függ bizonyos meny- nyiségi tényezőktől, a vállalatok „rangja” pedig egyér­telműen a növekedés függvénye. Nem mintha a mám- mutszervezet alkalmatlan lenne a versenyképesség kri­tériumainak kielégítésére, de — bizonygatják ezt meg­győző érvekkel a szakemberek — gazdaságunkban in­kább a könnyedség, a gyorsaság, a rugalmasság és a mozgékonyság vezethet gyorsan kihasználható eredmé­nyekre. Vagyis nem a méreteken alapuló „tekintély”, hanem a produkció alapján kellene dönteni a vállalatok megítélésében. S ez nagy valószínűséggel arra bátorí­tana. hogy szokatlanabb, merészebb vezetői döntéseket is hozzanak. Az iménti példákat csak azért említettem, hogy va­lamelyest érzékeltessem: az új követelmények felisme­rése és érvényesítése nem csak és nem kizárólag a gya­korló vezetőkön múlik. Munkájuk körülményei sok esetben állítják őket szinte megoldhatatlan dilemmák elé, és gyakorta érthető, ha sokan inkább megkerülik e dilemmákat, maradnak a messzire ugyan nem vezető, de mindenképpen kockázatmentesebb úton. A vezetői munka, és általában a gazdálkodás aprólé­kosam. esetenként aggályoskodó körültekintéssel szabá­lyozott feltételrendszere persze csak nehezen változik. Ezt tudni kell. de azt is, hogy még ez a feltételrendszer sem zárja el a kezdeményezés, vagy ha úgy tetszik: az új feltételekhez való igazodás útját. S hogy miért mindig az új feltételek emlegetése? Mert a gazdaság semmilyen körülmények között sem tekinthető mozdulatlannak. A legkedvezőtlenebb kö­rülmények között is szüntelenül változó, formálódó, új meg új jelenségeket produkáló folyamatról van szó, mely változásokhoz a gyakorló vezetők mégiscsak köny- nyebben igazodhatnak, mint a — természeténél fogva is nehézkesebben mozduló — állami szabályozás. Arról nem is beszélve, hogy az általános feltételrendszer eset­leges módosításait többnyire a gyakorlati kezdeménye­zések kényszeríthetik ki. Ebben az összefüggésben is igaz a tétel: a változó gazdasági követelmények egyre di­namikusabb vezetést követelnek. VÉRTES CSABA ( ■UwfiCTtB-Pfiiftvfrifii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents